Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-12 / 35. szám

" február 12. JSÍYÍRYIBÍE. 3 O0K014DM HUMlTtia ka Imával megfőzött bennünket arról, hogy ez'némcsak kulturkérdés, hanem gazdasági kérdés is egy. szersmind. A mi vármegyénknek nem szabad a kultuszminisztert cserben hagynia nagyarányú népnevelési akciójának munkájában. Hadak országútja volta mi vidékünk, ezért maradtunk annyira 'hátra kulturális téren, ezlvol' nálunk ieg

nagyobO az analfabéták szP

ma, s ezért voltunk olyan szegények. Milyen küzdelmet folytatott a stzaboicsi nép a természet ellen, — kimig* a gyenge futóhomokot termőfölddé varázsolta! Mi, akik gyakran megfordulunk vármegyénk egyes községeiben, — megelégedetten, boldogan látjuk, hogy a régi düledező iskolaépületek helyett moslt uj, egészséges, világos, tagas otthonokat nyjert a népnevelés, amely lelkes, " nemzeti irányban működő tahitósfereg kezében van. A háború népvándorlásszerü inoz galom volt. Akik részt vettek benne, sbk országot bejártak, sok mfid^nt láttak, tapasztaltak, tanultak. Megismerték a tudás fáját, sok esetben azonban a gonoste tudás fáját, a mely szerencsétlenné tette őket és kárára volt a nemzetnék »s. Épen ezért másocuk hotUHűp^snak nexPzkető Ki*beist>erg KWó gróf miniszter kui űrtevékenysége. Indítványozom, hogy a tekintetes Közigazgatása Bizottság nyilvánítson bizalmat a kultuszminiszterrel szemben és biztosítsa őt nagy nem- | zetépjtő munkájában való támogatásáról. A bizottság tagjai lelkes éljenzéssei fogadták Énekes prelátus nagyliatásu beszédét. Az elnöklő Kállay főjspán kihangu lelkesedéssel elfogadták. gáévá az indítványt, hogy Klebeisberg kultuszminisztert a bizottság üdvözlő feliratban értesítse, hogy a legnagyobb bizalommal viseltetik az ,ő kulturprogrammja iránt. Az indítványt a bizottság tagjai egyhangú lelkeseédssel elfogadták. Melegforrás és földgáz Nyíregyházán Irta: Vertse K. Aidor. A hortobágyi pusztán, a Hortobágy- királyának — ahogyan nevezik — a mátai biztosnak az udvarán van egy kis természetes melegforrás. A forrás, amely föle egy másfélszobás épületet húztak, állandóan ontja magából a 30 Celsius fokú melegvizet s e

mellett föld gáz is buggyan ki belőle, mert — amint hallottam — ezzel a földgázzal világítják be a tanyát éjjelenkint. E£V íopótökhöz "hasonló, bádogból készült lámpaszerkezetbe engedik be az állandóan ömlő gázt, amelyet esténkint meggyújtanak, mint falust megállóhelyeken az egyetlen bakter a

z egyetlen lámpát, haljnalban pedig eloltják. A fürdőházban van egy 3_4 személy befogadóképességű medence, azt a mátai biztos használja a családjával, meg a vendégei. A forrás körül egy kis tócsa van, a fölösleges víz pedig elfolyik valahová. Ez a hortobágyi mefegforrás és földgáz. Néhány évvel ezelőtt én is megfürödtem' a mátai biztos Földesi Nagy Sándor barátom fürdőházában.' Megvallom, akkor elfeledkeztem érdeklődni a forrás keletkezése iránt, de most eszembe jutott, amint Pávai Vajjna Ferenc dr. fő

