Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-27 / 71. szám

.NVÍRYIPBK. 1928 március 27 linden lehető s&emponiot kimerítő, magas színvonalú eszmecsere után sem határozott a szoborbizottság a Szabolcsi Hősök Szobrának elhelyezése tekintetében. Akkor döntenek, ha Kisfaludy Stróbl Zsigmond hazaérkezik Amerikából. Ervek és ellenérvek arról, hová kerüljön a Hősök Szobra. <A »»Nyirvi.dék« tudósítójától.) Hosszú zöld asztal mellett intünk. Szabolcsvármegye főispánjának, dr. Ke t-n}' Miklósnak tárgyalási ter mében Az asztalfőn az elnök : dr Káíkiy Miklós, a hősök szobra ügyében megalakított szoborbizottság elnöke, Kardos István kulturtanácsnok, előadó, Gsduly Henrik püspök, Énekes János prelátus kanonok, Míkecz István alispán, Mike cz Dezső udvari tanácsos, ny. alispán, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Szoti

0r Pál, Nyíregyháza v-lros főjegyzője, helyettes polgármester, dr. Kovách Elek kirKözjegyző, a szoborbizottság tagjai és dr. KJeknsr Károly vármegyei kórházi igazgató főorvos, mint a bizottság vendég", végül a sajtó krónikása, aki eljött, hogy r.iegörökitse a nevezetes" eseményt, azt az értekezletet, amelyen kimondják, hogy hová is jusson a hatalmas monumentum, a sárkányölő magyarnak gigászi alakja, Kisfaludy Stobl Zsigmond gyönyörű alkotása, a Szabolcsi Hősök Szobra. Miért nivíaK össze a bizottságot ? A bizottság egy ízben már egyhangú határozatot hozott a szobor elhelyezése tekintetében, elfogadva Rerrích Béla mérnök javasltát — amelyet egyébként legelőször a Nyirvidék tett szóvá — azt, hogy. a Szabolcsi Hősök Szobrát a Széchenyi-ut tengelyében a nyíregyházi Oktogon közepén helyeznék el. A bt zottság egyhangtian hozta meg ezt a i-atározatot, de ugy látszik, nyomban az ülés után megbánta, mert egyre-másra aggályok hangzottak fel. A Nyirvidék szerkesztősége is több névtelen és névvel szignált levelet kapott azóta a szobor elhelyezése ügyében s ha — tekintette

