Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-10 / 280. szám
Üyiregjháza, 182?, december 10 • Szombat XX VIII. éTfoJyam. 280 sxára. SzentLászlótégy csodát! A nagy királyt a nagyváradi székesegyház kriptájában temették el. Ott nyugodtak szent hamvai. Szelleme bizonnyal most is ott őrködik kedves városa felett... Ah, milyen virrasztás lehet az! Nagyvárad az oláhok kezén ! K assa ( a Rákóczi városa a csehektótok kezén! Kolozsvár, a Hollós Mátyás városa megint az oláhok kezén! Zára, Spalato, a Kálmán király városai a szerbek kezén ! ! Magyarok Istene ! nagy a te türelmed ! Mi szegény árva magyarok, de mélyre sülyedtünk ! ! Már nem is tudjuk talán, csak olykor riadozunk ! Olykor, mint \ mostan is, amikor ide hallatszik a rabságba jutott magyarok vészkiáltása. Nagyváradon, a Sze nt László városában duhajkodik az oláh és véresre veri, agyonszurkálja szidalommal illeti a védtelen magyart. Durva állatiasságában nekiesik a jogaiból, polgári biztonságából kivetkőztetem magyar lakosságnak és üti agyba_főbe, káromolja, szidalmazza, hogy nehéz hallgatni a földnek és keserves elviselni az érező szívnek ! Diákok, a kultura nevében összesereglett diákok rendezik a véres dáridót és zsidó-kérdés ürügyén, meg Rothermere-kérdés ürügyén rátámadnak az oláh kénynek.kedvnek kiszolgáltatott magyarságra, beverik ablakait, éktelen orditozásokkal lebecstelenitik utcáikat, megverik a közülök nyíltan mutatkozókat, leszurkálják az ellenszegülőket és akad néhány vitéz, aki neki-induí a biharkeresztesi határnak, hogy ott tüntetést rendezzen a Csonka-ország ellen... Persze a nagy vitézség csak addig tartott, amig a határszél felől lengedező szellő észre nem téritette őket, hogy ott a határon Horthy-bakák állnak.... A vér eláll az ereimben, mikor ezeket a piszokságokat leiromTele van a világ a folytonos árulkodással, legutóbb az osztrák parlamentben hangzott el, hogy a magyarok állandóan veszélyeztetik a békét és állandó háborusveszedelmet jelentenek KözépEurópára | i Hát mondja meg valaki, akiben még van egy szemernyi becsületérzés, — mondja meg : hát csoda lenne!? Hát lehet ezt tűrni? Lehet ezt tovább birni! ! ? ? Mi vagyunk a kifosztottak, mi vagyunk a megcsonkítottak, a kiraboltak... és ráadásul nekünk kell időről-időre elviselnünk ezeket a folytonos megalázásokat és sérelmeket is ! ! ! Ha megfordítva lenne, ha a mi ott lakó rab-testvéreink rendeznének olykor lázadásokat, tüntetéseket, verekedéseket az ottani betolakodó oláhhivatalnokokkaf, beszivárgó oláh polgárokkal szemben, hát még csak meg lehetne magyarázni. Mindenki megértené, hogy lázadoznak, elégedetlenkednek... De igy, megfordítva ..., hogy ráadássut még jobban megkeserítsék nekik a rabkenyeret ... Ezt igazán nem lehet érteni, de értse meg az egész világ... nem lehet tovább tűrni se ! ! ! Tudja meg az egész világ; hogy igy csakugyan égő kelevény vagyunk Európa testében! Folytonos ési állandó tűzfészek vagyunk a világbékének csúfolt statusquo kebelében, hogy háborús veszedelem vagyunk egész mivoltunkban, minden gondolatunkban, minden elszánásunkban és őrült szenvedély lobog bennünk a revansért, a jóvátételért, az igazságért, amig az igaz Ságtalanságot meg nem bosszuljuk, a ráadásul osztogatott- sértéseket meg nem toroljuk! Nagyváradot nem felejtjük! Szent falai közé temetkezett nagy Királyunk szelleméhez, Szent Lászlóhoz esedezünk: Szent László tégy csudát! Te ki életed magasztos erényeivel méltóvá tetted magadat arra, hogy szentté avassanak, aki kegyességeddel, lovagiasságoddal érdemessé tetted magad arra, hogy az Egyház legérdemesebb védelmezői közé sorozzanak... soha nem évülő érdemeidre hivatkozunk és könyörgünk Hozzád: Tégy csudát és állj elárvult nemzeted élére! I Vond ki hüvelyéből hatalmas vitézi kardodat, amelyet annak idején a pogány ellen forgattál Krisztusod szolgálátára és {Szenteld azt fei újra elárvult nemzeted szolgálatára! a ránktörő iuj pogány leverésére, kiverésére! i Küldd dicső szellemedet a mi ve" zéreínkbe! Hassa át azokat a régi magyar virtu9, a régi magyar becsületérzés! Hogy azt a szégyent' amit aljas oláh-hordák a te szem városodra hoztak, megtorolhassuk, lemoshassuk és szent egyházad falait újból felmagasztalhassuk! Sasi Szabó LászlóEgész Kolozsvárt kirabolták a román diákok. A vonatok utasait kifosztották, összeverték, majd kidobálták őket a vonatból, á katonaság néma szemlélője volt a vandalizmusnak. — Kincses Kolozsvár valóságos csatafér képét mutatja. nyek előre