Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

192$. április 8. yrp 177 rí I i I > V l ! 1 FX rnu-y^Mk-Mtatim,« 15 flQRflRIfl patkányirtó húskonzerv 250 gr. 1-80 P, 500 gr. 3 — P. RADIEAL PATKÁNY1RTÓ .^ i ni in ni— HUS KIVONAT 250 gr 2 50 P, 500 gr. 4 — P Kapható minden gyógy­szertárban és drogériában 1142 A „Tiszántúli Ipar és Keres" kedelem" c. debreceni szak­lap a ZoniDorszky ipartestü­leti elnö& ünnepléséről. (A »Nvirvidék« tudósítójától.) A Ti-zántufi Ip^r és Kereskede­sági hetilapja, mint állandóan s jólesően tapasztatjuk, a iegm-le­egbb érdeklődéssel kiséri 'Nyíregy­háza ipari, kereskedelmi, közgazdá­sági életét. Legújabb számában is beszámol Zombo rs z Ky Dáilieinek, az ipartestület elnökének, tinnep'ésé tői, kinek fényképét ís közCi". Közfi az összes tiszántúli ipari", kereske­delmi eseményeket, versenytárgya­lási hirdetményeket, munkaalkal­makat, kereseti lehetőségekéi stb. Bejelenti a íap, hogy a budapesti Nemzetközi Vásár alkalmával nagy szibísu tiszántúli, e Xpor keresk;. deTms, váró? és községfejlesztesi 'degenforgslni-ízámot ád Célja ennek, hogy a Nemzetközi Vásár .alkalmával a külföldiek, va-amint az ország figyelmét felhívja a Ti­szántúlra, annak ipari, kereskedel­mi, közgazdasági es kulturális fej­lődésére, megnyerje azokat a Ti­szántúl meglátogatására s külföldi összeköttetéseket szerezzen a Ti­szántúlnak. A Ti artntuíi és Kereskede­tem ez a páratlanul érdekes és nagyjelentőségű száma, amely fíii képét fog adni az egész Tiszántúl­ról, a budapesti Nemzetközi Vásár megnyitására, április 28-ikára je­lenik meg s ez fasz a Tiszántúl legeliö önáPó Közgazdaság; es k 1­turáíis propagandája magyar ss né­ni* 1 Ttyefven. A TJ-zántuii ipar es Kereskede­lem ezt a reprezentáh's számat meg­kapják a budapesti Nemzetközi Vasár látogatói, a külföldi kereske­delmi ís 'p-rKamarák, a tiszántúli megyék, városok és községek stb. Minden felvilágosítást megad: a Tiszántúli Ipar Ss Kereskedelem szerkesztősége: Debrecen, Piac­utca 81. szám. §>3\ve\ eső, hafi Vó, 1905-2 A nyíregyháziak találkozóhelye! iun «i iii»i m ni m^—w i i Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az István Király szálloda VI, Podmaniczky ucca 8. Mérsékelt árak, modern berendezés, központi fűtés, melegvízszolgáltatás, lift. A Nyugati Pályaudvar mellett. Elsőrendű konyha. «100 ? Feltámadás ünnepén. Hagyjatok fel, testvérek, a reménnyel: Miránk Húsvét tán nem virrad soha ; Nem derül rajtunk hajnallá az éjjel, Hol őröl, rág az enyészet foga. • Szédűlt-tántorgó járásunk-kelésünk, Lemondás rágta arcunkba magát; Megalkuvás lett rút, kényelmes fészkünk, Melyből szemünk csak pár lépésre lát. Nem hívjuk : üzziik ml Krisztust magunktól, Az imádságunk hitetlen, pogány, Egymásgyalázás tör fel ajkunkról, Mint vad káromlás későn és korán. Magyar-magyartól messze távol lépked Az önös érdek hitvány útjain ; Mit bánja, sok, ha annyi hű testvérnek Mardossa testét és lelkét a kin ! Aranybdíványunk, mindenünk az „Én" lett És lényegtelen semmi — a Haza ; — A magyar hősi, drága vérvetésnek zsebbe hull az aranya. Idegen Fölfigyelés hívó, magasztos szókra, • Szent egyakarás nincsen itt sehol; Virul a nemzetköziségnek bokra S benrí ravasz rókák serege csahol. Kemény-magunknak gyáva megadása Lappang bennünk sok vérző seb mögött, Tétlen kezünk a sírt mélyebbre ássa. Hová a gazság és önkény lökött. -- . g ' . • i . , Jk . ..... . i - ; Igy nem lehet, hogy átragyogjon fénnyel A véres, könnyes magyar Golgotha, Hagyjatok fel, testvérek, a reménnyel: Feltámadásunk nem lesz így soha ! FIÁK ANDRJS. Kritika és Mucsa. Irta : S- M. E címet látva, joggal tehetik fei azt á banális kérdés, »hogy jön a csizma a speizba ?