Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-24 / 45. szám

1931. február 24. JNÍYÍRYIPJSK. cl Sok fájdfeiOáwiól tíimcli meg magái es talán si^Kesfbb baioknak vessi eleiét. h» 'eitniás első tüneteinél rögtön ««aa be. A táKJalmftk rövidesen megszűnnek és gyak­ran erős ; _ hűtésnek vesz­s/xik eleiét. "•*• Kérdezze meg orvosát. csak az eredeti „JühiehUidM" csomagolásban. jWfflg^g^nksjM Lukács Béíáné, Dobay Qyuláne, Kégiy S#réna, Swtha J«nőné, Csu­p eK Péterné, Vrábecz Andorné, Daílos Péterné, Sándorffy Istvánná, Korompai Irma, Papp Gézáné, Koi­fonay Zoltánná, Bácskay József dr.-né, Barabás Tiborné, Tamáska F.ndréné, Fábry Ignácné, Tég®r Bé­íáné, Gergefyffy Györgyné, Takács Károlyné- Jánossy' Mikfósné, Bal­d envégh Ferencné, dr. Fek'-te Ist­vánná, dr. Balogh Bénjné, Tessik Istvánná, Pisszer jánoaié, Si­korszkv Istvánná, Székely farkas dr.-né, Papp Lajosné, Kiss Sán­dorné, Horthy Istvánná, Harsányi I.ászfóné, dr. Klonfár Alajosné, Kroger Mihályné, Raksányi Gyu­(áné . Leányok: Dobay Márta, Dobay Margit, Soós Liiy, Szithay Jolán, Csupt-'k Joli, Kemény Piroska, Csu­p*k Böske, Csupek Iac, Margóc?y Erzsébet, Margócsy Hona, Vrabecz Böske, Daflos Irén, Dallos Sári, Sándorffy Iiona, Papp Edith, Bács­kay Térj, Jánossy Maci, Gergeiyffy Márta, Baldenvegh Erzsébet, Ru­szin kó Magda, Mezey Klára, Tessik Oizi, Dudinszky Ica, Háhnei Stefi, Harsányi Erzsébet, Tóth Eszter, Huber Saci, Buzinkay Magda, Si­iuonidesz OHv, Eriebesz Margó Székely Kata; Tóth Lilv, Horthy Nóra, Fábry Éva. — ismét Nyíregyházán van a rokkant költő- Bajusz Mihály miskol­ci rokkant vasmunkás, aki magát noveflairónak és költőnek nevezi, ismét megérkezett Nyíregyházára. Verseit árulja, amelyeket természe­tesen jóakarattal ás elnézéssel keli fogadni. A cél végeredményben az. hogy a hazáért megrokkant Bajusz Mihály egy kis segítséghez jusson. Önérezte n'em engedi, hogy könyör­adományt fogadjon el, ezz"i akar­ja viszonozni a jólelkű emberek pártfogását. — Az uj valorizációs törvény hi­vatalos szövege, Pesthy Pál igaz­ságügy miniszter előszavával, ma­gyarázatokkal megjelent és ka ható az Ujságboltaban- Ára 1 — Tavasn és nyári gyermekdl vatlapok nagy választékban kapha­tók az Uj^gboííban. Szabolcsvármegye közönsége nagy érdeklő­déssel várja Illés lózsef egyetemi tanár nyíregyházi előadását, amelyet a családi élet modern problémáiról tart a Bessenyei Kör szombati irodaim! délutánján. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Az a híradásunk, hogy IUés Jó­zsjef egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, akit csak ne m régen ünnepelt az ország jogászi társadat ma az alkotó tudósnak járó hódoló tjsz e'.efCel és magyar büszkeséggel, Nyíregyházán a Szaboicsvármegyei Bessenyei Kör szombati irodalmi délutánján a családi élet modern problémáiról előadást tart, várme. gyészferte nagy érdeklődéit keltett. De i.ESnícsuk Szabolcsvármegyében, hanem az egész Tiszántúlon forró magyar énffs-ef, fokozódó érdeklő­déssel fogadfék a hírt, hogy a ma­gyár jogászi társadalom legkivá­lóbb reprezén .ánsaihak egyike fel­lép • már most bizonyos, hogy a Szombati irodalmi délután páratla­nul szenzációs l esz és sokáig leg­féltettebb emlékeként ét a város kö­zönségének tudatában• A szé Cskörü érdeklődéi magyarázója az, hogj Illés József egyetemi tanár, a csa­ládi élet modern problémáiról tarl előadást. A nyugate u rópai iroda­lomban, különösen SpCngler Os­w-atd filozófiai és szociológiai ku­tatásának irodalomban való közzé­tétele óta, azt a kérdést feszegetik, hogy a családi élet, a hit, a haza • fogalma elavult relikviák és az em- I beré'etnek uj formái vannak kiala­kulandóban. A