meghatározott rend szerint történtek s egy titkos hatalom állott a diákok háta mögött, amely pénzzet is bőven ellátta Keleteurópa ifjú hordáját. bert sem tartóztattak le. Este fél 10 óra volt, amikor a diákok fefszálltak a vonatra s tovább utaztak. — Megállapítást nyert már eddig is az, hogy az összes büncselekméAz olasz sajtó i egvető hangon ír a román diákok véres zavargásáról. A diákok szabadjeggyel utaztak, sehol sem fizettek élelmiszerekért es szállásukért, s a áklyásmenethez szükséges 6000 gyertyái is lopták. a magyar kultura ősrégi városában erkölcstelen céllal rendeztek zavargásokat. A »Corierra della Sera« ismerteti a magyar parlamentben elhangzott tiltakozó beszédeket. A »Tribuna« hozzáfűzi tudósításához, hogy értesülése szerint a tüntetők Máramarosban is hasonló botrányokra készülék. Hasonló értelemben írnak a csütörtöki lapok is. A római Messageró első oldalán nagy cikkben foglalkozik a botrányos eseményekkel. Megállapítja, hogy Nagyvárad a magyar civilizáció ősrégi városa, melynek legnagyobbrészt magyar lakossága a legteljesebb elnyomásnak van kitéve. A magvar irredentának ebbe a régi fészkébe antiszemita tüntetés céljából érkezett 6000 román diák célja az volt, hogy a gothermere akció ellen demonstráljanak. Útjuk során sehoi nem fizettek és a pincéreket azzal utasították el, hogy menjenek Rothermeréhez panaszkodni. A nagyváradi Park Hotef tulajdonosától 150 szobát rekviráltak el és fizetés helyett ugy megverték, hogy belehalt sérülésébe. A »Messageró« a Park Hotel tulajdonosán kivüi még három magyar ember nevét emliti meg, akiket a román diákok Folytatása az 5. oldalon. Egyes szám ára IS fillér. Kolozsvárról jelentik. A Nagyváradról elu'azó oláh diákok már a vasúti állomáson megkezdték la botránysorozatok folytatását. A vonat összes utasait igazoltatták, akik nem voltak románok, azokat öszszeverték, kifosztották, podgyászaikat elszedték, majd kidobálták őket a vonatból. így érkeztek Bánfihunyadra. Bánfihunyadon az 'üzleteket kirabolták, az utcán járókelőket összeverték, majd &z állomáson megállították a bukaresti express vonatot. Az utasokat itt is összeverték, mindenkübői kifősz tották, majd ráadásul az expressvonat valamennyi ablakát beverték s berendezését tönkretették. A rettenetes pusztítás híre jókor megelőzte a diákok Kolozsvárra, érkezését, ahol a legnagyobb rettegéssel várták azt a pillanatot, amikor ők is a nagyváradiak sorsára jutnak. Éppen ezért az üzleteket mind bezárták. A rollókat lehúzták, a kirakaiban levő árukat beszedték s OjZ utca teljesen elnéptelenedett. Kolozsvár mégsem kerülhette el végzetét. A vad indulatoktól fűtött mintegy 2500 oláh diák és 700 főnyi leányhorda nekiesett a lezári redőnyöknek, valamennyi üzle e* összerombolták, amely fölött magyar, szász, vagy zsidó tulajdonos neve állott. A fiuk az utcán járóka" verték véresre, a diáklányok pedig az üzle;eket fosztogatok nagy előszeretettel. Ezután bevonulta;k a zsidó templomba, amelyet a szó szoros éneimében véve leromboltak. Teljes két órán át tartott a2 ítélet ideje Kolozsvár felett s a fosztogató diákok munkáját teljesen tétlenül szemlélte a csendőrség és a katonaság. Este 7 órakoi végre rászánták magukat a katonái is arra., hogy figyelmesen eltávolítsák a diákokat Kolozsvárról, amelyet valóságos csatatérré változtattak át. Azonban egyetlen egy emRóma. Az olasz sajtó foglalkozik a nagyváradi események ismertetésével. A déli lapok közül az »Ii Tevere« megállapítja, hogy a román félhivatalos ügynökségnek cáfolata és megnyugvásra törekvő jelentése nem fedi a valóságot. Nem igaz, hogy a véres zavargásokat kommunisták rendezték, hanem Cuza román professzor román diákjai voltak azok, akik ingyen utaztak a regátból Erdélybe, és már a határon botrányokat provokáltak. A továbbiakban ismerteti a lap Pakots József képviselő beszédét és megerősítette azt a felfogást, hogy a véres eseményeknek nem annyira antiszemita, mint inkább magyarellenes jeliege volt. Az esti lapok .így a Giornale D' Italia, a Tribuna, és a Lavoro d' Italia kiemelik, hogy a régi királyságból szabadjegyekkel Erdélybe csőditott diákok mindenütt botrányokat okoztak, hogy a szín-magyar lakosságot megfélemlítsék. A tüntetők sehol sem fizettek élelmezésükért és szállásukért és • a Qíornale d' Italia' szerint a fáklyásmenethez szükséges 6000 gyertyát is lopták. A milánói Popoló d' Italia szerint a románok hiába akarják az eseményeket egy egyszerű utcai botránnyá kicsinyíteni, tény az, hogy
