Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-03 / 52. szám

JWIilHBmn 193S. v»itmus 3 Takarékoskodjunk ? Irta : Pisszer János. Ezt a jelszót hirdette a pénzügyminiszter és ennek a jelszónak tartalmat adni hivta fel a sajtót abban a nagyszabású beszédében, melyet az 1928—29-ik évi költségvetésnek beterjesztéséinél a képviselőházban elmondott. A sajtó egy része megkísérelte ennek hangot adni, de legnagyobbrészt abban a szellemben, hogy ugyan vájjon miből takarékoskodjunk^ amikor jövedelmünkből megélni is alig tudunk? A takarékossági mozgalom megindítására és ébrentartására felhívott sajtó, sajnos, talán általánosságban, a fenti kérdés szellemében tárgyalta a kérdést. Feltétlenül igaza is van. Ámde a pénzügyminiszternek nem az rvolt felhívásával a célja, hogy azt bizonyítsa a sajtó, hogy miért nem lehet eleget tenni a takarékosságra felhívásnak, hanem ellenkezőleg azt célozta, hogy a sajtó igyekezzék rábeszéléssel, a módok kutatásával és megjelölésével az olvasók táborát és ezen keresztül a magyar polgárságot arra rávezetnihogy főként a takarékosság az, a mellyel e

zt a csonkaországot a gazdasági krízisből ki lehet vezetni. Kíséreljük meg a kérdést má? oldaláról is tekinteni, nem csupán a takarékoskodás lehetetlenségéről meggyőzni ,az olvasót. Kutatásaink ;során lehetetlen át nem .tek-niteni, a gazdasági élet mai súlyos helyzetén. És itt rögtön szembeötlő a pénzügyminiszteri expozé egyik megállapítása, hogy a mai ,14 százalékos hielkamatfebbai produk'imunkát és termelést végezni sem a mezőgazdaságnak, sem az iparnak, de még a kereskedelemnek .teriületén .is lehetetten. Amikor ezt a pénzügyminiszter megállapítja és igenetet tesz, hogy ezt a tűrhetetlen állapotot megszüntetni ,törekszik, érinti, de a maga teljes mértékében nem vizsgálja, hogv éppen felhívása szemszögéből mily nagy jelentősége van a mai mérhetetlen kamatlábnak. Nem vizsgáljuk, hogy hiszen késedelmi kamatokban éppen a ressortjába tartozó ,hivatalok is a havi egy százalékot, .tehát az évi 12 százalékot számítják fel, a terhek alatt nyögő adóalanynak. Nem "kutatja, hogy nemcsak az ő rCssortjában, hanem a köztartozások egész területén ez a százalékszám dívik, pedig a bíróságok Ítéleteikben ima már az évi 8 százaléknál magasabb kamatot nem szokták megítélni az adóssal szemben. A takarékosság szemszögéből tekintve tigen fontos, hogy a produktív szolgálatban tevő fizető eszközök, minél gyorsabban fluctuáljanak. Minél nagyobb a késés ebben a tekintetben, annál inkább emelkedik a hiteligény. Ennek növekedtéyel ilerjed az eladósodás és paralel! a .hitelkamat összeg nagysága. Minél (többet kell hitelkamatban kifizetnie az adósnak, annál nagyobb az üzleti regie, vagy ha ezt a fogyasztóra áthárítani nem sikierlül, akkor annál kisebb a jövedelme, amelyből talán takarékoskodhatnék is. Minden kereskedő, minden iparos de talán a mezőgazdák többje if megállapíthatja, hogy a fizetése;tempója erősen alászállott. Senki sem (tud olyan tempóban eleget tenni .fizetési kötelezettségének, amily mértékben ezt a gazdasagi étet megköve.elné. Még 'a közületek sein tesznek .eleget ebbeli kö'telzttségüknek, az alkalmazottak és tisztviselők fize éseinek é járandóságainak kiegyenli'ésénél sem, amint ezt városunk példája is igazolta. Ami pedig a iszálljtások és közmunkák körüli járandóságok ktegyenliését illeti, talán (Soha sem volt olyan késedelmeskedés, -mint mostanában. Ha tehát igaz az, hogy a produktív munka nervus rerum gerendámmá ia gyors mozgást követeli meg, mert ellen esetben a drágulás, vagy a kereset csökkenése következik be, akkor már adva van a takarékosságnak megjndi ásához megjelölt iCgyik ut abban, hogy a fizető eszközök mozgását kell meggyorsítani es ezt éppen ott kezdeni, ahol a takarékosságra felszólítás elhangzott. Egy, két hónapi késedelmes ifize'ésről nem is beszélne az ipari és kereskedelmi világ. De sokszor félesztendő, sőt egé^z évi késedelem sem ritka. Ha mármost az ország kincstárnoka által említett és négy év alatt 727 millió pengőt tevő állami beruházást tekintjük, nyugodtan állithatjuk, hogy az egyéb közületek legalább ugyanannyit fordítottak beruházásra. Ke