spengleri elmélettel szemben Illés József a józan pol­gári lársadatom ideológiája mel­lett tör lándzsát és Nyáregyházán a szombati előadáson kifogja fej­teni, be fogja bizonyítani, hogy Spengfer elmélete tarthatatlan. Ez az argumentáció a legizgalmasabb élmény lesz a nyíregyházi közön­ig számára é. hálás lesz e z a kö­zönség, ha Spengler tarthatatlan rendszere az érvek su'ya alatt előt e omlik össze. De szombaton délután 6 órakor kezdődő irodalmi délutánnak II'és József előadása mellett van olyan mozzanata, amely közvetlenül ér­dekli a szabolcsi közönsége • és ez Vietórisz József dr. előadása, aki bemutatja Ars Poetica Mea c. ta­nitóköi eményét. Egász Szabolcs közönsége várakozással elönt a szombati irodalmi délu án e'é, mert büszkeségének, kedvelt poétájának költői éheit liallja. A szombati iro­dalmi délután, amelyen dr. Klek­ner Károly, a Szabolcsvátm egyei Bessenyei Kör alelnöke mond meg­nyitó beszéd 6*, nagy kulturális esemény lesz, amelynek meghívói a mai napon men e"k szét minden irányban. A világ egyik legnagyobb hegedűművésze jön Nyíregyházára március 4-én. A Bessenyei Kör utolsó bérleti hangversenye. (A «Nyirvi,dék» tudósítójától). Nagy zenei eemény ilé néz Nyír­egyháza: március 4-en adja hang­versenyét Zimbalist Efrem, a vi­lág egyik legnagyobb liegedümüvé­sae. iA? orosz szűrésű hegedűmű­vész, ildt csodagyjermekkorában egy­szer már e. kápráztatta tüneményes művésze ?é\e. Budapest közönségét is, 1911-ben hajózott át Ameriká­ba, hoi már első hangversenyével teijességge/ meghódította az ame­rikai közönséget Ez a hódolat az idők folyamán a legforróbb rajon** gá' jo- fokozódott, amilyen csak az igazan nagyoknak es kiválasztot­laknak jutnat osztályrészül. Zimbalist Efrem ma legveszé­lyesebb riválisa Amerikában Hei­fetznek és Kreislernek, grammoofn­lemezei az egész világon épp ugy ei vannak erjedve, mint azokéi. Nevryork—City.b£n, az Egyesült Államok milliárdosainak legele­gánsabb városnegyedében lakik sa­ját fényűzően berendezett villájá­ban, mélynek egyik legnagyobb di­• sze Zimbaüst legféltettebb kincse: az egész világon páratlanul álló gyönyörű hegedügyüjteménye. Ez a hathlmas kollekció tarta mazza öbbek kö.ö t a világ e i=merten leg­szebb hangú hegedűjét i>, a nagy­hírű «Tizian;> Stradivariust is. Zimbalist mint komponista is ki­váló. Kr-plerrel egy üt. irt operája nagv íjkert ért el, gyakran éneklik azohkiviii dalait is.' Hegetfüszerze­ményei kedveit miisordarabok. — Ninsc oly nagyobb város a világon, ahoi még nem szerepelt volna Ztm­l>aiiit és nmes oly számottevő zene­kar, mely ne kfíérte \ olna még kon­ecrtjeii.' Zimbalist most hajózik át az Uj­vi ágbói Európába s magával hozaa suitejét: zongorakisérőjét, ti.kárját stb. is. Turnéja alkalmából érinteni fog­ja Páriit, Hollandiát, Németorszá­got, Csehországot, Lengyelországot. MagyarorSzágo 1 és a Balkánt. Felmentettek egy rétközi gazdatisztet a gon­datlanságból okozott emberölés bűntettének vádja alól. A «Nyirvidék» tudósítójától'.) Mult év októberében halálos sze­i-encsétienseg történt a herceg Odes­chalchi-féle uradalom rétközi gyár­telepén. Az egyik tenyészbika fei­ökieíte és azonnal megölte Juhász István árvafiut, aki a tehenek körül volt alkalmazva. A szerencsétlenség napján az egyik csordás megijedt a feTéje ök­lelő bikától és Juhász István vál- ! lalkozott a különben szelid termé- j szetü állat kihajtására. Kétszer a • fejére csapott a botjával, mi*' a j feidühödt bika szarvávaf oldalba | kapta és átszúrta a tüdejét* A szerencsétlenségért Nagy Lász­ló gazdatisztet vonta felelősségre a nyíregyházi törvényszék Brenner­tánácsa, miv«i már történt hasonló eset ugyanezzel a