Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-28 / 48. szám
WM. 28. JháríWISÉL 3 írszággyüfési képviselő tart előadást következő cimm ei : A vállig a tudomány és a fcuítura csődje ? Az előadás Nyíregyházán olyan élményt nyújtott, amilyenhez hasonlóban a közönségnek kevés alkalommal volt része. Egy széles kuíturáltságu, originális nagy szellemnek prófétás megnyilatkozása volt \z előadás, amelynek végső akkordjai magasztos érzéssel töltötte e' a hallgatóságot. Az előadás, ame^y á spengierizmust átmeneti lelki , betegségnek fáttatta, a következő volt : 184y-ben adta ki trnest Kenan »A tudománv jövője« címmel egy hatalmas .kötetben az ő gondoiatait, vallomásait, a pozitív vallástól való elszakadásának lelki történetét Re non a pozi'iv xntlás dogmái helyéi*' u pozi'.iv tudományt óhajtja helyezni. Szerinte a tudomány lesz a jövő vallása: »Az én vallásom mindig csak az észnek a fejlődése, haladása, — tehát a tudomány « Ö kifejezte annak a kornak lelki állapotát- Meghasonolva "azzal a pozitív hittel, amelyben felnőtt, nem tudta a benne maradó lelki szükségletet másképp kielégíteni, minthögv minden hi'ével és meggyőződésével a vallás helyett a tudomány felé fordult. A XIX század a természettudományok fejlődése terén óriási haladást jelent ez a tüneményszerű haladás az! a hitet táplálhatta, hogy a pozi'iv tudás kielégíti t hit minden szomját. A természettudományok fejlődése hozta létre a történelmi materializmus iskoláját, amely minden világeseményt gazdasági okokra óhajtott redukálni s ez adta meg az alapot a szocialista elméletnek, Marx alapve ésének. Ugy tünt fel, mintha mindent a természeti, az anyagi világ jelenségeiből le lehetne vezetni és az egész szellemi élet nem volna más, mint az anyagi egyszerit emanációja (visszfénye!)-' A XIX. század második felében jön az a filozófiai rendszer, amely össze akarja foglalni a' tudományos eredményeket, Herber- Spenocmek az tvúlucionisztkus elmélete, amely — mint ő nevezi — a szintetikus filozófiának a rendszere. Szinte matematikai formulákból kiindulva irja meg hatalmas kötetekben a biológiának, a pszicho^ lógiának s szociológiának alaptanait és mindezt betetőzi az ethikai princípiumokkal. Azt mondhatnám, hogy Renan kivájtság-a t XIX. század második jelében a spén&ri rendsz rben eljesiilt. Pedig maga Herbert Spencer agnosztikus hitvallást* tesz. Filozófiai rendszerében a vallást és 3 tudományt élesen elválasztja s az előbbivel, mint megismerhetetlen nel, nem akar foglalkozni; csak a megismerhető vei, tehát a íer_ mészeti világgal foglalkozik. Mégis az evolucionizmus — amint az »EtiKa« utolsó ké. kötete világosai' mutatja — a pozitív tudományt helyezi a/, emberi elérhető meggyőződések körébe. A spenceri felfogás szerint u vallás r/kkor marad hü önmagához. ha a hi.nek nem ad semmi poz 'i iv anyagot s csak azt az egy igazságot tanítja, hogy ami a vallás körébe vág, az meg'ismerhe:etlen. A tudomány akkor marad hü önmagához, ha semmi transzcendentálist (érzékfelettit) nem von a maga körébe, csak azt, ami az érzékek megismerése alá esik. Mégis az evolúció elmélete egy oly hipo.ézis maradt, amely még csak általános elfogadásra sém tudott jutni Nekünk mégis ugy tűnik fei, mintha _ a Renan vágyódásaira adott felélet lenne. A Herbert Spenoer etikája nélkülözi azt az erőt, amelyet a tudo mánvnak kellett volna megadni. De a ermészettudományokiaz erkölcsi parancsoknak szankcióit nem nyújthattákAz egész'örténelmi materializmus 1 ma már a mulé Ma már tudjuk — és ez általános — hogy a törénelmi események legnagyobb részéi nemcsak, hogy nem' lehet anyagi okokra visszavezetni, de hogy ezek olyan szellemi okokra vezethetők vissza, amelyek nem redukálhatok anyagiakraO t kezdőd át 1 a vallás csődjének hangoz atása. ahol a Renan előbbi pozi jy hitének helyét elfoglalta a tudomány, mint a jövő vallása. És ott kezdődő t a tudomány csődjének hangoz atása, ahol a termé sze tudományok nem voltak képesek kielégi eni az emberi hi igén^U. Az agnoszticizmus a Herbert Spencer-léle alakban sem pótolhatta a pozitív hitet és előbb-utóbb odavezetett, hogy mlgis ft tuao r, lany leu t\sao"'a?