Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-31 / 75. szám

J\fVí&YID£I< L 1Í9I nárcius 31 Mire volna szükség előbb a Kézműves Kamara helyett ? Irta: Smiják István építőmester. Amint legutóbbi cikkemben fejtegettem, sokkai többet lendítene a kézmüiparosság helyzetén az ipartestületi intézmények kiszélesítése, önálló hatáskörrel való felruházása, mint egy Kezmüveskamara létesítése. Nézzük meg.tehát, mire volna szükség az Ipartestület reformmal kapcsolatban. A sorrendet a legszükségesebbel kezdem. Egyik legfájóbb ügye a kézmüiparosságnak a kontárkérdés, melynek megoldását a törvénytervezetben nélkülözzük. Az Ipartestületek kebelgbep felállítandó ipartestületi széket kell felruházni az I-ső fokú iparhatóság jogáyai s akkor megoldottuk a kontárkérdést, mert a kontárok ellen csak igy lehetne eredményes munkát kifejteni, nem pedig a rendőrt büntetőbíróság hosszadalmas intézményeivel. S hogy ne érvelhessen senki azzal", hogy egyes ipartestületek nem tudnák e' hatáskörüket tárgyilagosan hivatásuknak megfelelően — ellátni, legyen jogorvoslásnak helye az ipartestületi székek ezen határozatai ellen a felügye. leti hatóságokhoz. A második fájós ügye az iparosságnak az, hogy ezidő szerint az iparigazolványok és iparengedélyek kiadásánál csa'k véleményezési joga van az Ipartestületnek. Vagyis ha az iparhatóság a folyamodó szakképzettségét az Ipartestület véleményével* 1 ellentétben igazoltnak találja", az iparigazolványt, illetőleg az iparengedélyt a folyamodónak kiadhatja, csupán egyidejűleg értesíteni kötefes az Ipartestületet, amely az iparhatóság határozata ellen '15 napon befül 'felebbezésset érhet, de a folyamodót iparának megkezdésében meg nem akadályozhatja. Igy szól az ipartörvény IV. fejezete alatti 41. paragrafusa. Ezt kellene odamódositani, hogy ha az Ipartestület kedvezőtlen véleményt ad, akkor az ipari jogosítványt áz 1-ső fokú iparhatóság ne adhassa ki és az érdekeit fél csakis birtokon kivüf fefebbezhessen a határozat "ellen. Továbbá a tanoncíartási jog elvonását szintén az ipartestületi ézékre kellene ruházni. Jelenleg ebben az ügyben is csak előterjesztés* joga van az Ipartestületnek. További fontos módosítás volna, hogy az ipartestiiíeti széknek fegyelmezési joga és a cselekmények súlyosságával arányban éjfó bírságolási joga is

rlegyen. Bár az uj tervezet nagyon mérsékefte'n teljesíti az idevonatkozó kívánságot, de kiköti, hogy a pénzbírság 40 pengőt meg nem haladhat. Márpedig a kontárok ellen maximum 40 pen»gős pénzbüntetéssel" n

