Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-12 / 35. szám

J^YIRVIljjg. iá3í. február 12. Irta: Sasi Szakó László dr. Ez egy olyan instrumentum, ami meghatványozza a hangot és olyan dinamikát ad a kiejtett szónak, hogy az, egyébként elérhetetlen távolban is könnyen hallható és tisztán érthetővé váfik. Az őlszi Kossuth-szobor ünnepen hallottam igy az ünnepi szónokok beszédeit az Országház-téren olyan távolból, ahová az emberi hang már semmiképen el n^m hallatszott volna és hallották azokat az egész országban, mert a Megafon továbbadja a beszédet a Stúdióba, a rádió-ieadó állomásra, az pedig szétszórja a világ minden tájéka felé... A Rothermere-akció is megtalálta a maga Megafonját. Előbb az ő hatalmas fapvállalatai erősítették az ő apostoli hangját, amelyet a magyar igazság érdekében emelt fei. Az ő naponként 2—3 millió példányban megjelenő lapjai szórták szét a világ minden tájéka feté ezt a

z isteni hangot... most aztán elért ez a hang ahhoz az orgánumhoz, amely már menydör gésszerü erővei hatványozza a kimondott Igét és alkalmas arra, hogy megértsék mindazok, akikre tartozik fes megrendüljenek azok, akik eddig be akarták dgni füleikéi: az Igazság elnémíthatatlan szózata elől... Borah szenátor, az amerikai parlament külügyi bizottságának az elnöke nyilatkozott meg mi mellettünk. Határozottan és félreérthetetlenül. Sokan vannak, akik már a Rothermere-akció elhalványulását; elsekélyesedését kezdték rebesgetni. A kishitűek, akikben nincsen se hit, se kitartás. Akiknek minden csak ugy jó, ha «Add meg Uram Isten, de'mindjárf» megtörténik. Már hallottam hangokat, amelyek bizonyos kiábrándulásról, az egész akció sikertelenségérői k

ezdtek suttogni, mert már öt hónap is eimuft és még se történt semmi. Ezzei szemben Roth'

ermere kiutazott Amerikába. Propaganda körutat csinált Amerika legnagyobb városaiban, amelyekben igyekezett mindenütt barátokat szerezni a magyar ügynek és felrázta az uj világba szakadt magyarokat is, akik különben mindenütt a legnagyobb szeretettei, tiszteiettei, ünnepléssel "fogadták és amikor elvégezte amerikai körútját, kijelentette, hogy akciója megerősödött, mert sikerült az eszme számára ujabb barátokat szerezni és megjósolta, hogy közei az idö, amikor egy nagy áíía

m hivatalosan ts indítványt fog tenni a Népszövetség előtt a btkeszerziődéi re víziója iránt Ez a jóslás immár a beteljesülés küszöbéhez érkezett. Mikor az Egyesült Államok külügyi bizottságának elnöke nyiltan, félreérthetetlenül tör lándzsát egy békeszerződés tarthatatlansága mellett, az már sokaj, nagyon sokat jeient. ő ugyan még nem hivatalos egyéniség, mert hiszen Borah szenátor nem tagja a

z Egyesült Áflamok kormányának, de mégis mint a paria

me

nf bizottságának elnöke, mindenesetre egy olyan tekintély, egy olyan több mint félhivatalos egyéniség, akinek a véleménye, kimondott szava az egész világ külpolitikájára mázsás jelentőséggel bír. Az ő nyilatkozata, amelyet egy amerikai újságban tett közé, már a Megafonnak az erejével harsog és ettől könnyen kaphatnak hideglelést azok, akik a rabtartók szerepére vállalkoztak az elnyomott magyarokkai szemben. Borah szenátor nem azért elnöke az Amerikai Egyesült Áflamok külügyi bizottságának, mert vafami jelentéktelen magánszemély, hanem azért, mert a hatalmas áffam parlamentjének a többsége áfi a háta rnegett és a

