Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-21 / 66. szám

2 1SSS. már«us 21 á Mépsz§?etség legégetőbb feladata a Hegértés politikája. Irta: Straky lenrik. ii. A Népszövetség tekintélyének fe­lette ártani fog, hogy ha fennállá­sának nyolcadik évében képtelennek bizonyul arra, hogy legégetőbb fel­adatát, a megértés politikáját kö­zelebb hozza a megvalósuláshoz. Az előkészítő bizottság eddigi ülé­sein nem sikerült egységes szöveggé átdolgozni Angliának és Francia­országnak tavaly márciusban beter­jesztett javaslatait. Nem sikerült azért, mert Angliában van hajlan­dóság a szárazon való leszerelésre, Frankhonban nincs. Angliának fő­hadi ereje a tengerészet, ehhez ő sem enged hozzányúlni. A franciáknak kell a kontinentá­lis ármádia. Ez az állam azt java­solta, hogy csak a tényleg szolgá­latot teljesítő szárazföldi haderő létszáma állapittassék meg, a tarta­lékcsapatoké nem. Viszont London az utóbbi csapatokét is kívánta, ezért nem jöhetett létre a megegye­zés. Nyílt kérdés maradt a hadi­anyagok korlátozásának kérdése is. A tengeren vaaló leszerelés kérdé­se is kátyúba jutott, amennyiben nem tudtak megegyezést létesíteni a flották megengedhető tonnatar­talmára vonatkozólag. Amikor ez a kérdés szőnyegen volt, akkor a szigetország idegeskedett. Anglia idegessége folytán abban sem lehe­tett megegyezni, hogy az összflot­tán belül, bizonyos hadihajó-tipu­soknak mennyi lehetne a toninatar­talma. Arra vonaatkozólag is nagyon eltérőek voltak a vélemények, hogy a leszereltség; illetőleg a korlátolt mér'ékü felszereltség ellenőrizte, sék-e. A kisantant persze, nem az ellenőrzés szükségességét hirdette. De azért Szentgotthárdért ránk ka­tonai ellenőrzést zúdított vo'na leg­szívesebben. Csak abban tudtak megegyezni az előkésziiő bizottság múlt ülésén, hogy a kémiai háborít tiltott dolog. Felmerül a kérdés, hogy ilyen ellen'etek és vélemény­különbségek mellett létrejöhet-e a megegyezés, vagy legalább megszü­lethetnek^ az altalános és egységes irányelvek. Én pesszimista vagyok nem hiszek benne. Mégis azt keli mondanunk, meg kell történnie, ha az államok azon erős elhatározás­sal mennek a tárgyalásra, hogy kölcsönös engedékenység árán el­érjék a oélt. De csak is ekkor, másként nem. A helyzet politikai' lag annyiban javult, hogy Orosz­ország is részt vesz a tárgyaláson­A balti államok hozzájárulhatnak a határozatokhoz, nem kell azon kikötéssel élniök, hogy ők bármi* is csak abban az esetben akceptál­hatnaak, ha Moszkva is hozzájá­rul, mert különben annak részérői veszély fenyegeti őket. Oroszország részvétele dacára is felette kétséges az, hogy a hatvan­három paragrafusból álló szovjet­javaslatot, amelyet még a mult év novemberében terjesztettek elő lé­nyegileg tárgyalják. Az orosz javaslat tudvalevően nem kíván mást, mint az összes szárazföldi, vízi, és légi haderők feloszlatását. Az ujoncszedés meg­tiltását, a vezérkarok feloszlatását. A szárazföldi és vizi haderők min­den támpontjának, erősségeknekel­pusztitását. Tilalmat arra vonatko­zólag, hogy az ifjúság nevelésekor katonai propaganda fejtessék ki, a leszerelés nemzetközi ellenőrzését. Továbbá a legszigorúbb büntetést bármely állam ellen, amely nent tartaná' be a leszerelés határozmá­nyain Amikor 1927 novemberben elő- •' szőr terjesztette elő ezt a javaslatot) a szovjet képviselője, akkor zavar­ba hozta