Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-09 / 32. szám

fi Xyíryidbk. 192S. február 9. Szombat-vasárnap a* Apollóban GORILLA KflRHfllBflN Vidám históriák. Közli: Erdélyi Farkas. A-FADRUSZ SZOBOR HIBÁJA. A falumbeliek, ahol volt valami látni és tanulni való, mindenütt ott voltak. í Egyszer azt mondom nekik, menjünk el Pozsonyba és nézzük meg a kiállítást. Nyomban jelentkeztek harmincan. Este érkejztünk meg, én egy Ismerősömhöz szálltam, őket pedig egy iskolában kvártélyozták el. Mielőtt elváltunk volna, abban állapodtunk meg, hogy reggel 8 órakor találkozunk a Duna ligetben lévő Mária Terézia szobornál. Ugy ,ia volt. Mikorra odaértem, a társaság már várakozott rám és gyönyörködött Fadrusz műremekében. Mindnyájan meg voltak elégedve a szoborral, csak az egyik gazda, B. Miklós uram félrehív és azt súgja a fülembe: — Tekintetes uram, nem jó ez a szobor,' sohse vaut az lutartó ember, .aki ezt csinálta. — Hát mi ilibája van neki, Miklós? , í — Hisz lutarló ember a tekintetes ur is, mégse látja? — Nem én. — Hát lessen csak jó' megszemlélni: a kantárszár ni

;ncs a zabolába becsatolva. B. Miklós uramnak igaza volt. A KÉRVÉNY INDOKOLÁSA Az egyik szabolcsi zsidó hitközség kérvényt adott be a járás főszolgabírójához/ hogy engedélyezze annak a ktiirását a tpmető kapuja fele, hogy: «Feltámadunk!» A főszolgabiró a kérvényre a következő határozatot hozta! «X. izraeljta hitközséget kérelmétvei elutasítom. Indokolás: Még csak az kénet» SZÉKELY HUMORSzilágyi Berci meséli az alábbi székely" adomát: Kutat tisztítanak a székelyek. Mulnka közben az egyik székely beife e?|k a kútba. Nagy lótás-futas után kötelet kerítenek, utána dobják, s lekiáltanak'— .Fogja meg kee, majd feifouzzuk. ! Nagy izzadássai vonszolják felfelé a góbét, aki, amikor már körülbelül á kut felénél .tartanait, hangosan nevetni, kezd. \ — Hát kee mit röhög? — kérdik felháborodva az életmentők. • Azt nevetem, hogy ha én most elbocslátanám a kö'elet, hogy hanyatt esnének keet