bikávaf az ura­dalomban- Az ügyész azonban elej­tette a vádat azzal a megokolással, hogy az előző esetnél csak annyit jelentettek Nagy Lászlónak, hogy a bika egyik béresrőf letépte a ru­hát. A gondotíánság bünttte tehát nem forogván fenn, a bíróság 1 fei is mentette a gazdatjszlet a vád és en­nek következményei alól­Kik a kultúrpolitika ellenzői. Gróf K' cbelsberg Kunó kultusz­miniszter a Szinnyej-társaság ün nepi lakomáját használta fei 'kultúrpoliti­kája apoiogiájának kifejtésére és ez alkalommal olyan megszivieéndő szavakat mondott, amelyek mellett nem haladhatunk ei szó nélkül- E kuíturpolitika ellenőrzőinek fő és mondhatnánk, egyetlen érve ab­ban merül ki, hogy a megcsonkított és elszegényedett Magyarország n em viselheti azokat a nagyarányú kulturális befektetéseket, melyek a miniszter programmjának megvaló­sulásaként népnevelő és művészeti célokra nyernek kifizetést. Ezt az érvet nagyon jól ismerjük hiszen nem most "kísért először és azt hisszük, hogy nem is utoljára. Mindig akadtak olyan akádékosko dók, akiknek szónyí kifogásuk se m volt a költségvetés fegsuíyosabb' i€­teiei e,Ten, de állandó e.1 enzéfcet al­kottak minden kulturális megmoz­dulással szemben. Az örök tagadás es maradiság szellemének ellenfor­radalma ez, amely legszívesebben látná örökös elmaradottságban és butaságban a tömegeket, a p etőfi által megénekelt Pató Pálok hang ja e/ ; akik mit se m törődnek a nemzetnevefés magasztos feladatá­val, "fia nem egyetlen gondjukat a vegetatív fét betöltésének mikéntje képezi Ezek nevezik »vozibogár­patkofo muhelynek« a „agv áldo­zatkészséggel felépített iialbioló­giai intézetet, ezek hördülnek te/, amikor egy-egy ujabb tanyai is­kola megnyitásáról érkezik hír és ezek perhoreszkálnak ^taíában minden ujabb, a népművelésre szánt intézményt az eíe mi" iskolától az egyetemig. Az ő szájukból 'hangzott ej a vad is, hogy a kormány magyar művészekét erején felüi segélyez Nézzünk sze mbe ezzei a váddal ameiy inkább dicséret lehetne. ­Éppen az ország elszegényedése fosz fotta meg a kereseti lehetőségek­től világhírre szert tett 3lkotómü­yeszemk legnagyobb részét, akik al­kalmi munkákon kivüi 'tehetségűk­hez mért komoly munkát megtelelő rendelők és mecépások hiányában ne m is végezhetnek. Az állam el­sőrendű feladata, hogy ebben az esetben pótolja a társadalmat és alfaj, ha sjjfyps t<he rvállaíások árán is, fe ntartsa a kufturális felsőbbsé­get. Hiszen épe n ebben rejfík a kufturfölény politikája, a me|yről olyan sziyfsen beszélünk, ha a bé­kereviziós kérdéssel kapcsolatban Szó e sjk a bennünket ért történelmi igazságtalanságról, a meiyek révén kompakt tömegekben élő véreinket alacsonyabb kulturnivón álló nem­zetiségek uralma alá kénvszeritetlék. Nemcsak a jelennek, ne mcsak a kortársaknak, hanfm, hanem egy út­tal a revízió gondolatának is előhar­cosa tehát az a politika, amely az iskofák számának szaporításával és a magyar tehetségek istápofásávai tartja fe n n a régi Nagymagyaror­szá_g kulturális nívóját, hogy egy­kor büszkén hivatkozhassunk bal­káni és szláv marta 1 óc-szom szécjain k kai szembéni szellemi fölényünkre. Az már csak mellékes, de min­denesetre jellemző tünet, hogy en­nek a nemzetmentő gondolatnak azok a leghevesebb ellenzői, akik mindenkor a legenergikusabb har­cot vívták a nepbutitás és kuitu­rátlanság bástyáinak fenntartásáért. Ezek tiltakoztak az ellen, hogy i kiskorú ifjúságot ne szolgálhassák ki sz«szes itaTjal, ezeknek fájt és fáj még ma is, hogy a kocsmák­ban vasárnapon kint nCm szoigáfhat­ki pálinkát és ezek hivatkoznak a magyar e mber »itatos kedvére«,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents