Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-20 / 65. szám

ÍSJt. mireius 20 i leszerelési konferencia előkészítő bizottságának ötödik üléséhez. Irta: Straky lenrik. i. i A pesszimista világfelfogásu szem | íéíő azt hitte már, hogy a szentgotthárdi vámincidenst sikerűt a kisantant sajtójának annyira felfújni, hog)' a leszerelési bizottság efőkészitő alakulatait tovább parcellázzák. A csalódás kellemesen hatott. Genfbe egyeföre erkölcsi győzelmet arattunk, amelyet falán a jogt Siker is követni fog. Titutescu ur következetlenséget vél felfedezni a Népszövetség szeptemberi és márciusi határozata között. Ez nem álí, de ha való volna, akkor is Bismarckkal, a vaskanceflárraf azt üzenhetjük a külügyminiszter urnák, hogy csak az ökör következetes mindig. A következetességnél torkosabb dotgok is vannak e földtekén; ilyenek: az igazságosság és a bölcsesség. A tanács márciusi határozata igazságos, mert éveken át "húzódó habozás után elismerte azon jogunkat, amely szerint az öptánsügy jogi természetű, tehát a döntőbíróság elé tartozik. E határozat bölcs is, azért, mert Igaznak keli minősítenünk Chamberlain- és Briandnak azon egybehangzó kijelentését; amely szerint ez az állásfoglalás az európai békét súlyos bonyodalmaktól óvta meg. Az ócska vasak olasz eredetűek valtak. — Mussolini nem csinál abbó' -"titkol, hogy a fascista államnak expanziós politikát "keh követnie. Itália a Balkánon találta meg tálán a terjeszkedés lehetőséget VeTünk lefegyverzett mágyaroSRar" Tatán 'húzhat ujjat a Balkán, a kisantant. De jót feszi, ha a legkisebb konfliktust is kerüh Olaszhonnal, még azt is, ahol az ilyen lehetőségét csak olasz eredetű ócska acélokban fedezi fei a gondolkodó újságolvasó. Népszövetség ezen elgondolások után nem volt teljesen eszméletlen állapotú. Van azonban a Népszövetségnek egy szerve, — amelyből kiindultam s amelyre visszatérek, ez —

t a leszerelési konferencia, amely m.cj mindig gyermektopánkábán támoivog, ingatagon. Ennek előkészítő bizottsága májrcius 15-én ült össze tanácskozás céljából". Március 15-én a mi szabadságunk hajnafhasadásának ünnepen. Tígy olyan napon, ameiy százados letargiából 'a cselekvés terére vitte a magyar nemzetet. Bár e nap az előkészítő bizottságot is a két éves passzivitás i stádiumából az aktivitás mezejére sodorná. E bizottság 1926. május óta immáron ötödször ü

