Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-10 / 106. szám

1928. május 10. TITÁNIG Georg O'Brien szerdán-csütörtökön a Diadalban A forrongó Románia. A történelmi Gyulafehérvár falai között összegyülekezett a román nemz-ti parasztpárt kétszázezer főnyi tábora, hogy Maniu GyuU vezetésévei megdöntse' Bratianu korrupt és erkölcstelen diktatúráját. £s gyii és után ez a kétszázezer román paraszt elindult Bukarest felé... A katonaság egy része a parasztpárthoz csatlakozott, amely elhatározta, hogy mindenáron megdönti Bratianuék uralmát és minden lehető eszközzel rende^ teremt az országban. Ennek a rendnek első állomás:! az vo't. hogy a kormány kihirdette Erdélyben az ostromállapotot. Hogy mi lesz ennek a romániai zavargásíiaK az eredménye, azt bajos lenne megjósolni, hiszen a két verekedő tábor mellett Caro» extrónörökös személyében egy harmadik hatalom is figyeiemmei ki-éri a romániai parasztság megmozdu á.^át é-; csak a kedvező pillanatot várja, hogy bevonulhasson Romániába. Románia födjél tehát feszüli, forrongó és fojtogató helyzet terpeszkedik és ez a helyzet minket magyarokat is közelebbről érdekel. Nem azért érdekei bennünket, mintha bárme.yik párt győzelmétől az erdélyi magyarság helyzetének megjavuiását várnánk, hiszen az eddigi kormányok alatt is egyforma brutalitással kezelték a magyarság ügyeit és ezután sem hisszük, hogy a győztesen kikerülő fél kivételtfog tenni. A helyzet éppen az ellenkező oldalról érdekei bennünket. Azért, mert biztosak vagyunk benne, hogy Bratianu bukása ut-'n, a. parasztp:ír győzelme esetén, vagy Caroi uralomrajutásávaf. sem fog megváltozni a helyzet és az elnyomott magyar mii iók továbbra is ugyanolyan elnyomatásban Jognak részesülni, mint eddig. Mégis" föl fő' kell figyelnünk a romániai eseményekre, mert az a forrongó hangulat, amely most ugv a regátban, mint a bitorolt Erdély fölött uralkodik, erősen jellemzi azt az országot, amely a külföld felé mindig egyenességét és igazságát hangoztatta, de valójában megmérgezett korrumpáló rendszerévei olyan beteges működést és olyan terrort fejtett ki a kisebbség elnyomása terén, amely szinte példa nélkül áll a világ törtenetében. Ez a rendszer most bomladozóban van, liliogy helyet adjon egy másik rendszernek, ameiy talán ugyanolyan eszközökkel fogja folytatni az elnyomatás politikáját, mint dicstelen multu elődje. Legalább is semmi reményünk nem lehet nekünk magyaroknak arra, hogy a helyzet a javunkra fog megváltozni. Most kellene résen lennünk. — Most kellene a külföld előtt kellő propagandával odahatnunk, hogy az a visszás helyzet, ametyben áz elnyomott magyar milliÓK tengődnek, kellő megvilágításban a napfényre kerüljön. Kiméletlenü

1 keli feltárnunk a román demagógia, kor rupció és tirranízmus minden szégyenfoltját és a rendelkezésre álló eszközökkei be kell bizonyítanunk, hogy i'yen kormányzat alatt, a me.y még az állampolgárodnak sem nyújt kellő védelmet, a kényszerhelyzetben lévő kisebbségek részére mi-yen óriási veszedelmeket rejteget. Sajnos, a szerencsétlen trianoni szerződés miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy Románia elnyomó politikáját kellő mértékben viszonozhassuk és hogy a saját erőnkbői adjuk vissza azokat a sérelmeket, amelyeke, a román bocskorok Magyarország telté i elkövettek. Az Isten azonban nem ver bottal és a büszkén hivalkodó »Románia Ma[-e« fölött már tornyosuknak a vészfellegek. Bomladozóban van az a zilált összetételű heterogén hatalom, a • mely már a Balkán egyeduralkodój jánák érezte magát, de amely össze| tételénél fogva sohasem volt jogoj sult a nagy tömegek feletti uralkodásra. A magyar igazság már kibontakozófélben van az egész világ szeme efőit és a gyulafehérvári lázadó gyűlés után, minden reményünk meg van arra, hogy a külföld belátja országunk sérelmeit és egységesen odaáll mellénk, hogy kivívhassuk Csonkamagyarország igazságát és győzelmét. Szaöolcsvármegye törvényhatósági bizottsága Tissadob, vagy Tiszadada mellett kívánja az uj hid felépítését. Megetették a részleges tisztajité választásokat. A Tármegye halottainak emléke. — A hercegprímás köszönő levele. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor tar ot;a tavaszi rendes közgyü ését,> amelyen igen nagy számban jelentek meg a bizottság tagjai. K

a

l "V Miklós dr. főispán betegsége miatt nem jelenhetett meg, s igy az elnöki teendőkben Mikecz István alispán helyeítesitet.e, aki megnvitó beszédében mé y részvéttel emlékezett meg arról, hogy a főispán váratlanul súlyosan megbetegedett, s bejelentette, hogy ezen akadályoztatása miatt ő fogja vezetni a közgyü ést. E nöklő alispán ezután megemlékezett a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt törvényhatósági bizot sági tagokról, igy trd'/y Kálmánról, aki hosszú időn át vo ^érdemes tagja a törvényhatósági bizottságnak, gróf Desse

wtfy Aurélról, aki ifjúkorában vármegyénkből lépett a magyar közé'et küzdőtéré;e, s Szabo'csvármegye törvényhatósági bizottságának évtizedeken át kiváló, köztiszteletben állott és egyko.' vezetőszerepet vivő tagja vo't, f. év március 28-án hunyt e- Budapesten, aggkora, s megrendült egészsége miatt az utóbbi időben visszavonulva a közszerepléstől, dmindvégi', a magyar közéletiek szentem áldásos munkájával, mindig példaként szolgáló hazafias és alkotmányos érzésével, fenkölt és nemes egyéniségévé' életében Nemzete osztatlan tisz eletét, nagyrabecsii éjét, halálában hálás keSzerdán A könnyek filmje! Csütörtökön Elveszett Erdély (Régi határ-) Történet az oláh betörés idejéből 10 felvonásban. FŐSZEREPLŐK: Tölgyvári Pál hadnagy Romlaki bárónő Zsófia leánya Stefi Erler, árvaleány Max v. Rider, bajor tiszt Treifer i Schmidt szász népfelkelők Hauss ! A tisztiszolga Történik: Nagyszebenben. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Igo Sym Olga Osten Marinskaja Natasa Mary Kid Werner Krauss Ferdinánd Ext Franc Schmidt * * * Kari Leiier Pénteken, csak egy napig! ROHALD COLMAN idei legnagyobb filmje: halál légié Három testvér ka

landja a» idegen légióban 14 felvonásban. Előadatok kezdete: 5, 7 és 9 órakor. gyeieié: és megemlékezését biztosítva magának. Az elhunytak emékének jegyzőkönyvi megörökítését rendeli ei egyhangúlag a közgyü és. Ezután rátértek az 569 p jntbó' álló tárgysorozat egyes pontjaira. Vényi Sándor vármegyei főjegyző nagy vonásokban ismerteti a több mint 12 nyomtatott i.nyi terjedelmű alispáni jelentést, a melyet a közgyűlés egyhangúlag vesz tudomásui. Majd felolvassa Rothermere lord köszönőlevelét, a melyet tegnapi számunkban már szórói-szóra közöltünk. Rothermere nevének említésekor a közgyűlés harsány éljenzésben tör ki. Ugyancsak felolvassa Seré dl |

Usztinián dr. hercegprímás köszönőlevelét is, amelyet Rómából küldölt Mikecz István alispánnak. A levél a következőképen hangzik: Méltóságos Aii-pán Ur! Há ás sziwei'mondok Méltóságodnak köszönete^ azokért a megtisztelő üdvözlő sorokért, meiyeket Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönsége nevében méltóztatott hozzám intézni hercegprímássá tör ént kineveztetésem alkalmából. Biztosithatom Méltóságoda , hogy minden erőmet az Egyház és Hazám szolgálatába álütom. Csak azt kérem Isten tő', hogy azok is, akikkel együtt keli do

1goznom letiport hazánk javára, ugyanolyan tiszta szándékkal legyenek, mint aminőt én viszek haza magammal. Ha ez meg lesz, az eredmény, a Haza sorsának jobbrafordu'ása nem maradhat el. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletemnek nyilvánítását. Róma, 1928. január hó 3-án. Dr S réd: Jusztin an, bíboros, hercegprímás. A belügyminiszter leiratára a közgyü és Nyirszőllős közzsé^ nevét véglegesen is Nyírből lősne.v á'lapitja meg. Azután egyhangú határozatot hoznak arra vonatkozólag, hogy az uj hidat nemcsak a vármegye, hanem az ország érdeke szempontjából is TLzadob, vagy Tiszadada mellett kívánják felépíteni, s épen ezért a hozzájárulást és ennek összegét is csak ezen kérdés eldöntése után fogják megállapítani. Ezután az üresedésben lévő II. főjegyzői állás betöltésére kerü't a sor. Victórisz József dr. bizottsági tag javaslatára a kijelölő választmányba egyhangúlag gróf L>ess

ewtfy Emii, Mikecz Dezső és Kovádi E'ek dr. bizottsági tagokat küldi ki a közgyü.és, míg az elnöklő alispán Énekes |ános,Aorniss Ferenc dr. és Miklósy István bizottsági tagokat jelöli ki, s az ü ést a jelölő bizottság tanácskozásának tartamára felfüggeszti. Nem telik bele egy negyedóra, amikor Mikecz alispán újból megnyitja az ü ést és kihirdeti a jelölő bizottság határozatá : A másodfőjegyzői állásra dr. Borbély Sándor árvaszéki ülnököt jelölik (harsány éljenzés), akit az elnök egyhangúlag megválasztod másodfőjegyzőnek jelent ki. Az ekként megüresedett árvaszéki ülnöki állásra Barkóczy A'adár aljegyzőt jelölik, miután a többi pá'yázó visszavonta pályázatát. Elnöklő alispán Barkóczy Aladárt egyhangúlag megválasztott árvaszéki ülnöknek jelenti ki. Barkóczy A'adár megválasztásával megüresedett az aljegyzői állás, amelyre dr. Bakó Pált jelölik, akit egyhangú felkiáltással választanak meg aljegyzővé.