Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-10 / 106. szám

2 - • .r^mmgÉaum fÚÍRYlDÉlC w mmmmmmmimmmmmmmammm^mmmmnmmmmmmmmtm ">

f

í8 máni<s 10. Házépítés mi*U Liohtenberg Sándor cipőáruház a volt üzlethelyiség mellett épült Bethlen uccai első barakba áthelyezve. Helyszűke miatt óriási készletemet mélyen leszállított árban árusítom! tiummitalpuvászoncipő ia minőség 4 — p Diralpántos fehér vászoncipő 7'— P Bőrizandál szegezett talppal 36 — 42 sz.-ig 6"50 P Kimaradt pár női cipők, csak 35 és 41 számok 8, 10, 12 Női fekete és barna divatpántos I* minőse* 18 Női divatpantos drapp és lakk cipők 20, 22, 24'Férfi divat félcipő lakk orral 22 — P Férfi d vat kapctos cipő lakk orral la 24 — P Női fonott divat szandálok 13. 15 — P Varrott talpú bórazandalok, komol oipők, tennisz Diratpántos és félfüzős fekete női cipő 14'— P Erős férfi kapcsos cipó 19, 20'— P cipők, gyermek pántos cipők igen olcsó árban Dívatujdonságok állandóan érkeznek. Állandó occasió! Minden cikk igen olcsó árban ! A „Takarékosság" vásárló könyveire részletfizetéses hitelt nyújtok. 2021 á Nyírség helyzete a trianoni és a ftethermere vonal esetén. Irta és a Földrajzi Társaság nyíregyházi vándorgyűlésén előadta Scharbert Ármin tanár. 11. 1 A Nyírség homokos talaja kiválóan alkalmas a gyümölcs é; szőlő kultúrára s ezen terme'éságak cikkeinek értékesítésért melyek a hosz szabb szállítást nem bírják ki, iegközvetlenebb s 'egtermészefesebb fogyasztó területű

1 kínálkozott a szomszédod északkeleti hegyvidéics rajta t

ul Galícia. Ezt a terüíe.et |a határ ejzárta elölünk s a szőlőtermelés máris válságokkal küzd. A pénzügyi helyzet rosszabbodása a hitel drágulását vonja maga után a pénzhiány megakasztja a nagyobb tőkebefektetést kívánó belterjes gazdálkodást, a Nyírség gazdái máris kénytelenek minéi külterjesebb gazdálkodást folytatni. Az elsősorban importáruvá' dolgozó ke reskedelemnek mindezekké' szorosan összefüggő súlyos válságára talán e'ég egyszerűen rámutatnom. Fokozza a veszedelmet, hogy a trianoni határ elzár bennünketezen bajok orvoslásának még a tehetőségétől is. Hiába fokozzuk termelésünket, ha terményeink a piacon hátraszorulnak. Sőt maga a termelés egyoldalú fokozása is csak ideig- óráig tartó lehet s teljesen il'uzóríussá válik, ha nem tudunk nemcsak többet, hanem többfélét is termelni. Minthogy pedig a termelés lehetőségei első sorban az iUető terület fizikai viszonyaitól, a talaj minőségétői s az éghajlattói függnek, módokat kellene keresnünk az Alföld fizikai viszonyainak a megjavítására, ehhez pedig mindenekelőtt vizre van szükségünk. És itt már kiütköznek a trianoni határ közvetett s a felületesebb szemlélő figyelmét elkerülő rejtett hátrányai is, hiszen az Alföld egész vízgyűjtő területe, a magyar medence peremének hegységkoszoruja, t! © m 10 os i>idegen kézre került. Igaz ugyan, hogy az Alföld felé vezető folyók útját szomszédaink legádázabb magyargyülöiete sem tudja visszafordítani, de a víz eleven és éltető ereje célszerű raktározásának s gazdaságos kihasználásának (ehetőségét mégvonják tőlünk, sőt az áldást átokká is fordíthatják és nem rajtunk múlik, hogy ezt az egész határ mentén eddig már meg

1 nem tették. Éppen ebben a körülményben rej lik a trianoni határ legnagyobb veszedelme, amely az egész csonkaországot is, de exponál' földrajzi helyzeténél fogva Iegközvetlenebbü

1 és legelsősorban éppen a Nyírséget fenyegeti. Ellenségeinknek módjában áll, nemcsak földrajzi helyeztünk másodlagos tényezőit hazánkban lefokozni s igy gazdasági és kereskedelmi életünket, tehát egész kulturális fejlődésünket megbénítani, hanem az elsődleges, fizikai tényezőket is megváltoztatni, ha ugy akarják, megrontani s igy ettől a területtől, melyet először megcsonkítottak, azután gúzsba kötöttek, még a legelemibb életfeltételeket is megvonni. És hogy akarják-e, abban nem kételkedhetik senki sem, aki látta azt a romboló munkát, amit az elszakított hegyvidékeken végeznek s aminek a befejezését és tökéletessé tételt eddig csak az idő hiánya akadályoz ta meg. Köztudomású az a rablógazdálkodás, ami a megszállott területen folyik: mintha a bitorlók maguk is tudatában volnának az uralmuk ideiglenes voltának, igyekeznek a szerencsétlen elszakított területekből kiha