reken tehát 1500 millió .pengőt mondhatunk e címen kifizetettnek. .Ha pedig nem többet, mint átlag egynegyed évi késést számítunk, a kifizetéseknél, a!mi e-Gang und Gebe»», akkor csak 12 százalékos kamatlábat is számítva, körülbelül 45 millió pengő az a veszteségj ami a takarékosság rovására, a közmunkák járandóságainál elveszett. Közel fele anníak, a mjt ebben az évben beruházásokra szánt a kormányzat. Ebből pedig következik, hogy csökkenteni ikell a járatidóságok kiutalásánál a bürokratikus intézkedéseket. Gyorsabbá kell tenni a pénz (fluktuációját. Mert minél lassúbb a pénz körforgása, annál Inkább növekszik a hiteligény és a kamatteher, a takarékosság rovására. , Igen .természetes, hogy ezt a zöld asztal mellől megítélni nem igen lehet. Elvégre az acta, a.z acta. Amint rendben következik, akként nyer elintézést. Mulasztással vádolni senkit sem lehet, amikor kevés a tisztviselő és szaporodnak a teendők. De éppen í t van a soronkiviUi elin'ézésnek fontossága. Mert hiszen, ha csak a közszálli' tásoknál jelentkeznék ez a takarékosság tehetőségét csökkentő körülmény, akkor még talán hagyján is lenne. Ámde ez lavinaszerüleg nő! A magángazdaság kénytelen-kelletlen átveszi a tempót; mást nem js lehet mostanában, amikor az állami beruházások adják meg az impulzust a gazdasági élet mozgásához. Folytonos késedelem következik be a magángazdaság területén, a mi végeredményében a hiteligények még fokozottabb mértékében És a pénzintézetek kitűnő eredményt felmutató mérlegeiben, másfelől p?lig -a külkereskedelmi mérleg paszszivitásának nagy mértékében jelentkezik. Ha .ellát okoskodásunk során elju-otomk oda, hogy reámutatunk a takarékoskodást gátló körülményekre, akkor bár ugyanaz az eredmény, amit már a parlamenti közfceszólásból is tudunk: «De miből takarékoskodjanak az emberek, ha nincs keresetük?» Mégis annyival előbbre jutottunk, hogy reá mutattunk a keresetcsökkenésnek egyik okára, melynek megszün'etése pedig az ország kincstárnokának van leginkább módjában, tehát éppen aniniak, aki te ir'ü Úe a iakft-ékosság gyakorlására hiv fel. Igen alkalomszerű itt összehasonlítást tenni a papírpénz infláció és a stabil ^fizetőeszköz idejekori pénzforgás sebessége között. Az infláció idején, amikor máró'holnapra csökkent a pénzérték, mindenki igyéke^t rmiínél gyorsabban áruba, ehát stabil értékbe fektetni pénzét. A Hegedűs-féle defláció idején pedig, ennek ellenkezője volt tapasztalható. Amig az infláció idején gyorsuló volt a pénz mozgása, addig a defláció idején lassudóvá vált. Inflációban a magas kamatláb is elenyészett, deflációkor a kisebb kamatláb is mérhetetlenné nőit. Mindkettő egészségtelen állapot volt. Az azonban megállapítható volt, hogy az infláció növel te a pénzforgás gyorsaiágát és a takarékoskodás, árutartalékolásban nyert kifejezést. Az inflált pénz gyorsuló, a defIáit pénz lassúdó mozgása közt keli tehát lennie neutráttiá haladásnak is, amely a stabil pénz ' "2jén következik el. Hogy tehát ez bíz osittassék, kikiiszöbö.endők azjk a mesüerségts akadályok, amelyek a neutrális, de egyben normális gyorsaságú forgását a pénznek gátolják, hogy így a gazdasági elet a maga természetes folyamatában maradjon és igy az emberek mgptakarithassák azt, amit tespedj j pénzforgalom melleit egyrészt hitel. kamatban kénytelenek elfizetni, --j másrészt a nagyobb és igy élénkebb j áruforgalom és kereseti lehetőségek meilett, saját jól felfogott érdekükben amúgy- is meg akaritaníámak. A takarékoskodás egyébként nem egyedüli orvosszere a gazdasági éle; megjavi ásának. Ez megjavul akkor is, ha élénk az üzleij élet, van munkaalkalom és kereseti lehetőség. Ezt létrehozza a pénz gyorsabb mozgása és az, ha a pénzt a produktív munkaalkalmak megteremtésén keresztül juttatjuk a gazdasági (életbe, közvetlenül a munkálkodó ;á.rsadalom rendelkezéséne bocsátva és minden közvetítő, tehát pénz árdrágító ut mellőzésével. Tizennégy p'-'rctn es termelő tőke, nem termelő, hanem tönkrejuttató tőke! Hát még ha ez is késik! Ho^y lehet itt spórolni??

0!! Két évig dolgozott dr. Varga Emilné negyvenhárom tagi bábszínházán, amelyben Jókai mesealaljai elevenednek Heg a szombati és vasárnap délutáni előadásokon. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Jókai Mórnak van egy gyönyörű meséje: A vízi tündéreket bántja a remete harangjának zengése. Ezért a vízi király megbízza az oláh pásztort, hogy lopja el a harangot. A pásztor teljesíti a megbízást, amiért az égiek bosszúból bikává változtatják és a vizi királytól kapott kincseket a szarvára tűzik. Igy jelenik meg gazdájánál, ki a kincseket a remetének ajándékozza uj harangöntésre. A harang elkészül, de nem szól, merty az égiek nem akarják az ily áron Szerzett harang szavát hallani. Az igy feldolgozott legendát egy romantikus legenda szövi át. y Jókai ismert gyönyörű regéjét, a «Tengerszem tündéréb eleveníti meg a csodálatos bábszínház Nvirew Fajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, díszbokrok, éiőnövények és virágok a legolcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, a volt Csapatkórház mellett. Telefon: 201. KGzpoatí telefon: 15í. — Árjegyzék ingyen! 1144 egyházán, ahol szombaton és vasárnap délután 3, 5 és 7 órakor mutat ják be a tanitöfcépaőintézet nagytermében a bábszínházat. A gyermekek számára 3 és 5 órakor, a felnőtteknek 7 órakor mutatják be a bábszínházat, amelynek alakjai ugy mozognak, mint az efe\«n szinpadi figurák. Nyíregyházi úriasszonyok mondják a bábuk szerepének megfelelő szöveget és az előadások jövedelmét a Leányegylet szegíny ko -y hájánsk támogatására fordít iák. A tolongások elkerülése céljából ajánlatos, hogy a közönség máiszombaton délelőtt biztosítson helyet az aránylag kis nézőtéren a tanítóképzőin tézet portásánál. Dr. Varga Emilné, aki Debrecenből Nyiregyhi Efoa érkezett és itt önzetlenül áll a Leányegylet jótékonycéíu szinielőadása szolgáltába. A tanitóképzőintézet nagytermében állította fel a csodálatos invencióval készített színpadot, amelyet a Nyirvidék munkatársa tegnap délután tekintett meg. A bábszínház méretei meglepőek Hossza közel két méter, a magassága pedig majdnem négy méter. — Egy igazi szinház kicsiben. Van itt sülyesztő, zsinórpadlás, rengeteg Ma utoljára [ Városi Színház j Ma utoljára A legizgalmasabb exotikus dráma! jSSKfe* Jt 3H A legizgalmasabb exotikus dráma! Szombatom délután 4 órakor BC Mozihelyárakkal! Bro

adway •nmn wawi iiiiiiiiimi—hiiiijiimm C«.»k ejjazer ! SeatnbiioB este 8 órakor : Csak fí'nötteknek ! A cnzombaitesti hölgy. 3 órác kacagás egyfolytában!