Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-08 / 279. szám

mt t D£»3£. 1927. december 8 •anmnta Drágaság és adópolitika. A Népszövetség kiadásában érdekes könyv jelent meg a napokban. Ez a könyv nem a leszerelés problémájával, nem a világbéke biztosításával foglalkozik, hanem pontos statisztikai adatokai és kimutatásokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a Népszövetség kebelébe tartozó egyes államok adórendszere milyen irányelveken alapszik, miből fedezik az államok kiadásaikat és milyen szempontok irányítják nemzetgazdaságaikat ? — Az adatokból megtudjuk, hogy az európai országok a háború utáni kilencedik évben is fogyasztási adókból fedezik bevételeik túlnyomó részét, holott ma már alig van oly jelentős közgazdász, aki el ne ismerte volna a fogyasztási adók igazságtalanságát és azok hatását a drágaság alakulására. Ám lássuk pontosan és részletezve a kimutatast. Az európai államok legtöbbje átlag kiadásainak ötven százalékát fedezi a fogyasztási adóból. Kivételt képez Franciaország, amelynek még ma is nagy terhet jelent' az elpusztított területek fölépítése, itt a százalékszám 63. És toronymagasságnyira emelkedik ki, mint nemzetközi specialitás ezen a téren Magyarország. Nálunk terhelik a legsúlyosabban az adók a fogyasztóközönséget. — Nálunk drágul legmértékteleneb

1bül minden lenyelt falat, minden ruhadarab ára a vámtól kezdve a gyároson és nagykereskedőn át addig a pillanatig, amíg a vevő a detailistánál megvásárolja. A fogyasztás; adó tehát lényegében nem is egy, hanem három-négySzeres megadóztatás. Az állami kiadások 75 százalékát fedezi a magyar kormány ebből az egy bevételből. Egészen rendkívüli perspektívákat tár fel ez a szomorú kimutatás. Szinte kiugró szám a vaskos kötet számtengerében. Szomorú,hogy ezen a téren viseljük az elsőséget. A drágaság okát nem sikerült földeríteni és meggátolni, a közszükségleti cikkek árai számbavehető csökkenést a pengővaluta bevezetése óta sem mutatnak fel és a nyomor enyhüléséről sem számolhatunk be. Talán ezen a ponton az állami adók rendszerének vizsgálatánál fognak rájönni arra a fogas problémára, hogy mi is okozza tulajdonképpen a drágaságot. Teljes megértéssel' pénzügyi kormányzatunkkal szemben, amely bizonyára sorraveszi az összes bevételi lehetőségeket és tekintettel van az ország gazdaságilag 4 letört lakosságára, azt az ötletet kellene felvetnünk, hogy adópolitikánk orientálódjon más irányba és fogadja ef például mértékadónak a német birodalmi pénzügyminisztérium rendszerét, amely az egyenes adók progresszivitása elve alapján épült fel és azt eredményezte, hogy a birodalom nemcsak jóvátétel; kötelezettségeinek tud teljes mértékben eleget tenni, hanem még a hadikölcsönöket is valorizálta és a háború károsultjait, rokkantjait, özvegyeit és árváit is megfelelő kárpótlásban, illetve segélyben részesíti. Tévedés volna ebben a tanácsban bármilyen felforgató tendenciát is keresni és távol áll tőlünk az a kérdés, hogy át nem gondolt kísérletezések meddő talajává tegyük adópolitikánkat. A különböző adórendszei-reformátorokíra már eléggé ráfizettünk, ilyen fölösleges luxusra nincs pénzünk, de alapos számításokon nyugvó, az ingatlantulajdonosok és a vállalkozók teherbíró képességével számoló rendszer bizonyára meg fogja találni a módot, amely kiküszöbölheti azt a lehetetlen helyzetet, hogy közintézményeink és hivatalaink fenntartására a kiadások 75 százaléka annak a fogyasztónak zsebéből kerüljön elő, aki egyszerűen csak Ieg_ elemibb létszükségleteit fedezi: eszik és ruházkodik. K

