Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-08 / 81. szám
14 JSfYÍHYiDÉiC 1828. április 8. Magyar királyi AOsztálysiirsjáték Minden második sorsjegy nyer « következő budapesti főárusftók (területek szerint) ajánlják sorsjegyeiket : ! Dr. Öhidi Légmán Leóné • K;.- h> -^ikiós úi 7. Telelőn . vJ6z». 30B-66 VÁLTÓUZLET RT. ESKÜ ÚT 3. SZAll lELEPON J. 450-10 EIVAROS Be mSInsMy B. banaSiáz Molnár ucca zO tiARotr £s tArsa CAWK RT. Kossulh Lajos ucta 1 l clcfóii |ó?sef 454—1> mm K'oísull. l.aios n. 17 Mafiitiauilt] S7< Ao/'tifn i ler -. KlelHíi-naloía StállCŰt! VarPsmsrty ;*r 1 íliaas-palírta) lel. Teréz 23O-03 lufik- I Sxabasísáíí <'. ; V?M< 1 ílr *>•«.'• 1IV .J73.53 IÍ.ÉSIAR5A Térés körűt 41 telefon >70-91 I Osítíilyj. S aorej&ók ® b oszfá ya An'rá«TÍI 16 és TÁRSA Vifmos császár út 5 icletón : Teréz 2S7-43 Surgónvcim . Jttnyer" SMUZER VI., iVí.-jo* uccu IS. ÜEiffU HEL e j| SANKKAE Károly kóri.t 1. sz releíőn 1.429-91 Alapíttatott: 1874 Erzsébet kürút 34. IfEILLIiEii G, bank-esvaltöiizlpt Wesselényi u.35 flártonu SCHEIK Üllői út . szám leleión Jóase" '•>•! í SZŰCS 4-es gözcséplő garnitúra eladó. ^^ Értekezni: Epreskertutca 28. DREHER-MAUL csokoládégyára készíti a legszebb húsvéti tojásokét, nyugftiknf, bárányokat! Kaphatók minden jobb üzletben. 1741 Kiss Károly és 1sa Bank Rt. fiókja, Erzsébet körút 15. ArmoKies ítlrsui Kertes uccaSO.ii. SáYülS,^ idzsei kar-jt i PAL BANKHA7. Jóxr.C'í •'< f.t 9 i elei"" i eladta fi.eop .oldC ytf|aliiidelo»allalata I Erzsébet korúi W lAlani'va 18061 Tel |.421~'S' I Fekete Lajos verseiből. KAKASSZÓ. Bíbor köntöse szétszakadt, de meg nem nyilt arany lakat, mi zárt igét s fájdalmakat, — és szája néma, szent maradt. . . Míg Péter reszketett a tűznél. hajnal támadt— kakas rikoltott s a Mester testén véres foltot a hajcsár korbácsolt szívtelen, de Péter szólt —: nem ismerem . . Beteljesednek hajnalok, kakassió ma is hajnal-ok, de nem hangzik szó: én ismerem, ez embtr Krisztus: Istenem !... S a kakasszó azóta is ha szól, Az Ige feszül meg valahol... GÓLYAHÍR. Most csókoltam meg a kisfiam száját; künn a tavasz naposán vihogni kezdett s orgonabokrunkon az első rügy kifestett: én most csókoltam meg a fiam száját... — Valakinek a szerelem megizlett, (így tavasszal,) és titokban rájárt s hogy szégyeniáján a rejtett rügy kifestett, vánkosba fojtotta gyönge, pihés száját s vízbe vetette a háromnapos testet; ...és a csobbanó víz őrjöngeni kezdett!... {Újvidék.) iiiyeo legyen az Országos Kézműves Kamara? Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő memoranduma Hermáim Miksa kereskedelemügyi miniszterhez a kézművesipari érdekképviselet tárgyában. (A Nyirvidék tudósítójától.) Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, a parlamenti kézművesipari blokk ügyvezető elnöke, a kézművesipari " érdekképviselet tárgyában memorandumot intézett Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszterhez. A memorandum teljes egészében az alábbiakban közöljük: I. A kézmüipafososztály es a mai helyzet: Az államháztartás rendbehozatala után a magánháztartások rentabilitásának kérdése van előtérben. A fogyasztóképesség fokozása, a termelés és különösen az ipari produkció emelése egyik fontos célja a gazdasági célkitűzéseknek. A több mint 1000 millió pengő import kiszorítása hihetetlen munkakört és szerepet biztosit az ipari tenne lés különböző tényezőinek. Miután i belső fogyasztás kielégítésének felette számotteve tényezője a kézművesipar, figyelemreméltó a kisipari termelés fokozása, mert az import kiszorításának, feleslegessé való tevésében igen nagy szerepet játsz hátik. A kézműipar a kapitalisztikus. termelési módszer miatt valóban hátraszorult azonban csak látszólag, mert nemhogy feleslegessé vált, de egyik-másik szakmában nélkülözhetetlen szerephez jutott. Egyik-másik szakmában teljesen visszaszorult, vannak azonban termelési funkciók viszont, amelye* ben fontos szeren jutott a kézműiparnak és fejlődése rohamos léptekben megy előre. Például a kötelesipar tönkrement, ellenben a szerelőinar nem várt fejlődésnek indult. A javító, kiegészítő és ízlést, egyéniséget követelő ipari szakmák ban a kisiparnak, meglepő szerepe van. Tehát csak átalakul a kisipar és a kapitalisztikus