Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-24 / 45. szám

2 JbfrjVIMK. I9ftf. f«fca*á> 24. Március 15-ike nagy gondolatának immár törvénnyé vált megünnepléséről gondoskodik az ünnepségről szóló végrehajtási utasítás, mely a hivatalos íap legutóbbi számában látott napvilágot. A hivatajos íap hasábjain megjelent rendelet minden magyar szívben hazafias lelkesedést és a szabadság ünnep nemes lángjait gyújtja meg. Végre március 15-ike a nemzet egyetemének nemzeti ünnepévé válhatott, most amikor a végrehajtási utasítás részlegesen intézkedik miként kell közü'eteknek, testülteknek, katonaságnak és magánosnak a magyar függetlenségi harc n#gy áldozatokkal, küzdeim'ekkel és erenyekkei teljes emlékünnepét megülni. Sokáig kellett várnunk, addig, amíg a magyar törvénytárba belekerült március idusának törvénnyel szentesített ünnepe. Az Ausztriával váló dualisztikus viszonyunk késfeltettő hosszú időn át a magyar törvényhozás és a magyar kormányokat, hogy nemzeti ünneppé avathassa március nagy dátumát. Még élénk emlékezetünkben élhetnek azok az idők, amikor március 15-ét megünnepelni szinte bün volt s a magyar törvényhozásnak nagyon óvatosan kellett kezelnie a magyar függstienségi harc évfordulóját, amikor március 15-ike mellett hivatalosan, tekintettel az uralkodó házra és az osztrákokkai való állami közösségre, április 11-ét kellett meg ünnepelni. Tekintetül kellett lennünk, Bécs érzékenységére, mely négyszáz e

Sztendön keresztül a magyar nemzeti étetnek kerékkötője, volt. Igen sokszor pedig egyenesen ellene szegült a magyar nemzeti politika szándékainak. A világháborúnak kellett jönnie, az osztrák császári birodalomnak szét keilett hullnia, hogy március 15-ike a Corpus jurisba belekerülihessen s hogy a nemzet több mint félszázados nyűg alól felszabadulva, szabadon ünnepelhesse azt, amit hivatalosan megünnepelnie sohas m sikerült. A 67 utáni magyar kormányoknak tojástáncot keflett járniok, hogy Béccsei ei tudják hitetni, hogy a magyar lelkesedés március 15-én nem az ellene való lázadás, de a tsászári főváros nem hitt nekünk s sok magyar államférfinak kellett látnia a gyűlöletet, ami Bécsben lob bant március idusának hallatára. Tapasztalnunk keltett a Ballp.át"2 Törekvéseit évrőtévre, hogy el-lfed tessék a nemzettel, hatástalanítsák, kitöröljék a magyarok emlékezetébői március 15-ét. Ez a bécsi centralisztikus szellem gáncsolta el a 67 utáni magyar kormányok magya rositó politikáját, ez a szellem táplálta a Magyarországon élő nemzetiségek hiitlenségi étvágyát, ez aadályozta meg a magyar véderő ön joguságát, amikor gróf Tisza István a 'magyar hadsereget megalkotta volna. A Kollonichok és Metternichek szellemi örökségét szegezte március gondolatának mindig a császári környezet. Most, amikor egyetemes és hivatalos ünn-pévé válhatott március 15-ike, beiktatva a magyar törvénytárba feleletet tartalmaz a múltra s virág azok sírján, akik 67^, vagy 48-as politikával, d

e kivétel nélkül szivükben ápolták március nagy gondolatát. A nem hivatalos ünneplésből hivatalos ünnep és ünneplés lett, mert a feltámadás felé vezető ut azokra az alapokra van lefektetve, amelyeket március szabadságfcvegajébői épített magának a magyar öncélúság. Kötelező ünnepévé lett végre kunyhónak és palotának egyformán a magyar szabadság m

egszü fetésének, alkotmányának nagy napja. Kappa Pál énektanár az elemi és középiskolai fokozatokon is jelentős sikereket ért el énektanitási módszerével (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Lapunk tegnapi számában megemlékeztünk arról, hogy K

appa Pál budapesti énektanár az általa alkalmazott módszer segítségévei országszerte jelentős eredményeket ért ei a művészi éneklés elsajátítására vezető uton s hogy a nyíregyházi leventék részére adott hz órán olyan eredményt tudott 'felmutatni, ameTy méltán vonta maga után a leventék oktatásával m

