Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-31 / 25. szám

1928. január 31. jtffaRYIíáK. 3 el zizzen az ifjúság, csélcsap szitakötő. Tofíiyokk ablakából liarangoztam volna le, de felkapta hangom s elvitte a szél. Kezem mellemre téved s kihallgatja a titkot, szivek, étetek, világok... minden csak ingó nádszál. F. hat sor tömörségében tenne egy élet, benne küzdelme, múltja s — iekicsinyelése. »Minden csak ingó nádszál.<- Bölcselkedik és meghyugszik ebben a mondatban, rásimogatja a dörcögős lázadásra. A »Derü'i-bő

1 is az a szép Elhalkulás érződik: Mersze rikító szinek vasárnapolnak, én nyugodt fekete ruhában ünnepelek. Tu'másztam a tón ok' jégcsucsu hegyén át s most betemosolygok a kékszemű völgybe. Egy-egy versében összeölelkezik a nyírséggel, kigyúl a szivéb

en a rög szer«tete, mélyből kinőtt, melybe gyökeredzik. Szép és szimbolikus izü strófák szállnak a lelkünkbe a versből, melv az » Akácoké- ról szól: Mi vagyunk erre ajtó, ablak, szerelmes ágy, kövér komót, a mi bus-vérünkkel aratnak ^ mely üt — testünk a boú Itt állunk már ezer év óta ^ a táj íze, színe miénk, > ' spk akácirtás dúlt azóta, mégis csak a miénk. Semmibe vése a büszke tölgyfa, lenéz a gőgös jegenye, de mégis é paraszti zöld fa a földnek ereje. Szeretem és líra: azt hinnők, a legközelebbi s lám... itt alig található együtt. Elégikus hangok szűrödnek 'közbe s a szerelemből csak egy mosoly, vagy egy tüszurásnyi fájdalom és újra csak az a fölényes átsuhanás fölötte, mint a nem fontos dolgok fölött. Mégis van egy külön való szép ebből is: Lfvél A szürkeségben rőt virág rezeg, mit tudom én, hogy mért irok neked? Tán még egy csók kell, fájó, búcsúzó, ugy se voltam soha egyébre jó. Vagy hiu kábítószernek irok, hogy mégis jobb voltam, mint gondolod ? Vagy uri gesztus, gőgös jutalom? Ajándékká' bocsátlak utadon. Lám .ez is búcsúzás és befejezése valaminek. Utolsó sorát valóban elégikusak: Kelül maradni én nem akarok, hidd el, most már semmilse akarok. S mig elfut szivem, magányos kerék, egy könnycsepp indul gördülni feléd. Az ember érzi, hogy e gazdag és változatos kötett után még elevenebben fellobban ez a lira. A költő hiába tépdesi saját szárnyait, tehetsége igába hajtja s alkotni készte.i. Hogy hallgatott ts? Hogy intenzivitása megtört egy időre? A must ldforrott addig s még szédítően szép és dus energiák törnek fei belőle. A nyirfák dalolnak! A kötet Budapesten jelent meg, Ízléses, csinos formában. Aki a Nyirvidék olvasói közül nem ismerné Kelen Lászlót, a költőt, annak elárulom, hogy: nagykállói. Még a régi békeévekben is munkatara volt több fővárosi lapnak s Kiss József lapjának: a Hét-n»k is. Jelentek .meg versei kötetbe gyűjtve, 1913-ban js. 7 armllyne S.imta Ilona. Czettler Jenő, egyetemi alelnöke Nyíregyházára a Kiosz február 12-i (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Február 12-én nagyszabású társadalmi cselekmény színhelye lesz Nyíregyháza. Ezen' a napon tartja a Kiosz nyiregyházi csoportja tisztújító nagygyűlését, ameiyre Nyíregyházára érkezik a képviselőház alelnöke: dr. Czetler Jenő egyetemi tanár, országos elnök is. Czettler Jenő dr. elnökkei városunkba érkezik Mülier Antai fővárosi bizottsági tag, a Kiosz országos főtitkára is. Czettler Jenő is, Mülier Antal is előadást fognak tartani a nyíregyházi nagygyűlésén. Február 12-én este impozáns bankét lesz a Koronában. A Kiosz nyíregyházi gyűlése elé nagy érdeklődéssel néznek, mert a nyíregyházi csoport, amelynek immár 600 lelkes és tevékeny tagja van, jelentős tevékenységre mutathat rá a nemzeti gondolat propagálása, a nemzeti öntudat erejének fokozása • terén. Gazdasági és kulturális ak- j dói fokozódó erővei igazolják a ' hatalmas egyesület életrevalóságát, i a nacionalizmusnak mind hatalma- ! sabban kibontakozó erejét. Nyir- j egyháza város egész közönsége i tanár, a képviselőház jön és előadást tart nagy közgyűlésén. nemcsak a szorosabban vett iparostársadalom, hanem a tisztviselők és más társadalmi tényezők is nagy rokonszenvvei figyelik és támogatják a Kioszt, amelynek térhódítását, komoly, súlyos tényezőként való általános elismerését, posszibüitását minden számottevő helyen elismerik. Ma, 30-án egyébként ugyancsak jelentős napja van a Kiosznak. Ma van Budapesten a Kiosz országos naggyülése és banketje,, amelyen Czettler Jenő dr. a képviselőház alelnöke mondja a serlegavató beszédet. Erre az ünnepélyes alkalomra Nyíregyházáról is nagyobb csoport utazott a fővárosba, hogy képviselje a nyiregyházi csoportot. A küldöttségben Huray János elnök, Pisszír János, Molnár Zsigmond, Smiják István, Walkó Pál, Osváth Antal, Bajdik István, Hrusz György és dr. Mikecz ödön a Kiosz nyíregyházi csoportjának ügyésze és még számosan. Czettler Jenőt, a képviselőházaielnökét, értesülésünk szerint magas méltóságot megillető ünnepéfvességgei fogadják Nyíregyházán. Több milliós csalást követett el Nyíregyházán egy hentes legény, akit letartóztattak. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi államrendőrség őrizetbe veit és a kir. ügyészségre kísértetett egy Borkó Sándor hely és foglalkozás nélküli mészáros és henteslegényt, aki sorozatos csalásokkal több mint öt millióval károsította meg a Korona vendéglőt. Barkó Sándor a vágóhidrói velőt hordott a vendéglőnek. A velőt a Korona tulajdonosnője vette át és az ő aláírására a főpincér utalta ki Borkónak a pénzt. A hentessegéd a kiutalást engedélyező ivet meghaI misitotta és jóval nagyobb összegeI ket fizettetett ki magának, minT amennyi járt volna neki. Október 7-tői január 23-ig 24 számlát ha| misitott meg és csaknem hat miij lió korona, 460 pengő kárt okozott. Eleinte kisebb, később mind na! gyobb összeget irt be az eredeti I bejegyzések meghamisításával ma; gának, mig' Egyszer a főpincér észrevette és megtette ellene a felj „ jelentést. Az utószezon margójára. Milyen változásokat hoz a tavaszi divat? A báltermekben még kápráztató fénnyel vonulnak fei a téli szezon pazar estélyi ruhái, de a nagydivatcégek boszorkánykonyháiban már a tavaszi ruhák receptjeit állítják össze. Még nem árulnak el minden titkot, de a Riviéra ragyogó napja alatt sütkérező divathölgyek tavaszi kosztümjei, köpenyei, ruhái már sejteni engednek valamit a tavaszi divatból. Az utószezon ruhái rendesen megőrzik a Szezon divatjának a lényegét, de már a részletek ujak, érdekesek, azok már a jövő divat előhírnökei, elárulunk néhány ilyen érdekes részletet. A derék többé nem sima, mindenféle módon diszijön vissza egy szóra... ha megnézzük a Diadal Moziban szerdán és csütörtökön „A YIII-ik osztály" Januar hó 30-an és 31-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 orakor GÁRDONYI GÉZA „Aggy Isten, Biri!" cimü regénye 8 felvonásban, az évad legsikerültebb magyar gyártmányú filmje. Főszereplők: Kompóthy Qyula, Deli Ferenc, Gárdy Vilma, Jeszenszky Iiona, ZILAHY GYULA, K. Deirjén Mari Mary léni oegifjodása vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben : Harrison Ford és Phyllls Haver. Előadásainkat szinfonikus szalon zenekarunk kíséri, Kalina Tivadar karnagy vezetésével. Szerdán Csütörtökön YIII-ik OSZTÁLY Cégtársak mindhalálig. Főszerepben Potash és Perimutter. cimű páratlanul érdekes uj filmattrakcict. mjamm tik, nyakbodrokkal, mellénnyel, zsabóval, redőkbe szedett lehajtott gallérra], a

