Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-10 / 33. szám

\ Nyíregyháza, 1928. február 10, * Péntek XLIX. évfolyam. 33. szám. gMWmMal ártó Imi?*** te «M«St»a: fcéra fi'SO p»n«C. 7-60 p*ng&. MÜWAM te fxmtmk liRBnMHBMnHHHnaMl«MM A«M*o«A *MNÍA MJEX rSaowknaM i Dr. S. SZABÓ LASZLÖ. t Y£J$T«£ K. ANDOR. araaarjiaftiiiMFiiiMiwiiMww; 1 nr IWMMWIUTIW SZÉOHENYI-UT 9. SZAM. Taletas 189. Postachaqu* KAskatoliat HM adunk viasza* Carol hívei Bukarestben erőszakkal ragadják magukhoz a hatalmat és Magyarországgal szövetkezve felborítják a kisantantot. Bukaresti jelen .és szerint a nem­zeti paraszt-párt ei van határozva arri\, hogy országos népgyűlést tart Bukarestben és ennek résztve­vői fölvonulnak a királyi palota'elé, a kormány azonnali elbocsátását követelve. Ha '«v>z kapnak erre Komoly Ígéretet, erőszakkal ragadja* magukhoz a hatalma* e s Ká­rolyt kikiáltják királynak. Az esetben Maniu tenne a m.­niizterelnök es ez a kormány sza­kítana az egyoldalú francia-barát politikával. Közeledést keresne volt ellenségeihez és Olaszországhoz. — Erdélyt ugyan nem adná ^ vissza Magyarországnak, de len (ne ar­ra, (hogy felborítsa a Magyarország ellen irányuló kisantantot és észa­kon its dé'en elvesztett területedhez vissza segitse. (B- £.) Az ország első művészi alkotása lesz a nyiregyházi Hősök Szobra. A szoborbizottság ülése. — Aggodalmak a szobor elhelyezése körül. A hősi szobor eimíékbizottság dr. Kállay Miklós főispán elnök­lete alatt kedden délután a várme­gyeháza tanácstermében üfést tar­tott, melyen a szoborbizottság elő­adója, Kardos István városi kuftur­tanácsnok beszámolt az eddigi munkálatokról. A szoborbizottság tagjai nagy számban vettek részt a z értekezleten, melynek különös je­lentőséget ad az á körülmény, hogy a leleplezésre kitűzött május 20-iki határidő közeledik s igy- gondos­kodni kell a rendezés részleteiről, melyet ilyen országos jelentőségű ünnepség megkíván. A leleplezési ünnepélyen melyről" már lapunk­hasábjain hirt adtunk — részt vesz a2 ország Kormány­zója, József főherceg és köz­éietünknek számos kiváló egyénisége, akiknek jelenléte országos ünnep­séggé fogja avatni a szabolcsme­gyei és nyiregyházi hősök emlékét örökre hirdető művészi szobormű leleplezését. Az előadói jelentésből örömm ei vette tudomásul* a szoborbizottság hogy Kisfalud! Stróbl Zsigmond szobrászművész munkájával telje­sen elkészült és a gipszmodellek a bronzöntődében vannak. A szobor­bizottság majdnem valamennyi tagja felkereste a mesternek Szá­zados-uti műtermét, ahol szinte hétről-hétre nyomon követték azt a fenséges • alkotóművészetét, mefv. létrehozta a legmagyarabb és nem­zeti képzőművészetünket fennen di­csérő szobormüvet. A szoborbizott. ság tagjainak egyhangú véleményé­ből megállapítja tudósítónk, hogy a közeljövőben leleplezésre kerülő, szobormű az ország első művészi alkotá­sa lesz es müv-sZ3ttörlé^ nelmünk egy lapon fogja megörökíteni az elszíkitott Ko­lozsvár Mátyás-szobráviY és Po zsonynafc Mária Terézia évii­kével. Csonka országunk valóban sze­gény igazi művészi alkotásokban. Trianonban nemcsak országunk két­harmadát veszítettük el, d e elrabol­ták tőlünk mindazon értékek java­részét, amit magyar kéz szobrá­szatban és az épi tő-mű vészét re­mekeiben hosszú évszázadokon ke­resztül aíkotott. A megmaradt csonka ország területét a magyar történelemnek annyi zivatarja d'ui­ta fei, hagy nem őrizhetik itt nem­zeti dicsőségünk emlékeit 'a régi magyar építőmesterek remekei, vagy a művészet-történetben is szá­moítartó szobrászi alkotások. Tö­rök dúlás, labanc pusztítások, égő falvak és a háborúkban effáradt, kifosztott fakosság jellemzi történel­münk folyamán a nagy magyar Al­földnek búzatermő rónaságait. Nemzeti Kulturfölényröl beszé­lünk es í£fegyverezve eöbői ková­cSoljuK az uj honfoglaló nyilk/t­A szoborbizottság ilyen nagy nem­zeti kuiíurfegyver megteremtésén fáradozik, amikor Szabolcsvárme­gye székhelyén a csonka ország /egrnüvészibb afkotását kívánja a 'magyar öntudat ébrentartására és a háborúban kihuffó magyar vér örök dicsőségére felállítani. Több­ször hirt adtunk már fapunk ha­sábjain a szobormű művészi kom­pozíciójáról. A főalak a hétfejű sár­kánnyal birkózó, legyőzhetetlen nemzeti erő fenséges szimbóluma.. A hétfejű sárkány körülfogja a ma­roknvi magyarságot, ránk vicsorítja mérges fogait, bele is harap' iz­mainkba; de a küzdelem tart. Csak két fej emelkedik még a magasba a vaskezü magyar legény szorítása és ökölcsapása alatt. A többi fej ott hever már lábunk efőtt. Az állandó, % folyamatban lévő har­cot jelenti ez a Kompozíció, mely­ben mi leszüník a győzte sek A harcot szimbolizáló kilenc és fét méter magas főaiak két o!dalán a háború árai. fakasztott szivbe­markoló érzésedet és nagy nemzeti tragédiákat kifejező csoportozat áfi. Az egyik oldalon ott íátjuk a had­bavonuló apát, akit könnyező asz­szonya .és ártatlanul mosolygó kis gyermekének bájos köszöntése bo­csát ej útjára. Tafán ez a kis ár­tatlanul mosolygó gyermek lesz a szoborcsoportozat legszebb vonása. A másik oldalon a vesztett 1 liliom­ban összeroskadó, meggyötört ka­tona hanyatlik le, de mögötte áll az ezeresztendős magyar erőt szim­bolizáló csapzott bajuszú öreg, aki­nek remegő két karja még elég erős ahhoz, hogy a hanyatló nem­zeti Géniuszt fenntartsa, esésében és ezzei az erőfeszitésévei uj és iricsőséges korszakot indítson meg a magyar történelemben, meiyben már többször volt példa arra, hogy a hadi dicsőségért eleső ifjúság he­lyébe az öregek féptek s ettői"a •feladattól újra acélossá vált kezük szorítása. A szobormű fefállitásának he­lyéül a Széchenyi-tér közepét sze­melte ki már korábbi határozatával a szoborbizottság, ezt a hefyet ta­lálván a város egyik legforgalma­sabb pontjának, ahoi szinte napon­ként mfnden ember elhalad és így mindennap, hódolhat a haza dicsőségéért elesett testvéreink em­fékének- Vasárnap délben ott látta tudósítónk a szoDormü kijelöli he­lyén dr. Kíllay Miklós főispánt, a szoborbizottság einökét, Mikecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán polgármestert, dr. Erdőhegyi La­jos országgyűlési képviselőt a szoborbizottság több tagjának kísé­retében, mintha az afapozási mun­kálatok előtt utolsó szemlét "tarta­nának. Sokszor irtunk már fapunk hasábjain arrói, hogy a szobormű elhelyezése nyugtalánitóla'g hat a polgárságra. A Széchenyi-ut törése miatt áz emfékmü nem' helyezhető et pontosan a Széchenyi-ut' tenge­lyében, a környező épületek ala­csonyak, rendezetlenek, a szobormű m(ögött á'liló[ba(n(képülf?t különös lépi^ tőstilusa nincs összhangban az em­lékmű klasszikus témájával. Nincs meg a kellő távlat, ahonnan a háttér megfelelő dekorációjában nyugodtan szemlélhetnénk a Szo­j borcsoportozatot. Ez az aggodalom a szoborbizott­ság jiíésfn is kifejezésre jutott, d e mégis az az álláspont alakult ki, hogv jobb elhelyezésre a város ut­I cái és terei nem nyújtanak afkai­mat. A szoborbizottság újból meg­hívta a tervező művészt, Kísfaiudi­Strobi'Zsigmondot, akra jövő'hét közepén Rerrich' Béta építőművész kíséretében — aki legutóbbi na­pokban a szegedi fogadalmi temp­lom terének tervpályázatát nyerte meg — Nyíregyházára érkezik, hogy újra megszemléljék a szo­bormű elhelyezésére kijelölt helyet és véleményük alapján a szoborbi­zottság megtehesse az alapozás munkájának megkezdéséhez szük­séges intézkedéseket. Május 20-án, ezen a már-már nyárbahajió vasárnapon előttünk fog állani az ország legművészibb alkotású emlékműve és összese­reglenek az ország minden részé­ből, hogy hódoljanak a szabolcsi és nyíregyházi hősök emlékének. Romániában a legszigorúbb cenzúrát léptették életbe. Bukaresti jelentés szerint má­tól kezdve mindon eddiginél szi­gorúbb lesz Romániában a cenzúra. Az összes nyomdákat utasították, hogy minden sajtóterméket előzete­sen "mutassanak be cenzúrázás cél­jából a katonai parancsnokságnak. 4 <« t < A * A fascistáknak nagyméretű terveik vannak. Mussolini egyik párisi lap mun­katársa előtt kijelentette, hogy az olasz fascizmusnak az a célja, hogy mintegy miütarizáít, centralizált, de a nacionalizmustói átitatott latin Poroszország fegyen. Nem vonja kétségbe, hogy a fascizmus egyet jelentett és 'ma is egyet je­lent vele. Meg van győződve arról, hogy a fascizmus nagy müve a munka és a tőke kiépítése és egybekapcsolása. Később eljöhet a liberális fascizmus órája is. — A fascistáknak nagyméretű terveik vannak. Öngyilkos fogorvos. Konrád Árpád dr. Király utcai fogorvos az éjjei morfiummal meg­mérgezte magát. — Eszméletét egy percre sem nyerte vissza s ma délben megháft. Tőzsde. A pengő Zürichben nyitáskor és zárlatkor 90.85 volt. 1 ermenyptac. Buza 88 'kg- felső­tiszai 32.05-10- Rozs 28.85-95­Határidősök. Buza márciusi zár­lat 31.50—52, májusi zárlat 32.10­12, októberi zárlat 29-66—68. Rozs márciusi zárlat 29-84 -86, októberi zárlat 24-62—64. Tengeri májusi zár iát 26.22—24. Valuták. Angol font 27.83—98. Cseh korona 16-90—98, Dinár 9.96 —10.06, Dollár 569.30—571.30. — Frank 22.80-23-00, Leu 3.48—53. Lira 30-30—50, Márka 136-15— 65, Osztrák korona 80-35—70, — Svájci frank 109.95—110-35. Egyes szám ara 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents