Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-31 / 75. szám

1928. március 31. -NYÍKYIDSK3 Diadal Mozgó Márciua 30-án, 31 én, ápriliR 1-én, pénteken és s2ombaten 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: MATAHARI A világhírű táncosnő regénye, kit a világháborá alatt kémkedés miatt kivégeztek, 10 fejezetben. Főszerepben; Magda Sonja. Az elrabolt farm Nyugati történet 6 felvonásban. Főszerepben: Fred HumeS Mőzetes jelentés. Április 2-től, hétfőtől kerül bemutatásra a Fox filmgyár gyémánt filmje: k boldogság palotája Belle Benelt, Yietor Mc. Laglen. napos utazás részvételi dija III. osztályon 310 pengő, Il-ik osztályon 470.— pengő, I. osztályon 700.— pengő, Ill-b. osztályon 210.— pengő (ebben az összegben azonban az ellátás nem foglaltatik benne.) Jelentkezni legkésőbb április 16-ig lehet a zarándoklásra az Országos Katholikus Szövetség közponpti irodájában (Budapest, IV., Ferenciek tere 7-, III. lépcső I. emelet 8-) Kést vágott barátjához. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Nagyecseden súlyosan megsebesítették Pelyvás Dániel szabósegédet, akit beszállítottak a nyíregyházi Erzsébet kórházba. Pelyvás a faluban hazafelé ment. Amikor egyik jó ismerősének, Nagy Miklós gazdának háza elé ért, a kapuban álló Nagy Miklósné megszólította, jöjjön be hamar hozzátok. Pelyvás, akt már elhaladóban volt Nagyék portája előtt, vissza is lépett. Amint Nagyék kapujához ért, az udvarról egy hatalmas éles kés röpült felé és beléfuródott karjába. A kést Nagy Miklós gazda irá-t nyozta a szabósegédre, aki a váratlan támadás után összeesett. A támadó ellen súlyos testi sértés miatt indult meg az eljárás. Nagy Miklós azt mondja, hogy erős felindulásában megakarta verni testvérét és felesége azért hívta vissza a fiázuk előtt elhaladó Pelyvás Dánieff, liqgy az mentse ki a fenyegeteu testvért súlyos helyzetéből. A kést bosszúból vágta a szabósegédhez. Pelyvás sebe olyan súlyos, hogy operálni kell karját. Az eljárás megindult. Meghalt Kristóffy József. Kristóffy József volt belügyminiszter tegnap este Kétegyházán elhunyt. Kristóffy a Fe^érváry kormánynak volt belügyminisztere és emlékezetessé vált kormánya a választójog kiterjesz:é-ének propagálásáért. Nem régen jelent meg a volt belügyminiszter Emlékirata, amely nagy feltűnést keltett. Az utóbbi időben betegeskedett és csanádmegyei birtokán visszavonulva élt, itt hunyt el 71 éves korában. A nyíregyházi szinügyi bizottsága jövő évre is Gnlyás Menyhértnek adja bérbe a színházat. A szinügyi bizottsági ülésen a legteljesebb bizalom és elismerés nyilvánslt meg Gulyás Menybért tár sulatáiak működése iránt. (A «Nyirvidék« tudósítójától). Nyíregyháza város szinügyi bizottsága tegnap délután 4 orak

0r Szohor Pál főjegyző, helyetles polgárnv-sttr elnökletével ülést tartott amelynek tárgya a városi színház jövő évi bérletének ügye volt. Ebben az ügyben K

ardos István kulturtanácsnok tett előterjesztést, amelynek alapján a bizottság egyhangú határozattal kimondotta, — hogy a városi színházat az 1928— 1929. sziniévadban is Gulyás Menyhért társulatának adja. Az igazgatónak azt a kérelmét, hogy Nyíregyházára, amely várost ezentúl is anyavárosának tekint, március, április, május és junius hónapokban jöhessen. A kerelem indoklása tekintetében a bizottság Gulyás álláspontját fogadta el és igazat adott neki abban, hogy a téli hónapokban Nyíregyházán anynyi bál, müsorps est, hangverseny és házi összejövetel van, hogy a színházra nem jut ideje a közönségnek. A színigazgatónak azt a kérelmét, hogy mind jobban gyarapodó diszlettára részére uj raktárépületet emeljenek, a szinügyi bizottság pártoló'ag terjeszti a képviselőtestület elé. Általában a szinügyi bizottság ülésén érezhető volt a teljes bizalom, hála és megbecsülés, amelyet a város Gulyás Menyhért társulata iránt érez. Komoly, értékes, művészi teljesítményt látott az idei sziniévadban is a közönség és ebben az értékelésben osztozik teljes miértékben a szinügyi bizottság is. Szóba került a szinügyi bízott-* Ságban egy másik igazgató kérelme is, de ezt a kérelmet Gulyás Menyhérttel szemben egy pillanatig sem tartotta számbavehetőnek senki sem. Gulyás Menyhért társulata szeptemberben Veszprémben, október november és december hónapokban Kaposvárt, januárban és februárban Sátoraljaújhelyen játszik, majd Nyíregyházára jön s itt marad juhus l-ig. Nyíregyháza után Cegüéd következik a nyári hónapokban. A tavaszi évadnak előnye a közönség szempontjából is nyilvánvaló, mert márciustól júliusig bezárólag bemutathatja Gulyás Menyhért a fővárosi téli évad újdonságait. Messzemenő példát adó közgazdasági tevékenység ntán hunyt el Nagymagyarország országbirája, Dessewííy Anrél gróf. Szabolcsvármegye nagy halottját immár befogadta az ősi sírbolt, Dessewff/ Aurél grófot, Nagymagyarország országbiráját efső zászlósurát eltemették. A nemes gróf impozánsan nagy életének szépségei, értékei most bontakoznak ki az emlékezések kegyeletes perceiben. A magyar mágnás ,a nemzett ideálokért munkálkodó nagyok sorából emelkedett magasra, a nemzőt tiszteletének sugaras csúcsára. Azok közé a mágnások közé tartozott, a'kikrőf Apponyi gróf beszélt nem régen a Nemzeti Kaszinó idei serleglakomája alkalmával, amidőn idézte Széchenyi lelkületének intését. Ezt a lelkületet Vitte be a. nemes gróf az alkotó élet elhatározásaiba és tetteibe. A nekrológok felsorakoztatták azokat az inytézményeket, amelyeknek az elhunyt gróf vezéri szelleme volt, bennünket azonban ezekett a felsorolásokon kívül közvetlen érint és hálás emlékezéssel tölt ér, hogy Dessevffy Aurél gróf az Alsó Szabolcsi Ármentesitő Társulatnak harminc éven át buzgó elnöke vo't, aki példát, lelkesedést adott személyes érdeklődésének és munkásságának tényével. Soha nem mulasztott ef égy gyűlést sem, minden ügyet a megvalósulásig teljes energiával képviselt a köz, a .magyar gazdatársadalom érdekében. A cserneki és tarkői gróf Dessewffy család a következő gyászjelentést adta ki: Cserneki és Tarkői gróf Dessewffy Emil jelenti ugy- a maga, mint gyermekei: ifj. gróf Dessewffy Aurél, felesége ifj. gróf Dessewffy Aurélné, gróf Henckel Valéria, ezeknek gyermeke Aurél, gróf Dessewffy Tivadar és gróf Dessewffy Gyufa, valamint nővérei gróf Semsey Eászlóné Dessewffy Rolla grófnő, férje dr. gróf Semsey László és gyermekei gróf Ortenburg Ferenc Károlyné Semsey Ily grófnő, férje gróf Ortenburg Ferenc Károly, ezeknek gyermekei: Alram és Aurél; dr. gróf Semsey Andor, felesége Károlyi Klára grófnő, ezeknek gyermekei Zsuzsanna és Tamás; gróf Stürgkh Bartholdné Semsey La ja grófnő, férje gróf Stürgkh Barthoíd és ezeknek gyermeket Miksa 4s Laja; gróf Dessewffy Hona és fivére gróf Dessewffy István, valamint az összes rokonság nevében, hogy a felejthetetlen emlékű apa, após, nagyapa, dédapa és rokonuk Nagyméltóságú Cserneki es Tarkőt gróf Dessewffy Auré> Magyarország országbirája, belső titkos tanácsos, az Aranygyapjas rend lovagja, a Lipótrend' nagykeresztese, a Magyar Főrendiháznak volt elnöke, a Magyar Földhitelintézet^ nek volt elnöke és diázeifiöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület volt elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, stb. Budapesten, folyó hó28-án életének 83-ik évében, türelemmel viselt hosszú szenvedés, a halotü szentségek ájtatos felvétele után és a Mindenható akaratában vafó megnyugvással nemes lelkét Teremtőjének visszaadta. Az Istenben boldogult földi maradványai '"a Mária Kongregációsi Otthon kápolnájában (Budapesten, VIII. Horanszky-utca 20.) fofyó hó 29-én, délelőtt 11 órakór fognak beszenteltetni és a föltámadás reményében folyó hó 30-án