em lejjet eredményes munkát végezni, legkevésbbé áz erkölcsi hatás alapján, mint ahogy azt á tervezet kivánja. Az ipartestületi széknek meg kell 'adni a fegyelmi jogot, hogy azt saját tagjaival szemben érvényesíthesse, mert az iparosság nagy része sajnos nem'bir az önfegyelmezés erényéül". Módosításra szorul 'továbbá a tanoncoknak a tanviszony letelte után segédi vizsgálatra való bocsájtásáról Szóló egynéhány paragrafusa„az ipartörvénynek. A többek között a 107. paragrafus pl. igy szol: »Abban az esetben, ha a tanonc az iskolában, vagy a segédi vizsgálaton kellő eredményt nem mutat fel, az iparhátóság a segédlevelet (munkakönyvet) kiállítja ugyan, de az önálló iparűzéshez megkivánt segédi szakba vágó gyakorlat tartalmát legfeljebb 2 évvel meghosszabbítja. Ennek a paragrafusnak a következménye az, hogy a tanoncok egy része erre számitvá, nem igyekszik a tanonciskolában az osztáíyvizsgákat sikerrel letenni és a mesterségükben a kellő szakképzettséget megszerezni, mert amint mondani szokták: Úgyis felszabadítanak bennünket s megkapjuk a munkakönyvet. A dorgálások alkalmával ez a gondolat el bennük s ez táplálja a gyermekes könnyelműségre liajló és a csíntalan tettekben megnyilvánuló hajlamaikat. De ha az ipartestületek-» nek meglenne a joguk ahoz, hogy azokat a tanoncokat, akik ugy aZ iskolában, mint a segédvizsgán — a saját hibájukból kifolyólag nem feleltek meg, ugy a tanoncidőnek a mulasztás nagyságához mérten való meghosszabbítását rendelhetné el, akkor gyermekésszef is meggondolnák egyesek, hogy érdemes lesz-e tovább ís léháskodni. „Csupán annyi "büntetés, hogy legfeljebb 2 évvel később válthat iparigazolványt — ha nem tanult az iskolában és a mesterségben a legkevésbbé hat serkentőleg a gyermekifjuságra, mert ezektől az önállóságnak még a gondolatai is nagyon távol esik s igy nem is értékeli azt. Az Ipartestületekről szóló törvénytervezetet - a nagyjából kiszedve — ezekkei kellene kibővíteni s akkor az igy megrefortnáft és hatáskörükben szélesebb alapokra épített ipartestületi intézményeink mindegyike, amely ennek megfelelően végezné el féladatát js, kiilönküfön egy-egy kis Kezmüveskamara lenije s egy fillér költségbe sem kerülne. Az Ipartestületeknek ily autonom ' foggal való felruházása esetén többet" tudnának segíteni az Iparkamarák is, mert már maga a törvénytervezet is együttes munkára serkenti a testületeket a Kamarákkai, amikor a 7-ík paragrafusban kiköti, hogy az Ipartestületek a Kereskedelmi és Iparkamarák megkereséseit érdemlegesen elintézni 'köteles. Hogy voltak hibák — esetleg talán mulasztások is — a Kamara részéről, az iparossággal, illetve az Ipartestületekkel szemben, ne csodálkozzunk rajta. Hogyan'várjuk el valakitől azt, hogy segítségünkre fegyen, mikor mi 'Saját magunkon sem akarunk segíteni, amikor a saját szervezetünk ke f, az Ipartestük fetünkkel szemben is a kicsinyesség álláspontjára helyezkedünk és szükkeblüek vagyunk vele szemben. Ismétlem, hogy a fenti megoldással nem tartjuk elintézettnek a Kezmüveskamara végleges elejtését, sőt mi is kívánjuk annak a megvalósítását, de jelenig.ezidőszerint célravezetőbbnek tartjuk az Ipartestületeknek a fent elmondottak szerint történő kibővítését s csak ezeknek a megvalósítása után gondolunk a Kamara létesítésére. Hogy azután ezt a Kézmüveskamarát újonnan létesítenénk-e, vagy pedig a meglévő Kereskedelmi és Iparkamarákat választanánk ketté, erről még korainak tartom nyilatkozni. Addig is azonban, amíg ennek az ideje elérkezik az Ipartestületek foglalkoztassák a Kamarát, adjanak nekik munkát, mert a néma gyermeknek az anyja sem tudja mi a kívánsága. A Kereskedelmi és Iparkamarákban meg van a jóakarat, megvannak a hozzáértő emberek is, akik segítenek az iparosságnak ügyes-bajos dolgaiban, de viszont meg is kell mondani nekik, hogy mire van szükségünk. Legfőbbképpen azonban ne okozzuk a Kamarákat a rossz gazdasági helyzetünk miatt, mert ha e gazdasági bajaink eredeti okát akarjuk keresni, akkor Trianonra kell gondolnunk. Ezt pedig csak ugy fogják t