ek. A VIGÉC ÉS A SZÉKELY FUVAROS. Ezt,is Szilágyi Berci meséli. Hazafelé készülődik a székely fuvaros a városból. Odamegy hozzá egy vigéc és kéri, hogy vigye őt is magával. Megalkusznak, a vigéc felpénzt is ad "a fuvarosnak, ak' nyomban fel akar ürni a szekérre, de a székely leinti, mondván: — Ne fessen. — Miért? — kérdi meglepődve a vigéc. — Mer hegynek megyünk, — mondja a székely. Inkább tessen ' totnyi a székért. . A vigéc szót fogad, nagy buzgalommal tolja a szekeret s amikfor felernek a hegy te'ejére, ismét fel akiar ülni, de á góbé megint leinti: — Ne tessen. — Miért? — kérdi a vigéc még jobban meglepődve. — Mer vőgynek megyünk., — feleli nyugodtan a székely. Inkább lessen fognyi a sizckért. — De hát akkor voltaképen mikor fogok a pénzemért a szekérre ülni? — kérdi felháborodva a vigéc. — Maj ha etetünk — fei'eite a Székely. A TARKA JÉZUS. Szilágyi Berci meséli. Négy székely megy keresztül az erdőn/Az egyik egyszer csak meglát egy tarkajézust (igy hívják a harkályt Székelyföldön), amint bebújik egy faoduba. — Meg" kék fognyi — szói az egyik. —. Hogyan? Hiszen nem érjük el, — mdndja a más|k. — Felállunk egymás vállára. Ugy is lett. Nagy kínnal ?gymásra kapaszkodtak, mig végre a tegfélső elérte az odu "nyilasát s belenyúlt. — Megvan, megvan! — kiáltotta nagy örömmel. — Haliam ?! — szólalt meg a legalsó -góbé s kíváncsian kiugrott a többiek alól, mire azok mind a földre pottyantak. A BÖLCS PARASZT. A főszolgabíró felrendel a hivatalba egy küldöncöt, hogy egy levelet azonnal vigyen be a városba. — Béfogjak, vagy csak gyalogszerrel vigyem? — kérdi a küldönc. — Ahogy kend akarja, — mondja a főszolgabíró. Hazaimegy a paraszt, otthon befogja a szekérbe két teheftecskejét s azokat vezietve, gyalogszerrel tette hieg a 18 kilométeres utat. AKI FELMONDÁSBAN VAN ~ Schwartz Sájnuet kereskedő volt az egyjk szabolcsi községben. Az volt a szokása, hogy ha egy viccet hallott, azt nyomban leadta üzleti alkalmazottainak s jaj volt annak, aki nem nevetelt. Most is elmondott egyet s megütközve látja, hogy egyik segédje nem nevet. — Hát maiga miért nem nevet? — kérdi tőle erélyesén. — Én kérem felmondásban vagyok, — felelte a segéd. A ZSIDÓ GRÜNBERGER. Egy icseléd panaszt akart tenni gazdája ellen a rendőrségen. — Aztán ki ellen emel panaszt? — kérdi az ügyeletes rendőrtisztviselő. — Hálta Grünberger ellen. — Melyik Grünberger ellen? — faggatja a lisztviselő a cselédet. — Ejnye kérermaláson, hát a zsidó Grünberger ellen. A_KERTELŐ TANÚBíró: Látta mikor Csatlós megütötte Bodnárt? Tanú: Azt kérem nem láttam. Biró: Hát mjt látott? Tanú: Csak azt láttam, mikor Csatlós koma olyan tevékenységi mozdulatokat csinált. HÁRY JÁNOS. Az olasz harctérről hazajött katona nagy hallgatóságnak beszéli ei élményeit és az ott "látottakat Többek között azt mondja: — Bizony, ott akkorák a méhek, mint nálunk egyiegy ökör. Hát a kaíok milyenek lehp nek akkor? — kérdi egy érdeklődő hallgató. — Csak olyanok azok, mint nálunk, — felelte Háry János. NÁSZUTAZÁSRosenstein Karfsbadban üdül. Összetalálkozik egy ismerősével, aki megkérdi tőle: — Hát maga mit keres itt? Nászuton vagyok. — Hát a kedves felesége hol van? — Az üzletben. Valakinek csak otthon kell maradni. AHOGYAN A KISBIRÖ KIDOBOLJA. (Miután ez a történet a tegnapi számban tévesen lett szedve, az alábbiakban helyesbitjük :) K szabolcsi 'községbén a 'főbíró kiadja a parancsot a kisbirónak, hogy a tavaszi állatvizsgálatot "dobolja ki s át'is adta neki a fadobolandó szöveget. A kisbíró kikiáltás közben a rendelet szövegét a következőképen tagolta : : — Minden ember marha — állományával összekötözve jelentkezzék holnap reggei 8 órakor'a községházánál. Meghall egy nyíregyházi borbélysegéd a bábomban szerzett sebében. A Hősök Temetőjében fogják eltemetni. — Géczy Gynla feleségét hadiözvegynek kellene feltűntetni. ÍA «Nyirvidéfc» tudósítójától.") Géczy Gyulk nyíregyházi borbélysegéd a háborúban lövéstől eredő sebet kapott. Ez a seb hoszSzü éveken át begyógyult es már ugy látszott, hogy nem fog többé soha kellemetlenséget okozni. A sebhely azonban nem régen infekciót kapott és a fertőzés következtében beállott vérmérgezés megölte a Háború sebesültjét. Géczy Gyulát tegnap temették ei a Hősök temetőjében, mert hisze