>yia* tanná; amikor a váltást a karta pó.olni. Nem hiába támadták Angliában a poziiiiv hit emberei Berbert Spencfir etikáját, kérdőre vonva őt, hogyan meri az égből kölcsönkérni az ő ethikájának szankciójául a villámokat, amelyeket a tudomány jegyvenárából nem kölcsönözhe "tett? Az evolvált ember nagyszeiij erkölcstana a legtöbb pontban nem más, mint a kereszténység ethikájának a keresztény hit nélkül való propagálásaA történelmi materializmus iskolája adta meg az alapot a marxista, orthodox-szocialista rendszerhez. És még ma is az az alap. Ezt az alapot elvonni annyi, mint az egész szocialista elméletet alapjaiban megrendíteni- Pedig a törinelmi materializmus — amint már említettem — elmúlt. Ma nincs történész, aki ne tudná, hogy a történelmi eseményeket nemcsak az anyagi, gazdasági kérdések mozgatják, hanem olyan szellemi kérdések is, amelyek nem nedukálhatók anyagiakraA XIX- század kezdeén az utolsó nagy filozófiai rendszer bontotta ki szárnyait: tudományos haladás, a tudományos fejlődés tehát filozófiailag egy nagy lelki depresszióban nyiH vánult meg, amelyből, mint égj özönvízből. csak az akarat maradt meg, mint olyan emberi erő, amely képes az életet is megtagadni-"(Öngyilkosság!) Kant rendszerét mégegyszer próbálja a XIX- század második felében .kimélyíteni Hegel, akit a pozitivista francia Hippolit Taine olyan nagyra tart, s aki valóban — minden igazan németes elvontsága mellett — a szellemi világnak törvényszerűségeit és összefüggéseri nemcsak az anyagi világból iparkodik kimutatni. Emánuel Kannak nagyszerű filozófiai rendszere. És azután jöttek az epigonok és jött a nagy kritikus Schoppvenhauer, aki a XIX- század összes kételyeit, skepticizmusát a kantikus rendszer szétbontásában feje zte ki- A Egy milliókért vagy milliók egyért. És fi XIX- század elejétől kezdve végig szembekerül egymással a? egyéniség és a tömeg, az egyén és a köz. Carlyle az igazi embert a filozófusban, a vallásalapitóban, a tudósban, a hadvezérben, szóval a hősben látja. Ez a hősök kulrvsza. S eljön még a XIX. században az ő utóda, Nitsche, aki a milliók é? milliók életét csak arra tartja jónak, hogy az »Überm'.'nsch"~ az emberfeletti ember megszülesUjjászületik a lemzet fogalma. sen. És ezzel szemben a másii' vég^elen a szociálistÉa elmélet csak a tömeget, az egészet, a társadalmat nézi s ennek követel mindent; az egyén egy számmá le Sz és elvész a tömégben. Ez az elmélet eljut az ő prófétájáig, Gorkijig, áki megírja egyetlen filozófiai munkáját: »Die Zerstőrung der Persőnlichkeit«. (Az egyéniség szétbontása.) Az egyik vég elen az egyéniség milliót semmisüknek meg egy egyénér7 a másik végtelen minden egyén a tömegért van. De nem felejtjük el kiemelni, hogy a két véglet között, ugyancsak a XlX- században u int szüle ik a nemzetitek a fogalma. A német filozófus, Eischte, és a i turini professzor, Mancjni, uj életre keltik. Kedvez a filozófus elmélkedéseinek és a katedráról tudományt hirdetőnek az a romantikus .szellem, amely Herd rrel a népkölllszetet, Savignyvai a néplel kei Miért a legnagyobb filmsiker a (A MANDARIN) MR. WU — TÖKÉLETES ELŐADÁS MR. WU — LON CHANEY MR. Wü - RENÉE ADORÉE MR. WU — BEN LYON MR. W rU — SZ1VHEZSZÓLÓ SZERELMI TÉMA MR. WU színre kerül az APOLLÓBAN szerdán—csütörtökön z. f N^^SÍj^É^ Hétfőn JACH HOLT legújabb bravurfilmje: Kedden PREIHIE GAVALLÉR Kalandok a Wild-Westen 7 felvoaásban. RÓMEÓ FÚRIA Bánatos szerelmi affér 7 felv. HARRY LANGDQN a főszerepben. Szerdán Csütörtökön LON CHANEY idei első nagy attrakciója (A MANDARIN) Henry Maurice Vemon és Harold 0fen világhírű müveinek filmváftozata és a grandiózus burleszk műsor. Btíadaaok kaxdeta: hétköznap S, 7 é* 9, vasárnap J, 6, 7 éa • orakor. Nyírség Mezőgazdasági és Ipari R.T. nagy buty kai faiskolája a köze gő tavaszi idényre Taló tekintettel rendkívül OlCió árakat állapított meg. Kérjen árjegyzéket! Famltetök Társaaága tagjainak aagy árengedmény! Érdeklődések Görögszállásra. küldendők. Telefon: Királytelekpuszta 2 szá« j Elgzakaáás a pozitiT vallásiéi. kai hitvallásának alapigéit va'lja és azok közül, akik, felfogása szerint, a szép kultuszának ma korlátlan hirdetői, felsorolja a nemzeti költészet poétáit, a sziye-szerette köi"tőket és sajnálja azokat, akik a disszonancia, a véres, ádáz küzdelem zord szavú költői, A^lit és a jno dern íirikusokat. A klasszikusan tiszta, töretlen fényű költemény, különösebben lírai részleteinél megifletődést keltő vo^t és percekig tar. tó ünneplő tapsot aratott. A megkapó szépségű költeményt a Budapesti Szemie fogja közölni. Dr. Vietórisz józsef előadása után dr. Illés József egyetemi tanár, A tudomány lett tidománytalanaá, Mikor a vallást akarta pótolni.