fejlődés menetében folyton nagyobb és nagyobb jelentősége vam. Pusztult azért mert a kézműipart a gyáripari versenyben megfosztották. az összes fegyverektől; a kontárokat rászabadították, hitelt nem adtak, az oktatást nem szorgalmazták, a vámoknak kisiparellenes élet adtak, az érdekképviseleti szervet megtagadták a kisipartól, a közmunkákban nem részesítették és dacára ennek fejlődött, lassan, de haladt. Ha ennyi kedvezőtlen tényező ellenére a kisipar itt van és helyet követel, akfcor közgazdasági szükségletet pótol és nem tanácsos kiiktatni az ipari fejlődés menetbő 1 és a gazdasági élet komplexumából. Kézműipari stfítisztmAz 1920. évi népszámlálás világos képet nyújt a kézműiparnak, tehát a 20 segédnél kevesebb munkaerővel dolgozó vállalatoknak a helyzetéről, elosztásáról. Volt öszszesen 245738 önálló ipari vállalatunk, amelyek közül le fcen vonnunk az 1551 gyárat, tehát marad kézműipari műhely 244187. Ezek elosztása a következő: segéd nélkü' 164427; egy segéddel 40655; két segéddel 18041; három—öt segéddel 14970; hat—Uz segéddel 4274; tizenegy—hüsz -segéddel 1820 vállalat dolgozott. Az 1910. évi népszámlálás adataival összehasonlítva, a legutolsó statisztikai felvételig a segéd néíküi dolgozó műhelyek 26.7 százalékkai szaporodtak, az egy segéddé dolgozok 2 százalékkal, a két segéddel 6.2 százalékkal, ellenben a három—öt segéddel 15.7 százalékkal, a h at—tiz segéddel 24 százalékkal és. a tizenegy—husz segéddel do'gozó vállalatok pedig 25.9 százalékkal. Tehát a leggyengébb ipari műhelye^ és a középiparunk erősödött a gyáripar mellett, a mely szintén 28.8 százalékká, szaporodott. A gyáripar alkalmazott összesen 230670 munkást és 8509 tanoncot, a kézműipar azonban 256620 segédet és 80397 tanoncot, tehát a kézműipar több embernek ad kenyeret, mini a gyáripar és neveli a szakmunkásokat a gyáriparnak! A kézműipar a segédeken és tanoncokon kívül eltart még 529440 segítő családtagot és nem keresőt; tehát összesen közvetlenül 900000nél több lelket táplál. Ebben a számban nincsenek benn az 0k, akiket a munkásság 'taft ef a kisipartól kap 0tt béréből. Igen érdekes adat az, amely az önállóknak az országban való elosztását mutatja. A fővárosban van összegen 44033 önálló iparos, a törvényhatósági városokban (öszszéseh 10) 27600 és a többi városban és falun 175640 önáUó iparos. A fővárosban 100 önáMó iparosra esik 363 segédszemélyzet, a törvényhatósági városokban 319 segédszemélyzet és a vidéken 159 segédszemélyzet. Az ipari termelésünk 40 százaléka a kisipari műhelyekből kerül elő régebbi becslések alapján. Ha azonban a gyáriparban kifizetett munkabért veszem alapú• és kisegítésképpen a munkásbiztositó intézet bérskáláját veszem tekintetbe, akkqr több mint 55 százalékát az ipari termelésnek a kézművesipar szolgáltatja. A kézmiiiparosok közügyei. A földmüvesnép és az ipari munkások után a legnépesebb osztály a kézműiparos osztály. Az ország termelésében, kulturális és közéletében az iparosság foglalkozásánál fogva lényeges szerepet visz. A kenyérkereseti lehetőségek megnehezülése, de különösen az önálló vámterület az iparosságban érdekes és öntudatos mozgalmak kifejlődését eredményezte. A foglalkozási ágak eltolódtak, a nyersanyag ügye más jelentőséget kapott, a piacokért való harc erősebb lett, a kézmii ipart tápláló középosztály súlyos nélkülözések közé került ésígy természetes, hogy azjé'r ért vaió küzdelem a magyar közéletben is első helyre állította a kisipari kérdések" megoldásának keresését. A legszembeötlőbb a termelés szervezetlensége, az érdekképviseleti szerv hiánya, a jóléti iníézménnyek hiánya. 1 hitelellátás részbeni rendezetlensége, amelyet a kormány az 1924. évi XVIII- tc. próbált rendezni, mikor megalapította az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét, amelyet azonban tökéletesebbé keli tennünk az ipari hitelszövetkezetek bekapcsolásával, hogy nemcsak a termelő, anyagbeszerző és fogyasztószövetkezeteknek legyen a központja,— hanem a z egész kisipari hitei legfőbb centrális szerve. (Folyt, köv.) és \>e\^SU\ Va\a^» és sa^Vau\íto\\ságoV °^evessTvé\. 1965-2 A jó gazda „URDOLINE" tirelajokit basznál. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyi-ut 14. 461-2, Telefon : 5t7.