udm megszüntetni, ha mindnyájan egyetértünk, nemcsak a saját''dolgainkban, de minden magyart egyformán érdeklő ügyeinkben is. ' Serédi Jnsztinián bíboros hercegprímás vezeti a magyarok nemzeti zarándoklását Rómába és Lorettóba. A 14 napos zarándoklásban már 210 pengőért részt lehet venni. — A zarándoklás április 29-én indnl, jelentkezni az Országos Katolikns Szövetségnél április 16-ig lehet. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Leírhatatlan lelkesedés mellett vette a magyat nemzet tudomásul hogy Őszentsége XI. Pius pápa a tudós, világhírű Serédi Jusztmián bencésrendi szerzetest övezte bíborral és nevezte ki Magyarország hercegprímásává. A magyarok most április 29-én az- ő veze' ;évei útnak indű'nak zarándoklás n az örökvárosba, hogy elmen' jenek Szent Péter sírjához, megköszönjék az Istennek, hogy újból föpásztort adott ennek az országnak és hódolatteljes kihallgatáson jelenjenek -meg e'sőizben a magyar Péntektől—vasárnapig! AZ ÉVAD LEGNAGYOBB FILMJE! POLA NEGHI A GYŰLÖLET FÖLDJE Hall Caine szerelmi regénye egy német hadifogolyról s egy francia \; leányról. — A férfi főszerepekben: Clive Brooc és Einar Hanson, Rendes lieljárak! — Jegyek már előjesyezfcetők! Hétfőn RAMON N0VARR0, ALICE TERRY kedden együttes szereplésével: Jt ffefsé tízezer Egy forró szerelem regénye 9 felvonásban. És a pompás kisérő műsor. Btőadásak kanUte: 5, 7 és 9 órakor. bíborossal a Vatikánban XI. Pius pápa előfi", hogy megköszönjék a kegyet^ .amellyel Magyarország iránt érez a pápa. Az ország minden részéből napró'-napra érkeznek levelek a központba, hogy mikor indul zarándoklás Rómába. E spontán lelkesedés és óhaj váltotta ki az elhatározást, h

0gv Serédi Jusztinián bibor

0s Magyarország hercegprímásának főpásztori vezetésével és fővédnöksegével az Országos Katholikus Szövetség nagyszabású nemzeti zarándoklást rendez Rómába és Lorett

0ba, amely április 29-én indul Budapestről, útiránya pedig a következő: Nagykanizsa, Postumia, Trieszt, Trieszt Mestre, Firenze (két nap), Bologna (egy nap), Róma (hat nap), Loretto (egy- nap), és Velence (két nap). A Szövetség gondoskodik az utalásról, az ellátásról, a szakszerű vezetésről. Az összes városokban megnézik a nagyhírű nevezetességeket. Rómában a pápai kihallgatás előtt a bíboros hercegprímás a Szent Péter bazilikában magyar zarándokok részére ünnepi szetmisét pontifikál. Akik akarnak, azok kirándulhatnak Nápo'yba, Pompéibe, S

0rentoba, Capri szigetére. Rómából Lorentóba utaznak a zarándokok, ahonnan Bolognába folytatják utjukat, útközben az Ad-' riai tenger nyugati partjain rob

0g végig a zarándokok vonata. Velencében, a világ legszebb városában két napot töltenek a zarándokok. Inne

n kirándulnak a Lidora. A za | rándok'okat vivő vonat május 12-én délelőtt érkezik vissza Budapestre. Minden zarándoknak Európára kiállított útlevélre van szüksége, amelyet mindenki maga szerez be az illetékes hatóságoknál, ezt beküldi az országos Katolikus Szövetség Irodájába, Budapest, IV. Ferenciek tere 7., Ili- lépcső I. emelet 8., aho' az arra szükséges vízumokat megszerzik. A részvételi dijak, amelyekben benne foglaltatik a gyorsv

0n'ati utazás, a pályaudvaroktól az elszállásolási helyig való elszállítás, az elszállásolás, a teljes ellátás (napi háromsz

0ri étke zés). A rendezőség gond

0skodik arról, hogy minden egves zarándoklásban 'lelkivezető és" az egyes csoportok részére képzett magyarázók "álljanak rendelkezésre. A'14