rácsolni mindent, amennyit és amilyen gyorsan csak lehet. Az emberi munka, és szorgalom százados gyümölcsét, a FelUTALVÁNY. A „Nyirvidék" ezen utalványának birtokosa résztvesz a heti sorshúzásokban. Szerencsés esetben 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet készít a nyerőró'l Csópány Jenő fényképészeti möterme (Bessenyei-tér 7. Telefon: 4-5#.) teljesen díjtalanul. Ezen utalvány bármely felmutatójának ugyanezen műteremben t pengő helyett 4 pengőért készítenek 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet. vidék virágzó iparát rég tönkretették, most már a természet évezre-^ des munkájának a lerombolásához fognak, hogv a Kárpátok szelleme, egykor őr

e és védője a magyar medencének, ezentúl rettegett" rémi gyanánt száguldjon _ végig az Alföldön, pusztulást é halált terjesztve, ahová !ép. A szinte határtalan erdőirtási^a gondo'ok itt, amelyet a Kárpátok egyes részeiben saját szememmel láttam, de hogv a Kárpátok |egész vonalán fo yik és hogy az uj erdősítésről nem gondoskodik senki, -arról is éppen elég tudomásunk van. Mit jelent a Nyírségre elsősorban a Beszkidek és a Máramarosi hegyek erdeinek a letárolása?, mit jelént az úgyis éghajlati szélsőségekre hajlandó egész Alföldre a Kárpátok gyűrűjének elkarsztositása? A Nyírségnek és a szomszédos területeknek védő erdeje az északkeleti határszél erdős öve. Felfogja a lehulló csapadékot, mérsékli az esés erejét, egyenlete:en , elosztva és szabályozva juttatja le a völgyekbe,' melyekben az Alföld felé folytatja útját a víz. Hosszan tartó nagy nyári esőzések, de különösen a .tavaszi hóolvadás eddig is tíMesai kemény próbára tette ennek a védőövnek a teljesítőképességét; az állandó tivaszi árvi veszedelem tette szükségessé a feiső Tisza s mellékfolyóinak a szabályozását. Milyen kataszlíófák fognak megismétlődni évről-évre idelent, ha odafönt majd kopár szirteket fog verdesni a zápor, ha a tavaszi napsugártól átmelegedő sziklafalak olvadó hótömegei egyszerre zudulnak le a völgyekbe, természetes növénytakaró, mely útját állhatná a hömpölygő áradatnak, nincs többé, a gondatlanságból vagy szándékosan elhanyagolt védőmüveket pedig a rájuk törő ár első hullfáma elsöpri, azt most még elgondolni sem akarjuk. És az árviz után jön majd a másik csapás. A Nyírség uralkodó szele az északkeleti szél, mely a Beszkideken át a szarmata : iksig száraz levegőjét hozza. Az erdő eddig ennek a hatását is mérsékelte, s mégis elég gyakori esemény nálunk a májusi, sőt elvétve még.a juniusi eleji fagy is, a nyári szárazság pedig megszokott' rendes jelenség, amellyel a gazdálkodás előre számot vet. Mi esz, ha majd a szél erejét semmi sem mérsékli, a keleti kontinentális áramlatok hatását semmi sem enyhíti s a letaro'1 hegygerinceken át akadály né kül süvít ránk az orosz fergeteg. Ami' a tavaszi árviz el nem vitt, azt tönkre teszi majd a nyár eleji fagy. Amit a fagy is meghagyott, az áldozatul esik majd a nyári szárazságnak. Ez az a jövő, amely ránk vár. És ha most mérlegelünk, a mérleg egyik serpenyőjére rakva a jelen látszólagos előnyeit, a másikba a jövő kilátásait, vájjon melyik serpenyő lesz a súlyosabb? Szabad-e tétlen, ölhetett kézzel örülnünk a jelennek és nem törődni a jövőnek már a láthatáron fel-fel tünedező sötét árnyékával? Hálával tartozunk az aagol lordnak, amiért felnyitotta a külföld szemeit éi feltárta azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a magyar nemzetnek el kell szenvednie mások bűnéért. Hálával tartozunk neki, hogy meghallotta elnyomott testvéreink jajkiáltását és kész rajtunk segíteni azzal, hogy visszacsatolíatni kívánja a magyarlakta területeket az anyaországhoz. De ha azt kívánná, hogy ezen engedmény fejében fogadjuk el végleges határul az úgynevezett Rothermere-vonalat, mondjunk le a hegyek ércéről, a völgyek vizeiről, a Kárpátok erdeiről, csak egy lehet a feleletünk, és ezt az egyet követelj kulturális boldogulásunk, ezt az egyet parancsolja legelemibb életérdekünk, e

zt az egyet diktálja magyar szivünk: Magyarország föld rajzi egytégéből nem engedünk re-, alkudni egy taípalaftnyít sem, nem, nem, soha! as [

Diadal Mozgó. Május hó 9-én és 10 én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és S órakor: TITANIC Az emlékezetes borzalmas hajókatasztrófa sikerült rekonstruálása egy bájos történet keretében 10 fejezetben. — Főszereplő: GE0R6E O'SRIEN. Edison ül, burleszk 2 felvonasban. Papa születésnapja burleszk 2 felvonásban. Előzetes jelentés. Mijus 11, 12, 13, pénteken, szombaton és vasárnap: Táncaié Bécs Lia Mara. 20 KÖTET TELJESEN HIBÁTLAN Révai Nagy Lexikon jutányos árban eladó. Érdeklődők forduljanak a «erktsatóitéghae d. «. 11 tői 3-ig.