Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-08 / 81. szám

Nyiregynáza, 1928. április 8. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 81. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Mra 2'50 pengő. Negyedévre 7 60 pengő. Ktetiutviaeléknek te tartóknak 2Ű*/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkasztőség ée kiadóhivatal: SZÉCHEMYI-UT 8. SZÁM. Telefon szám 139. Poatachequa Kéziratokat nem adunk viasza. A magyar föltámadás u'Ja az ét hitem szerint zöfdelő m

£zők, rin gó kalásztengerek, zamatos gyümötccsel dúsan megrakott fák mellett visz ei. Magyarország gazdasági feltámadása, újjászületése nem jeí-nt mást, mint nagyrész ben mezőgazdaságunknak uj éleírkeíését abból a liaíálos dermedtségből, amibe a háború és a forradalmak sodorták. Ez a feltámadás a természet örök törvényei szerint be is fog következni, utóvégre egy nemzet, amelyik élni akar, nem akar elpusztulni, semmi esetre sem fogja kiszáradni engedni azokat a legbiztosabb forrásokat, amelyekből gazdasági élete, boldogulása táplálkozik. Eljön a magyar föltámadás bizonyosan, bekövetkezik a magyar mezőgazdaság újjászületése, ámd

e itt az a fegfőbb kérdés, vájjon van-e mód, vannak-e eszközök, amikkel a feltámadás idejét közelebb lehet hozni? í£n azt hisze

m, van mód rá és vannak eszközök is. A vifágnak jóformán minden nemzete a íegnagyobb erőfeszitésseí, messzemenő anyagi áldozatokkal iparkodik mezőgazdasági termelését fejleszteni. A földkerekség minden részében ma mocsarakat szárítanak, terméketlen földeket javítanak, vetőmagvakat nemesítenek, fejlesztik az állattenyésztést, egyszóval lázas, de nem kapkodó, hanem céltudatos, körültekintő munka folyik, amelynek célja, hogy a szántóföld többet és jobbat teremjen és a termelés minél olcsóbb legyen. Es ennek a munkának kivétel nélkül mindenütt megfelelő sikere-van. Föl teszem tehát nyi.'ían a kérdést, hogy a példák láttára nem keft-e nekünk is hasonló céltudatos munkához fognunk, hogy meggyorsítsuk a magyar mezőgazdaság újjászületését, feltámadását ? A földmivelési kormánynak kész programmja van, amellyel be akar kapcsolódni a mezőgazdasági termelés világversenyébe. Mi is elsősorban uj termőterületeket akarunk szerezni. 'Ott vannak használhatatlan szikes földjeink, a tudományos kisérfetek szerint ezeknek a szikeseknek íegnagyobb részét némi befektetéssel és munkával búzatermő földekké lehet átalakítani. A szikjavitás már megkezdődött. £s azoknak, akiknek rn'ncs elegendő anyagi erejük befektetésekhez, a kormány tud anyagi támogatást ís nyújtani. Megkezdtük a háború alatt túlságosan kizsarolt földek termő-erejének visszaállítását is. Hozzáláttunk a rakoncátlan folyók as pat?ko* szabályosához. A mocsarak lecsapolásához. A föld termését nemesit:ít vetőmagvak kiosztásával ís kívánjuk fokozni. | Mindezek a doígok természetesen • ujitások, amefyek akkor válnak népszerűekké, ha azokhoz a felkekben meg van a keltő fogékon

yság Hogy ezt a fogékonyságod felkeltsük, a földmivelésügyi kormány minden lehetőt m

egtesz a mezőgazdasági szaktud^ gyarapítására. Mezőgazdasági szaktudásunk fejlesztése érdekében meghozunk m

;nden áldozatot és az eredmény mutatkozik is, nap-nap után örvendetesen tapasztalom, hogy a haladni vágyó, müveit gazdák száma szaporodik. Ez az életcsira, ami meghozza mezőgazdaságunk újjászületését, eljuttat bennünket a feltámadáshoz. Ha azután a tanulásra vágyó készséggé! párosul föidmiveíő népünkben az erős akarat, rövid idő mufva eltudjuk tüntetni a pusztulásnak, a halotti állapotnak minden nyomát. Nagypéntek után itt [esz a Húsvét, a dermesztő tél után beköszönt hozzánk is a rügyfakasztó tavasz s a kaíászt érlelő nyár a maga minden áídásávai. Ibsen centesmárinmat. A norvég drámaíró maradandó becsű müvei révén, a világirodalom elsőrangú alakjaival került egy sorba, s ekként az ő drámáit a Sophokles és Shakespeare darabjaival állítjuk párhuzamba és ez egybevetés alapján ismerjük fe

1 nagy értéküket. Sophokles darabjai sorstragédiák, melyeknek hőseit a kikerülhetetlen végzet indítja cselekvésre, Shakespeare színdarabjainak hősei pedig elvaku't szenvedélyük hatása alatt cselekszenek és ütköznek össze az erkölcsi világrend törvényeivel. • Ibsen viszont arr

1 a kérdésre, hogy miért olyan szánalmas a jelenkor nemzedéke, i'y feleletet ad: mert nincsen benne egyéniség, akaratereje törékeny, kitartás nélküli megalkuvás az egész tétele._ Lássuk tehát, hogy milyen kü'ső körülmények között" fejlődött kJ Ibsen drámaírói tehetsége. Ibsen Henrik Déli-Norvégiának egy kis városkájában, Skien-ben, 1828 március 20-án született. Atyja jómódu kereskedő volt ugyan, de vagyon bukása miatt a gyermek nem folytathatta tanulmányait oly irányban, mely megfelelt volna művészi hajlamainak. Gyógyszerészi pályára lépett tehát, de korán megnyilatkozott írói, költői tehetsége. Az 1848. évi világesemények hullámai Norvégját sem hagyták érintetlenül, az alig husZ éves ifjút is magukkal ragadták az események, melyeknek hatása alatt írta első színmüvét: a Catilinát. A darabot sem előadásra nem fogadták el „ sem harminc nyomtatott példánya el nem kelt. Egyetemi tanulmányok folytatása céljából tehát Ibsen Krisztiániába ment, ahol sokat küzdött a nyomorral. Ez azonban nem riasztotta vissza céljainak megközelítésétől, mert rokonle ikü barátaival együtt politikai hetilapot adott ki, mely a figyelmet reáterelte s a bergfem színház dramaturgi állásához juttatta. Ekkor jegyezte el Th

0resan Zsuzsannát, majd 1858-ban Krisztiánjába tért vissza, hogy 1 Norvég Színház mS vészi vezetéséi vegye át. Itt azonban olyan kellemetlen helyzetbe került, hogy 1864-ben a kormány és néhány jobarátja támogatásával, feleségestüi-gyermekestül ' Itáliába ment, hogy ott csupán költői munkásságának éljen. Ibsen csaknem harminc évet töltött el hazája határain kívül, ugy hogy csak 1891-ben telepedett i"e ismét Krisztián iában, Róma, Drezda. München szolgált neki rövidebb, hosszabb ideig tartózkodási helyéül. Miveí hűséges, gondos felesege megszabadította a mindennapi élet apró-cseprő gondjaitói, teljesen írói munkásságának ezentelhette minden erejét, amely aztán őt a szellem óriásai közé emelte. Mivel mi minden soránál, melyet irt, határozottan érezzük, hogy 5 a mi vérünkből való vér, ezért egész bensőnket megragiadják, lebilincselik még ama darabjai is, amelyekben tu'ságosan hódol a misztikus és szimbolikus irányzatoknak. Mennél jobban tisztultak az otthonról hozott legutóbbi, hatások, annál inkább ösztönözték őt a társadalmi drámaírás folytatására. Mint modern társadalmi drámaíró, tulajdonképen a

z 1877-ben kiadott munkájában: A társadalónt támasza:-ban mutatkozott be Ibsen. Nórá-ban, A ttisertetek.be

n, a kor égető kérdéseit, a házaséletben talá'hafó bűnöket, A nép ellenségein a politikai élet gyarlóságait ostorozza. Hasonló celzatuak a későbbi drámái: A vadkacsa, Rosmersholm- A tengeri aszszony, f-jedaa Qaoier, Solnes* mester. tyotf. 3o

nn Gábriel Bpfkmann és H

a m hoUik föleüredunk• BraM-ban oly férfiút rajzol, aki a saját akaraterejével iparkodik törekvéseit megvalósítani s ezért a viszonyok kényszerítő hatása alatt még a legkedvesebbet is föládozza, hogy egészen «önmaga« lehessen. Per Gy

nt-ben viszont az önmagával megelégedett egoistát rajzolja, akit fantasztikus észjárás jellemez. Ibsen a saját honfitársai typusát akarta megrajzolni Per Gynt-ben, amely minden furcsasága mellett is nagyszabású mű. A fiatalon szövetségé.be

n a hazugság, gyávaság, önzés, hitványság ellen "lép fel Ibsen a legélesebb szatírával, amely baj a modern társadalomnak a kóros tünete. Társadalmi drámáin kivü' irt Ibsen nagy történelmi drámát is a Császár es Ga^rben, melynek hősében, -Julianus ap

0staiában a caesarismus őrültségét festi le. Megvetése nyilatkozik az önző tömeggel szemben, amikor egyik hősének a szájába ezt a kijelentést adja: az igazság soh

a sincs a többség részén. Régi hazai tárgyat dolgozott fe' A trón követe tők-b^n, amelynek az az alapgondolata, hogy csak az újkor királyi eszméje tarthat számot győzelemre, még pedig nagy tettek véghezvitele által. A szerelem Komédiája azon a tételen épült fel, hogy a házasságnak a szerelmen keli alapulnia. Felveti azt a kérdést, hogy feltalálható-e valahol az az érzés, az igaz szerelem, amely két lelkei egész életére boldogítani tud- Az író, bizony ezt a nagy érzést sehol sem találta. A színdarabok rövid ismertetése után, terjedelmesebben taglalom Nórának a tárgyát, mint amely darab a műsoron maradt színmüvek között talán legtöbbször került előLegolcsóbban szükségletét traktor- és autóolajokban, kocsikenőcs-, gépzsír-, LARDOLINE íú kenőanyagokban nagyban és kicsinyben beszerezheti Schwarz Rudolf és T* olaj-, zsiradék és vegyigyár r. t. vezérképviseletén^: Nyíregyháza, Széchenyi-Ét 14. sz. Telefon: 507. 1346 Egyes szám ára 16 fillér. Magyar feltámadás! A »Nyirvidék« számára írta: föáyer János fölűmivelésügyi miniszter.