1 geológus sorozatos cikkeit olvasom a «Magyarság»-ban az alföldi melegforrás, földgáz és olajkutatásokról. "Eszembe jutott, hogy milyen hanyagok, milyen nemtörődömök vagyunk a saját sorsunkkai, saját jövőnkkel szemben, hogy itt fekszik alattunk a rengeteg kincs, csak ki kellene utána nyujtanunk a kezünket, de nem tesszük, hanem egyéb dolgokkai foglalkozunk, amelyek távolról sem olyan fontosak, mint amilyen az afföldi fúrások problémája. Nem tudom, hogy Pávai Vajna Ferenc dr. őméltóságának van-e tudomása a hortobágyi meiegforrásrói és földgázról, amely pedig megdönthetetlen biztossággál támasztja alá az ő több ízben hangoztatott elméletét, hogy t- i. Budapestnek, Szegednek, Debrecennek okvetlenül m«g kell próbálkoznia a mélyfúrással, mert majdnem bizonyosra vezető, hogy ez a fúrás gazdag eredményt fog" hozni. A mátai biztos udvarán furott kut alig lehet pár száz méter mély és máris ílye

n eredménnyel járt. Meny nyi sikerrel kecsegtethet itt egy 1000 méternél mélyebb fúrás! A hajdúszoboszlói melegforrás 73 fokos jódos-sós vize ma már európai érdeklődés tárgya. A haj. duszoboszfói fürdő fejlesztésére részvénytársaság alakult s néhány év múlva leglátogatottabb fürdője lesz Magyarországnak a szoboszfói. Földgázzal hajtott villamos gépek ivárosokat és falvakat világítanak. Ünnepnapokon a nyáron kétezer ember fürdött meg a szoboszlói strandon s így az 50 filléres belépőjegy mellett is ezer pengőt vettek be. Hajdúszoboszló az Alföld leggazdagabb városa fesz, mert a melegforrás és a földgáz kiszámíthatatlan értéket jelentenek. Pávai Reuma köszvény, csuz iíchias, szaggatás, szúrás ellen legjobban lievált a Kríegner-féle REPARATOR Ar* 1 pengő 69 ?i!!ér minden patikában Isiiwrtttó füzetet birkinok szirupén külf' teljesen ingyen :t íórakiár: Kriegrer Gyógyszertár: Budípest, VIII., Calvin-tér 68 (Baross-utca sarok) Vajna szerint «a földgáz az Alföld szikesének megtermékenyüfését, a csonka magyar föld feíhizását, vihartépte fajtánk megerősödését, uj honalapító erejét jeie

nti: sok és olcsó tüzelőanyagot, villamosságot, műtrágyát, gyárakat, munkaalkalmat, könnyű és nagy keresetet, kultura haladását, fejlődést.* Nyíregyháza város három üzeme; a gőzfürdő, a jéggyár és a téglagyár évente 50—60.000 pengó értékű szenet fogyasztanak. Ezt meg lehetne takarítani egy eredményes fúrással. Aztán mit jelentene a városnak egy természetes meleg strandfürdő! Azután menynyi lehetősége nyilik az uj vállalkozásoknak, a föfdgáz és meiegforrás kihasználásának! Amikor a kísérletek a Niagara vízesés erejének felhasználására sigyermek. Harmadik nevezetessége a sok szobor. A francia királynőszobrokon kívül a gyermekszerető költőknek, a francia romantikusoknak szép szobrai. Mert ha a Monceau-park az ábrándozok kertje az ábrándozó költőknek szobraival, ugy a Luxembourg a romantika kertje. Azért látod itt George Sand, Alfréd de Vigny és Leconte de -Lisie szobrát. Költészetet, szeretetet 'lehelnék itt a szobrok, gesztenyefák, daszbokrok, dáliák. : Párisnak talán afig van kellemesebb sétahelye, mint a diszes oszlopu Afexandre-hidtói végighaladni a Szajna balpartján Páris szivébe, a Citére, messziről gyönyörködve Eiffel mérnök vastraverzés szörnyetegtornvában és a TrOkadero kupolájában, közelről a bouquinistek könyvesboltjaiban, a Szajna-part kőperemén jói odavasalt könyvesládák kincseiben. — Száz meg száz könyvkereskedés a szabad ég alatt. De menjünk át a hídon, lépjünk be a Cité-sziget leghatalmasabb épületébe, az igazságügyi palotába. Két nevezetessége van a Paiais de Justice-nek: a St. Chapelle és a Conciergerie. A történelmi kápolnát St. Lajos király épittetie. Itt helyezte el Krisztus" töviskoronáját, melyet keresztes hadjáratából hozott. Másik érdekessége a Conciergerie, forradalmi börtön volt. Itt felelevenedik Franciaország rém kora. Mutogatnak egy tömlöcöt, mefybőfDantont vitték a vérpadra, veié szemben Robespierre cellája. A Cour des Femmes-ben ma is látható az a bárd, mellyel naponta 200 embert mészároltak le. Egy szük, durvaköves, pici abláku ketrec volt a hatalmas osztrák császár leányának Mária Antoinette-nek tömlőce. De menjünk a tömlöcök, bilincsek, bár dok rémes világából a szabad természetbe, a Bois de Bouiogne lombos fái alá- A véres rémképeket felejtetik a halastavak és szigetek, szökőkutak és vízesések. A tömíöcök szörnyű képei elhalványulnak látva itt a borostyánnal befuttatott sétányokat, a platánokkal, ciprusokkal, babérfákkat körülvett tereket. Tested-íelked felüdül a pálmákkal, díszfákkal szegélyezett utakon. A gyaiogkorzót tarkítja az elegáns isétálók közt fel-felbukkanó francia népviselet, a normandiai vagy bretagnei feányok jefleg91 EMMk zetes nemzeti ruhája. A kereskedelmi iskolát érdekli a párisi kereskedelem. Menj a Rue de Rivoli árkádos áruházaiba. A Louvre-áruház vagy a Samaritaine forgalma minden képzeletet felülmúl. Meglep a rend, tisztaság, az alkalmazottak kötelező eleganciája. A Beaumarché, Au Pauvre Diabie, Au printemps áruházak mesés forgalmát az autók egész sorozata bonyolítja le. A Chat Noir áruház a párisi női divatkalapok legnagyobb kereskedése S ha már Párisban vagyunk, vegyünk magunknak fáradságot s látogassunk oly gyárba, ameiyben tanulmányozhatjuk Páris speciális világíuxus cikkeit: illatszer, pipere, csipke-áruit. Kereskedelemről lévén szó, térjünk be pár percre a börzeügynökök pantheonjába. A pénz szaga rengeteg embert lioz itt össze. Fülsiketítő zaj, zsivaj, élénk börze-üzlet folyik ebben a gyönyörű görögstilü, korínthusi osziopu palotában- A hangos ágensek üzleti élete két művészi szobor jegyében folyik. A börze két csodaszép szobra: a Keteskedelem és a Jog. Kereskedelmet, ipart, üzleti életet tanulmányozhatsz abban a io óriási pavillonban, mely Halles néven táplálja a világvárost. Ez az a híres vásárcsarnok, mefyet Zoia Emii «Le ventre de Paris», Páris gyomra c. regényéb

en o'y karakterisztikusan irt le. A börzeágensek zajából, a vásárcsarnok lármájából meneküljünk Páris városligetébe, a ButtesChaumontba. Ez tipikus népkert, melynek egyes fejezetei: hattyus tavak, vidám' csónakázások, vásári mutatványszámok, mübaríangok. alagutak, cementsziklákból előtörő patakok, miniatür-függőhidak, kilátótornyok- Páris népét, népszokásait, n'épvisefetét itt a BuítesChaumont virító fái afatt ismerheted meg legjobban. (Folytatjuk.) DAL A FŰTÉSRŐL. Zöldség-tér 14., Szabó Guszti a nev«, Jó száraz a fája, vigan pattog a szene, H - rendelni akar, ne feitjfc*n H»vja fel gyorsan a 3-71 et. ! SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és bel betegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö í szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon ^^jUU, KíM-ütCí 42. 3ZÍ1D.