Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-17 / 13. szám

6 JNÍYÍKYlDEiL inwPtaiBBgJt^aj <IÉ,II. i iiMMnwMw»"ii>ii«ow^ mmMJXGMtíBM Ifi8. január 17. Riport a tavaszi napsütésről. Már jó' esik az jlyep kedvfe tel­jességében ragyogó rég látott napot élvezni, amint szórja sugarait a fák gyönyörű zúzmara-lombjai iközé. Csalogató tavaszi napsütés, határo­zottan, melegen süt b e a szokáso­sban kiporciózott fűtőanyagtól — amúgy is; meleg hivatali szoba ab­lakán, melyet lassé'ki is lehet nyit­ni. Talán a téli sportok rajongói ha nem tudnak teljes szivvei örülni a meleg figyelemnek, de más, el­fogulatlan egyszerű ..szív igen na­gyon kedveli, amiként János bácsi, ott a JLányi-patika sarkán szortyog­tatva ordas pipáját, akkurátosan szavakba is önti megelégedettségét, mondván hogy aszón gya: — Hát süt. — Ühüm Igy a koma és bó­lifit hozzá, mely egyértelmű a par­lamenti tudósításokban szereplő: «£lénk helyeslés a Ház minden ol­daLán»-nal. Kis hallgatás után ismét csak a János bácsi szói a tárgyhoz:, — mondván hogyaszongya: — Hát ügön süt. — Nono. ,— Igy a koma, ami ugyan nem a legszázszázalékosabb éa fenntartás nélkül harsogó jóvá­hagyás, inkább olyan ellenkezni nem akarás. De János bácsi már nem áli meg, mert maga is érzi, hogy a koma «nono»-ja nem volt az, amit megkövetel a meztelen ,igaz!ság. Mit kiprovokálandó, megkockáztatja: — Akarcsak márciusba. Választ nem kapván, kissé pis­log a komára s bensőjében riad­tan konstatálja, hogy a koma el­lenvéleményt fogalmaz. Újra pro­vokál: — Akkurát mint Gergely napkó. Jön a válasz: — No nem éppen... Kitörőben a nagy vita, amint a parlamenti tudósítás: «Nyugtal»:m mozgolódás a kormánypártom tü­nete előz ,meg. János bácsi sűrűb­ben pislog: — Nem-é? — Nem. . Csönd. Feszült várakozás. János bácsi: , i — Hm. Csönd. János bácsi: — Oszt mé? | — Mer nem. János bácsi kiveszi a pipát a szá­jából : — Oszt mé nem? A koma most már fagyos, mint egy glecser. Arcán látszik, hogy nagy adu van a markába, mit na kíyág, vége a kormánypárt, vagyis hogy János bá összes tekintélyének, amit könnyelmű provokációkkal ga ásott alá. Nem is rukkol ki vele mingyárt, mondván hogyaszongya: — Mert Gergely napkó melegeb­ben sütött. — Hát aszt má hunnét tuggyu. kend? Most jön az adu... A koma is kiveszi szájából a pipát, a szárával a háta mögé bök, hol a Lányi-féle gyógyszertár hőmérője pompázik s megsemmisítő fölénnyel vág­ja ki: — Mögmutati a higany. János bácsi kjssé megbökken...­Szemöldöke felszalad, arca egy csöppnyit fehéredik, homlokán az ér egy kicsinyég kidagad, nagyon lassan féloldalt hátrafordul. Való­ban ott a higany s mintha gúnyo­san nézne farkasszemet János bá­csival, aki nem volt ekkora kime­retlenül lebunkózó érvre elké,­szülve. Noha érzi, hogy elvesz tette a vitát, nem hagyja magát. Visszafordul, sercint egy dühöset' fejét hátraszegi, a pipát foga közé azúrja s cstak onnan szűri kl: — Neköm osizt mutathat, amji akar... Neköm a higany — firte­fánc! Imigyen hangzik a lesújtó kritika a higanyra és a komára, akt nem röstelt ilyen un huncutságot segít­ségül hozni a maga igazának. A Városi Dalegylet vasárnapi vigestje a dalárda reorganizálásának fényes sikerét dokumentálta. A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ott voltunk most egy éve a Vá­rosi Dalegylet vigestjén és ott vol­tunk vasárnap az idei vigestén is. A két műsoros est között eltelt esz­tendő lényeges változást jelent a város nagy és diadalmas múlttal dicsekedhető Dalegylet életében, uj fordulópont, a fáradás, a letargia évej utan: megfrissülés, élénk üte­mű fejlődés áll be. Ez a változás Szohor Pál főjegyző aktivitással telt elnökségével indul rn eg és a Dalegylet vasárinapi mű­soros estjén már dokumentál ódik az uj élet üdesége, a társadalom széles körű érd ekfődése, mindenképpen megérdemelt figyelme, szeretettjei át hatott támogatása a nagy kultur­értékeket reprezentáló régi Dal­egylettei szemben. Bizakodás, re­ménység, tettrekészség, lendület jel­lemzik ma már a Városi Dalegylete ez az impilessziónk a vasárnapi mű­soros est után és ez a megájlapi­tás általános a városban nemcsak az érdekelt Dalegylet körében, ha­nem a dalegylet ujabb életjelensé­geit erősen figyelő más dalárdák tagjai sorában is. A vigesten, ahol a Korona nagytermében asztalok mellett várta a közönség a műsort, impozáns közönség jelent meg, amelynek élén ott láttuk dr- Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester és Szohor Pál főjegy­zőt, a Dalegylet lelkesítő erejű el­nökét és feleségét, a városi tanács tagjait, a városi képviselőtestület több reprezentánsát, és társadalmi életünk számos értékes képviselőjét. A pódiumon Máczay Lajos a Nyir­vidék munkatársa konferálta be az egyes műsorszámokat, szellemesen aplikált élcekkel vidámítva a hallga­tókat, akik a tokonszenves fconfe­rálót lelkes tapssal jutalmazták. — A Városi Dalegyiet, amelynek kar­mesterét, Jakab Józsefet mindéi al­kalommal meleg ovációval fogadták' RÉvfy G- Pajkos nóták c. egyvele­gével nyitotta meg hatásos, szines előadással a változatos műsort. — Acs K- »Ki az erősebb« c. tréfás jelenetében Rott Bözsike "és Szek­retár Ferenc mulattatták a közön­séget nagy derültséget keltve. Ere­deti száma volt a vigestnek az olasz és magyar daloknak gitár kiséret mellett "való előadásai Mikulásy Stefi és Hajnal Muci debreceni ur­Ieányok szólaltatták meg az Adria menti holdas esték megejtő han­gulatát bensőséges, meleg varázsu gitározássai és daljal. Sok tapsot' gyönyörű csokrokat kaptak. A vig­est egyik ragyogóan kulmináló moz zanata Katona Magda két táncszá­ma volt. Különböző világítási effek­tusokban Schubert muzsikájára olyan finomsággal, gráciával, annyi szívből, lélekből fakadó bájjal, olyan meleg poézíssel táncolt a su­gárzóan szép szőke leány, hogy mind klasszikus majd később elő­adott magyar tánca a legüdébb mű­vészet tavaszos varázsával hatott. Megérdemelten forró tapsban kö­szöntük m eg a gyönyörű táncszá­mokat. Veídt: A vén bogár és a virág c. dalszámával is nagy sikeri arat a kitűnően fegyelmezett, tem­peramentummal, választékos Ízléssel éneklő dalárda, majd Liptai Imré­nek: Az anyakönyvvezető c. szín­padi tréfája nyújtott üdítően ható perceket a közönségnek. Bus Péter anyakönyvvezető szerepét Bl'zmann József alakította kiforrott színpadi tudással, felesége a temperamentu­mosán játszó fekete Margitka volt. Batta Jenőnél óvatosabb vőlegényt maga a szerző sem képzelhetett el, olyan hűséggel játszott. Éppen ilyen jellemző volt az elszánt vőlegény­nek, Szekretár Ferencnek és a bá­jos menyasszonynak, Rott Bozsiké­nek szerepléséé. Megjegyezzük azon ban, hőgy Rott Bözsike olyan bá­jos és kellemetes menyasszony volt' hogy nem hisszük, akadhat-e olyan biazirt anyakönyvvezető, aki képeö volna lebeszélni a házasságról azt a vőlegényt, aki egyszer véle indulna az anyakönyvi hivatalhoz. Flórián hivatali hátramozditó szerepét Csáky Gyula a darab sikerét »elő­mozditóan« játszotta. Nagy sikere volt a széphangu és Ízléssel éneklő Szatke Sándornak ís, aki jói poéntirozott aktuális strófá­kat adott elő viharos derültséget