1 a' szoborbizottság véglegesnek látszó határozatára ',— nem is adtuk közre a hozzászólásokat, megállapítottuk, hogy a Hősök Szobrának elhelyezése tekintetében merőben eltérnek a vélemények. Levét jött pansbóiKözben megjött Párisból dr. Bencs Kálmán polgármester é; Kisfaludy Stróbl Zsigmond levele amelynek sorai lelkesen magasztaljak az ut forgalmának' kellős közé;.é!.- vaió helyezés nagyszerűségét és narisi példákra hivatkozva arra hívják fel a város kuHurtanácsno•t, hogy az eddiginél is határozot• bb érveléssel tartson ki a Szé<:henvi-ui tengelyébe való elhelyezés melleit. A közönség köréből a szoborbizottság tagjai is több olyan hozzászólást hallottak ,amelyekből arra lehetett következtetni, hogy a Széchenyi-ut tengelyébe való elhelyezést 'fejcsóválva fogadta a közönség '-W része, túlságosan szenzáció- megoldásnak tartja amelyhez vidéki városi ember nem népes hozzás2ókn<. Ezért Ká-'lay Miklós dr. főispán elhatározta, hogy összehívja a bizottságot, döntsön újra, mérkőzzene . meg újult erővel a közben Anteusként megerősödött felfogások, lássuk, mik az argumentumok és mi fejlődik ki az érvek csatájából.? A:*my Miklós dr. főispán a bizottság plénuma előtt megindokolta az összehívás és az ujbói való döntés szükségességét. f(nrrtos István kulturtanácsnok, előadó 'ismertette az elhelyezés ügyének előzményeit, elmúlt ülésről beszámoló jegyzőkönyvet, majd az elnöklő főispán és utána a bizottság" tagjai snrra kifejtették álláspontjukat a szobor elhelyezése kérdésében. Szellemi gyönyörűséget nyújtó magas szinvonctjii eszmecsert' indult meg, döntés nem történt, mert szukségesse van az alttotó muvesz megnaiigátasa is Az egyes hozzászólásokat nem fűzzük személyekhez, amikor ismertetjük a pro és kontra elhangzott véleményeket. Ne tegyen senkit elfogulttá az, hogy k /mondotta ezt, vagy azt. Kinek álláspontja ez vagy az a felfogas, hanem ehelyett a felmerült javaslatokat, a mellettük avagy ellenük elhangzó érveléseket rezümáljuk, hogy igy a közönség objektiv mérlegelése mellett foglaljon állást ebben vagy abban az irányban. Ime tehát a felmerült megoldási lehetőségek : 1. Áltiísuk oda a Hősek-szobrát a SzScfrenyi-ut v<>n?iáöa Rer» rich Béla terve szerint, fronttal kelet-nyugati iránybarí, a) Érv««A bizottságban kis számmal vo»tak olyanok ,akik emellett a megoldás mellett érveltek. Annál többen érveltek ellene. A főérv az »»Oktogon«-on leendő elhelyezés mellett az volt ,hogy a Hősök Szobrát a vasútról jövő vidékiek előtt az első pillanatban feltűnő helyen kell felállítani, az élet, a mindenftapi munka forgatagába, hogy lássa mindennapi életének utján mindenki a Hősök gigászi szobrát, hogy hali ja a bornz nyelvének harsány kiáltását minden pillanatban. A külföldi, példák szerint a forgalmat nem hogy akadályozza, hanem szabályozza a központban álló szobor, hiszen ujabban a forgalmat éppen ugy szabályozzák,, hogy odaáll az intézkedő rendőr is a

z áradat keílős közepébe. Kisfaludy Stróbl 9 és fél méteres szobra igv leévegőt kap s ennek a szobornak hatalmas arányai olyanok, hogy csak a kék ég végtelensége lehet a méltó háttér. Ne tartsunk attól, hogy a közlekedés számára szük lesz két oldalt az ut. Attól se, hogy teherautó vagy kocsi megy a szobor építményének. Ettől megitták védeni a szobrot. Ne felejtsük, hogy Kisfaludy Stróbl és a hírneves város rendező szakembere, Rerrich Béta ezt a megoldást tartották iegméltóbbnak a monumentumhoz. £s ha eiső időben szokatlan lesz is Nyíregyházán az újszerű megolkdás, később hozzászokik hétköznapszerüségekhez szokott kisvárosi szemünk, b) EHen|r

vek. Az Oktogon-téri megoldást a bizottság nagy többsége eleve elveti, épp ugy, mint a Széchenyi-térre tervezett legelső elhelyezés gondolatát is. Az ellenérvek súlyosak és igy csoportosíthatók: forgalmi akadály érvek, a profanizálás, a pietás, a Szociálpedagőgia, a műélvezet zavartalansága, a művészi hatás korlátozottsága. ' Ezek az érvcsoportok nagy általánosságban a következő gondolatmenetben tárhatók fet: Az utca szürke, mindig poros és piszkos kőtömegébő' nem emelkedhet ki a hazafiúi áldozatkészség szentelt monumentuma, amelyet e"

z a forgatagos hely profanizáf. A láthatatlan sirok fele emelkedő sirem[ékszerű szobornak a zajos, profán mitliőbe helyezése antipíetísztikus, kegyeletsértő. A forgalom számára sem marad elég hefy, ha a szobor elfogja az ut közepét. Szerencsétlenségek, balesetek előidézőhelye lesz ez a szobor, amelynek neki megy kocsi, autó. • Ezen a heiyen nem rendezhetünk az iskolák bevonásával hazafias .ünnepet, vagy ha rendezünk, a forgalmat fei kell fiiggfeszteni. Az állomásról beszáguldó autók utasai elsuhannak a szobor mefett, nem látják formáit, nem percipiálják mondanivalóját. A viuamosok, vasúti kocsik, szekerek zaja és száguldása lehetetlenné teszik a