egbizott tanügyi személyzet" legteljesebb elismerésétHogy milyen komoly Irányú Kappa Pál énektanitási munkája, az különösen a zeneileg kulturált közönség előtt lesz valójában nyilvánvalóvá, ha csak egy-két anyagi részét tárjuk fei ezeknek az énekóráknak. Kappa Pál mind

enekelőtt megismertet a hangjegyekkei, a dur és moll hangsorokkal," a bővített hangjegyekkel. Tanítványai felépítik a k

emény hangsorokat. Intonálnak, i Hangközöket határoznak meg s intonálnak a prímtől a hatodig. M

eg' ismerteti a hármas hangzat fogaimát. 'K

emé'ny és lágy hangsorok kölcsönös átalakítása, két szólamu éneklés kottáról s több zenei alap ismeret az, amire Kappa pái nemcsak Cin-léptben tanítja meg tanítványait, hanem azuftíi a gyákor latban be is mutatja velük a mindenképen csodálatosnak tetsző eredményt. Kappa Pál az evangélikus és a római katholikus e{e

mi iskolákban két-két osztály növendékeivel is tartott létnekgyakorlatokat s az eredmény itt is m

eglepő vofjt. Ezek az osztályok mintegy mintaosztályokiu fognak szolgálni a szabolcsrés nyíregyházi elemi iskolák részére s a tanítási időben bármely iskola tanítója js meggyőződhetik a l(appaféie módszer eredményességéről és nagy jelentőségérői. Itt e

mlitjük meg azt is, hogy Kappa Pál az e

v. Kossuth reálgimnáziumban is tart 15 órára terjedő énektanfolyamot s ezen a reálgimnázium énekkarának tagjai részesülnek oktatásban. Itt nagyobb eredményt kíván elérni, ami természetes is, hiszen magasabb értelmi színvonalon aíTó ifjakkai van dolga "K

appa Pálnak. á fflansz nyíregyházi csoportjának teadélutánja az idei évad egyik legsikeresebb, legszebb társas összejövetele volt. Nem hirdették plakátok, nem reklamálták meghívók az utplso farsang fegnobilisabb teadélutánját, a Mansz nyíregyházi csoportjának összejövetelét, mégis tárgyTlagosan megállapíthatjuk: a kedd délutáni feadéiufán egyike a legszebb, legelőkelőbb, felejthetetlenül közvetlen, kedélyes, gazdag lelkületű társas összejöveteleknek. Nem hirdették plakátok, de hirdették a szivek, a magyar asszonyi szivek, hirdette a szivek forró ösztönzésére a Nyirvtdi'K, és jöttek sorra a lelkes magyar asszonyok, leányok jöttek oda, ahová a Mansz nyíregyházi csoportjának elnöke, dr. kállay M^I&sné föispánié, elnök, Lukács Béláné ügyvezető elnök hivtík, jöttek a magyar asszony tábor összejövetelére, a farsang utolsó napján a tanitóképzőintézet fehér asztalaihoz, a Mansz utolsó farsangi Összejövetelére. Ott láttuk a vármegye és a város notabilitá- ' sajt, Virányi 'Sándor vármegyei főjegyzőt, Bakó Pál dr. aljegyzőt. Sfkorszky István ipari főfelügyelőt, Ozory István rendőrtanácsost, Fábry Ignác tanfelügyelőt, Já;o,sy Miklós Máv. felügyelőt, a Hév. osztálymérnökség főnökét, Tamáska Endre polgári fiúiskolái igazgatót, Tolcsvai Bónis Ferenc dr., Balog Béni, Borody D

ezső törvényszéki bírókat, Nagy János őrnagy orvost, Dobay Gvuláné igazgatót," Bicska* józsef dr. tanárt, Pisszer )ános építészt és társadafmi 'életünk szárrlos kiváló reprezentánsát. A tanítóképző nagytermében fehér asztalok mellett sorakoztak fel a v«ndégek, előkelő hölgyek, elegáns asszonyok, leányok és "a terem pódiumán megjelenik Dallos Sári, hogy elszavalja Tompa Mihály: Muít, jeie.i és jövő c. költeményét. Orgánuma n