keltve. A gazdag műsorból külön hangsúllyal kell kiemeiiíünk Alföldi A nótás csavargó c. zenés életképét­Skirab Zoltán kifejező játékában egy rendőrkapitányt elevenített meg aki előtt, a pompásan maszkírozott nagyszerű színészi talentummal megáldott Batáfy B. Béla, mint ke­délyes dalos csavargó minden hiva­talos kérdésre egy-egy ismert dallal felel. Schatz Lajos alakította jó ábrázolással a csavargót elővezető rendőrt és amikor a szellemesen megírt darabot mindvégig feszülten és gyönyörködéssel figyelő közön­ség ovációjára kitűnt, hogy a zCnés darab szerzője Zwick Vilmos, a Dalegylet fáradhatatlan és kivájó muzsjkus alelnöke, a közönség me­legen ünnepelte az ötletes szerzőt. A gazdag műsort hatásos énekszáin fejezte be. Az énekkar a »FeI dalá­rok« c. indulót adta elő Jakab József és Zwick Vilmos zongora­kíséretével. A gondosan kidolgozott gazdag muzsjkalitásu induló mél­tón poéntímzta a tartalmas és mindvégig friss érdeklődést keltő műsort, amely után Ráfcz Marci pompás muzsikájára gyönyörködte­tést nyújtó tánc kezdődött. A tán­cot a »Rám|s csizmát visei' a ba­bám« kezdetű csárdással Sfeohor Pái a Dalegylet elnöke dr. Bencs Kál­mánnéval nyitotta meg. A fényes si­kerű műsor nagymértékben fokozta a nagymultu dalárda munkakedvét és azt "dokumentálta, hogy a Dal­egylet reorganizálása elérte célját és a Városi Dalegylet üj életet él. Ez Szohor Pál elnök, Zwick Vilmos ügyvezető alelnök, Gá 1 Elek főtit­kár lelkes agilátásának s az uj hit­tel és reménységgel, forró dalsze­retettel működő dalárdistáknak kö­szönhető. Rövid hírek. —- A magyar kormány megálla­podott az osztrák kormánnyal' hogy vegyes-bizottság vizsgálja, meg a szentgotthárdi esetet. — Kellog jegyzéke megérkezett Londonba. — Stsygokái Károly bécsi orvos olyan kenőcss'zerü készítményt ta­lált ffel, amellyel az olyan bejege­ket, akik nem tudnak a szájukon át magukhoz táplálékot venni, a bőr pórusain át lehet táplálni. — A norvégek Nanse n és Amud­sen emlékére muzCumot akarnak felállítani, amelyben ösiszegyüjtik mindazokat a modelleket, műszere­ket, térképeket, naplókat, felsze­relési tárgyakat, amelyek a két sarkkutató utjaina emlékeztetnek. — Chamberün éa William Rog­ger^repülöknek ,ne m sikerült Risz­tics magyar repülő időtartamri­kordját megdönteni. — A Biumenstein-ügy egyik vádlottját De Bogenvalt 25.000 frank biztosíték ellenében szabad­lábra helyezték. . — Budapesten az Eötvös-téren egy villamos elütött egy gépkocsit, amelynek utasát Fináczy Ernő dr. miniszteri tanácsos .feleségét sé­rüléseivel a Ver«bély-klinikára szállították. — Erdélyi Béla egyik bűntársát, Filó Józsefet ismét letartóztatták. — Azt a száz bányászt, aki Caiy mellett beomlás következtében a bányában rekedt, sikerült egytől­egyig .megmenteni. , — A Szamos Kolozsvár mellett elhagyta a .medrét és ötven kül­városi házat elöntött. — A Temes foiyó emelkedése Bánátot elöntéssel .fenyegeti. v— A ,vi'ág legöregebb embere Norvégia egyik kis falujában él, Oiaf Andersennek hívják, 145 éves, 111 éves koráig nőtlen volt, 14 év óta özvegy és most csak az az egy bánata van, hogy megszeret­ne nősülni, de nem kap életpárt. — 'Szikszón másfélmilliardos költséggel közkórházat építenek.' — Londonban értekezletet hivtak össze az árvízkatasztrófa ügyében. — A Times meg van elegedve Magyarország gazdasági helyzeté­vel. , — Miskolc az Avas-telepén há­romszáZágyas menedékházát épít­tet. — A meggyilkolt bajor minisz­terelnök csaladja < életjáradékért perli az államot. — A banjalukai mohamecíánus

Next

/
Thumbnails
Contents