Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-25 / 293. szám

- •5»27. december 25 23 a közönség. Bemegyünk öltözőjébe. Beszélni kezd. Szemébői dacosan tükröződik a jövőbe vetett hit. — Gratulálok a nagy sikerhez. Lemondóan int: — Mersz-e Mary ? Mit mondjak róla ? Revü... a szerepek elsikkadnak; a látványosság és a tánc minden színészi munkát feledtet a közönséggel. Nincs egyén, csak összesség van. Ez kell a publikumnak. Egy azonban biztos : a siker. A 100 előadás biztositva van. Szinte rezignáltán, szomorúan beszél. Mintha a jazz-bandos kultura é^ a dekadens tömegizlés temetőjében volnánk és Don Quijote harcát vivná az eszmék és gondolatok fegyverével. De felcsillan a szeme, mikor a legközelebbi szerepe után érdeklődöm. — Végre egy megfelelő szerep — válaszol. A Thearózsa főszerepét bizták reám. Martos és Szirmay (Alexandra szerzői) uj operettjét tűzte ki próbára a Király Színház igazgatósaga. Nem a régi vágású, szirupos, busédeskés kijárt utak vándora ez a darab, hanem komoly értékeken felépült, ragyogó zene és pompás szöveg. Már előre örülök, hogy kiállhatom az értékeim igazi tüzpróbáját és megmutathatom a főhős emberi alakjának művészi elképzelését. Mi előre látjuk a biztos sikert. Hiszen nem feledtük el még őt a Rip van Winkle, Hajdúk hadnagya főszerepeiben, még élénken él emlékezetünkben a Hamburgi menyasszony Choltay Bálintja, amelyben képességeinek javát nyújtotta és amelyben kinyíltak a szivek számára és a közönség szeretetébe fogadta. Nyíregyházára terelem a szót. — Remélem, ne

m felejtett el a nyiregyházi publikum, mert fájna, ha elfelejtenének. £lete

m legkedvesebb napjait és estéit ott töltöttem. Különös fontossággal bir életemben Nyíregyháza: öt éwei ezelőtt ott kezdtem el pályámat és az idén onnan szerződtettek a fővárosba. A nyiregyházi forró esték emlékeit, a Nyirvidék kritikáit még ma is szenetettel őrzöm. Pedig nem vagyok hive a krtika-gyüj tésnek, de ezek hozzánőttek szivemhez. A színésznek nincs múltja, csak jelene és jövője. Soha vissza, mindig előre ! Első vendégszereplésem állomása Nyíregyháza lesz. Babonás hittel fogok játszani, bogy a régi emlékek varázsa eleven életre keljen újra. Az ügyelő csenget. A jazz-band muzsikája átszűrődik a folyosókra. Elbúcsúzunk egymástól. Vissza ülök a nézőtérre és a »Mersz-e Mary« utolsó felvonása után szívből tapsolok a nyíregyháziak nevében is, a nyíregyházi leányálmok hősének. HÖTORONY A TESTEM. Hótorony, hó-vár a testem, a lelkem néma hóharang ; szemeim bágyadt hószemek hóváram tornyán fénylenek. Hótestem a fagytól erős. Az ég hópihét permetez, mint liszttel szórtak, kerti fák állnak kertben mozdulatlan. A kút mélán, öntudatlan párát hord az udvar fölé. •Szivem is, mint befagyott tó, alszik a való mezején; nem álmodik örök nyárról régi, nem fejtett csodáról s kezem pihen a térdemen. Ujjaim hosszú jégcsapok, lábaim kemény kősziklák. Fülem elromlott antenna és bűvös szó nem terem a lázas, fehérült ajkamon. Tornyom harangján nincs kötél' lelkem harang

;a néma lett, elveszett minden, ami jó és minden-minden csupa hó és oly jóságosan fehér. A dér hajam is festi már, korán megfogott az idő. Bár nyár lenne, vad, mámoros s lennék gondtalan, ostoros az ifjúság érces lován. Orosz Iván. Miért nem sütnek a nyiregyházi pékek barna kenyeret? (A »Nyirvidék« munkatársától.) Lapunk egyik régebbi számában közölt cikkre, amely a barna kenyér táplálóbb voltát a fehér kenyérrel szemben kiemelte, több felszólalás érkezett szerkesztőségünkbe. Egyesek ezt érthetetlennek találták mások pedig, kik már régebb idő óta nélkülözik a barna kenyeretörömmüknek adtak kifejezést. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy az olvasóközönséget részletesen tájékoztassuk e kérdésről, amery külföldi országokban különösen Németországban nagy vita tárgyát képezte, ahol a búzaszükségletet más országokból kénytelenek fedezni' mig a rozstermésük a szükségletet kielégíti. Hogy a barna kenyér előnyeire rámutathassunk, fontosnak tartottuk leközölni a különböző lisztfajták tápanyagait o/

0os összetételükben, amely 1000 gm.-ra vonatkozik : Ha e táblázatot összehasonlítjuk, azonnal feltűnik, hogy a rozsliszt kalória értéke több mint a durva vagy a finomabb búzaliszté, habár nem sokkal, de a szegényebb társadalmi osztályok élelmezésénél, kik sokszor nem tudják a napi elegendő kalóriaszükségletünket se fedezni, ez a kevés is szerepet játszik. . A rozsliszt előnyeire ezek szerint a következőkben mutathatunk rá : Nagy víztartalma miatt nem szárad ki gyorsan, hosszabb ideig marad friss. Sótartalma a legnagyobb ami a tápláló hatáson íavüí még bizonyos fűszeres ízt is ad a kenyérnek, az ember nem unhatja meg, még ha hosszabb ideig fogyasztja sem. Nagyon nagy a cellulose tartalma, amit sokan a hátrányára írnak. Az igaz,, hogy fehérjékben a rozsliszt a leglényegesebb és ezek nehezebben emésztődnek: és szívódnak fel, mert a sejtekhez az emésztő nedvek az emészthetetlen cellulosefai miatt nehezen tudnak hozzáférni, amiért is egy részük változatlanul hagyja ei szervezetünket. Ellenben, ha meggondoljuk, hogy a bélfalaknak milyen fontos ingere a cellulose és a bélkiürülést mifyen nagy mértékben segíti elő, könnyen " beláthatjuk, hogy a székrekedésben szenvedőknek milyen nagy segítségére van, Liszt N > Fehérje Zsir .55 «a> 73 Cellulose Rozs 126 96 14 739 13 Durva buza U5 ,16 16 734 9 finom 127 ;io7 11 747 3 12,3653 10 3633 3602 hiszen az orvosok is szívesen ajánlják a rozskenyeret e hatásáért. Nagy előnye még a rozskenyérnek, a nagy vitamin tartalma. Az ujabb vizsgálatok kiderítették, hogy amig a búzalisztnek elenyésző a vitaminje, addig a rozsliszt bővelkedik benne. Különösen a B. vitamint tartalmazza bőven, de A. és C. vitamin tartalommal is bir, ha kis mennyiségekben is. A vitaminek re a szervezetnek feltétlen szüksége van. Egy régebbi számunkban ez"a kérdést már bővebben tárgyaltuk, itt csak annyit mondhatunk, hogy a vitaminek hiánya különböző betegséget hoz létre. Az említett B. vitamin hiánya, amelyet a rozsliszt bőven tartalmaz a beri-berí nevü b

etegséget okozza, mely általános gyengeséggel kezdődik és súlyos bénulások között vezet a halálos véghez. Az északi tenger egyes szigetein nagyobb mértékben pusztított ez a betegség és a gyógyítás módjára egy véletlen vezetett. Egy zivataros időben egy korpát szállító hajó az egyik sziget közelében zátonyra futott. A lakosásg a korpát a kenyerébe sütötte és a beri-beri betegség eltűnt a szigetről. Dániában a háború alatt, ahol a szigorú határzár miatt a semlegesség dacára is sokat szenvedett a lakosság, az állam elrendelte, hogy a gabonát másra, mint élelemre, i^i használni nem szabad, sőt korpával kevertette a liszteket. Ennek a hatása nagyon is üdvös volt, mert a vitamin hiány okozta beriberi betegek száma nagy mértékben csökkent. ' A rozskenyérnek előnye még a2. olcsósága is. Jóvai olcsóbb, mint a fehér kenyér és ez a tulajdonsága a mai nehéz viszonyokban nagyon is számba veendő. A finom buza lisztből a járulékos tápanyag — a vitamin — hiányzik, mert ez a magvak héjában foglaltatik, ami őrlésnél "kikerül, viszont a fehérjék jobban kihasználódnak az emeszthetetle

