Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-21 / 66. szám

március 21. JSnrftwiiár MHH» omnnBaHnwhoina 3 ii i« iwmu ii i előtt, mikor, a gyorsvonattal végig­robogunk Szolnok és Püspökla­dány között, örák hosszat látjuk a szétszórt tanyarendszer iskolapél­dáit A törpebirtokok sarkában szétszórva, min 1 a sakktábla kockái — pirostetejü házak virítanak s a lovasküfdönc órákig járhat a lát­szólag néptelen határban, mig' egy­egy íévél.eí gazdájára tatái. Itt-ott büszkélkedik egy-egy fehérre me­szelt magasabb épület, melv az is­kola felírást hordja homlokán. Az emberek napjaikat magányosságban töltik: kulturális igényük kielégüi a vasárnapi templomba járás leíki­szükségietev-ef, itt-ott egy újság el­olvasásával. A mi tanyabokor rendszerünk sok kai kedvezőbb életfeltételeket ad. Itt nem építi házát mindegyik gaz­da a maga birtokára, a barázdák vonalát nem szakítja meg sziinte­len egV-egy nádfedelü viskó, de egy-két e/er hold kisgazdája ta­nyabokorba tömörül — akácfával borított árnyékos utcával fogadva az arra tévedőt. Valóságos falvak ezek. Külön tanyabiróvai, iskolá­val. Keletkezésük története az, hogy egy-egy csoport telepes, kiket a ko­rábbi közös lakóhely vérségi, nyelvi és vallási rokonság összefű­zött, a részére kijelölt "fö-det kötél és láncmértékkel fe osztotta egymás között s a legalkalmasabb helyen széltől védett ligetek alatt, vagy szelíd huílámu domb oldalán — minden családnak egy-egy házra, udvarra és konyhakertre alkalmas területet külön is kihasított. Igy valóságos falvak ke.etkeztek, ahon­nan minden irányban apró sugár­utak haladnak szét és hozzák be szekérderékkai a tisztaszemü búzát, pirosló tengerit s más . a magyar gazda szorgalmát dicsőítő mező­gazdasági termeivényeket. j (Folytatjuk) — Díjmentes oktatást ad v«vő- I nek hímzésben, tömésben és var­rásban újonnan berendezett perma­nens tanfolyamain a Singer varró- i gép részvénytársaság. Figyeljen mintakészitményeinkre kirakataink- , ban, Vay Ádám-u. 2. Diadal Mozgó „Myiregyházának nem való téli sziniszezon, mert a sok j'étókonycéln és műkedvelő előadás elvonja a közönséget a színháztól"— adja meg az elsé választ tegnapi körkérdésfinkre egy buzgó színházlátogató. Március ho 20 ím, kedden nioMaru 5, 7 és 9 crakor: Szibériai farkasok Birihlty Campbell novellsjáaakfim változata 6 fejezetben. Fő-zereptők*: Alma Rubens, Edmund Love. Szervusz Apukám! Sláger vígjáték 6 felvonásban. Főszereplő : Reginald Denny. Előzetes jelentís. Március 21-től, szerdától: Kard és korbács Qouglas Fairbanks Tegnapi körkérdésünkre, hogy ! «Miírt nem látogatja a nyíregyházi közönség a színháasat?» beérke­zett az első válasz, amely igen ér­dekes módon ad "felelétet a föl telt kérdésre. Fején találta a Szöget a válasz­adó, mert való igaz, hogy Nyíregy­házán a tél'] szezonban igén sok a jótékonycélu és műkedvelő elő­adás, bái, hangverseny, mely termé­szetesen elvonja a közönséget a pártfogásra nagyon is rászorult szin háztól. No de n e bolygassuk mi ezt a kérdést, álljon itt maga a Tevéi: Igen tisztelt Serkesztő Ur! A Nyirvidék tegnapi számában feltett azon kérdésre, hogy aMiért nem látogatja a nyíregyházi közön­ség a szin házat ?», a következők­ben bátorkodom válaszolni: Nyíregyháza bármennyire is fejlő­dik, alapjában véve mégis csak kis város, amelynek müveit közönsége alig tesz ki pár száz főnyi csoportot. Ezek' közül is fe kell számítani azt az entellektüel elemet, amelynek va­gyoni helyzete nem engedi meg a legszerényebb élvezetet sem. Marad tehát egy alig számba vehető kis csoport, amelynek