mely mint valami zsabó esik le a vállról derékig, rendesen csak az egyik oldalon. Plissébe rakott betétek tüntetik ei a nyakkivágás túlzásait, ugy, hogy a kivágás visszatért a hajdani szerén vséghez. Divatosak a csuklyás nyakak is. Lehet látni olyan nyakat'is, melyet ugy kötnek meg, mint egy zsebkendőt. Az ujjak a csuklónál kiszélesednek, sokszor fodor disziti egészen a könyökig. Nagyon kedvelt a boleró, lekerekített íwei, otadala nyitva. A ruhák dísze finom zsinórozás vagy más szövetből beillesztett, többnyire rézsútos pántok, még a bársony ruhákon is. Sokszor a beillesztett pántok mértani formákat őiltenek. Igen gyakori és Ízléses, hogy két pánt indul ki a csípőből, fölfut a derekon és a kivágásnál csokorban egyesül. Az övek keskenyek, diszes csatokkai záródnak. A ruhák vonala még mindig egyenes. A ruhák hosszúságát, illetőleg rövidségét tekintve, az a tendencia mutatkozik, hogy legalább a térd legyen eltakarva. Az estélyi ruhák oldal- és hátsó meghosszaobitása már elárulja azt a szándékot, hogy a tut rövid ruha egy kissé megnyúljon. A kabátos ruháknál a férfiszabás a divatos. Leginkább féíhosszu kabátokat víseinek. Az aljak egyszerűek, többnyire simák, de vannak egyoldaluan felvarrt plissékkei, lapos -vagy álló ráncokkai is. De azért láthatók nőiesebb, kecsesebb kabátok is, felvarrt lebbenyekkel, beillesztett részekkel. Természetesen a tavaszi kabátok is megőrzik az egyenes vonalat. A Szövetek diszkrét színűek, kockásak vagy csíkosak. Ujbói előtérbe lép a fekete ottomán. A divat utolsó szava a fekete seiyem köpony angol szabással. Ez nemcsak elegáns, de praktikus viselet is. Divatban maradnak emellett a komplék; ugyanabból a szövetbői készült ruhák és köpenyek. Legdivatosabbnak jósolják a fehér ruhát és ugyanolyan köpenyt. Saabő Guszti fája Ugy füt * kályhába' fstm rgazánba' Nincsen «eki !»*$«•