Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

jrtfttviDác. 1821. naáiíius 13 Mezőgazdasági műve­lődés. Irta: Bodt János, országgyűlési képviselő. Csonkamagyarország különösen agrárállam, Smennviben az össz­lakosság 65 százaié ka mezőgazda­sággal foglalkozik. Ha az elmúlt idok iskolapolitikáját bíráljuk, ugy azt tapasztaljuk, hogy a gazda­sági szakoktatás megvalósításával vajmi keveset törődtek. Amíg pél­dául " 44 felső kereskedelmi szak­iskolánk volt, addig a régi nagy területen mindössze 19 földmives iskola és 5 gazdasági akadémia ál­lott rendelkezésre a gazdasági mü velődés megszerzéséhez. A gazda­sági ismétlő iskolák jóformán min­denütt csak papíron" szerepeftek, mert ahol nem voft gyakorló tér, felszerelés és gazdasági szaktanító, és tényleges tanítás nem is folyt. Az elmúlt fanévben például az or­szágban mindössze 125 gazdasági szaktanító volt, akik mintegy ti­zenötezer tanulóval foglalkoztak. 'Ujabban a földmivelésügyi mr niszter és a kultuszminiszter is né­hány középfokú gazdasági szakisko­lát létesített, de ez .még kevés ered­mény. A földmivelésügyi miniszter nagyon helyesen gazdasági nép­könyvtárakat is juttat a falvaknak és egy törvényjavaslattervezetet is készített a téli gazdasági iskolák lé­tesítésére és fenntartására, oly cél­ból, liogv á kis- es törpebirtoko­• sok fiai általános po :gári alapisme­retek nyújtása mellett, okszerű ki­képzésben részesittessenek. Ezen megoíkdás szerint évente 10 10 téli gazdasági iskola szerveztetnék meg. Ez a törvényjavasfaf tárgyalásra még nem került, de egyébként is szerény-nézetem szerint hosszú év­tizedekre nyújtja ki azt az időpon­tot, amikor minden nagyobb köz­ségben avagy körzetben iiyen téfi gazdasági iskola tevékenységet fejt­het ki. Aíapkiindulásnak szükséges volna, járásonkint legalább két ilyen téli gazdasági iskolának azonnali felállítása. * Ezenfelül újjászervezendő az ai­sófoku és középfokú gazdasági is­kolák intézménye, természetesen kellő számú szakiskola felállításá­val. Amennyiben a nyolc elemi osz­tályra fogunk áttérni, ugy ennek feísö tagozatában föfdmüvésvidéke­ken a gazdasági vonatkozású alapis­meretek tanítása szintén bevezeten­dő lesz. Ugyancsak az egész or­szágban ki kell építeni az isko'án­kivüli gazdasági szakoktatást, a fe­ventekiképzéssei kapcsolatosan. — Figyelemmel kell fenni emeí.'ett a nők és a nemzeti hadsereg tagjai­nak gazdasági tanítására is. Ugy lá­tom,*" hogy a gazdasági szakoktatás kérdése jelenleg két minisztérium hatáskörének tisztázásán múlik és igy a lassú vajúdás stádiumában ván. Ez káros és szükséges volna, hogy végre gazdasági közoktatás­ügyi szempontból a felügyeleti és végrehajtói jogkör rendeztessék és a legfőbbb irányítás egy kézbe egye­sittessék. Az idő elmúlik, a vilá­gon gazdasági háború folyik és az ifjabb generáció a modern gazda­sági ismeretek hiányában nem fog­ja tudni megállni 'helyét ebben a nagy küzdelemben. Mezőgazdasági elmaradottságunkat semmi más nem pótolhatja, mintha az ifjabb társadalmat praktikus ismeretek­kel fátjuk el, hogy ugy a minőség­beli, mint a mennyiségbeni termelés nemes versengését nemzetgazdasági szempontból a legtökéletesebb fok­ra emelhessük. A gazdasági továbbképző az isko­lán kívül szerintem csak részben az állam feladata, mert a társada­lomnak is bele kell kapcsolódnia ebbe az országos szervezési mun­kába, különösen pedig gazdasági in­tézmények, gazdasági szervek és testületek feladata a gazdasági szak­képzésnek társadalmi"uíon való elő­mozdítása. Ma annyira bonyolult az agrár­kultura