Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-31 / 25. szám

2 JStYÍRVIDag. Í923. ja#a4r 31. Árvák reménysége. A képviselőház egyik legutóbbi ülésén végre szóba került az árvaszékek áitai'kezelt vagyonok valorizálása. Kétségtelen, hogy ezen a téren valamit feltétlenül tenni kell, mert ez olyan égető seb a magyar társadalom testén, hogy mindenképen be kell gyógyítani. Az árvaszákek, mint közintézmények a háború folyama alatt a rájuk bizott pénzek nagy részét abban a jóhiszemű meggyőződésben fektették hadiköicsönökbe, hogy ezzei gyámoltjaik számára anyagi előnyöket biztosítanak. Természetesen a jegyzések az árvák megkérdezése nélkül történtek s mikor a háborút elvesztettük, előállott az a helyzet, hogy azok a kiskorúak, akik valamikor jómódú családok hátramaradót taikent vagyonok várományosai voltak, mindenüket elvesztették és kínos szegénységbe jutottak. Az ország anyagi helyzete hosszú ideig még azt sem engedte meg, hogy a valorizáció kérdése egyáltalában szóba kerüljön, de most, amikor a magyar társadalom hősies erőfeszítése a szanálás során uj gazdasági 'helyzetet teremtett, szükségképen a közérdeklődés előtérbe nyomult ennek a problémának a megoldása. Az egész ország rokonszenvvel és hálávai fogadja Wolff Károly bátor felszólalását, aki kijelentette, hogy a Székesfőváros árváit még akkor is kártalanítani fogja, ha a törvény nem moridaná ki a kártalanáitás köteiező erejét. Egyben kifejezte azt a reményét, hogy minden város követni fogja Budapest példáját. A Wolff Károly felszólalására kö vetkező pénzügyminiszteri bejelentés viszont azt bizonyítja, hogy a kormány sem akarja 'mostohábban kezeim az árvákat, mint a főváros, mert Bud János pénzügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a kormánykötelességének tartja egy külön javaslat formájában az árvavagyonok rendezését, még pedig olyan kiszélesített keretekben, ahogy csak lehet. Egyben azt is közölte a Ház plénumával, hogy a kormány nemcsak nem akadályozza meg a törvényhatóságokat az árvavagyonok valorizálásában, de örömmel fogja látni, ha az autonóm testületek valorizálni fogják az árvavagyonokat. ~ Ugy véljük, hogy ezzei a pénzügyminiszteri bejelentéssel a valorizáció kérdésének legkínosabb pont ja fog rövid időn belül a kielégítő rendezés stádiumába jutni. Mert ha van valaki ebben az országban — pedig sokan vannak — aki méltán és jogosan követelhet megfelelő mértékű valorizációt, akkor bizonyára az árvák nagyszámú serege az. A közvélemény most már azt várja, hogy a pénzügyminiszter a lehető legrövidebb idő aiati előkészíti törvényjavaslatát és a Ház elé viszi- Talán szükségtelen megjegyeznünk, hogy a magyar parlamentben nem akad egyetlen párt sem, amely a javaslatban foglaltakat sokallaná és remélni akarjuk, hogy a kormány viszont olyan szívvel 'fogja megalkotni a benyújtandó törvényjavaslatot, hogy senki sem fogja keveselleni a valorizációnak abc >an foglalt mértékét. Kétségtelen tény, hogy ennek a kérdéskomplexumnak valamiképpen előbb-utóbb rendeződni Icell, mert a dolgok természete szerint addig nem tűnhetik le a magyar társadalom közérdeklődésének előteréből. Az államgazdaság szanálta magát, itt az ido, hogy a magángazdaság is szanáltassék. A magángazdaság szanálásának p

edig egyik oldala éppen az állam számára erkölcsi obligót képező hadiköjcsönök bizonyos mértékű valorizációja s ezek között ís legelsősorban az árvakőlcsönöké. Országos mozgalmat indítottak Rothermere lord domborművű, rézmetsz etes és kőnyomatos arcképének terjesztésére. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Asz a mélységes hála, amely minden magyar e