n cellulose kicsiny tartalma miatt bennük, legjobb, ha félbarna kenyeret fogyasztunk, vagyis rozs és búzaliszt keverékébői készített kenyeret, ami mind a két lisztfajta előnyeit egyesíti. A pékek legnagyobb részt fehér kenyeret sütnek. Ugy ezeknek, mint a péki süteményeknek állandó használata nem célszerű. De akik szeretik, éljenek vele. Azonban gondoljanak a pékek azokra is, akik a barna kenyeret szeretik és akiknek sokszor orvosi rendelés miatt van szüksége e kenyérfajtára. Ha alkalmas hirdetésekkel a közönség tudomására hozzák, hogy náluk ez is kapható, bizonyára nem csalódnak majd számításaikban és a barnakenyeret fogyasztók táborának kívánságai is kielégítést fognak nyerni! Egy orvos. Modern kölcsönkönyvtár az Ujságboltban Karácsony ünnepén gondoljunk Pestalozzira, kövessük példáját a gyermekek iránt való szeretetben. Karácsonyt az elhagyatottaknak ! Ilyenkor december havában, mikor a karácsony közeledik, az emberi lelkek valahogy nem olyanok, mint máskor. Megérzik az embeiek' hogy ez az ünnep Jézus Krisztus születésének szent ünnepe, egyúttal a szeretetnek is az ünnepe és a szeretet m

eIegé árad szét a szivek minden kis zugában. A karácsony ünnepe az egész december hónapot, >e hó szürke köznapjait is valami titokzatos varázzsal vonja be, mint a fa ágait a tél ezüstös zúzmarája. Mintha jobbak, mintha megbocsátóbbak, érzésekkel teljesebbek lennének ilyenkor az emberek. Sok mindenről lehet gondolkozni a hosszú téli estéken, az örökké töprfengő, tévelygő emberi lélek kis hajója olyan egyedül és tanácstalanul hánykolódik az élet hatalmas óceánjának hullámain. Miért vagyunk ? Honnan és merre tartunk ? Hol a oél ? Miért a sok nyomor és szenvedés, miért hangzik fel annyi feljajduló szó' mikor a magas fejlődési fokot elért kultura oly sok igyekezettel siet, hogy segítsen ott, ahoi kell, ahoi még lehet, ahol még nem késő! Vagy talán ott van a hiba, hogy a nagyvonalú igyekezet nem izmosulhat cselekedetekké az esetek sok százalékában ? Rohan, fut az idő! Ugy elmegyen fejünk felett, hogy észre sem vesszük az elmúlását. Mintha csak a két kezedbe hajtanád l

e fejed, álomba szenderülnél és mire felébredsz, egy ezüst hajszálat látsz a kezeden... Oh ne is eredj a tükörhöz, mert még töobet is találhatnál, de ha nem látod, legalább abban az .illúzióban éisz tovább, hogy fekete a hajad... Elérkezett a karácsony ünnepe í Talán egyetlen ünnepnek sincs annyira családias jellege, mint a karácsonynak. A gyermekek, az emberiség virágoskertjének örömjühnepe egyúttal ez, mely téged is viszszavisz elmúlt, boldog gyermekkorodba ! Akkor még csak örülni tudtál, mert a fájdalomtól megőrzött a gondos szülői kéz, akkor még csak a boldogságot ismerted, mert a bánat felhőit édesanyád' keze elhessegette homlokod felől. Ember-testvérem ! Ezen a szent estén szentelj pár percet e soroknak! Karácsony estéje van ! Hagyjuk el most a fényes és ragyogó karácsonyfáktól díszes paloták és kőházak ablakait, keressük föi azt a városrészt, ahol kicsinyek a hajlékok s rajtuk apró ablakok' mint kis mécsek világítanak az éjszakában. Jöjj el velem, nézzünk be egy ilyen kis ablakon ! Lépjünk csendesen, mert észreveszik, hogy künn jár valaki! ... A családfő az asztalnál ül. Gondszántotta homlokát megvilágítja a kis lámpa gyér lángja. Felesége a tűzhely mellett levő széken elhelyezett kicsiny karácsonyfa mellett áll, körülötte négy kis gyermeke. Hozzásimulnak, mint a folyondárok kapaszkodnak anyjuk ruhájába, kerekre nyitott nagy" bámuló szemüket és sovány arcocskájukat a kis fa néhány gyertyájának lángja aranyozza körül. Ezek a csukott (gyermeki ajkak, most némák és mégis mily sokat mondanak, gyermeki szemek és mégis milyen kifejezők ! Belebámulnak a gyertyák lángjába, közben föl-föl néznék édesanyjukra. Nem nyílnak panaszra a parányi ajkak a sovány vacsora és a karácsonyfa tulszerény volta miatt, csupán a legkisebbnek görbül lefelé egy kissé, mert a mézes kardja el törött »Anyám, az uj cipőmet elfelejtette elhozni a Jézuska^, — mondja a