előbbrevitelének kér­dése, hogy múlhatatlanul szüksé­ges törvényhozási uton ennek az egész és minden részletre kiterjesz­kedő anyagkomplexumát rendez­nünk. Ehez természetes hozzátarto­zik a gazdasági szakoktatóknak is az előteremtése és kiképzése oly tömegben, hogy a mai egész ifjú agrárgenerációt az egész országban rendszeres és céltudatos terv alap­ján gazdasági ismereteikben gyara­pithassuk. Ahogty a kultuszminiszter a nép­oktatás ügyét nagy fendüfettei vit­te előre, epugy szükséges párhu­zamosan a gazdasági művelődés nagy kérdését mennél efőbb orszá­gosan megoldani és végighajtani. Agrárországban az agrárkultura a lét vagy nem lét nagy problé­mája . Hasznos és szép kultúrnövényekkel ültetik körfii a szabolcsi tanyai iskolákat. i kir. tanfelügyelő lövényveielmi akciója. Szabolcsvármegye ikir. tanfel­ügyelője (a vármegye közigazgatási bizottságának márciusi üléséin a kö­vetkezőket jelentette a vármegye • oktatásának állapotáról: Folyó évi február hóról van sze­rencsém jelenteni, hogy az iskolán­kivüli népmüvelés keretében szerve­zett tanfolyamok közül időközben kettő megszűnt, még pedig a nyir­bélteki elemi ismeretterjesztő tan­folyam a hallgatóság egy részének elköltözése folytán, továbbá a nyir­adonyi belterületi analfabéta tanfo­lyam a hallgatóság túlnyomó részé nek erdőkitermelési munkába való távozása folytán, mig a többi 32 tanfolyamon az oktatás rendszeresen folyik s igy e Zuton nagyobb meg­takarításokat elérni nem lehet. A folyó évi január hó 17-én megindított gyűjtési akció, ha tel­jes mértékben nem is váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a bizott­ság anyagi helyzetén javulást ered­ményezett. Dr. Sasi iabó László sa/,ó­propagandájára az alispáni hí­va. albán felfektetett gyiijtőiv^n 43 egyén ől 405 pengő 36 f toiy< mig a kibocsátott 250 névre szóló kérelemre 46-an összesen 605 pengőt adományoztak, illetve utal­tak be a bizottság számlája javára. A gyűjtés végösszege tehát február végén J01() P 36 f-t ,ett ki. Volt szerencsém már jelenteni a közigazgatási bizottság üléseiben, hogy a anyai iskolaépületek egye­dül álló vol a xa, j^ró ridegsé­ge.'. lel keit melegítenünk oly m ódoZa okkal, amelyek nevelő lm ;'ással legyenek a tanya la­kosságára. Be kell kerítsük nemcsak 'az ud­vart, hanem a kertjét is az iskolának és azt be keli ültetnünk szép és hasznos növényekkel. Tisz elettel jelentem, hogy eddig elültetésre került: 288 db almafa, 288 db körtefa, 80 db cseresznye­fa, 64 db meggyfa, 160 db kaj­szinbarackfa, 640 db őszibarackfa, 128 db szilvafa, 32 db birskörte­fa, 32 db mandulafa, 960 db ri­bizli bokor, 640 db egres bokor, 3200 db málnatő, 96 db diófa, 80 db mogyoró bokor, ,192 db juharfa, 192 db nyárfa, 1600 db bokor rózsa, 3200 db mézelő dísz­cserje, 72000 db maciura csemete élősövénynek, 1600 db futórózsa, 80 db anpelosis, 3200 db télálló évelő virágos növény, 240 kg fü­magkeverék. Az eddig elül'etett fák és cserjék összmennyHége 188752 db és ezen növényeknek értéke mintegy 9712 P 32 fillért tesz ki. Elsősorban az uj 'anyai iskolák ellátását gondozom, de megindítot­tam az akciót aziránt is, hogy a regi tanyai iskolákat is el at­tiassuk fra}Xn ( )s és szép kti­uirnövenyekk 'l és egy-egy kis fajskohav ai, a honnan a lakosság elsőrendű ne­intes fajokhoz juthassop, de ezen kis, kéznél lévő faiskolák segítségé­vel megtanítjuk a növendék siere­gte oltani, az élőfákat szeretni, gondozni, szeretettel ápolni. Elszomorító kép az, hogy még a városban is a város fiatal faültet­vényeit megrongálja