Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-13 / 60. szám

1928. raároíus 13. jáü&yiDiiL mellett a Rákóczy-titon vonul » menet a Városháza elé. Leventék! Legyen áldott az 1848­nagyidők megszentelt emléke — és a magyar föld, melyért osapáink annyiszor vérez ek. A kárpáti szellő felénk hozza rab magyar testvé­reink bus panaszait; a Retyezát és Hargita égbe nyúló csúcsai várják a magyar trikolort és óva intenek mindnyájunkat testvéri összetar­tásra. Petőfinek idegenben porladó magyar szive lángos'orral költöge­ti e "hon alvó fiait és megdicsőült szelleme azt zúgja fülünkbe, hogy pirkad már a magyar hajnal! T alpra magyar;' Hegyszer lőtt utána régi haragosának egy njirgyulaji fiatalember. {A «Nyirvidék» tudósitójától). Kaluha Ferenc nyirgyulaji lakos bejelentette a csendőrőrsnél, hogy régi haragosa, Tóth István fényes nappal, amikor ő elhaladt a hálzuk elő t, az hi telen beszaadt előle a lakosba és ugyanolyan . hirtelen visszatérve, a zsebéből előhúzott 9 mm-es Steyr ismétlő pisztolyát rásütötte. A lövés azonban célt té­vesztett, amire ő futásnak eredt. Tóth István ekkor még 3 lövréi'st adott ,le utána, mivel azonban ő elővigyázatossáeból kanyarogva fu­tott, ezek sem találtak. Tóth István, amikor Kaluha feljelentése ,után kihallgatták, véde­kezésül /azt hozta fel, hogy az neki régi haragosa, mivel még a múltév­ben ugy megverte, hogy azóta mun­kaképtelen és katonának sem akar­ják bevenni. Tettét tehát bosszúból és elkeseredettsége miatt követte ei Egyenruhát kainak a leány ­középiskolák tanaiéi. A vaJJás- és közoktatásügyi mi­niszter rendeletet adott ki, amely a következőket mondja: «A középiskolai leánytanulók öl­tözködésben inutaikozo divatkiíen­gesek megszüntetése és a leányta­nulóknak az egyszerűbb és neme­sebb izlésü ruhavisefeth^z való hozzászoktatása végett kívánatos­nak tartom a kötelező egyenruhavi­selet meghonositását. Ennek a cél­nak legjobban az u. n. matróz­aiba (kékszövetü, esetleg berakott alj, kékkel díszített, öletve sze­gélyezett matrózbfuz feier meg. ^Gazdasági okokból azonban csak a fokozatos bevezetés elvét 'kívánom alkalmazni. Ezért e tárgyban a le­ányközépiskolák igazgatói hívjanak össze szülői értekezletet, ame.'yen tapintattal mutassanak rá azegyen­ruhaviseletnek erkölcsi nevelő ha­tására és gazdasági előnyeire, fi­gyelmeztetvén a szülőket' arra, hogy az uj iskolaruha beszerzésé­nek szüksége esetén már a fenti egyenruhát szerezzék be. Ily mó­don a szülők külön anyagi megter­helése nélkü; bevezethető a köte­lező egyenruhavisefet, ugy, hogy az 1930 31. tanévtől kezdve már minden feányközépiskolai tanú ó&az iskofa által' előirt egyenruhát tarto­zik viselni mind az iskolában, mind az iskolai "éfettei összefüggő más alkalmakkor. Az év február 22-én keftM7279 V. számú rendelet felhívja az illeté­kes királyi tankerületi' főigazgatókat, hogy figyelmeztessék az internátus­sai kapcsolatos leány középiskolák igazgatóit, hogy az iskolai növen­dékek számára azt az egyenruhát vezessék be, amelyet az internáUisi növendékek számára már bevezet­ték. * Ml* »<)»«•* «• — Tavam divai^pok megl: ke-a­tek az Ujságboítb*. k Bristoli siáiló elöl indrJsak a társasutazás autói. A nyíregyházi autótaxisok egy csoportjának az a vál­lalkozása, hogy megszervezik az utazóközönséget és ingyen tart­ják nyilván az egy irányba utazókat, általános tetszést váltott ki a kö­zönségbői és a 456-os telefonáiíb­más alig győzi febonyoÜtani azt a nagy forgalmat, amelyet a folytonos érdeklődé s okoz. A vállalkozás igen ötletes, nem kerül a közönségnek semmibe, vi­szont minden utazónak az az elő­nye származik belőfe, hogy útikölt­ségének 75 százalékát megtakarít­hatja. Ugyanis az egész vállalkozás azon alapszik, hogy mindig vannak többen, akik égy irányban utaznak, de nem tudnak egymásról,' nem volt szerv, amely