edden délután kísértek ki utol- s só útjára Bogár Lajost, Nyiregy- ; háza volt főjegyzőjét. A városhá- j za udvarát szorongó embertömeg j lepi el, akiket nem a vérszerinti kapcsolat, hanem az igazi szenetet és megbecsülés késztetett arra, hogy a végső tiszteletet megadják a patriarka kort ért derék férfiúnak. Ravatala körül a vármegye és város hajdúi állanak díszben, kivont karddal. A ravatal szinte roskadozik a koszorúk tömege alatt. Áhítatos csend tölti be az udvart. Fél 3 órakor érkeznek a temetési szertartást végző ev. lelkészek, Krieger Mihály lelkész, Máczay Lajos az ev. Kossuth reálgimnázium vallástanára, amely iskolának az elhunyt helyettes felügyelője volt, és Krecsák János segédlelkész Felhangzik a gyászdal. A Városi Dalegylet temeti a gyászdallaf első dalárdistáját, a Városi Dalegylet egyik megalkotóját. A gyászdal elhangzása után Krieger Mihály lelkész a Z

coltáriró ezen szavaival : »Békességben fekszem fe és legott elaluszom, mert te Uram egyedül adsz nékem bátorságos lakozást« vesz bucsut Bogár Lajostól. Röviden méltatja pályafutását, melynek kiemelkedő mozzanatai között életének azt a szakaszát látja, amikor a családi életet nem élő ember egy sokkal nagyobb családnak, e város árváinak ügyét vezeti az édes apák minden szeretetével és gondosságával. Méltatja mint polgárt, mint a tanügynek évtizedeken át lelkes barátját s a tanítók igaz támogatóiát s méltatja bizalmat, hitet keltő hazafias érzését. A holttest megáldása után Szohor Pál városi főjegyző a következőket mondja : Tisz'elt gyászoló 'közönség! Ez a Városháza-épület, melynek udvarán ma össz'-'gyülekleíztünk, hogy elköltöző öreg bará'uniat szemszögletünkből kibuggyanó titkos könnyhulla assal kísérjük utolsó útjára, (£z az épület még csak 12 éves volt, mikor 1885 március Idusát követő napon egy 33 éves ifjú lépett be ruganyos lép'fefckei a kapuján |és leült dolgt^*, árvaszék asz'ata mellé. A fiáiai épület és a dus fürtü ifjú azóta összeöregiedíek; 42 esztendő murr bakohójaban lekopott (Tóink sokso,. ünnepi zománc, de a lelkük megmaradt a fiatalság 'örök tisztaságában. 42 esztendő |után ma újra meg fognak nyilni a városházaépület szárnyas ajtai, hogy kibocsássák magukon íitolsó földisétájára Bogár Lajosi. Ha a váró ba vetődött ideglein tévedt volna be e ravatal mellé és közénk gyászoló nyíregyháziak közé,, aki m

em ismeri a mi nemes törekvéseinket, melynek Bogár Lajos mindég egyik vezfetöoszíopp. volt éa aki isohasem látta ezt a csupa sziv, csupa (munka, csupa fiatalos hevülettjei megáldott ősz embert, aki ma ,már fekete koporsójából hallgatja a búcsúzás fájdalmától meg-megcsukló szavaimat — ez az idegen ember is néma tiszteletiéi állna meg |a koporsp élőit. 42 esz:endős munka periódus után — égő áldoza ul helyezve oda életét a város .(oltárára — dicsőségéről beszél ez épülje t minden köve, — gyöngybe.üs írásától roskadozó irattári polcaink, a sok nyugdíjas ősz pajtás és mi fiatalok, akik 'tanítómesterünket gyászoljuk. " 42 esztendei szolgálat után nincs többé sízükség dicsérő és magász aló szavakra, hanem ki kell nyi.ni szivünknek legítko abb rejKí; aj ait, hogy belássanak oda mai és jövendő polgárai, a nyíregyházi népnek, miként tudjuk megbecsülni nagyja inkát, akik abban szelleműitek át, hogy szolgáivá szegődik árváknak, koldusoknak és elhagyottaknak. Szolgáivá szegődtek megalkuvás nélkül ennfelk a mi forrón szeretett városunknak. Az írás szava mondja: «Ha jól cíJelekbd él, e