mber lelkét eltölti Rothermere lordk iránt, aki az igazság ellenállhatatlan erejével hirdeti a trianoni szerződés nagy igazságtalanságait s küzd Magyarország feltámadásáért, arra indította a gróf Bethlen Mrta elnöklete alatt működő «Lord Rothermere Emlék Kiadó Bizottság»-ot, hogy a nemes lord bronz domborművű képmását, illetőleg rézmetszetes és kőnyomatos arcképét minél több olyan helyre elhelyezze, ahol magasan lobog a szivekben a lord iránt érzett hála. Az akció során természetszerűleg elsősorban a hivatalos helyeket akarja a bizottság ilyen arcképekkei ellátni, mint ahol a hely komolysága s az a körülmény, hogy a poi gárság minden rétege megfordulhat, indokolttá teszik a képek elhe(Iyezését s a kép látása ébrentartja á magyar szivekben 2 hála ei nem múló gondolatát. Kétségtelen, hogy minden nemes szándékú ember előtt elsősorban Rothermere lordot illetheti szivünknek jgaz tisztelete, hiszen bármily naggyá is növekedjék az általa meg indított mozgalom hullámverése, bármennyien is álljanak mögé, akár az emberiség jobbik fele is, az élen mégis csak ó halad, aki eioször gyújtott világosságot a vak sötétben, aki először eszméltette reá a világ sorsát intéző hatalmasságok •lelkiismeretét a már majdnem jóvátehetetlen nagy bűnök sorozatára, de ő volt az is, aki tartalmat adott a mi szent hitünknek, a mi magyar Hiszekegyünk nagyobb hittel, a beteljesedes biztos ' reménységévei való elmondásának. Az emlékbizottság bekopogtat ezután azokba a magános hajlékokba is, ahol 'azt az áldozatot meg tudják hozni, amelybe ezeknek az arcképmásolatoknak a megvásárlása kerül. Értesülésünk szerint háromféle képmást készíttetett a bizottság, h Magusch szobrászművész áltat készített 26X36 cm. nagyságú bronz dombormű ára 320 pengő. A Varga Nándor festőművész tanár áltai készített arckép rézmetszetes reprodukciója 32X48 cm. nagyságban, üvegezve, kerettel 60 pengő s az ugyancsak ezen kép kőnyomatos masolata 63—95 cm. nagyságban üvegezve ás kerettel 40 pengő. Az emlékmű bizottság Nyíregyházán Nagy Imre nyug. Máv. raktárnokot Lakása Szarvas-utca 81 szám) bizta meg az arcképmásolatok terjesztésével s a megrendelési ivek ugyancsak nála szerezhetők be . A nyíregyházi lakások felszabadítása érdekében erős akciét indított a város képviselőtestületében Kerekes Pál dr. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A város képviselőtestületének péntek délután tartott közgyűlésén a tárgysorozat előtt dr. Kerekes Pát ügyvéd szóialt fel és indítványt tett a lakásoknak Nyíregyházán való felszabadítása érdekeben. A lakásrendelet — mondotta Kerekes Pál dr. — módot nyújt arra, hogy azokban a városokban, ahol enyhült a lakásszükség és igy a lakásfelmondások korlátozása már nem indokolt, közgyiilé

s kírhetí a miniszterin mtói a Korlátozás megszüntetését. Nyíregyházán ma már nem lehet lakásínségről beszélni. Csonkamagyarorszagon nincs ma még egy város, ahol az utolsó évben olyan építkezést kedv mutatkozott, mint Nyíregyházán. Még a békaévekben sem tapasztalhattunk olyan lázas építkezést, mint az elmúlt esztendőben. Ez ^ építkezési k;dv a jövőben csaK még fokozódni fog. Már ma is az a helyzet, hogy vannak kiadó lakások, amelyek nem kapnak lakót. — Igaz, hogy a lakbérek ma még magasak,Aki 20 miiló lakbért kap kénytelen abból 8 milliót adóba leadni. Ehhez járui a biztosítás, a tatarozás dija, az üzemi költségek. A házigazda csak a lakbér felét kapja. ígéretet kaptunk, hogy az adóterheken könnyíteni fognak. — Akkor olcsóbb le

