Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-19 / 15. szám

1928. január 19. J^ÍRYIDÉK. 3 A nyíregyházi tanítók közös értekezlete. A rendszeresíteti havi közös ér­tekezletek olyan népszerűvé vál­tak a tanítóság körében, hogy iga­zán lelkiszükség az azokon való részvétel. Mind-zideig olyan si­mán, annyi megértéssel és tárgyila gossággai folytak a megbeszélések, Hogy keresve sem lehetett volna al­kalmasabb eszközt találni egy egészséges, a haladó kor színvona­lán maradó tanítói közszellem megteremtésére. A legutóbbi, szombaton tartott értekezlet, amelyen m egjelen tek BenKő András kir. tanfelügyelő és Lukács Béla áll- tanítóképzőintézeti igazgató is, a Qyőrött rendezett tanfolyammal foglalkozott. A kir. tanfelügyelő előterjesztette azt a nyomtatásban is megjelent terje­delmes elaborátumot, a mely a tan­folyam eredményét a nagy nyil­vánosság elé viszi. A mü megér­demli, hogy az értekezlet részle­tesen foglalkozzék vele. Előzetes áttanulmányozás céljából ávadta azt Mácsay István és Ferenczi Ist­ván tanároknak, akiket most fel­kértek annak ismertetésére. Mácsay István kritikai boncké­se alá vette a beszámolót. A vas­kos kötetnek csak a beszéd és ér­íeiemgyakoriatra és az olvasásra vonatkozó részét e melte ki. Ma már nem ugy folyik a tanítás, mint régente mikor a tanitó be­szélt, a gyermek pedig a kész té­nyeket, mint szóképeket elrak­tarozata agyvelejében és beszélőgép módjára visszamondta a hallotta­kat. Ma már tudjuk, hogy a he­lyes, öntudatos b-széd jobban fej­lődik akkor, ha minéi több alkal­mat adunk a gyermeknek arra, hogy közvetlen tapasztalatairól is természetesebben beszélhessen. Tui vagyunk már azon is, hogy egész mondatban való felelést kí­vánjunk a gyermektői akkor is, amikor a nnak természetellenes vol­tára rácáfol a való élet. Ma az érí-­lemfejlesztés nem abban kulminál, hogy mindjárt szempontok sze­rint' rendszeres foglalt tudást ad­junk valamiről. Ma a gyermek szemléi, megállapít és azt mondja ej, ami az ő figyelmét legjobban megragadta. Ezzei nemcsak a gyermek lelkébe való bepillantást nyerünk, hanem összegezve meg­kapjuk mindazt, ami a gyermeket foglalkoztatja, érdekli 'és ami az­tán az ügyes-n irányított tovább­építő munkának szilárd alapja lesz. Az előadó különös nyomatékkal emelte ki Quint Józsefnek, az uj tanterv szerzőjenek azon fon­tos megállapítását, hogy ne te­kintsük merev irányadónak a tan­tervnek az anyagcsoportositásban követ-tt sorrendjét. A logikai kap­csolatban álló egészből a tanitó a helyi "körülményeknek is megfelelő olyan didaktikai tervet készít, a melynek megvan mindig az aktua­litása. Az olvasás-tanitasa is uj csapáson haiad. Nem lehet szigorú határokat vonni a gépies, az értel­mes és szépen való olvasás között. A gépies olvasásnál is lehet lefoko­zott igényű szépolvasást produkál­ni. A főcél mindig az, hogy a gyer­mek meg is értse az olvasottat és hogy a természetes beszéd hang­hordását igyekezzünk megközelí­teni és elérni. Alti ezévben magyar antomobilbajnok akar lenni, annak győznie kell a Tiszántúli Automobil Cinb tnrantján is. ' IQDÍUS 2-án és 3 án lesz a TTAC versenye. — A Király 1 fiiagyar Automobil Club választmanyi ülésen lelkesen ünne­peltek a TTAC vezetőségét Káliay főispánnal az élen, akinek hervadhatatlan érdemei vannak a magyar antomobilizmns fellendítésében. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Királyi Magyar Automobil Club Sportbizottsága f. hó 12-én Bláthy Ottó Titusz elnöklete alatt ülést tartott, a melyre a Tiszántúli Automobil Clubot is meghívta. A Tiszántúli Automobil Club képviseletében dr. Marton Gyula titkár jeie nt meg az ülésen Az ülés az 1928. évi verseny­program mot állapította meg, kü­lönös tekintettel arra, hogy mely versenyekben va'ó részvéte.ék lesz­nek hivatva a magyarországi baj­noki cim elnyerésére. A Királyi Magyar ,Automobú Club Sportbizottsága 4 versenyt jelölt ki a bajnoki érem elnyeré­sére, amely négy verseny egyike a Tiszántúli Automobil Club tura­utja lesz. Ezzei kapcsolatban el­határoztatott a Tiszántúli Automo­bil Club versenye megtartásának időpontja 1928. junius 2--3ára. _ Ezen határozat által sikerült a Ti­szántúli Automobil 'Clubok között egy nagyon tekintélyes és sport­szempontbói nemzetközi ' vonatko­zásban is tekintélyes pozíciót el­érnie. A sportbizottsági ülést társas vacsora követte, amelyen a Királyi Magyar Automobil Club tagjai nagy számban vettek részt. A vacsora keretében dr. Szslnár Ala­dár a Királyi Magyar Automobil Club vezértitkára szólalt fe], lel­kes és meleg szavakban üdvözölve a T.T. A. C. jelenlévő reprezentán­sát dr. Marton Gyulát, s rá­mutatva a T. T. A. C. elnökének dr. Káliay Miklós főispánnak a magyar automobilizmus fellendíté­se körűi szerzett hervadhatatlan ér­demeire, Automobil Club Einök-' ségére, s a Club további sikereire ürítette poharát. A Tiszántúli Automobil Club ré­szérői dr. Marton Gyula titkár válaszolt és mondott szívből jövő köszönetet a K- M. A. C.-nak azért a lelkes támogatásért, és barát­ságért, amelyben a Tiszántúli Au­tomobil Clubot részesítette és biz­tosította a Királyi Magyar Automo­bil Clubot, hogy mindenkor, mint segítő bajtárs fog a K M- A. C. rendelkezésére állani, a közös nagy érdek, a magyar automobilsport fellendítése és továbbfejlesztése ér­dekében. Ugyanakkor bejelenti, hogy a Tiszántúli Automobil Clubnak csaknem két és félszáz tagja van, s így egyike a legjelentősebb tár­sadalmi egyesületeknek. Végül azon reményét fejezte ki, hogy a Tiszántúli Automobil Club legközelebbi turaversenyén minél nagyobb számban fogja viszontlát­ni és üdvözölhetni a K- M. A. C. tagjait. A vacsora lelkes haingulatban ért véget. A tanfolyam előadásai és gya­korlati tanításai ebben a szellem­ben folytak. Az előadó a múltnak a jelennel vató párhuzamba-áilitásánál talán kissé tultemperamentumosan mon­dott ítéletet, mindazonáltal a köz­vetlen. szép előadást nagy elisme­réssel fogadta az értekezlet. Ferenczi István a gyakorlati pe­dagógus nyugodt szemévei kereste a műben az uj szempontokat. Megállapította, hogy Drózdy és Stoimár, a heves tanítók, ügyesen, ötletesen dolgozták fel a legélvon­tabbnak látszó témát is. Mindenütt az uj tanterv szelleme érvényesült bár vannak a feldolgozásban olyan momentumok is, amelyekkei nem tudja magát azonosítani. Nem lehet és nem is szabad bizonyos formákhoz mereven ragaszkodni. Döntő tényezők mindenkor a he­Ivi körülményekbői folyó adottság á gyermeki "lélek ezerfélesége és a tanító egyénisége. Az előrehaladt időre való te­kintettel az előadó csak röviden szólhatott, de nyugodt, objektív megállapításai méggyőző erővei ha­tottak. Az értekezlet elhatározta, hogy egy Nyíregyházán rendezendő tan­folyam'érdekében megteszi a szük­séges lépéseket. Neumann Albert­E - LEVÉLPAPÍROK nagy v* |3Mtékb3« kaphatók a JÓBA nyara ddfctfi, Saéchenyi-ut 9. Diadal Mozgó. Január hó 18 án és 19 én, szerdán és csütörlökön 5, 7 és 9 órai kezdettel: TOM MIX ELŐRE! Izgalmas kalandok 7 felvonásban. Éjféli kirándulás Egy bűbájos traflkoa leány törté­nete 7 felvonásban. — Főszereplő: May Mc- Avoy. Előzetes jelentés: Jan. 20., 21, 22 , pénteken, szombaton és vasárnap: HARRY LIEDTKE: Hercegkisasszony. Laura La Plante: Add vissza a vőlegényem Eltemették Gaal Jenőt és Ehreníeld Bártont. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) tegnap délután két kereskedői temettek Nyíregyházán csaknem egy időben. Az Ér-utcai gyászház­ból Gaal Jenő fűszer- és csemege­kereskedőt kisérte impozáns gyá­szoló közönség az Északi te metőbe Gaal jenő a Városi Dalegylet va­sárnapi vigestjén tánc utan lett rosszul és percek alatt kiszenvedett Halála megdöbbenést keltett város­szerte, mert egy tevékeny, szor­galmas, rokonszenves élet váratlan kettétörését jelentette. Az Ér-utcai gyászházban délután fél három orakor kezdődött a jemetési szer­tartás. Paulik János ág. h. tv. lei­kész mondott nagyhatású gyász­beszédet, amelynek alapgondolata az élet múlandóságának éreztetése volt. A halál ott leselkedik még a vígság óráiban is a mit sem sejtő emberre és nincs olyan pillanata az életnek, amelyben készen ne le­hetnénk az utolsó percre, a végső búcsúra. Az Ér-utcát és környékét betöltő hatalmas közönség megille­tődéssel kisérte utolsó útjára Gaai Jenőt, akinek koporsója után a gyászoló család tagjai között ott láttuk dr. Bencs Kálmán kir. kor­mányfőtanácsos, polgármestert, az .elhunytnak sógorát is. A t emetési menet a Vay Adám utcában meg­állott Gaal Jenő fűszer és cseme­gekereskedése előtt, ahoi a yárosi Dalegylet énekkara mindenkit mé­lyen megható bucsudalt énekelt. A gyászmenet ezután tovább haladt a Morgó-temető felé, ahoi a város polgárságának osztatlan részvéte mellett hantolták el a Városi Dal­egylet megható énekszámai és Krieger Mihály felkész fenkölt gon­dolatokkal vigasztaló búcsúbeszéde i)tán a fiatal, derék n,yiregyhá(zi. polgárt, aki a világháború borzal­mait, az orosz fogságból való szö­kés retteneteit, emberfeletti szen­vedéseit férfias bátorsággal, min­den erejét megfeszítő hősiességgel szenvedte át és akit itthon ~egy pillanat ölt meg kérlelhetetlenül anélkül, hogy a leselkedő vég ellen fel lehetett volna venni a küzdel­met. Alig hogy véget ért a temetési menet a Vay Ádám utca elején ujabb gyászoló sokaság fekete tö­mege tünt elő a Bocskai utcából ahonnan Ehre fj|d Mártont, az ugyancsak férfikora delén elhunyt kiváló fakereskedőt kisérte az örök hazába vezető útra a polgárság részvéte és kegyelete. A Bocskai­utcai gyászház udvarán Friedmann Vilmos rabbi mondott feie melő ha­tású gyászbeszédet a kiváló polgár­ról, aki a nyíregyházi kereskedőtá'r­sadalom és közélet egyik jelentős súlyos tényezője volt és akit ereje munkabírás teljességében ragadott ej a 'kifürkészhetetlen akarat, a végzett. Guttmann Zsigmond dr. a hitközség nevéb en mondott a szi­vek szeretetét és háláját tolmá­csoló szavakat, amelyek "kifejezésre juttatták azt a fájdalmat, amelyét a kiváló kereskedő, a városi képvi­selőtestületi tag elhunyta széles ré­tegekben keltett. A koporsót ezután a kocsira helyezték, amelyet két ol­dalról a város díszruhás hajdúi kivont karddal kisértek és megin­Hercegkisasszony péntek, szombat, vasárnap a Diadalban HA RRYLIEDT KE Hercegkisasszony péntek, szombat, vasárnap a Diadalban

Next

/
Thumbnails
Contents