melt 'fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselek ed él, a bün a

z ajtód előtt leselkedik és reád van vágyódása». Te — Bogár Lajos — amikor átlépsz most e földi létet az örökkévalóságtói elválasztó- küszöbfán, emelt főyei járhatsz. Jól sieiekbd'tél. Nézd a végi-ztességedre összegyűlt bará taid és tisztelőid sürü sorfalátf; az a néhány könnycsepp, mely az egyedül élő ember koporsója méllől hiányzik, ;százszorozva ott ragyog tisztelőid és barátaid szemében, akik testvéri és gyermeki szere'et.el jöttek koporsódhoz utoljára szori'ani meg elsárgult kezSjdet. Magam, aki elsőnek nyitottam be halotti szobádba, olyan szerétét-, tei sjettem lezárni valaha mosolygó, de jakkor már megíörtfényii két szemed, imint gyermek szokt

a távozó szülői homlokáról lesimítani a fájdalom és gond redőit. Életrajzát néhány dátumból fceli csokorba fonni, hogy dicsőség övezze érte. 1852-ben született, háS&íiKS Nagy karácsonyi vásárt rendez \ az előnyösen ismert Sándor Re2sö órás és ékszerész cég Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 3. szám. Óriási választék! Rendkívül olcsó árak! Telefon: 229. 7*70-11 Dr. OETEERféie sütőpor és vanillincukor igy eredményez! A 127 receptet tartalmazd könyvet kívánatra Ingyen é9 bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Contl ucca 25 rom esztendővel a magyar szabadságharc után. A magyar akkor sem volt szabad hazája földjén. Ügyvéd lett s 33 éves korában a tisztviselői pályát választatná. 1885 március 16-án árvaszéki ülnökiéit 9 e ^sztségét 1902-ig vi el fc.am'kor főjegyzővé lépett elő. Becsülettel töltö^e be ezen állását 1914 február l-ig, amikor betfeg és fáradt testijei nyugalomba vonult. A háborús éveket betegen 'ölHTtfe, d 1'92l-ben — ez lesz'legszebb időszaka munkásságának, a ínjijnde: napi emberi életet meghaladó nagy heroizmus — városa hívására újból visszatért a munkaasztalhoz ésfoly tatja tovább a gyöngybeíjfik végeláthatlan sorát, tanácsokat oszt -nekünk fiataloknak, Jikik olyan ,félve léptünk be pipafüstös szobájába, mmt iskolás gyermek szokott u szigorú, de jóságos tani tóm estler^ elé járulni. A hivatalszobán kivül száz és száz alkalmat keresteti és tálált a munkára a társadalom különböző terein. Ideseregletyek ravaljala köré a dalárdisták, mérv ö volt ai első dalárdista Nyíregyházán, 4it állanak koporsója körül a tűzoltók, mert nála nem volt igazabb tűzoltó Nyíregyházán, és (itt vannak mindmind a "tanítók, mert nála az iskolaügyet senkisem szerette jobban Nyi.egyházán és 'itt vafn e városnak ezer éa lézer polgára, mert Nyíregyháza 9enkit "sem szeretett jobban az ő örökifjú, «fehérszegfüs» Lajos bácsijánál. i A Városháza-épület szárnyas aj taja 42 teztendei barátság utpi újra kitárul, hogy kiengedje utolsó földi sétájára a megőszült, megroggyant lábu ifjú barátját. De a leiké itt marad a városházán, s a Sizemünkből titkon kibuggyanó könnycsepp megpecséeii laz ő örök emlékét. Az írás szavamond" ja: «Ha jól cseleked él, emelt fővel ' járhatsz». Menj-menj az örökkévalóság utján emelt fővel Bogár Lajos, jól cselekedtél. Az Isten áldja meg emlékedet! Szohor Pál búcsúztató szavai után még egyszer felcsendül a városháza udvarán a Városi Dalegylet gyászéneke s felteszik a koporsót a gyászhjntóra s megindul a (halottal a menet az utolsó földi sétára. A lelkészek kocsi

;a után egy tűzoltó viszi babérlevelekből font koszorú között bársonypárnán levő tűzoltói érdemérmét az elhunytnak. Utána a tűzoltók díszszázada jön Antal János parancsnokkai az élén. Ezt követi az ev. Kossuth reálgimnázium t

anári karának s a VII. és VIII. osztályú tanulóifjúság csoportja. Azután jön a koszorút és a tetemet vivő gyászkocsik után a végeláthatatlan tömeg. A gyászkocsi két oldalán fákTöbb ezer főnyi gyászoló tömeg kisérte utolsó útjára Bogár Lajost, Nyíregyháza város nyugalmazott főjegyzőjét. Szohor Pál főjegyző mondotta a gyászbeszédet.