az egész bizottságot. Egyedül gróf Bernstorff, B enin képviselője támogatta a javaslatot, legalább erkölcsileg, amennyiben rámutatott arra, hogy öt-hat évvei ezelőtt, amikor a Népszövetség el­ső ízben foglalkozott a leszerelés kérdésével, mindenki ugy gondol La azt, mint az orosz képviselő. Bon­cour francia delegált erre, mint el­lenzéki szónok izgatottan azzá. e­lelt, hogy a Népszövetség ke'e:­kezése pillanatában sem gondolt ilyen radikális leszerelésre. Szükség van bizonyos csapatokra azért is, hogy a Népszövetség sziikség ese­•én esetleges szerződésszegő tagjai­val szemben felléphessen. Erre orosz részről az a vélemény nyh­yánittatolf, hogy- a radikális lesze­relés a biztonságnak olyan mérvű megerősödését jelentené, amety mellett franciaizii kénYSzerexkű­ciókra nem lenne szükség. iA vilá­got különösen az érdekli, ihogy mi­lyen álláspontot fog az orosz ja- , vaslattal szemben elfoglalni Lon­don és Páris. Oroszország abban az eseiben is részt vesz a bizottság ülésein, ha javaslatát nem fogad­ják el, hanem más formában viszik közelebb a teszere'és lehetőségét a megvalósuláshoz. A leszerelést előkészítő bizottság­nak külön bizottsága a »Sicherheits­ausschus«, amely a világbizton­ság kérdésével foglalkozik és vajmi csekély eredményt ért el eddig. En­nek eredményeire á leszerelést elő­készít bizottság nem igen támasz­kodhat. Bár a világbiztonságnak megkeltene előznie az általános le­szerelést. A leszerelést nem lehet elodázni, a kérdést tárgyalni kell, legalább az előkészítő bizottságban, nem kell várni a »Sicherheitsaus­schuss« jelentősebb eredményeit. Ezt Stresemann vitte keresztül, ez Németország érdeme. Egyik állam sem állhat elő azzal, hogy- ne tár­gyaljunk leszerelésről, amíg nincs föltétlen világbéke-biztonság. A le­szerelést előkészítő bizottság üté­sei valószínűen 3—4 hétig is el­húzódnak. London, Hollandia kép­viselője fog az üléseken elnökölni. A világ feszült figyelemmel várja eredményeit. í S-^sí m -í* JB sok betegség 8 ZJM tárt 1 kapuja 1 „Nyíregyháza fáros neve a iélek és a szív tisztaságát birdeti." Szöüor Pál főjegyző rádióelőadása Nyíregyházáról. Megírta a «Nyírvidék» lvogy Szo­hor Pál főjegyző előadást tartott a rádió stúdiójában Nyíregyházá­ról. Az érdekes előadást sorozatosan közöljük. A főjegyző a következőd ket mondotta: A Nyírség székvárosával most egy fél órán keresztül az elektro­mos hullámok fogják önöket egy­bekapcsolni. Az a sok szívdobba­nás, mely régi cselekvő nyiregyháfei emberek keblét hevítette," most az én szavaimon keresztül mind befe­sugárzik a világűrbe és tünő emlé­ket állít elköltözött munkás pol­gároknak. Ki tudja — az apák nem ülnek-e most odafenn az egi rádió mellett és hallgatják csillogd s Zemek­Keí az unoka jelentését, hogyan sáfárkodott a ráhagyott be­csületes Srökséggef. Nyújtsak ide a kezeiket Hölgyeim és Üraim és jár­ják be vetem az emlékek gazdag tár­házán át: Szabolcs vezér ősi fog­lalásán a nyíri vadvizek lankáin épüit Nyíregyházát. A város neve a lélek és a szív tisztaságát hirdeti. Nyíregyháza je­lenti a Nyírség templomát, a 'Nyir egyházát. Régi címerének felső me­zejében egy-tornyu templom ál' Pénteken délután érkezik meg a Gangesz királynője, aki nagyobb feltűnést kelt majd, mint a Cezarina. Nyomában ragyogó kiiéret és olyan világsiker, amely elhomályosítja minden film eddigi hírnevét. A