Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-28 / 48. szám

4 19M. toruár 28. szólaltatja meg Éb amely romantikus irány az egész századon át Észlelhető történelmi műveltséget teremti (meg, ugy, hogy joggal a historizmus nevével illethető- A historizmus pedig magában foglalta a történelmi fejlődés gondolatát. A nfipek titokzatos lelki életére utalt. Később — Spencertől kölcsönözve a szervesig ^organikusság) gondolatát — a század végén a \ nemzetek személyi életének • magaslatáig vezetett. S ezt az elméletet egy nagy gyakorlati államférfiú, Giadsfon dolgozta ki müvében. A XIX. százai Bérlese. Ha a XIX- század mérlegét csináinók meg, mégsem azt mondanánk, hogy ez a tudomány s#á->ada volt, hanem talán sokkal kifejezőbben, h

agy a tudomány által nyuj ott technikai haladásé. És a XIX. század után következik a nagy, véres kataklizma: a világháború ! S ennek a reakciója két végletben nyilvánul m-g. Azegyik az okkuftista, a misztikus transcenfális .irány, a theosofia, az antroposfia nevei aiatt kezd uj hiveket toborozni magának. A rriásilk véglet ínég Schoppenhaueren is tufmegy, mert még az akarattói sem (vár semmit, s a teljes megsemmisü lést, a nihiíizmust, a nirvánát hirdeti. á távol Kelet és a távol Nyugat bevonni a XX század életébe. És bevonul a XX. század életébe a -távol-Kelet, meg a távol-Nyugat Rabindrabant Tagore, az indus 'filozófus, aki inkább költő és a fekete faj, a néger művészete, zenéje és tánca. És nincs a XX. századnak sem igazi nagy filozófiai rendszere sem művészeti stjiusa és ugy látszik, elveszítette hitét a tudományban is, mert nem tud másban hinni, mint a pusztulásban, a vaRás, a tudomány csődjében. És egyik oldalról egy uj tudomány- í nyal az emberiséget akarja szebbé ' és nemesebbé varázsolni '(eugenetika), azt hivén, hogy a ló, kutya és disznó nemesítése után egy tökéletesebb emberfajnak ugyanazon eszközökké! való szelekciója lehetséges s még egyszer kísérletet tesz hogy a tudománnyal váltsa meg az emberiség jövőjét — a XIX. század csalódása után. a biochemia lenne hiVa've erre, mint Haldane az angol chemikus olyan büszkén hirdeTt. Más oldalról a fehér faj kimerülését, pusztulását, a fehér faj csődjét "hirdetik. Anatole Francé, a hitetlen. Talán soha iró jobban nem fejezte ki egy századnak lelki hangulatait, és diszpozícióit, mint áz annyira kedvért nagy iró-müvéáz Anatole Francé. A XIX. század gyermeké Ő. Renan egyenes leszármazottja, s nem egyszer Voltaire, Rabelais szarkasztikus iróniája szólal meg benne. De mig Rerian hivő félek volt, addig ö már hi ellen, sőt nihilista. Mint akíjv szocialistapárti hai meg és az ő egyik kötetében — a »Fehér kövön« — a szocializmus megálmodott rendszer*után következő kurturszaknak igazi Anatole Fra

nce-i szellemességgel azt festi, hogy ugy, mint valamikor Chtodvig király idején, ismét tehenek fognak fegelészm a Szajna partján, az elpusztult Páris helyén. Anatole Francé ez, akinek a történelem csak szeüieines játék — -aminthogy szerinte az egész éiet valóban az —, akinek nagy tudása nagy szellemi ereje mind csak a nihilizmusba fui ! — Anatole Francé már régen elfelejtette, amit Re

nan irt, hogy «nincs nagyobb bün, mint a frivoíitás és hogy az atheista, a közömbös, az a felületes és könnyelmű ember, akinek nincs más kultusza, mint 'az ér_ deknek és a gyönyöröknek hajszo fása^. á XX. század embere árrá lett a tér és idő felett. A XIX. század tudományos fejlődésének közvetlen eredménye az a technikai haladás, amelynek a XX. században olyan eredményéit látjuk, hogy ahhoz fogható a közlekedés terén mtég sohasem v

oit\ A vasút, a gőzhajó, a teiegrlf, a telelőit, s végül a rádió és repüfőgép — ugy látszik — leküzdik a tér minden nehézségeit. A XX. század embere úrrá lesz a tér és idő 'feiett. Ha a m

uIt amellett iá fesz tanúságot, hogy vannak a technikának más kérdései, amelyeket elmúlt korok tökéletesebben oldottak meg (római utak, görög színházak, római fürdők, vízvezetékek stb.) mégis azt kefi mondanunk: Soha a földgömb különböző világrészei, tájai oly közel nem kerültek egymáshoz, mint most. És mégis mit látunk ? Vájjon közelebb jutottak-e lelkileg egymáshoz a különböző világ'ájak emberei, népei és nemzetei? Hiába próbálkoznak Pánameriká. vai; a havannai kongresszus csak azt mutatta meg a világnak, hogy az Unió csillagos lobogója uralkodni akar. Hiába kínálgatják Páneurópáf! A biztonsági szerződések követelése, a nyugati- és keleti Locarnó, a népszövetségi árnyékuralom és a győző hatalmak, s a legyőzöttek két kategóriája, a politikai frakciók uralma a köztársaságokban, a nyi[t és leplezett diktatúrák mind és mind amellett íe