sz a lakás is. Nyíregyházán a város sürgős ér:ke a lakások korlátozásának megszüntetése. A belső körzetben j nincs üres teiek. A házak pedig a ' lakásrendelettel kötve vannak. Ha Hátfőn CAMILLA HORN és WARWICK WARD Kedden „Az asszonyok utcája" c. fllm főszereplőivel: f Az ifjúság mámora Szerelem, szenvedés, boldogság... ,5j Két leány és ket férfi szerelmi regénye. ÉS AZ UFA KÍSÉRŐ MOSOR! Szerdán, csak egy napig! LYA MARA ATTRAKCIÓ a Hercegnő titka r^r REED HOWES a világhírű bravúr színésszel: Halálugrás Kalandor attrakció 7 felvonásban. Előadása k kezdtte; 5, 7 és 9 árakar, a lakások felszabadulnak, bizonyos, hogy élénk épités induf meg mindenfelé, a város fejlődik és mintegy 32 iparág jelentékeny munkánoz jut. A tisztviselők lakbére a magasabb lakbérosztályba való emeléssel növekedni fog. Dr. Kerekes Pál indítványozza, hogy kérje a képviselőtestület a lakásforgalom korlátozásának megszüntetését, már csak azért is, hogy szűnjék meg végre a tizenkét év óta tartó áldatlan harc a háztulajdonosok és a lakók között. A képviselőtestület az indítványt dr. Bencs Kálmán polgármester javaslatára részletes tárgyalás céljából a tanácsnak adta ki. i lauwüj^iuijijjiiMeiMíjMJa^H^ Zazmarás,zord hideg ellen védekezni - hogy lehet? Tüzeiöért telefonon hívja fel a negyvenet. Nagy Kálmántól száraz és j ű vágott fát, szenet vehet Bérecscsent a kályhájába: — kineveti a telet. mmi iwa——imwm ím w A nyírfák dalolnak. Kelen László versei. Hiába volna elvonults^g s nagyhangú semmibevevése önmagának, az életnek s a jövőnek: csak a versek Vannak és beszélnek és meghívjak a «lira» önök újjászületésének napjaira. A fíffti zeng es a sziVetmazsikálja; a hurok világot öletőn minden napunkba ünnepet zenélnek. Felujjongunk: a Iira él! Valahol olvastam Rabis Mihály gyönyörű versét: A Ura meghal. Nagyon is merész kezekkel téptük a kényes leány hegedü-testét, vad-vad hangokig csigázva, hogy ma már csak ujogni tud 3 hörögni, mint halódó... Nincs Isten, jajába többé, nincs se szó, s£ tag: az értő agy s zenés szív nefri" beszSfl, i csak a ,tüdő liheg, csak a torok kiált s a szédült gyomor álmodik. A 'ira elhal, néma ez a kor, (Régen elzengtek Sapphó napjav.l A »kényes teány« nem hal meg, örök életű. Teste karcsú most is, szárnyainak mozdulása idegesebb, szögletesebb, nevetése zihálóbb és vadabb, sirása mélyebb és groteszkebb, mint volt; de van és lesz a »forma« örök változatosságában. »A nyírfák dalolnak« — dalolnak a fák, a 'rét, a hegy, a viz,fr város — dalolnak a költő lelkében száz szinü melódiát. Megérett és kibuggyant ez a líra, mentesen minden banalitástól ahogy írójuk egyéniségét beléjük rögzítette. Benniifc a modern létet s a haladás; a minden újnak és szépnek szeretése, a múltból csipetnyi fűszeres ízek, melyek végigáradnak a szavak zenéjén. A mu't s az ifjúság... Ezért nehéz megírni, hogy »kit« is ez a könyv? A költő magamagát adja benne a testvérnek, igazságokat és tévedéseket; az elégedetlenségeket mégis a más szivéből is felássa és magasra mutatja: ember-szivet az e

mber-szivnek. Stáusa finom, kissé fölényes is, nyelve a művészet tisztaságát sugározza; ereje fel tornyosodó, magasságokig hat. Ben né a magyar föld szeretete a leborulásig valóság. Szeretni a tájak méltóságos vonalait s az ég rajzát és minden szépet benne. Epikai hangok is pendülnek itt, meggyőzően, színesen. Egy- nSákajQis*-ban adja a költő világriézletét, pár szóban, m^iy ellobban tollából s Ijrája teljességében pompázik: Sietnek perceim, mint vadszőlő indá, .1 ; ..