Gangesz királynője kíséretében Bernhard Götzke szuggesz;ív hatású alakítása emelkedik ki, aki ebben a grandiózus filmben a Hmdú síremlék felejthetetlenyogiját is túlszárnyalja Jegyek elővételben az Apollóban. t ' i Ma, kedden utoljára! SüE&ikjél rituális vígjáték főszerepében: Prellstein Samu és Társa Víg családi bonyodalom $ felvonásban. Mari Prcvos Társadalmi dráma 7 felvonásban (Pictrett és a halál) Szerdán Gsak felnőtteknek! Csütörtökön Halálmeniegző Egy apacs szerelmi regénye 7 felv. Clara Bow a főszerepben. ÉJFÉLI TRAGÉDIA Szerelmi regény 7 felvonásban, lehn Barrymar e a főszerepben. Btiaáások kazdete: 5, 7 és 9 órakor. pasziillák a benyomuló kórokozó­kai ártalmatlanná teszik és igy jól megvédnek súlyos betegségektől, mini torokgyulladás és főleg e retleget spanyolnátháldL nyírfák lombjával övezv-e. Alatta pe­dig a kapavas, ez a serény föidfor­gató szerszám, meiy aranyat for­dít fei a nyíri homokból. Cim er­rajzoló sohasem adhatta volna job­ban vissza egy istenfélő, szorgalmas város jellegét. Ide építette már Szent István a 10 község egyházát s a XlI-ik századtól kezdve gyakorta találkozunk fakó okmányok lap­jain az Ecctesia de Nyír nevével, ösi kötelezettség ez nekünk a tüne­ményes magyar múltból. De a sors­csapások ökle alól Nyíregyháza sem menekülhetett. A kuruc-lafranc háborúk jég­verése ledöntötte a régt ma­gyar vetést. Az egykor virágzó község helyén 1753-ban kialudt tűzhelyek, parla­gon maradt szántók hirdették csak a régi dicsőséget. A kardforgató ku­ruchajdukat elvitte a harci virtus Kálló ostroma és a zempléni Rá­kóczi csaták. Az asszonyi hűség pe­dig követte a hajduférjeket éhségen, gyujtogatáson és ragályon át — az efmulás karjaiba. A pusztulás nagy esztendejében 1753-ban két főúri család birtoka (volt a föld. A Károlyi és Desewffy családok meglepetten látták régi munkás jobbágyaik elpusztulását. - ­Megbízást -adtak egy tanulatlan csizmadia mesternek becsületes Petrikovits János uramnak, hogy a békési Harrukern birtokon Ssszé­gyüít s föfdnélküi maradt felvidéki telepeseket hozza át á búzatermő, de most parlagon heverő nyíregy­házi földekre. £s hosszú szekérkaraván in­dult meg Békéscsaba, Szarvas és Orosháza felől a Nyírség szivébe. A szekéroidaion át egy pár sző­kefürdő gyermekfej kiváncsisko­ídoít s a saroglyába néhány, gazda­sági szerszám voít odavetve, mint a városalapítók egyedüli vagyona. A gvermekkez csakhamar hozzátörött a" kapa nyeléhez s egyenes sorokban vezette a törékeny faekét, mely aranykalászu búzát tört fel a kövér termőföldből. Az uj telepesek ha­mar megszerették az éiet "bukolikus szépségeit. Nincs is szebb annál, mint a (ángyán omló szántásba hinteni a magot, simogató tekintet­tel járni v*égig peggélenkint a kötél­alja föld határát s örülni a barna­földet zöld selyembe öltöztető ga­bonalevéfnek. Az uj lakosság kizárólag fö'dmi­veléssei foglalkozott, az állatte­nyésztés csak annyiban érdekelte, amennyiben szerves kiegészítő ré­szét képezi az a földművelésnek. S éppen ezért etső pillanattól kezd­ve nem volt városlakó népesség. Már a letelepedéskor is a tanyá nyugalmas csendjét választotta sigy alakult ki az egész országban pá­ratlanul áiló tanyabokor rendsze­rünk, amelyhez hasonlót csak Kecs­kemét város határában találhatunk. Milyen más és mennyivei sivá­rabb "látvány tárul fel ' szemeink

Next

/
Thumbnails
Contents