az utazók érde­keit egybekapcsolja s igy bizony gyakran megesett, hogy egy-egjy sürgősen utazni kívánó üzletember egymaga volt kénytelen megfizetni i az egész viteldijat, j Ma már ez tulhaladot-"álláspont, inert ha valaki bárhová akar utazni, akár külföldre is, egyszerűen fel­hívja a 456. telefonszámot és be­jelenti szándékát. Ott nyilvántar­tásba veszik és rövid időn belül már meg is kaphatja az értesítést, hogy kik lesznek az útitársai, akikkel az­tán meg is egyezhet az indulás ide­jében. Az. utazás költsége termé­szetesen igy megoszlik s például egy debreceni utért 40 pengő he­fyett mindössze 10 pengőt keh fi­zetni egy-egy utasnak, Ami 'tekintet­be véve azt, hogy &z autó az üzlet­embert magában Debreoenben is odaviszi helybe, ahol dolga van s akár rögtön vissza jöhet, akár három órát is vár rá a kocsi, igazán nem jelent nagy- kiadást, mert a többietküfönbséget százszorosan be­hozza az, amit időben és gyorsa­ságban nyer. Egy vasárnap délután a Homok tanyai nagy diákok bőgött. Tavaly ínég analfabéták Toltak, ma már az elemi ismeretek tudói a tanya Sáfcss Kálmán felnőtt tanítványai. Barna; Jenő szabadoktatási titkár nagyiiatasn beszéde a tanya népéhez. Kemény téli vasárnap. Fagyos uton gördül a kocsi a nyiregyhá. 1­ziakkai Kótajból Jármy Jánosné" hír­neves gondozoítságü tanyája, Ho­moktanya felé. Színtelen, sivár a táj, most is «olyan a föld mint vén .koldus, valóbán».. Az árkokban még ovt a jétt a h& Ez a lavasz k<j(­sjk. Hideg, fütyülő északi szélben mégis tavaszról aikmodom: a ma­gyar nép tavaszáról, amelyet a kultúra fokozásától, a t udás, a lelkes érzések terjesztésétől várok. Barna Jenő népművelési titkár, Bö­kényi Dániel szerkesztő az útitár­saim. A kocsin vetítőgép, filmek. A Homok tanyán ma vizsga lesz, vetitetfképes előadás lesz, erre az alkalomra, mint ünnepre indultam útra. özv. Jármy Jánosné Ameri­kába utazott a Kossuth szobor le­leplezésére. Kocsink Gábos Kál­mán tanitó lakása előtt áll meg. Ez a szerény magatartású, fiatal erdélyi tanitó a Székelyföld szívós­ságával, önzetlenül, forró magyar érzéssel tanítja, neveli itt a ta­nyán az analfabétákat, az iskolázat­lan felnőtteket. Az analfabéták ta­valy vizsgáztak az előtt á bizott­ság előtt, amelyen Mikecz István alispán, a ifép művelődésének lel­kes támogatója elnökölt s most a sok derék férfi és felkes asszony, beavatottan a betű misztériumába, hónapokon át szorgalmasan tanúit, bővítette ismereteit, ihletetten hall­gatva tanítójának, Gábos Kálmán­nak előadásait, oktató-nevelő igéit. A volt analfabéták továbbképző tanolfyamon vettek részt és ma dél­után ennek a tanfolyamnak vizsgá­jára jöttünk. A vizsgálatra Nagyha­lász község képviseletéhen Lénárt István jegyző jelenik meg. Eljön a lelkes földesúr: Klár Gyufa, akiről messze földön tudják, hogy elmé­lyedő gondossággal foglalkozik a népművelés kérdéseivel, maga is apostoli lélekkel tanitja sokszar sze­mélyesen órákon át tanyájának né­pét. Itt van Pajtás István, a Nyír­víz Szabályozó Társulat gatfelügye­íője, Hornyik András közigazgatá­si gyakornok. Délután 3 órakor kezdődik a vizsga a tanyai iskola szép világos, napfényes termében. Eljön a tanya népe, itt vannak a csodálkozó öregek, «a fiaitok, 4 gyermekek. Komofy figyefemmei kí­sérik a népmüvelés minden mozza­natát. A szük padokban hatalmas szál férfiak, asszonyok, sok gyerme­kes családapák, anyák, most diákok, akik szinte megilletődve várják az ünnepi aktust, amely téli estéken át való tanulásuk szorgalmuk pró­batétele fesz. Felhangzik a Hiszek­egy, amelyet itt a tanyán, amint az erős mellű homoki magvarok aj­káról valami kemény daccal lendül cg feíé: csak könnyes meghatódott­sággal tudok hallgatni. Lénárt Ist­ván jegyző megnyitja a vizsgát, ameiy írás, olvasás, számvetés, földrajz, történelem, alkotmánytani ismeretek utjain