t délután 3 órakor a büdszentmiháfyi családi sírboltban a róm. kath. egyház szertartása szerint nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat Büdszentmiháfyon f/'hó 31-én délelőtt fél 11 órakor, Budapesten pedig április 16-án délelőtt 11 órakor az Egyetemtéri templomban fog a Mindenhatónak bemutatlatni. Budapest, 1928. március hó 28. Kelemen és Britz cégnél (Takarékpalota) ápr. 9-ig tart az olcsó kiárusítás patronázsmnnka. Patronázs — francia szó, amely szoros magyar fordításban pártfogást jelent. A társadalmi jótékonyságnak igen fontos ágazata az a munka, ^mefy a reászorulok pártfogásáról gondoskodik, ezt nevezik általánosan elfogadott néven patronázsmun kának. Régebben ez a fogalom egyet jelentett azzai, hogy az erkölcsileg elhagyottakat pártfogó munkával igyekeztünk a Társadalom számára megmenteni, őket a helyes ,utra visszavezérelve, hasznos .és erkölcsös embereket neveim beíőlök. A boldog béke éveiben tulajdonképen ez a munka a fíatai bűnösök javitónevélésében, támogatásában merült ki és javarészt a nagyváros nyomprtanyárnak lakóira szorítkozott.' Az ipar fejlődésevet párln^amQ^an azonban megmutatkozom annak a szüksége is, hogy a már önállóan az életben mozgó mindkét nembeli fiatalságot is bizonyos társadalmi pártfogás 0l.4_ keli venni, hiszen az önállóság ezekre nézve sok esetben nem fejlődési, nem haladást jelentett, hanem súlyos ártalom volt, mert hiányzott az ilyen fiatalkorúakban az az erkölcsi emelkedettség, melyet az élet tapasztalatai adnak meg és bizony nem tudtak eljentállni Sokszor a konyü csábításnak^, mely őket rossz útra vezette. Igy történhetett, hogy már. a háború előtt is, de még inkább a háborús időkben és azután a fiatalság, a serdülő korban élők nemzedéke erkölcsében és egészségében igen megromfott. A kettő ugyanis elválaszthatatlan egymástól. A tanulógyermek, akt az iskolából kikerülve,- pl. iparosságot tanult tovább, rengeteg káros befolyás alá kerül, italos fesz — mondjuk —, egészségtelen életet éi, rossz társaságba kerül, korán kezdi a nemi életet, mindenféle betegséget szerez e réven... egyszerre efőftünk áll az erkölcsi és testi sülyedésnek ijesztő mértéke. És ez a veszedelem nem kiméh á női' nem megfelelő korosztályait sem. Természetes, hogy az erkölcsében siilyedt fiatalság a bűnök útjára is könynyebben téved és fokozottabb figyelmet, védelmet érdemei az egész társadalom a hatóságok részéről is. már mindez nemcsak a nagyváros szomorú sajátsága, a vidéíT és a faiu népe körében js tapasztalható. S a bajt még tetézi, liqgy §zok a szervek, amelyek ezeknek a fiataloknak a Sorsára a múltban ugy, ahogy vigyáztak, ma a zavaros idők eímültávaí' nehezen t

udják munkájukat életre kelteni újból. Más uton-módon kell keresnünk tehát ezeknek a segítségét. Kitűnő alkalom kínálkozik a fiatalsággal való közvetlen foglalkozásban a háború óta felkarolt cserkész és leventemozgalom helyes fejlesztésében, nagyon sokat tesz az iskolánkivüh népművelés ís, ám nyndezt még nem mondhatjuk elegendőnek. Ezek a mozgalmak is csak akkor fogják hivatásukat igazán jól betölteni, ha a fiatalság egészségügyi gondozását még a mostaninál is nagyobb mértékben teszik feladatukká." Csakhogy még akkor is megmaradnak azok, kik nem tartoznak a fentemlített tevékenységek hatáskörébe. Ezeknek a gondozását ismét csak a társadalomnak kell rnagára vállalnia és az erre hivatott, újjászervezendő patronázs-szervezetek elsősorban erkölcsi téren, de egészségvédelmi téren is gondozásba kell, hogy vegyék őket, még ha nem tartoznak is az u .n. fjatalkoru bűnözők közé. Fontos szerepe van itt a különböző egyházi szervezeteknek, bár a tapasztalat az mutatja, hogy ezek nemifeg egyoldafu munkát végeznek, mert a lelkt . gondozás mellett sokszor az egészségvédő munka háttérbe szorul. Nagy fel-