Sz nek tanúbizonyságot, hogy ez [idea a fantazmagóriákhoz i tartozik. Pedig még Pánázsiát i

s hirdetnek Indiában és Kínában ! j És mindezek, ha megvalósulná- ' nak, vájjon nem-e élesebb harcot ' jelentenének a különböző viíágré- ! szek között, mint a maiak ? , Ha már elmulasztotta *

T * 1 pótolja az idén ét 1 / te

gy

en eg

y próbautat az typasu Mercedes-Benz ei IV., Vici ucca 24 szám. T. 220 94. «i T. 14 J-T0. Uj helyiségeink: RSe* Mercedes-Benz Automobil R.-T. Technikailag nem lehet az élet problémáit megoldani. A szörnyű lelki depresszió, ameiy ben egyesek, népek és államok tengetik eletüket, a zűrzavar irodalom ban, művészetben, tudományban, vallásban, mind csak egyet bizonyít: hogy technikailag az életproblémáját megoldani nem i"'het. Embereknek, nemzeteknek felki egyensúlyát, összhangját nem a nagyszerű találmányok, nem az idő 'és tér feletti uralom adják meg, hanem a \léleknek uratmx na ját mag* i felei. Az összhang, az egyensúly csak befülről jöhet. A szellemi" világban csali a szellemi világ eszközeiver lehet gyógyitani. uj életet teremteni. A materiális világnak nincs olyan eszköze, amely a léleknek erkölcsi sebei gyógyitani tudná. A lélek feletti ura.'om hozza ímeg a megújhodást. A vallás, a tudomány mind megtalálja a maga helyet "és az emberi életnek fölemeléséhez. föfmagasztalásához nagyszerű eszközöket szolgáltathat (és a kultura az emberi élet megne. mesitője lesz. Speagler elkábít és megingat.! A XX. század átlag-emberének egész gondolkodását és érzésvilágát tipikusan kifejezte az az iró, akt a kulturák relativitásának tervét hatalmas kötetekben irta meg: — Oswald Spengler »A Nyugat eJsüivedése« cim alatt. Nem tudós ő, s nem is filozófus. Azonban a tudomány és filozófia minden külscü jelejvel ékesek Írásai. Még a relativitás-tana sem eredeti, hiszen ez csak alkalmazása a hites Einstein-élméietn«k. Rengeteg adathalmaza csak arra v

raló, hogy elkábítsa a félmimM embert és \m'egingassa még a niiivtel. tet is. A vallás, a tudomány csődje után kellett jönni a kultura csődjének is. Ezt hirdeti ő. A destrukció müve tehát be van fejezve. Most éljük saját kulturánk elpusztulásának első századát. Igy hirdeii. — Es azután talán jöhet egy másik kultu ra. Lesz-e köze a miénkéhez? Lesz-e magasabb, mint a miénk? Kicsírázik^ a rothadt kultura humuszából, vagy attól teljesen idegen növény ez ? Kérdések, amikre feleletet alig vár az, akinek minden [ rela'iv s akinek a lelke várja a nayg, az utolsó elpusztulást. A zene hirdeti a megváltás gondolatát. Pedig voltak nagy zeneköltők és nagy írók már a XlX. században, akik egész munkásságukkai, írói és művészi fantáziájuknak minden ere. jé vei "hirdették az e

mber felki megváltásának nagyszerű gondolatát. A zene pedig - amint Taine tanította a modern kor kifejező művészete. Wagner, a zene-dráma megteremtője, a legtökéletesebben a »Parsifai«-ban fejezi ki és oldja meg zen

eiieg is az ember lelki megváltásának -problémáját Hogy is irja iő? »Csakis az együttérzésből (mitleiden) csírázó Ss a könyörulettel a saját akaratot teljesen megtörő, ónagát érvényesítő szeretet, ez a megváltó keresztény-szeretet, amelyben hit és remény már bennt vannak«. És amint a »Parsifal« végén imondja: »GesegneI isei dein Leiden, das Mitleids Jwchste Kraft und reinsien y^issens Macht dem zagen Torén gab.i A szimfóniák nagymestere, Beethoven, láz együttérzés, a fájdalmak után (jut és jutott el a nagy életörömhöz. A legkereszényibb írók egyike Dosztojevszkij, ugyanezt a gondolatot, .amit amazok zenében, ő a szó erejével regényeiben, növel Iái ban, 'fantáziáiban és utolsó írásaiban — mintegy végrendeletében i—• gyönyörűen inja meg. Utolsó lírása «Egy nevetséges ' ember álma«, ez a fantasztikus elbeszélés, kristály-tisztán oldja meg az élet problémáját: 1 «Szenesd az embereket, mint saját magadat. Ez az eggsz. Ez minden. iTöbbre nincs szükséged. Azonnal fogod tudni, hogy kell élnedPedig ez csak egy régi, egy nagyon régi igazság, amelyet ezerszer és ezerszer ismé'eltek, de amelyet még sehol ;meg nem valósítottak- Az életnek ia megösmerése magasabb, mint maga az élet. A boldogság törvényének a megismerése magasabb, '.mint maga a boldogság.« "Ez az, tami ellen küzdeni kell. És én fogok is küzdeni- Ha csak mind ezt akarnák, akkor azonnal a földön minden megváltoznék»A spenglerizmus tömegpszihózis. A spenglerizmus ugy tűnik fel előttünk, mint egy tömeg-pszichózis; mint egy lelki betegségnek ködképe, amely tszcrteoszlik, ha a létek felszabadul beteges depressziója alól. Nézze meg! Ne sajnálja rá a pénzét Hétfőn, Kedden., Szerdán A legszebb! A legjobb! A legmulatságosabb operett újdonság | Yárosi Szinház | Mesék az Írógépről