egyes tagjait mindenhol ott láthatjuk, aho' "vala­mi történik Nyíregyházán. De még jobban megfogyatkozik ez a csoport, ha tekintetbe vesz­szük azt, hogy vagyoniíag legjobban szituált egyedei Nyíregyházán egy­általában nem is mennek színház­ba, miután módjukban áh minden hónapban Budapesten tölteni né­hány napot, ahol azután megnézik a legfrissebb színpadi újdonságo­kat. No már most ez a kis csoport, ez a maroknyi ktilturhad a teli sze­zonban nagyon igénybe van véve. Hiszen jól tudjuk, hogy hetenkint négy-öt bál, hangverseny, jóté­konycélu efőadás, vásár és egyéb sok minden olyan esemény van, amelyből társadalmi életet" élő em- l ber nem vonhatja ki magát. — Mi ennek a következménye? Az, hogy aki ez£kre a helyekre megy, az nem megy szin házba. Arról nem is- be­szélek, hogy a két mozi is tekinté­lyes százalékát hóditja ei a színház­látogató publikumnak. No most álljunk meg egy szóra. Ugyan mi a csudának ragaszkod­tak hozzá az illetékes körök, hogy a színtársulat januárban kezdje meg a szezont? Érdemes volt? A mélyen tiszteit szinügyi bizottsági tag urak, akik annak idején annyira óhajtották a téli szezonnak minél előbb val óm 2gkezdését, nem valami nagy érdeklődést tanúsítanak a ki­tűnő, nivós előadások iránt. Nem helyesebb lett volna a szezont az eregeti terv Szerint március hónap­ban kezdeni? A helyzet most az, hogy van egy leégett színtársula­tunk, mert az ei muft két hónap alatt igen siralmas volt estéről-estére a nézőtér, de van egy téli szezo­nunk, ami papiroson olyan nagy dicsőség, de valójában komikus be­képzeltség. Most, amikor a közönség felsza­badul a téli szezon konvencionális nyűgétől és nyugodtan járhatna a színházba, "illetékeseink bölcses­ségéből kifolyólag szinház nélkül fogunk maradni. Az én íeSzürt véleményem, ame­lyet minden körülmények között fenntartok, az, hogy Nyíregyházá­nak még nem való téli Szim sze­:zon, mert a publikum a téfi ^|ióna-» pókban nem képes eltartani egy színtársulatot. T szíves közlésért szerkesztő ur­nák köszönetet mondva, maradtam kiváló tisztelettel: Egy buzgó színházlátogató. — Varrógép javjtásoKat szaksze­rűét;, gyorsan és olcsón eszközöl a Singer Varrógép rt., Vay Ádám­utca 2. lOx Porzsolt Kálmán Nyíregyháza város kultur­' tanácsnokának megható üdvözlése ntán izzó hazaíisággal áthatott beszédében a hadsereg tiszteletére, a vidéki színészet támogatására lelkesítette a nyíregyháziakat. A színtársulat Porzsolt Kálmán nagy megelégedéséire! adta elő az iró két egy felvonásosát. A jó gazda I AQnm INC" moltr-és trak­„LanUUURC torolajikat használ. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyi-írt 14. 461 2. Telefon : 507. A világűrben átsuhanó meteor­iílek a föld körébe jutva áttüze­sednek, ez az égi tünemény jut eszembe, mikor a Nyíregyházára er­kező kiválóságok szereplésére gon­dolok. Ennek a városnak légköre a szeretet, az elfogultságon, pártokon felül álló szeretet, amelynek embe­re 5 mindenkit értéke szerint mél­tányolnak. £s ezt megérzi, aki vá­rosunkba jpn, megérzi Nyíregyhá­za sajátos érzésvilágánafc melegét. A múltkor Szabó László dr., a ki­váló publicista, tegnap Porzsolt Kálmán, a bölcs iró és kulturpoliti­kus hevültek át Nyíregyháza kö nyoiva a Kereskedő Ifjak Egyesü­letének mindjobban kibontakozó kulturális akcióját, megje.entek a Városi Színházban. A város keres­kedővilágának és más entellektüel­jeinek szive-javát ott láttuk a néző­téren, amely impozáns képet nyúj­tott telt Soraival, lelkesedő, tapsra hevülő közönségével. A színpadra lépő Porzsolt Kál­mánt élénk ováció fogadja, majd felhangzanak Kardos István kultur­tanácsnoknak klasszikus szépségű mondatai, ameiyék élénken jellem­ző adatok és megállapítások során át "láttatják meg, mit jelent a nem zönséjgének lángoló szeretetében. A ' rég ünnepelt Porzsolt "Kálmán a Porzsolt Kálmán-es 1 felejthetetlen, élmény azok számára, akik méltá­magyar nemzeti kufturának. szántás a magyar ugaron. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgyszólván senkinek a ke­resete Bem födi a kiadasokat, szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellékfoglalkozással, ha értékes és érdekes könyveinknek részletfizetéses terjesztésére vállal­kozik. — Mi ugyanis megtanítjuk, hogyan kall eladni könyveket rész­latfizetésre. — A wii kiadványaink mind márkás, irodaimi művek, ame­lyeknek terjesztésé fel tehát tisztes­séges megélhetést, vagy minden­esetre s«ép mellékjövedelmet hizto­(íhat magának Még »a irjon díj­talan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szivesesen megküld a „PALLADIS"' könyresztáJya, tíadapest, V., A'kotBáBy ot.;» 4. Kardos István üdvözlő beszéde a következő volt : Az emberek egymás közti vonat­zásában nincs mélyebb és m eg­hatóbb megnyilvánulás, mint egy munkás, és eredményekben gazdag élet jubileumánál megállni. Hyen eredményekben gazdag kor történetet jelentő, s fontosságánál nemzeti az a félszázados munkásság amelyért itt most a mi büszkesé­günket, Porzsolt Kálmánt ünne­peljük. istenem ! Félszázad! Sok ember ezt az életkort meg sem éri. Hátha még arra gondolunk, hogy meny­nyit dolgozott lankadatlanul és fá­radhatatlanul barátom Porzsolt Ka­mán, kinek neve tudásbeli értéket tiszta kritikai képességet és egy da­rab irodalmi kulturát jelent. Ez az a 'szántás, melyet a ma­gyar ugaron végzett, meghozta a maga termését és gyümölcsét. Ha nem is neki, hanem a köznek, az irodalomnak, a nemzeti közművelő­désnek. Pedig nem kényeztette ei a sors. Gyülöletországbari sokat" kellett harcolnia, küzdenie. De sohasem lankadt. S ha elültette a fát, más Szedte a gyümölcsét, ha sikert ara­tott, másé tett a babér. Ha megal­kotott valamit, a megalapozott in­tézménybe más ült bele. S ő maradt egyszerű irónak, an­nak, aki volt, de megmaradt Por­zsolt Kálmánnak. a hevesmegyei magyar taiajbój nőtt őstehetség 18 éves kora óta iró. Magyarországon ő propagálta elő­ször a testnevelés reformját, megál­lapította ennek programmját, s test­vérévei, Jenővel "1884-ben megindít­ja az első testnevelési és sport la­pot, a Herkulest, amely 1915-ig ál­lott fenn. Azóta a testnevelés hivatalos állami intézmény lett. A sport szegényeknél, gazdagoknál, öregeknél, ifjaknál otthonos. f;s ki gondot arra, hogy ennek a tere­bélyes fának magvát Porzsolt Kál­mán ültette el. Megszervezte az országos muzeu­ini és könyvtárbizoUságof. Sok nép könyvtárt létesített, s az ő gon­dolata volt a yándorkönyvtárak lé­tesítése. Megalapította a Dunántuh Köz­művelődési Egyesület. Ma(d átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését és napilappá tette. 1897 1904-ig; a Népszínház igaz­gatója volt, amefy működése alatt érte el — az egész ország előtt ismert virágzását. A Pesti Hírlap beiső munkatár­sa. Irt vezércikkeket, kritikákat, no­vellákat, regényeket. "Tóth Béia 1907-ben történt halála után írja a népszerű Esti leveleket. Sok szín­müvévé! nyert páfyadiját. Müvei egész kis könyvtárt tesznek ki és többet köziilök idege n nyelvre is lefordítottak. A színházról az az álláspontja, hogy a műsor többségének magyar darabokból kell állani. A közén-

Next

/
Thumbnails
Contents