vezeti a nagy" diá­kokat. Hallottam őket egy év előtt, mint analfabétákat és most megál­lapíthatom: Gábos Kálmán tanitó ur becsületes, feíkes, odaadó mun­kát végzett. A tanyalegények, fér­fiak, asszonyok biztosan, bátran, büszke örömmel felelnek. Tudnak, és érzik, hogy a tudás őszinte éiet_ boldogság, gyönyörűség, áldás. Barna Jenő titkár, Gábos Kál­mán tanitó kérdéseire szabatos, vi­lágos feleetet kapunk. Majd szava­lók jönnek elő sorra. Kiss tanyai diákok, akik a magyar fájdalom perzselő igéit zendítik itt meg ofyan igaz átérzéssel és ofyan erejű előadásban, hogy méiy csendben, hevülő szivveí hallgatjuk. A vizsgálatot Barna Jenő népművelési titkár beszéde zárta be. Olyan beszéd e z, amely mé.y ha­tást keft a nagy számban megjelent tanyaiak lelkében, olyan beszéd, amelyet sokszor el 'őkeflene vennie mindazoknak, akik a magyar nép­pel, a magyar faluval foglalkoznak. A népművelési titkár a többek kö­zött a következőket mondotta: Jól esik meghallanom, hogy nem csak hivatali kötelességből jöttem de idehozott az a megértő szellem, amelyet a tanyai lakosság előhaiadásá­val szemben a múltban itt ta­pasztaltam. Ezen a f öklön mutat példát a nép müvelésének fokozására Klár Gyula földbirtokos is, aki e téren egyedülálló példa. Ez a megért őgondoskodás min­denkor ige n szép formában nyilvá­nult meg elsősorban Jármy Jánosné őnagysága részérői abban az erkölcsi és anyagi Diadal Mozgó Március hó 12 én és 13 án, hétfőn és kédden 5, 7 és V orakor: A kurtizán Prevost abbé világhí ű regényének filmváltozata 12 felvonásban. Főszereplők: John Barrymore, Doloret Costello. Borneo csodavilága (A kannibálok Fzigetén.) Érdekés, izgalmas es tanulsago* 7 felvon. s. Előzetes jelentés. Márc. 14. és 15. sz«rdán és csütörtökön: A RÓKAÚT Sudermann Hermán ismert regénye filmen. támogatásban, amit alkalmazottai­nak szellemi előhaladása érdekében nyújtani kegyes volt A bizottság igaz köszönetét tol­mácsolom Lénárt István jegyző ur. nak, aki a község részérői anyagiak­kal támogatta p tanfolyamot. A bir­tokos együttérzö, buzdító jóakarata, a községi elöljáróság támogatása, a hallgatóság komoly elhatározása és tudás vágya voltak azok a ható tényezők, , amelyek megsokszoroztak az is­itora derék tanitójánrk Gáboi Kálmánnak erejét s lehetővé tették, hogy ezen a he­lyen ismeretet nyújtó, léleknemesitő munka induljon meg. E szerencsés körülmények szerencsés összetalál­kozásában láom én a-tanfolyam meglepően szép sikerének zálogát. Az iskola falai között eltöltött 20 évn& hosszabb múltra te­kinthetek vissza magam is s igy kelTően tudom méltányolni azt a fáradságot, amelyet a tanfoL fyam vezetője a siker érdekében kifejtett, de tudom értékeim azt az elismerésre méltó igyekezetet is, pie!yet a haljgéatáság a napi fárasztó munka után a pihenés óráit felál­dozva az alapvelő ismeretek meg­szerzésére fordított. Éppen ezért nem kutatom én az pkát, hogy mért nem szerezték meg ezekei az elemi lelki kész­ségeket a boldog gyermekkorban, liisz annak oka egyénenként más és más lehet. Ehelyett engedjék meg nekem, hogy röviden rámutas­nak, milyen nagy szel:emi vagyon birtoklásához jut az, aki megtanm könyvet olvasni, betűket írni, szá­mokkai bánni. Aki megszerezte ezeket a felki készségeket, az megtanult látni. ­E készségek nélkül 'lelki vakok az emberek. A lélek mintha sötét börtön ben volna, néz és nem Iát. — Ezekkel az ismeretekkel be tu­dunk hatolni a tudomány gaz­dag tárházába. Aki elsajátította ezeket az alapis­mereteket és felki ügyességeket, az ma már a miniszterségig emeíked­lietik. Igy kerüft az ekeszarvátói az országgyüléstermébe a nemrég el­hunyt Nagyatádi Szabó István és mert szerette a könyvet, kereste ez­zel a tudásával az igazságot, minisz­ter lett belőle s neme és munkás­sága örökemlékezetü fesz hazánk

Next

/
Thumbnails
Contents