mit ő mond, azt az Egyesüft Államok parlamenti többsége mondja s ha egyszer egy ilyen valaki áll a mi ügyünk mellé, az már kimondhatatlan sokat jeient. Newyorkban március 15-én leplezik le nagy ünnepségek között a magyar szabadsághősnek, Kossuth Apánknak a szobrát. A szabad amerikai nép nem járulhatott vot«a szebb bokrétával a szobor talapzatához, mint ázzai a támogatással, amit Borah szenátor nyilatkozata utján a Rothermere-akcióhoz való csattakozása jelent. A közelgő márciusi ünnep a magyar szabadság, a magyar függetfenség a magyar feltámadás igazi ünnepének készülSzabolcsrámegye közigazgatási bizottsága üdvözlő feliratban biztosltja Klebelsberg Knnó gróf kultuszminisztert feltétlen bizalmáról és nemzetépítő munkájában való támogatásáról. Énekes János pápai prelátus indítványa a lözigazgatási Bizottság ülésén. (A «NvÍrvidék» tudósítójától). Szabólesvármegye Közigazgatási Bizottsága, mint azt már tegnapi számunkban megírtuk, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta február havi rendes ütését Kállay Miklós dr. főispán elnöklete alatt. Az ülésen felolvasott alispáni jelentést a tegnapi számunkban teljes egészében ismertettük. Az alispáni jelentéihez É^kes János papai prelátus, bizottsági tag szóU Hozzá, aki a következőket mondotta: A most elhangzott alijspám jelentésből fájdalommal keli tudomásul vennünk, hogy az a nagyszerű akció, amelyet az alispán ur Őméltósága a főiskolai hallgatók segélyezésére már hat éve megkezdett és nagy sikerrel folytatott, érdeklődés hiánya és más egyéb okok jniatt, lassan-lassan meg fog Szűnni, • Egyfös .sajtóorgánumokban úgyszólván . tervér* hadjárat foWk a ka

1taszntűüszter , politikája euen. Minden egyes ténykedését kritikai megjegyzésekkel kisérik, amelyeknek éte" rendszerint annak a vélePárisi emlékeimből. Irta: Bá

csKai József. I. 1. Nyíregyháza virágkertjeiben Fárjs parkjairól. Mi tetszett nekem leginkább Párisban? Páris a virágkertek és fák városa. Diszes parkjaiban gyönyörködtem legtöbbet. A vakáció vegén onnan hazaérkezve, keffemesen lepett meg a szépülő Nyíregyháza. Parkok készülnek mindenütt". A Kálvin-téten, a Luther-téren, a Széchenyi utón. A Sóstón is ugy megszépült, megújhodott minden. Pázsitszőnyegei, diszvirágai szinte azt az érzést keltik az emberben, mintha a Margitsziget rózsafigeteiben járna. S a Sóstó pompásan illatozó virágai közt a gondolatok szárnyán újból átéltem franciaországi utamat s képzeletben most is látom a varázsálmok vifágáí, Párisi Emlékemben felujuí a sok múzeum, mint a különböző korok festészeti és szobrászati műemlékeinek mindmegannyi fenséges temploma. Felelevenedik a királyok és császárok kora, mikor V- Louvre és a Tuiieriák palotája még pompaszerető uralkodók háza voft. — De látom a paloták rémeit is. — Királyt, királynőt hurcolnak ki "a fényes Tuiteriákbói a forradalomtéri guillotine alá. A Tuiieriák palotáját a kommün afatt felgyújtották, a Louvre pedig ma Franciaország fegértékesebb múzeuma. Itt együtt találod a legnagyobb müveszéknek, az emberiség eszményadóinak, az örök szép megteremtőinek csodás alkotásait. Régiségeiben megismerheted Egyiptom, Perzsia históriáját. De ki bocsátkozhatik itt részietekbe? A görög-római régiségekből csak egyet említek, a milói Vénusz márványszobrát, ideálját az eszményi szépségű nőnek. Kétezer festményébői is csak egyet hozok fel: a Mona Lizát. S ha a sok szépművészeti alkotás szemléletébe valósággal beleszédültem, ha levegőre, pihenésre volt szükségem, vágyódó lélekkel siettem a Louvre tündérkertjébe, j a Tuiieriák 'szobordiszes sétányaira, i Itt nem kutattam azt, ki alapította, kinek a tervei szerint készültek. Csak a virágot, a festet-lefket fefüditő szép parkot kerestem ben- | ne, a virágok színpompájában, a fák árnyékában, a madarak dalá' ban pedig az életet és költészetet. Van-e szebb látvány a világon, mint mikor a Tuiieriák kertjében végignézünk a tündéri fényben ragyogó Champs Elysées-en át a hatalmas diadalívig? A I'Arc de Triomphe történelme azonban ránehezedik az ember lelkére. A francia ismeretlen katona virághalmaza, örökfüze ugy fojtogatja itt a magyar embert. El innen a forgatagos piacé de 1'Etoile-róI, magyar szivünk fájdalmára keressünk vigasztalást a természet szépségeiben, a Champs Eiysées virágpanorámájának misztériumában. Mert az eliseumi mezőknek legszebb érdekességei nem színházai, csodás hoteljei, nem is az autóforgatag, az ember tömkeieg, yagy a i