n haláfát kozyetien a háború okozta. A hősi halottat Jakab József kántor búcsúztatta megható beszédében, a karfár'sak nevében pedig "'Nemess Endre emlékezett meg köfiői 'szavakkal' Géczy Gyuláról, aki éveket töltött az orosz és olasz fronton s aki sok kitüntetést szerzett, mig comb'fövése hadirokkanttá nem tette. Kérdés azonban mi fesz teljesen támasz nélkül maradt özvegy évei, aki végkielégítést, vagy segélyt, temetési költséget nem kap s néfkülözés vár reá- A hősök iránt való tisztelet érzésébői fakadó olyan elhatározásra van itt szükség, ameiy a borbély özvegyét hadiözvegynek minősítve, haláláig támogatást biztosítson számára. A város területén fellépő tndővész ellen a város hathatós közbelépésére, egészséges olcsó kislakások építésére vágy a szegény családoknak nyújtandó lakbérsegéíyre van sürgés szü&ség. (A «Nyirvídék» tudósítójától.) • A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület nyíregyházi csoportja február hó 4-én népes választmányi gyűlést tartott, amelyen Kovách Eiekné einöknő számolt be áz egyesület valóban áldásos, áldozatokban gazdag, ügybuzgó és ered menyes tevékenységérői. Arra a'szo ciális munkára, amelyet ez az egyesület kifejt a szegény betegek érdekében fél kei] figyelnie egéSz Ny'irégyházának. Meg keli tudnia mindenkinek, hogy Nyíregyházán terjed á tüdővész veszedelme, meg kell tudnia a valót', azt, hogy- a városban valóságos gócpontjai vannak a tuberkulózisnak és hogy énnek a rettenetes helyzetnek orvoslása másként, mint a nyomor, a lakásínség enyhítésével nem lehetséges- A" Szanatórium Egyesület nyíregyházi dispénsaire-je természetben adott élelmiszerekkel, hússál, tejjel, liszttel, rizzsel, tűzifával hathatósan segített az eimuít évben is a tüdőbeteg szegény családokon. Nagy mértékben fokozta az egyesület beavatkozásának eredményét az, hogy most már hetenként "háromszor rendel* az orvos a dispensaire-ben. Hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt '11 órától, tehát eggyel gyarapodott a rendelőnapok száma. Szegénységi bizonyítvánnyal rendefkező szegény betegek ingyen kapnak itt orvosi tendelést és tanácsot tüdőbajukra. Az egyesület 'lefkesen, odaadással fáradozó, gyöngéd, jószivü orvosa ,dr. Ruhmann Kornél fogadja a rendeletien a szegény betegeket, akiket a lakásukon is meglátogat több esetben. A Szanatórium Egyesület "nyíregyházi fiókját állandóan foglalkoztatja a tüdővésszei szemben felveendő küzdelem hathatósabb kifejtésének a térve. Az egyesület ein'öke és (efkes asszonytábora jói fátja a fenyegető veszélyt, jól látja, hogy a nedves, földes, esőben beázó lakásokban összeszorongva lakó családok milyen pusztulásnak vannak kitéve és hogy ha gyorsan nem segítünk a rettenetes nyomoron, hihetetlen mértékben fog terjedni a tüdőbetegség, amelynek mind nagyobbodó gócpontjai vannak a városban. Mp'ftotc város lükáspenzsegélyt m a munhíM'lkülieknek, Nyiregyhaza ken, hogy segítsen a tiid&be eg szegények Mkasvtszo'nyain. Hiába díszlenek parkjainkban a drága és büszke virágok, ha emberpalántáink arcán lehervadnak az étet rózsái, ha pusztul a nép, a 'gyermek, a felnőtt a rettenetes lakas miatt. Tegyünk valamit, építsünk egészséges, egyszerű kislakásokat azoknak a betegséggel fenyegetett szegények számára, akik állati sorsra vannak kárhoztatva, akik istállóhoz hasonló lakásokban szoronganak. N

em szabad tűrni a tömeglakásokat, a nedves, miazmás odúkat, a tüdővész baciiius telepeit. A Szanatórium Egyesület azt várja a város polgárságától, elsősorban a képviselőitestületétől, hogy segítőkezet nyújt és gondos-