Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-12 / 83. szám

2 JNfVíRYIDEK. I 1928. április 12. co I> I> o UTALVÁNY. A „Nyirvidék" ezen utal­^^ ványának birtokosa résztvesz Ml a heti sorshúzásokban. Sze­rencsés esetben 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet készit a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. Telefon: 4-56.) teljesen díjtalanul. Ezen utalvány bármely felmutatójának ugyanezen műteremben 9 pengő helyett 4 pengőért készítenek 6 levelezőlap nagyságú művészi fényképet. is a/ 1L Is Fizetés és egyke. Emlékezetes még az a magas ní­vójú vita, ami nemrégiben az«egy­ke« ellem küzdelem felett folyt le a képviselőházban. Ugy emlékszem, hogy a minisz­terelnök nyilatkozott egy interpel­lációra s ebben a nyi atkozatban épugy, mint az interpellációban — döbbenetes adatok tárultak a köz­vélemény elé a szóban forgó epi­démia szörnyű terjedéséről es átkos hatásairól. Az elnéptelenedés réme fenyegeti a legjobb magyar vidékeket s a helyett, hogy a' világháború vér­veszteségét a természetes- utánpót­lás állítaná helyre, a z egyke-rend­szer folyton terjedő járványa miatt attól kell félnünk, hogy e z" a vér­veszteség hová-tovább állandósulni .fog s rövidesen a közismert francia sors lesz az osztályrészünk. Ez ellen minden rendelkezésre áUó eszközzel küzdeni lcell. Egy ilyen hathatós eszközre sze­retném e szerény sorokban fel­hívni az illetékes íényezők figyel­mét. , ; A bajnak gazdasági okai vannak. A gyermekáldástó 1 nem mint olyan­tól idegenkedik a magyar, hanem azért, mert a cs alád rendelkezésére áUó vagyonnak megosztódását, ap­ró része <re bontását akarják a gyer­mekáldástó 1 való eLárkózás 5al meg­előzni. A gazda, akinek 20 hold földje van, arisztokrata gondolkodása mel­lett büszkeségének csorbulásátlátja abban, hogy ha 5 gyermekkel ál­daná meg az Isten; akkor e^y-egy gyermekére már csak 4 hold föl­decskéi tudna hagyni, akik már az ő falubeli tekintélyes vagyoni ál­lásához képest csak törpebirtokosok színvonalára siUyednének. Igy te­hát ugy igyekszik szabályozni a gyermekáldást, hogy csak egy, vagy legfeljebb egv örökös marad­jon a 20 hold földben, aki, vagy akik azután szerencsés házassággal a családi vagyont növelni fogják s a tekintélyt emelni tudják... Ez az elgondolás minden bajrak az oka... A földmives népnél... De hasonló okok eredményezik az egyke pusztítását más társadal­mi osztályoknál is, akik azonban a városi lakosság közt eloszolva, nem mutatnak olyan egységes tömbö­ket, mint az egyes vidékek meg­mételyezett földmives lakossága, de ha statisztikailag összeirnók őket, akkor bizonnyal itt is meg 'ehetne állapítani bizonyos kategóriákat, a melyek az azonos sorú egyének házasságának áldásaira nézve ép­olyan szomorú adatokat mutatná­nak fel. Értem itt a fixfizetésből élő köz- és magánalkalmazottak kate­góriáit, akiknél hasonló gazdasá­gi okok hatnak közre a rendes gyermekáldás elől való elzárkó­zásra. Sőt kezdjük a dolgot még élőbb­ről. Meggyőződésem, hogy ilyen fixfizetésü egyének kategoriájábm sokkal nagyobb percentet jelezne a staíisztiKa, ha jobbak lennének ,a fizetések, a munkabérek, mert ak­kor gondtalajiabbul léphetnének há­zasságra és bizonnyal több gyer­mekáldássá' örvendeztetnék meg az anyakönyvi hivatalok ai és a magyar nemzetei. A mai nehéz megélhetési viszo­nyok és alacsony munkabérek és fizetések melleit nagyon is meggon­dolja magát az a fiatalember, aki az ő alacsony fizetésébői egymaga is épen csak megél, — hogy csalá­dot alapítson.