« — Boldog emlékű jósa András szokta mon­dani: ha a katholikus embertői kér­dezed, hogy szereti-e a sárga ré­pát ? — igy felei: megeszem. Ha a lutheránustól kérded, hogy sze­reti-e a sárga répát ? — azt feieii szeretem is, nem is. Ha a kálvinista embertői kér­ded ugyanezt, azt mondja: szeretj a fene! Ha zsidótól kérded, sze­reti-e a sárga répát, biztosan igy felei: mért ne szeretném én a sárga répát ? — Hát én is azt fe­lelem, mért ne lehetne ez jó címe egy l'ossz cikknek. Mert á kritiká­val ugy vagyunk Nyíregyházán is, mint Mucsán. Nem állják, nem szeretik legtöbben. Sokaknak élet­céljuk, mindenütt, mindenáron fe­lül, elől tenni. Az eszközökben nem válogatósak, a könyököt, a hangot, a nyelvet nagyon is hasznosan használják. Mikor aztán már feíkia bálták magukat, akkor csakhamar similis gaudet, megtalálják egy­mást és a kör kibővül. Egymás cir­kulu'sait nem zavarjak. Ezek az em­berek a mesterségesen termesztett népszerűség adószedői. Kritizálni, Isten ments ! Különösen nyomta­tott betűvel, ettől félnek, mint az ördög a tömjéntől. Hanem egy­mást dicsérni, azt nagyon szere­tik. Különösen szeretik a lakomá­kat, hol én téged, te pedig engem fogsz felköszöntem — elv járja. — Ha mégis találkozik valami rossz­májú ember, aki megr?szkiroz egy­egy kis kritikát, nahát annak Isten legyen irgalmas. Nem reg lápunkban egy egyesü­let gyűlésének rövid feirása j'eient meg; egy szó valótlanság sem voft benne. Azok, kiket a gyűlésen tá­madtak, in corpore, nekem rontot­tak, hogy én irtam. Hiába tagad­tam, szerintük én vagyok az a Pandora szelence, meiybői minden rossz ered. Mondom, hiába volt minden ta­gadás és amikor már nagyon han­gosak voltak, ekkor azt mondtam, hogy ha már minden áron azt akar­ják, hogy én irtam légyen a tudó­sítást, ám áíiok eíébe, 'mondják ei kifogásaikat. Van-e e cikkben olyan, ami nem igaz ? Hát, — hát,-hát rnincs, de nem kellett vol­na megírni — mondták az érdekel­tek ! Ez volt minden kifogásuknak a tenorja. De hát a megírtak nem a tudósítónak a szavai, csak szolgai rövidítése az elhangzott Szavaknak. Mindég}'! < 5* W M- 'e OOfCOlADES Hiába citáltam Deák Ferencnek egy mondatu saj-ó törvényét, hogy az igazat, csak az iga zat szabad megírni. Már pedig ebbői az kö­vetkezik, hogy az igazat meg kefi irni- S mivel más menekvést ne m találtam, megígértem, hogy a ki­fogásokra majd írásban felelek. Im^ megteszem­Urrfm ! A fi nyilvánosan akar sze­repelni, az legyen elkészülve a nyilvános kritikára. De nem is le­het az olyan nagy baj, ha nem is kellemes.' Nézzék^ a világ legna­gyobb embereit állandóan kriti­zálják és azok állják, vagy vissza-' vágnak. Nálunk csak Csontos bácsi és Kuna P. haragszik a kritikáért no meg a mucsaíak. önök nem mucsaiak ! A referádában nem volt kritika, annál kevésbé sértés. Mén Tiarag­Szanak hát ? Egy pár úrtól eltekint­ve, kik az apjuk nadrágjának hátsó részéből készült lájbit visemek, nincs is okuk haragudni. Istenem ! Ilyen az én sz-rencsém Én, ki született ellenzéki ember vagyok, egyszer életemben akar­tam nem az lenni, akkor sem Enge­dik ezt meg. Zsigmond barátom is azt mondja, hallani vélem- »Ti­meo Danaos et dona ferentes«. Pe­dig, ha egyébért nem, az egyesület elnökéhez való, több évtizedes ba­rátságnál fogva, sem Tehettem ez egyszer ellenzéki, hisz az ó kiváló­ságát nálam senki "jobban nem ér­tékeli. Az én szűkebb hazámban, vala­mikor állandóan, egy huszár szá­,zad volt bekvártélyozva. Ennek fe­génysége látta el minden nagypén­teken, Krisztus koporsója körül a diszőrséget. Tör "ént, hogy a szá­zadot elkommandirozták. Jött a nagypéntek, a nép már megszokta a diszőrséget, a plébános ugy se­gített magán, hogy kirendeltette a fináncokat diszőrségül. Nagyon ko­molyan, kivont spenótvágóval ' fei is- állottak. Bejött a templomba egy öreg asszony és meglátta az Ur koporsója mellett a fináncokat, nagy ámulatában összecsapta a két kezét és felkiáltott: »'(Jram, Jézus Krisztusom! Hát te jpégis a fi­náncok kezébe kerültél!» En is azt "kérdhetném az efnök­től, hogy Te már mit vétettél > Hisz Te, kiváló modorodnál fogva mindenkivel jóban voltál, igyekez­tél panaszra okot nem adnrés mé­gis a fiskálisok kezébe kerültél 1 Te az én tanácsomra nem szorul­tál, de tafán •— nézzéf szét magad körül. Ami pedig azt a neheztelésf ille­ti, hogy a nnak a másik testületnek az ügyét éppen nem kellett volna a nyilvánosság elé vinni, erre az a félelet, n e tessék olyat csinálni, ami a nyilvánosság elé kívánkozik: Hu már elmulasztotta 1341—26 fi Oji^'7-ben, pótolja az idén és ICfci^í^ • tegyen egy próbautat az as tvpusu Mercedes-Benz ei IV., Váci u«c« 24 szám. T. 229 94. és T. 140-70. Uj helyiségeink: Sír.': Mercedes-Benz Automobil R.-T.

Next

/
Thumbnails
Contents