%nyugodt, elmélyedő, esztétikai és pietikus kontemplációkat. Lehet, hogy ez a megolclás szenzációs, 3e kégyeletsértő, neve lés-ellen es, művészi hatás tekintetében szerencsétovás i Az utóbbi időben gyakran bukkannak fel világhírű készítményünk silány utánzatai, amelyek megtévesztően utánozzák a Diana sósborszesz közismert jellegzetes alakját. Ezek ellen a védjegybitorlást és tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló és súlyos következményekkel járó törvényes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen megtévesztő utánzatok forgalombahozatalától és kérjük a fogyasztóközönséget, hogy a netán tapasztalt visszaéléseket saját erdekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi R -T. Budapest. Hétfőn jamES HALL, BEBE DANIELS, Keddas? NORMA SHEARER, C0NRAD NAGEL együttes szereplésével: Ádám confra Éva Fortune szekerén Két attrakció 15 felvonásban egyszerre. m Szerdán Csütörtökön HAROLD I^OYD grandiózus attrakciója: GTEEE,TE BÜMŐ Komoly felhívás 7 nevetséges felvonásban. Irta, rendezte, tervezte, elkezdte, bekezdte, fejlesztette és elénk terjesztette: Harold Lloyd. És a két órát betOltő burleszk műsor. Előadások kezdete: 5, 7 és 0 órakor. len. A szobor az ut hossijábaíi ugy áll, hqgy a vasút felől fövő is, vasút fele haladó is sarkát látja, nem kap megfelelő perspektívát, a frontális rész mellett pedig elsuhan. Egy érdekes, egyént érv: az sem jó, hogy már messziről feltűnik a szobor. Az emlékmű akkor 'hat, hogyha várattanul bukkan fel egy park háttéréből, vagy egy körülzárt téren és jgy kap a Telkünkbe mélyen, soha el nem halványuló impulsussal.... 2. A Hősök Szo&ránfk legjobb helye a De

ssewffy-park előtt elterülő gyepsztgnyeg. Ez a felfogás volt az, amelyhez minden hozzászóló helyeslően tért vissza, mintegy megnyugvással, hogy ha az általa jobbnak tartott helyre nem jöhet, a park előtt szívesen látná a szobrot. Egyedüli olyan álláspont volt, amellyel szemben nem hangzottak el ef.énérvek. Igy tehát itt csak az érvek összefoglalásáról 'lehet szó. a) Érvek. Ha a szobrot a Széchenyi ut kellős közepe helyett az ut mellett (evő park előtti térre a'Jitjuk, elérjük azt, hogy ott van a szobor a varos forgalmának utj'a mentéi: anélkül, hogy profanizálná a rohanó éiet mindennapisága. Hátterében ott zöldéi a magyar ciprusok, a jegenyék ives sora. Nem ut porából kelne kegve'etsértően ki a hőseink szent emlékét hirdető monumentum, hanem a békét; csendet, megnyugvást jelképező bársonyos, virágos zöld gyepből. Lombok zöldje és az égbolt" kékje lenne a szobor festői háttere. A szemlélővel "szemben frontálisan helyezkedne • e; a Hősök szobraü A parkból, va'gy a környező széksorokból zavartalanul szemlélné a műélvezetet kekső, csendes .merengéssel, pietássai -elmélyedő szemlélő, aki a gyep)körül lassan, kocsiktól, autóktól them zavarva sétálhatná minden oldalion körűi a szobrot, ünnepségeket kendezhetünk, iskolát vonultathatimk fet ezen csendes, hangulatos parkrészen és a szobor nevelői liarasa olyan tisztán érvényesülhet, mfnt artisztikumának teljessége. A hjátterező jegenyék sorát ugy fehetine elhelyezni, hogy a szobor háttere méivébb perspektívát adó je/genyés ut volna. / b) EUencrveK. Ezek eífen az érvek eiIep' pozitív ellenérve-és nem hangz/ott el. 3- Helyezzük ei a Hő-clf. szoörát a Be-senyei-tíren,' gessev nyej szobrát vigyük a etft"! pázatra. park /