u

xus és pezsgői'élet, hanem a Champs Elysées mindkét oldalán efterütő mosolygó kertek fái és virágai. Párisnak a Louvre-muzeumon kívül száznál is több muzeuma van- De ez alkalomból nem tárhetek ki a Ouny-muzeum középkori és renaissance csodáira, vagy a Petit-Paiais szépművészeti remekeire, a Musée Camavaiet és Rodin kincseire. A Párist járó azonban menynek az elöntésére és elhitetésére irányul, hogy ilyen kis ország, mint mi, nem birunk ei ilyen nagyarányú ku'ttirpoliikát. Felhánytorgatják, hogy a kormány állandóan a kultusztárcát favorizálja. Ezekr

e a támadásokra helyesen feleltek meg a budapesti műegyetem ,tudós tanárai, akik a kultuszminiszter poü ikáját minden tekintetben eredményesnek mondották. A «Nemzetí Újsága c. budapesti tap egyjk legutóbbi számában Hankiss János dr. debreceni, egyetemi tanár, aki legutóbb Párisban töltött lvoszszabb időt, cikket irt, am

elyben azt mondja, Hogy "emcsak Magyarország, Ha-. "nem minüSCn állam igyeksZjk M ma gr, kultaszárcájttt megjelelő mócUM dotálni. Csakis ez esetbari harcolhatunk eredményesen nemzetünk jogaiért ési az igazságért, sőt külpolitikánknak is ez adja meg a kellő sulvt. Nekünk tiltakoznunk kell az olyan beállítás ellen, mintha a népiskolai beruházás rendkiviili megterhelést jelentene. A kultuszminiszter 'ur legutóbbi látogatása alokvetlenüi nézze meg a Luxembourg-muzeumot, a modern képek és szobrok gyűjteményét. Meflette van a Luxembourg-páiota, ma a senatus székhelye. Háromszázados élete egy darab történelem. Egész legendák keringenek itt a palota egykori gazdáiról, Medici Katalinról, XVI. Lajosról vagy a camporforniai békekötést itt bemutató Napóleonról. De hagyjuk a történelmet. Itt vagyunk Páris legművészibb parkjában, a Luxembourgkertben. Kiragadom a gyönyörű renaissance-park három nevezetességét: a Médici-forrást, a nagy medencét és a kert szobrait. Ha a közeiben levő Sorbonn

e-egyetem egy diákja órát bliccel, szigorlatán átmegy vafy megbukik, örülni vagy vigasztalódni a Médicis-kuthoz jön. Ez a Sorbonne-diákok kertje. A kert második érdekessége a nagy medence. Mosolygó, vidám gyermekek játékhelye.'Kis vitorlás hajóikat bocsátják " a tengerre. Futkosnak a pázsit-szőnyegen. Az őr nem gorombáskodik, ha valamelyik letapossa a füvet, virágot. Az őr Párisban nem a füvet őrzi, hanem a gyermeket. A párisiaknak nem a fü drága, hanem a Á természetes keserűvíz gyomor és béltis^titö hatása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össze Másfajta keserű vízzel! Kaptalé Rüiuiit kis és M|y iveiben. Sciüittkaytr kutíállilal Kenirea.