1 öszsze, tanácskoznak, vitatkoznak, de a leszerelést, illetőleg annak előkészítését még egy lépéssel sem vitték előbbre. A frazeológia minden eszközének felhasználásával arra a konklúzióra jutottak, hogy a leszerelést a világbiztonságnak kell megelőznie. Nem js szólva azokról a végnélküh meddő vitákról, amelyeknek célja volt annak a megállapítása, hogy mi a leszerelés es a feszereltség. Anynyit csevegtek és fecsegtek ott a relativitásról", mintha Einstein elnökölt vofna e "bizottsági üléseken. 'Ehelyett tanulmányutat tehettek volna Magyarországba, Németországába és Ausztriába, ott látták volna a gyakorlatilag keresztülvítt leszerelést, "tehát a leszereftség áflapotát. A világ sohasem várta nagyobb feszültséggel e bizottság öszszeülését, mint most',- amennyiben a felszerelések korlátozására vonatkozó egyezséget első ofvasásban a mult év március és április havában nem fogadták ei. Tették ezt azért, mert feok lényeges pontban nem tud Kik megegyezésre jutni. 'Most iriar azt akarják megkísérelni a második olvasásnál, "hogy egységes és általános irányelveket szabjanak^ amelyek a leszerelési konferencia majdani tanácskozásainak alapjául szolgálhassanak. Attói tartok, hogy egységes és általános irányeivek« terén sem születik meg a kívánt megegyezés. A leszerelési konferenciának nem fesz tárgyalási alapja, mert előkészítő bizottsága meddőén fejezte be iUésíé'E s a konferencia öszszejöveteiét ismét ef fogja halásztam bizonytalan időre, amennyiben emapolja magát. A Népszövetség sok problémával foglalkozott már, de a világ közvéleményét egyetlen ügy sem érdekli "annyira, mint a leszerelés kérdése. Egyrészt azért, mert Németország, Magyarország és voít szövetségesei mindig nyomatékkai mutatnak arra rá, hogy a győző államok a bekövetkezendő leszerelésükkel egy ígéretet váltank valóra, amelyet megtettek amelynek nyoma van'a békeszerződésekben is. Az igéret, ha nem kötelesség is, amelyet' teljesítem kell. Mi teljesítettük kőfelésségünket e téren, példát statuáltunk a győzőknek, tessék ezt követni. Kard és korbács DOUGLAS FAIRBANKS A JÖVŐ HÉT ESEMÉNYE LESZ A DIADALBAN A társadalom mai feladata: Előbbre vinni az egészséges embertipns megteremtésének ügyét — mondotta Kíllay föisyáa a József kir. herceg Szanatóriim Egyesület szombati hangversenyének megnyitó beszédébea. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A helybeli József kir. herceg Szanatórium Egyesület szombati jótékonycéiu hangversenye szépszimu és diszes közönség jelenlétében zajlott le, amelynek élén ott láttuk Káflay Miklós dr. főispánt nejével, Mikecz István alispánt, a város képviseletében Kardos István kulfurtanácsnokot, dr. Kovádi Elekné efnöknőt, a Szanatórium Egyesület fáradhatatlanul tevékenykedő vezetőjét "és még sokakat. Fét 9 óra tájban Kállay főispán Tépett fei az emelvényre és nagyhatású beszéddel nyitotta meg az estét. A beszédet kivonatosan az alábbiakban közöljük : Mélyen Tisz elt Hölgyeim és Uraim! Amikor ennek az egyesületnek az elnöksége felkért arra, hogy mondjam el a mai estélyen a bevezető beszédet, nagy örömmel vállalkoztam a megtisztelő feladatra. ,Csak később jutott eszembe, hogy olyanra vállalkoztam, aminek egetleg nem tudok majd megfeiefni. Ugyanis a József kir. herceg Szanatórium Egyesület működésének tulajdonképén i gondolatköre messze esik tőlem. Charitativ nesze az asszonyoké, tudományos oldalával a statisztikusok foglalkoznak, orvosi részének mélységeiben pedig a professzorok kutatnak, hogy azután a betegségek problémáját a nagyközönség előtt ismertté tegyék Elhatároztam tehát, hogy a kérdést abban a vonatkozásban fogom meg néhány szóval, amely az én métier-mhez legközelebb áll: a politikus nézőpontjából. Ne borzadjanak meg ettől a csúnya szótól, nem pártpolitikáról vagy városi politikáról lesz itt szó, amelyek szétválasztják, összeveszi Ük egymással az embereket, hanem éppen ellenkezőleg arról a politikáról, amely egy cél érdekében tömöríti az emberetet. Mit értek politika alatt? Azt a tevékenységet, amely nemzeti keretek között gazdasági és Szociális működést fejt ki. Hangsúlyozom, hogy szociális ás gazdasági kérdést nem ismerek másként, mint kizárólag nemzeti keretek között. Amint a kérdést igy beálütöttük,, adva van a fogalom körvonala. A kérdés gazdasági vonatkozásban igen egyszerű. Ha statisztikát olvasunk, pontos kimutatást találhatunk benne a nemzeti vagyonról. Mindenről olvashatunk benne számadatot, aranykészletről, bankjegyforgalomról, "a mezőgazdaság, a gyáripar produkciójáról, a kereskedelmi forgalomról — csak egyről nem -— a tegtiagyobbról: az emberi munka értékéről. j Nem tudom elképzelni, hogy a munka ne legyen olyan erős és megbízható vagyonbázis, mint az emiiettek közül bármelyik. Az állami és társadalmi tevékenység eddig még nem gondoskodott a munkának és munkakészségnek kellő védelméről s főképen a tüdőbaj elleni haihatós védekezésről. Borzalmas veszteség ez a nemzetre. Mert akik a tüdőbetegség miatt rokkantak lesznek, vagy elpusztulnak, azoknak a száma meghaladja a világháború legborzalmasabb éveinek veszteségi statisztikáját. Mert az a sok ember, aki tüdőbeteg lesz, nem dolgozik, nem átkot, nem épit, nem gyűjt, hanem csak fogyaszt, pusztit, degenerál és egész generációkat fertőz. Leheletlen, hogy ebben a mentalitásban át n2 legyünk hatva attól a céltudatos akarattól, hogy ezen az állapoton segíteni kell. Mulasztást követ el akár az állam, amely beruház, épít, külkereskedelem érdekében hoz áldozatokat, akár a társadalom, ameiy ezerféle irányú tagozottságában mindenre gondol, csak arra nem, hogy a legnagyobb gazdasági kincset, a legnagyobb nemzeti vagyont: a munkát, minden áldozatok árán megvédje. Most foglalkozzunk ennek-a kérdésnek szocális oldalával. A szociális probléma a mai borszak legégetőbb kérdése. A demokratikus gondolat jelszavait éljük, de ez nem . csoda, ,mert minden magasabb kulturáju korban felvetődnek a Szociális, demokrata, liberális eszmék gondota'tai. A mai társadalom struktúrája, tagozódása .olyan elütő egyes részeiben, ameiy magában hordja az érdeklődést e kérdések iránt. Minél .jobban emelkednek ki egyes osztályok műveltségben, vagyonban a társadalom többi osztályai "közül, a különbségek fokozatos emelkedésével égyütt nő a szociális problémák veszélye. A társadalmi fejlődés ezen törvényét a magunk élettapasztalataival is eílenőri hetjük, ha vf szagondo unk fiatal korunkra, nagyanyáink korára, amikor kevesebbek voltak az 'igények, s amióta mennyire eltávolodott egymástól a földbirtokos és a munkás, a kereskedő és az alkalmazott ! Az állam és a társada.'om szociális tevékenységének a feladata az, hogy ezeket a beállott különbségeket fokozatosan kiegyenlítse. Mert nemcsak egy állam és egy társadalom'keretein belül okozhatnak katasztrófákat a kirívó különbségek, hanem az államközi éltben is, amikor barbár, igény .nélküli népek intézhetnek támadást magas kulturáju gazdag nemzetek ellen. Ha a Ma társadalmi problémája a gazdag és szegény viszonya, ugy uj beállításban beszéfhetünk • az egészséges és a beteg viszonyáról. Akinek anyagi eszközök állanak rendefkézesre, annak nem probléma a betegségtői való megszabadulás. Orvos, gyógyszer, operatőr, szanatórium, fürdő rendelkezésére áll. Nem szabad tehát az államnak és a társadalomnak megengedni, hogy bárki is nélkülözni legyen kénytelen betegségében azokat az eszközöket, amelyek egészségének viszszaszerzéséhez segítik. Az emberi kuítura legújabb fázisának, a közlekedési eszközöknek fejlesztésén kivüf a közegészségügy problémáját kell kimunkálnunk, hogy megszüntessük azt "3 borzalmas állapotot, ameiy ezen a téren uralkodik, s amely rettenetesebb minden társadalmi összeütközésnél. . .Ennek a társadalomnak, ha fe

nn akarja magát tartani, kötelessége ismerni a veszélyt, s kötelessége minden munkájával efsimitani azoIkat a különbségeket, amelyek a közegészségügy terén a gyógytényezok igénybevétele tekintetében fennáílanak." Ez a "feladata a Szanatórium Egyesületnek is; előbbre vinni az egészséges embertípus megteremtésének ügyét Igen tisztelt' Hölgyeim 'és Uraim! Két nappai ezelőtt nálunk és mindenütt, ahoi rTiagyar követségek van nak, a szabadság ünnepét űfiük rht és a világban szétszórt magyarod. Nyolcvan éves évfordulóját a szeifem, a nemzet felszabadulásának. Ennek a szabadságnak a megünneplésénél azonban ke.'l, hogy belekapcsolódjunk a lélek, a világnézet, a hit és az émberi ideálok szabadságának gondolatába, s meg ke fi teremtenünk az egészséges test szabadságának eszméjét. Csak az egészségesen . felépített test szabadsága vihet bennünket közelebb az emberi ideálok szabadságának eszméjéhez. Ehhez a munkához kérem én szíves támogatású kai és e

nnek a gondolatnak a jegyében nyitom meg a mai estéíyt. YHosszantartó éljen zés.) A megnyitóbeszéd után következett a hangverseny, ameiven Ga-