-. £s épen itt adódik, szinte magá­tól — a gyakorlati, a prakűkus gondolat, ámeiy a házasságköté­sek, a családalapítások megköny­nnyitését célozza, — nevezetesen: a fizetések és munkabéreknek ará­nyos megállapítását a házasságban élő, családos tisztviselők és alkal­mazottak javára. Annyi bizonyos, hogy a tiszt­viselői fizetések" ujabb rendezésre, magyarul: emelésre várnak. Ha én rajtam állana, én a nőtlen alkalmazottak és tisztvi eiőA fize­alkaimazottak és tisztvi eiők fize­fizetését egyelőre nem emelném Nem emelném a többiekét, vagyis a házasságiban élő, családos tiszt­viselők fizetéséi sem, hanem abbó> az alapból, ami rendelkezésre áll, felemelném a családi pótlékokat. A magános tisztviselő ugy, ahogy, meg tud élni, elég tisztességesen fenn tudja magát tartani a mai fix­fizetésekből is, — ám a mellett csa­ládot alapítani valóban a lehetetlen séggel határos. Tessék tehát a meglévő fizetések fenntartása mellett csak és kizá­rólag csak a családi pótlékokat emelni és pedig ugy, hogy az arányban álljon a feleség és a gyermekek tényleges ellátásának a szükségleteivel, köItségeivel. Meglássák, akik a helyzet javulá­sát óhajtják, hogy miféle tünemé­nyes hatása lesz a dolognak. 'Ne agglegény-adóró' s hasonló félrendszabályokról ábrándozzunk, — bár annak is meg volna a maga jótékony hatása, különösen Szabad­pályákon levő, vagy birtokos egyé­neknél, — han^m" tessék erre" a praktikus térre lépni és mindjárt meg lesz a kívánt eredmény. Száz és száz házasulandó fiatal­ember fog egyszerre felléiegzem és családot a apitani, mert ne gon­dolja ám senki, hogy a legtöbb fia­talemberben nem volna rjieg a vágy a családa apitás után... és sz;te meg száz családba f 0g újra meg újra be­kopogtatni a z áldás, ha ' minden egyes családtag u'án ujabb és ujabb családi pótlék fogja a családfő gondját enyhítni Persze nem a mai pótléknak csúfolt semmiről, hanem tényieges segítségről, tény­leges többleiről beszélés,' ami a vál­lalt csaíádalapi.ási gondnak c ak­ugyan megkönnytitését jelenti... A földmiveseknéi terjedő epidé­mia elleni küzdelem megint más térre tartozik. Ott más eszközök szükségesek. Az általam szóbahozott módszer azonban a közalkalmazottak kate­góiájánál feltétlenül gyógyító ha­tású lesz és azt hiszem: a magána'­kalmazot'aknái is bevezethető len­ne. A további részletek kidolgo­zása már a törvényhozás feladata volna, de meg vagyok győződve, hogy komoly akarat'.ai minden irányban még lehetne találni a módját, miként lehetne a házasság­kötések és a gyermekáldás fokozá­sát a jelzett eszközökkei biztosítani. ísusi sz abó László­Az államrendőrség a bujtosi halálos szeren­csétlenség után az üres mélyedések körülkerítésére kéri a várost. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) * Az első szép tavaszi napon tör­tént Nyíregyházán a kettős halált okozó szerencsétlenség. Két kisfiú beleesett a tégfaveíés után támadt egyik gödörbe és belefúlt a gödör mély vizébe. Nyíregyházán különö­sen a Bujtoson," de elszórtan másutt js gyakori a vályogtéglához szüksé­ges agyag bányászása után maradó mély gödrög, amelyek vízzel t-Inek meg és szabadon állanak. Hogy mennyire veszedelmesek ezek a mélyedések azt a bujtosi szerencsét lenségek előtt i$ jóf tudti mindenki, de nálunk soífi fifmrobbanás kefi ahhoz, hogy a filmelőadásokat sza­bályozzák és ellenőrizzék és kettős haláleset figyelmez et bennünket is arra, hogy végre tenni kell vala­mit a szabadon maradt gödrökkel, amelyek egyike-másika valóságos farkasverem. Valamennyi úgyneve­zett «bányáf» be keltené keríteni és be kelféne födni minden gödröt a város szélén. A nyíregyházi áffam­rendőrség jelentésére a kerületi ka­pitányság a város tanácsának fi­gyelmét felhívta a halálos vesze­delmek okozói-ra, a bujtosi vályog­gödrökre. A tulajdonosokat' köte­lezni fogják a gödrök elkerítésére vagy betömésére, nehogy megismét­lődjék az a .megrendítő szerencsét­lenség, amely nemrég olyan szeren­csétlenné tett két nyíregyházi csa­ládot. ' Várják a magyarokat az örökvárosbaa. Levél a napsütéses Rómából. (A «Nyirvídék« tudósi tójától). Április eleje. Itt már a legtelje­sebb tavasz van. Az eső is elá'lt és a buzavirágfték égről erősen tüz le a nap az örökvárosra. Húsvét­Nagy ünnepségek keretében tartják meg itt a húsvétot. Bizony az itteni szertartások és népszokások sokban eltérnek az otthoniaktól. Az olasz lapokat átnézve, az Osservatore Romano legutóbbi számában of­vasom az örvendetes hírt, hogy magyar testvéreim zarándokolnak él újból ide az örökvárosba, hogy jönnek sokan és az vezeti őket, aki­ről a pápa azt mondta, hogy a «Mi kis Benjaminunk«. A bíboros her­cegprímás. Magyarország egyház­fejedelme vezeti a magyarok zarán­doklását. Nagy és fölemelő érzés ez és talán ennek a horderíejétcsak mi tudjuk átérezni, akik itt vagyunk az örökvárosban, talán sokkal'job­ban, mint azok, akiknek az Isten megadta azt a kegyelmet, hogy ő vele jöjjenek le ide Szent Péter sírjához, hogy elmondják azt a fenséges imát: «Hiszek egy Isten­ben. ..« Az Osservatore Romano a Vatikán hivatalos lapja is örömének ad kifejzést, hogy újból a kedves magyarok jönnek ide, akikről itt is köztudomásu, hogy mennyire vallá­sosak, hogy mennyire jöszivüek, mert hisz a magyar ne m ismeretlen itt az örökvárosban, mert a világ­háború befejezése után ezrek és ezrek jöttek ide alázatos sziyve 1 és összekulcsolt kézzei és magavisele­tükkel olyan feltűnést kelteitek — hogy a római polgár már messzi­ről megmondja, amikor az ájtatos­kodó magyarokat látja, hogy ezek magyarok. Hallom, hogy a bibóros herceg­prímás ünnepélyes főpapi szentmi­sét fog mondani a viiag legnagyobb templomában, a Szent István bazi­likában, hogy gyertyás könyörgő körmenetben fognak' körülvonulni a Kolosszeum romjai körül, hogy meglátogatják Velencét, — hol a z első nagy magyar hittérítő Szení Gellért csontjai nyugosznak, el­mennek Lorettóba, megnézik a vi­lághíres Firenzét, megtekintik Bo­logna nevezetességeit stb. Várja" a magyarokat örömteli szívvel és érző lélekkel Róma polgárai, mert ha val akik, ugy a katolikusok f.üz­Operett repríz j [ Yárosi Színhá z | Operett repríz! Pattantyús rtihály jutalomjátéKa; fl kis király Csütörtökön Lengyel Menyhért a szerző jelen. Pénteken A Vígszínház idei slágere! Újdonság! Itt először! A postáskísasszooy Szombaton 3 órakor ifjúsági előadás: III21$G23Cr operett. Helyárak: 80, 40 éi 20 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents