Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-10 / 33. szám

JSÍYÍRY1DM1. DMtfmmofc ii 11 miiiiinmni'i m iTinT l*2c>. február 10. Előadások kezdete: 5, 7, és 9 órakor, egyházán még soha nem beszéltek egyetlen magyar várostestvérről sem Különösen sajnálatos ez a hang ma, amikor az egységet, az össze­fogást hangoztatjuk. Vájjon isme­ri-e a felszólaló, hogy Nyíregyhá­za mit tett a szorgalom, a lelkes áldozatkészség terén ? Tudja_e, amit a fővárosi lapok is megírtak, hogy Nyíregyháza vagyona meg­kétszereződött a háború és gaz­dasági válságok ellenére is, mert kifizette okos pénzügyi tervek alapján békebeli nagy -adósságait. Nem, a sértő felszólalások embe­rei nem tanulmányozzák komolyan ennek a városnak lélektanát, gaz­dasági fejlődésének motívumait. — Nem ismerik Nyíregyháza erőfor­rásait, lendületének tüzét, ne m ismerik Nyíregyháza jelenét, nem sejtik jövőjét. Hogy pedig a nyíregyháziak kei­femesen szórakozzanak," mert minden tájékozatlanságban van némi helyzetkomikum, némi mu­lattató eiem, —. a Nyíregyházáról szóló hírlapi tudósítást itt közöl­jük, amint azt a Hajduföld c. debreceni lapban olvastuk : »Debreeen város közigazgatási bizottságának legutóbb tartott üté­sén, az áilamépitészeti hivatai je­lentése kapcsán ismét szóba ke­rüft a debreceni .postapalota fel­építésének régóta húzódó kérdése. A közigazgatási bizottság, a köz­gyűlés és a város vezetői meg­számlálhatatlan alkalommai sür­gették már az építkezés megkezdé­sét, azonban még ma is ott tartunk, ahoi négy évvel ezelőtt s semmiféle előkészület nem tör­ténik az építkezés megkezdé­sére. A közigazgatási bizottság ütésén Fejér Ferenc tette szóvá az épít­kezés ügyét. Kívánta, hogy a mi­nisztériumnál isméjeften sürgessék meg az építkezés megindítását. — Foglalkozott ezután a Debrecentől elvett és Nyíregyházára helyezett repülőtér ügyével. Kijelentette, hogy Nyíregyháza ebbe n az ügyben hátba támadta Debrecent s mikor a nyíregyházi repülőtérre gondol, önkéntelenül is eszébe jut a rana rupta ei 6os meséje. Egész bizonyos 'ugyanis, hogy Nyíregyhá­za a repülőtér fenttartásával' "járó nagy költségeket ugy sem bírja me e s ném lehetetten, hogy ezeket csak abban a reményben' vállalta ma­gára, hogy később azokon úgyis könnyít az állam. Javasolta, hogy a közigazgatási bizottság jöjjön eb­ben a kérdésben segítségére Deb­recennek s ugyanakkor, mikor a postapalota építését megsürgeti, kö­vetelje azt is, hogy a repülőidet D ebrecenben ál­lítsák fel. j Kovács Gyufa az ánamépitészeti hivatal vezetője megjegyezte, hogy a postapalota építésére'eddig nem történt semmiféle intézkedés" és az ügy valóban alszik. Fejér Ferenc kijelentette ^ezután, hogy Debrecennek égető szüksége van a postapalotára/ A lehetetlen állapotban levő telefont is csak azért nem javítják meg, mert min­dig azt ígérgetik, hogy erre majd az uj postapalota építésével egvide­jüieg kerül sor. Az aljam minden más város­ban épít, így például Miskolcon most csinál, jak a rendőrségi paiotát, csak ép­pen Debrecennel nem törődik a Kormány. Magoss György polgármester Fe­jér felszólalásának a repülőtérre vonatkozó részére megjegyezte, hogy nem hajlandó Nyíregyháza mellé árverefő félnek beállani. Mikor jönnek már át, hogy mi is kiíüzhessük falusi templomainkra nappal bátran, szabadon a triko­lórt ? Ha csend van a jobbparfon, a cseh vámőr ügyel, magyar könyv, magyar betű, magyar fap ne kerül­jön odaátr^. Az ólombetűk kato­nák, harcosai a magyar frontnak ; de ha majd megjelennek az éfó vitézek — futásuknak ki, mi mer ellentállni ? » Csak kevesen tudják, Magyaror­szágon szlovák propaganda folyik. Húszával jönnek ide át fiatal propagandisták szlovák könyvekkei lapokkal, maszlaggal. Nem is oly régen a cseh kor­mány útlevelével a budapesti cseh konzul támogatásával a pozso­nyi epefem hallgatói Tárnok köz­ség tót nyelvű lakói között próbál­tak szerencsét. — Mi, mondották a tárnokiak,, magyarok vagyunk, jól érezzük magunkat, gyermekeink, unokáink már elfelejtették a tót szót. Vi­gyétek vissza irataitokat, nem ké­rünk a maszlagból. * Én a tükördarabokban a magyar • feltámadást látom. Dr. Cs. L. Anyukám! Jaj de szép és finom ez a kuglóf! Természetes, hisz Dr. 0ETKER­féle sütőporral készült. A 127 receptet tartalmazó köuyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Conti ucca 25. szám. 5742-1 Tükördarabok. Mig volt Magyarország hatal­mas tükörben szemfélte magát. Amióta Trianonban szétdarabolták, széttört hatalmas tükre, darabjai négy világtáj fefé estek, mutatják a szétszórt országrészek vergődé­sét. Husz, Giskra, Ziska méltó uno­kái szöges talpú csizmái tapossák a Felvidék áldott földjét, imperia­lista tobzódásunkban leigázzák a* ősiakókat­Ott jártomban, keltemben tört haza földén tört tükör darabokat láttám, bénnök tárt életet, remény­kedő hajnafhasadást. * A Knvánon ininen és tui a kis­a nagy gyerekek, áruló frontka­tonák mumusa - Roth.ermere. — Nehéz, rossz álom —- akciója. A íiuszita hitetlen, azért babonás. Szocialista rendszeréhez hiven a néphez, a nép szava isten szava elméletéhez folyamodik, hogy a népharag űzze el a kellemetlen éj­jeli látogatót, a kísértetet. Kurírok, csendőrök, hatósági emberek jönnek-mennek. Gyüfésre hívogatnak. Végre megteílik á piac­tér. Ezernyi nép várja a szónokok szavát. A zsivaj elüt. Ünnepi'han­got üt meg az előadó. Ift-tt csipőjs megjegyzések. A meggyötört pol­gárok egyre bátrabbak lesznek, röp­ködnek a szellemes rakéták, a nép gúnyja, kacaja a szónokok ju­talma. A Rothermere-eiienes akció Rothermere éijenzésébe fui, a rendezők fenyegetőznek, hátát em­legetnek, kitör az általános zene­bona — a gyűlés véget ér. A cseh impérium tekintélye inog. Látha­tatlan kéz irja : Mene, Khekei, Fá­tesz. Útitársaim papok. Szóba kerüi a katolikus egyház hetyzete, iskolái. — Uram! itt csak az ev. tó­tokra jár jó idő. — A felvidéki tót eklézsia most éli virágko­rát, most arat. A zsupánok jórészt vöit evangélikus lelkészek. Zoch püspökük csaíádja, fiai részére a magyaroktól elorozott maradék föl­dekbői 2500 holdat harácsolt össze. I ' | • _ Rallo, Zoch ismert nevek nálunk­Ők és társaik a huszita, szociál­demokrata uralom pillérei. * Mitől félnek a határon? Sok mindentől. Félnek a Duna bal­partján lakó ellenségeink, ha az esztergomi bazilika kupoláján fel­ragyog éjjelente a kivilágított ke­reszt. •— Ünnep, nagy dolog van odaát — mondják a Garam torkolatánál. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtes­tülete is, a »Nyirvidék« is rámuta­tott arra a tévedésre, amelyben a debreceniek vannak a repülőállo­más kérdésében. Efső nagy téve­dés odaát az, hogy Nyíregyháza­Debrecenre licitált volna ebben a kérdésben. Ezzel szemben aktasze­rüen megállapítható, hogy Nyíregy­házán anélkül, hogy tudta volna, miként ál] ez a kérdés Debrecen­nél, illetékes tényezők felhívására a repülőtérhez fűződő nagy nem­zeti érdekek figyelembevételével, minden gondolkodás, latolgatás néfküi kijelentette, hogy- a legna­gyobb készséggel, hazafiúi áldozat­tal "járul hozzá a repülőtér felépí­tésének költségeihez. Erre az ajan­latra joga van minden magyar vá­rosnak, akit hazafias áldozatra hív­nak fei. Nyíregyháza nem kereste azt, hogy más várostól mit kértek és más város mit "adott, a minisz­tertől pedig sénkisem követelheti, hogy az állam jól felfogott érdeké­ben ne kérdezzen meg több várost is, ne puhatolja ki, vájjon melyik városban van több, határozottabb áldozatkészség. Nyíregyháza igazán nem tehet arról, hogy a miniszter érdeklődésére Debrecen nem vá­laszolt azzal a • megajánlással, amivei Nyíregyháza. A másik nagy tévedés, igazán sajnálatos tájékozatlanság a deb­receni urak részéről az, hogy a repülőtérről még ma is ugy be­szélnek, mintha az tárgyafás alá fenne vonható. Nem akarják tudo­másul venni azt, hogy Nyíregyhá­zán már elkészült a repülőtér föld­munkátata és serényen foiyik az állomás építkezésének befejezése. A repülő átjomásra Nyíregyháza már elköftötfe azt a jelentékeny sum­mát, amelyet odaát nem akartak megadni. így tehát, bármennyire is szeretnék a debreceniek, a re­piilőállomás itt van és itt is marad. A közigazgatási bizottsági ülésről szóló hírlapi tudósításból tudták meg Nyíregyházán, hogy az egyik szellemeskedő felszólaló "a béka és az ökör aesopusi meséjét applikál­ta a mit sem sejtő, becsületes munkával, takarékossággal, okos gazdasági célkitűzéssel fejlődő Nyíregyházát. Ilyen hangon Nyir­üv, csiiföcfőkSn utoljára! Petrovich S»wetis»láw ez évad legnagyobb attrakciós filmje: Romantikus szerelmi történet 10 felvonásban. — Főszereplők: Job de Kerdnel herceg M. Violette Georg fia, tengerésztiszt Petrovics Szvetiszláv Míne Le Foulon Huguette Duflos Anette, a leánya Mlle Yosyane Színhely; Bretagne, Riviéra, Páris. RENDES HELYÁRAK! Pénteken, csak 1 napig! Általános közkívánatra! BtRMJL ANDOR a film főszereplője személyesen fellép, prológust és dalbetétet énekel (Beszélő sirok.) Nagy idők kis hősének regénye 8 felvonásban. És a kisérő műsor. I Debrecenben teljes tájékozatlansággal és alaptalan bosszúsággal tárgyalják még mindig a repülőtérnek Nyíregyházán történt felépítését. Nyíregyházára a béka és az ökör meséjét alkalmazta közigazgatási bizottsági gyűlés egyik tagja, aki azt hiszi, hogy a repülőteret még mindig át lehetne helyezni Debrecenbe.

Next

/
Thumbnails
Contents