a város lakos­sága, főkép a város ifjúsága. Fiz tűrhetetlen, ezen neveléssel segí­teni kell és rövidesen el kel 1 érni annak lehe tőségét, hogy az annyi gonddal és költséggel kiépített út­hálózat szélei is gyümölcsfákkal el­Hétíőr* KEIB MAYNARD Kedden Amerika legnagyobb cowboy színészével: A mohikánok réme Izgalmas történet a vadnyugaton 7 felvonásban. Clítire Windsor, szépségverseny díjat nyert fllmprimadonnával: Ámor a vonaton Eg y 8 felvonásban. Szendén Csütörtökön A szabadságharc emlékfinnepének díszelőadásai! A rayayar katona áldozatkészségének apothezisa. Irta: Bíró Lajos. Pola Negri és James Hali « főszerepekben. Bliaáitsok kesdete: 5, 7 és 9 órakor. láthatók legyenek az egész várme­gye .erü létén. A hó folyamán engedélyeztettek a következő államsegélyek: a nyirbogáti ref. iskola tót tan­termének építésérc 12000 P; a rakamazi községi iskola két tantermének építésére 14000 P; a nyirkércsi ref. iskola tantenné­nek és tanítói lakásának javitá-á­ra 4000 P; a tiszadobi róm. kath. iskola két tantermének építésére 4000 P, ö$z­szesen 34000 P. Ktvesct hawnált 5 i S es Tudni FIAT autó előnyös árban és előnyöd fisetéíi feltételekkel 159J.5 eladó. Érdeklődni: Marton és Társa nyíregyházi autóüzeménél. A ayiregyházi leveiték máreius 15-iki íianepe. A magyar szabadság ünnepe: március Idusa szent öröksége a magyar nemze,nek. E napon z? rándokolunk hős honvédeink ine$ színlelt emlékeihez, mint a haza­szeretet szent oltáraihoz, hogy megemlékezzünk nagyjainkrói; sza­mot adjunk tetteinkről, hitvallást tegyünk érzelmeinkről és hogy re­ményt, erőt, kitartást, ihletei me­rítsünk a reánk örökül hagyott nagy eszmékből. Ha valamikor, ugy most tudjuk csodálni nagyjajnkai, kik Istenért,' Hazáért, Szabadságért férfiasan küzdő.tek és példáját adták annak, miképen kell a hazáért élni, miké­pen kell a hazáért dolgozni és ha kell, meghalni is. Mosiani megcsonkitottságunkban és meg|alázottságunkban a magyar Golgota tövében egy ezer éves nemzet lélekhurjain felsír a legszen­tebb magyar ima: »Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, hi­szek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadá­sában !» De ez a hit azt parancsolja, hog" e hazának minden polgára tanuljon megélni és dolgozni. Tanuljonme-f nélkülözni, szenvedni és ha kell, magyar hi.éért meghalni is. Min­denek előtt pedig, tanuljuk meg Hazánkát jó es balsorsában egy­aránt szeretni, meri. ez a hazaszere­tet adja az erőt, a kitartást és a hi­tet, mely a feltámadáshoz vezet. Magy ar '.evenck! Ti az ezeréves örökségből csak e szerencsétlen, da­rabokra tépett csonka hazát kaptá­tok örökül, melynek szétdanabolású­val elveszettük életfeltételeinket i,, mert a megmaradt föld életet adni kevés. Magyar leven ék/ A ti karjaitok erős, akaratotok tettrekész, szive­tek, lelketek nemes vágyakkai' teli; •lehet-e szebb feladatotok, miitf minden erő ok megfeszítésével dol­gozni hazátokért és vasakaratlal küz deni magyar ielke'.ek legszebb ide­áljaiért. á boldog, nagy Magyar' országért. Őseink szellemétöt vezettetve ün­nepeljelek meg március Idusát az örökül hagyott szent eszmékhez méltóan. A estnevelési vezetőség által ki­adod rendelet szerint az összes leventéknek kivétel nélkül vallásfe­lekezet szerint isteni tiszteletre kell menniök. Gyülekezés a Buza-téren reggel 8 órákor. A város polgár­sága ál'al tartandó hazafias ünne­pélyen való részvétei céljából dél­után 2 órakor ugyancsak a Buz* téren leli gyülekezni, honnan a Baross cserkész-zenekar hangjai

Next

/
Thumbnails
Contents