emes, mély és szines zengésű, értelmezése, átéreztetése intenzív, előadása nemes stilusu, A száz év eiőtti vers a bájos erőadó interpretálásában ma is erőFajtiszta gyümölcsfák, iskolázott vadoncok, díszfák, díszbokrok, élőnövények és virágok a legolcsóbb napi árak mellett beszerezhetők Nyíregyháza város Kertgazdaságában, ' a volt Csapatkórház mellett. - Telefoa: 201. I Központi telefon: 156. — Árjegyzé

k ingyen! iií4 sen aktuális. Lelkes taps köszöntötte. Megható volt a következő szám is. Fábry Ignácné és Jáaossy Miklósné du

ettet adtak elő, magyar dalokat, irredenta szövegű búsongó énekeket, amelyeknek őszinte átérzése forró magyar érzést keltett- Könnyező szemmel halgattük a két nemes magyar asszonyi félek dalát, amelynek dallama és szövege cjszinte kifejezésre juttatása, volt* annak' a fájdalomnak, am

£ly ma mind

en magyar szivét eltölti. Nagyon tetszettek azok a táncok is, amelyeket B

alogh Béniné tanítványai adtak elő. Csodálattal látta á közönség, mit t^het a modern tánctanitás. A kis Balog leá.iyok, majd két bájos nagyobb leány: Győri Évi és Nagy'Ági ritmikus mozgással, dallamosa^ a költészet varázsával hatón járták ei a Balogh Béniné által t

ervezett pompás táncokat. A táncokat Ruszinkó Magda kisérte kiforrott zenei készséggel ízlésesen- Friss derültséget keltett Simonidesz Olga, aki verses monófógjában a férjhezmenés problémáját perszifláita nagy hatással. A műsor fénypontja vpít Jáno-sy Maca táncszáma. A májusi tavasz varázsa áradt a szivekre, amikor a gyönyörű leány a ritmikus mozgások zenéjéve'i megpezsditette, lobogó lángra gyújtotta a szépség sóvárgó vágyát a hallgatóságban. Jánossy Macát, akinek, táncát a zongorád Te-sík Gizella kisérte művész készséggel; többször volt alkalmunk csodálni, de i.yen intenzív, tiszta művészi erővel, mint a Mansz estén, még soha nem hatott. Megújrázták a csodálatos táncot és újra forró óvációvar* köszöntötték. Efismeréssef keli méltatnunk ismételten Sós Lily táncművészeiét. ö volt a mestere, tanítója, vezetője, a pompás táncos számot adó kis művésznek. A műsor után a tanitóképzőintézet zenekarának pompás muzsikájára meginduft 'a tánc, amelyet Bskó Pái cir. a Mansz titkára Lukács Bélánéval, a -,Vtansz elnökével nyitott meg. Szebbnél-szebb asz szonyok és leányok járták a táncot késő éjszakáig. A fehér asztai mellett táborozó vendégek sorában Lukács Béláné elnök lelkes beszédbe köszöntötte a sajtót', abból 'az alkalomból, hogy a Mansz-est nagyszerű sikere elsősorban a Nyirvidék propaganda-cikkeinek, Téger Béla es Téger Béláné agilitásának eredményeként könyvelhető ei. Téger Béla," a Nyirvidék munkatársa válaszában rámutatott arra, hogy a sajtó sikere az inspirációnak' tulajdonítható. Ebben az estben a magyar asszonyi sziv forró hazafias érzés

e volt az" ösztönző erő, az a sziv, amelyre egv évszázad előtt Széchenyi" gróf ' utalt a Hitei c. könyvében, amelyet Honunk szebb felkii asszonyainak ajánlott. Most a yárm

egye" egyik első asszonyának, dr. Kállay Miklósnénak és' Lukács Bélánénak ösztönző, felkesedésre hevítő ereje inspirálta a sajtót és a mai "est Sikere az a lelkesedés, az a tüz, gmely a mai asszonyi szivet átheviti. A Manszestén megjelentek elhatározták, hogy évről évre me'ujítják, hagyó oni^nnyá teszik a hushagy & keddi todélutánt, amelynek ideisikere a mamígyar asszonyt szívek egyetértésének dokumentuma. A Mansz mii- * Soros táncosestén megjelentek közül a következők nevét sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Virányi Sándorné, 1 Csütörtökön a világirodalom legszebb müve: Egy katona története f Városi Szinház | „§ V%r

b

b 1 Hipp van Winkle •

p'

c

e3"

S

b | 1 JÓM! Mesék az írógépre '1 J.SBK5 JÖN! 1