Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-30 / 272. szám

Í927. november 20 Női hócipő francia gyártmány Női hócipő svéd gyártmány . Női hócipő, svéd, legfinomabb Férfi hócipő, amerikai, csak 40. szám P 12 50 Férfi hócipő, la nehéz minőség P 26'— P 15— Gyermek hócipők P 12 — és 14 — P 18 — la női nyelves sárcipő P 8*50 P 18'— Tiveször és pssztó házicipők 36-42. szánig bortalppal... p 5-60 Víz hatlan vadasa és sportcipők, csi«mák olcsó árban, mérték után is. —A világhírű „F. L. Poppel" éa „Liohtmann" oipők főraktára 7191 Nyiregyhaza, Zrínyi Ilona ucca - , 1. szám. — T»lefor»: 351. m — "Ö—99—- —— • — "Jrf" " jj—vApun. luiaubarti rg Sándor cipőáruhá t^ban. f BM————t — II 1T II IIIIPHIHIII cr " lllll IMI HI II I HII^MIIIIMI—^—^^m Három fényoszlop j«lzi az ujabbkori Magyarország történeimének útját. A miniszter­elnök felsőházi beszédében annak a kívánságának adott kifejezést, hogy vezesse ezt a nemzetet Deák bölcsessége, Széchenyinek a reali­tások iránt tanúsított nagy érzék 6 és organi/átori képessége, és Kos­suth lángleike, mert csak ez a .há­rom tulajdonság együttvéve ment­heti meg a nemzetet. Mondta pe­dig a miniszterelnök ezleket a sza­vakat abból az alkalomból, hogy a felsőház elé terült az a törvény­javaslat, amelyet a kormány már­cius 15-ről és Kos uthról terjesz­tett elő­vSok, sok esztendő választ ei b ennünket attól az időtől, amikor 1848-ban Kossuth lángleik-' fel­rázta a nemzetet s igyekezett be.e­légetni örökre a nemzeti öntudat és nemzeti szabadságjogok minde­nekfelett való elsőségét- Hiszen már azóta is több mint 30 esz­tendő telt el, hogy a magyarság­nak a nagy és fénylő lefkü fia Olaszországban örök álomra huny­ta a szemét és mégis csak az Ur 1927-ik ejztendejében jutott ei a magyar nemzet oda, hogy azt a szeretetet és csodálatot, amely Kossuth iránt benne él, a törvény betűivel irja körül és szentelje meg­Volt-e valaha is nagyobb szük­sége e szerencsétlen országnak a mult nagy alakjainak tanuságté­teiére és támogatásra, mint épen ma, amikor a trianoni béke bék­lyóiba ínyögye keresi a magyar, mint űzött vad a jobb jövő hajna­lának pirkadásáL Talán a i«mény lángjai sohasem csaphattak volna f»T ily mértékben a magyar szivében Kossuth Lajos munkája nélkül, akinek sikerült a nemzet köztudatába ége.ni azt a meggyő­ződést, hogy minden bajon, vál­tozáson és "csapáson át rá feltá­madás és ujabb élet vár- Mennyire igaza volt a miniszterelnöknek, mi­kor azt mondta, hogy Kossuthot egyformán ünnepelheti 48 és 67 1848 azért a közvetlen hatásért és lángieikü tettért, amely Kossuth éleiének legnagyobb müve, 1867 pedig azért a közvetett eredmény­ért, ame,y a kiegyezés alkalmával épen a Kossuthi időkre való visz­szaemlékezés folytán 'lágyította meg a kapzsi osztrák sziveket. Kossuth Lajos ne.n voft forradal­már, mert amint Berzeviczy Alber 1 e nevezetes felsőházi ülésnapon megállapította, nem ő szakadt el a tróntól, hanem az uralkodóház szakadt ef a nemzettőf. Ellenben liberális volt a Szó legtisztább és legnemesebb értelmében, ami­kor a liberalizmus nem pártszem­pontokat jelentett, hanem az em­beriség legszentebb eszményei felé való fordulást, és esküdött a lei­kiismCrelből fakadó meggyőződés által alátámasztott gondolatsza­badság mindenhatóságára. Akkor is igaza volt a miniszte,elnöknek, mikor fC.eilegesnek bélyegzett min­den olyan vitát, hogyha Kossuth ma élne, vájjon milyen párthoz tartozna, mert Kossuth annyira egy a nemzettel és annak leg­szentebb törekvésével, hogy pár­tok őt soha ki nem sajátíthatják. Ö volt az a próféta, aki nagy kör" vohaiaiban megjósolta a nemrég lezajlott világkatasztrófát annak minden csapásával és áalakulásá­va| együtt. D- ugyancsak ő vol* az, aki látta a nemzetnek a nagy összeomlást követő feltámadását s erről erős hitet tett. Azok a beszédek, amelyek a felsőházban a "két törvényjavaslat megviatásakor elhangzottak, a hó­dolat koszorúját fűzték e nagy alak homloka köré s amikor a minisz­terelnök a nemzet má^ik két nagy fiát: Széchenyit és Deákot is fel­emü.ette, akkor tulajdonképen summásan összefoglalta az újkori Magyarország egész történetét, a melyben összekeverednek gyász és dicsőség, de mindezekfeiett ott flfcbg a magyar nemze: jövőjéb' és feltámadásába vetett törhetetlen re­mény. Iorijzálásra vonatkozó törvényben megnyugtatóan szögezzék fe a további; valorizálás lehetőségét. A valoriizálás erkölcsi kérdés tis. A bejelentéshez és indítvány­hoz dr. Kovács Elek szól hozzá' akij mindenben hozzájárul a pol­gármester állásfoglalásához. A ha­diikölcsönök valorizálása, — mon­dotta, — nemcsak anyagij de nagy" jelentőségű 1 erkölcsi kérdés. H a visszatekintünk a háborús évekre, azt látjuk, hogy a hadikölcsön­j egyzők mindegyikét ai a nagysze­rű érzés hatotta át, amely a 'haza segítésének a végső diadalig való támogatásának vágya volt. Ha van valami, aminek értéke kell hogy, állatndó legyen, az a hadiköless nök értéke, mert ennek az érték­nek állandósága a nemzeti becsü­let kérdése. (Ugy van!) Nem arról van itt szó, hogy ki veszítse ei a vagyonát, hanem arróf, hogy azo­kat, akik bizva az állam erkölcsi erejében, becsüte.ében, kötelességü­ket teljesítették, ne érje megren­(A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyíregyháza város képviselőtes­tülete tegnap délután 3 órakor dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná­csos polgármester elnökletével rend e9 havi közgyűlését tartotta­A közgyűlés tárgysorozata előtt a polgármester több bejelentést tett. Igy jeentést tett Klebelsbrg Kunó gróf kultuszminiszter látogatásá­ról és örömmel jelentette be, hogy a kultuszminiszter megígérte­hogy megfelelő államsegélyt ad a polgári isfcola uj épületének léte­sítésére, ugy hogy a z iskola építé­sét már a . következő évben meg­kezdhetik. A képviselőtestület há­lás köszönettel veszi tudomásul a miniszer döntését és határozatában kimondja, hogy Nyíregyháza városa sem a múltban, sem pe­dig a jövőben nem fog szűnni áldozatot hoZni a magyar kultúráért. A polgármesteri jelentés e z után beszámol a november 24-iki vá­lasztások eredményéről és közli a képviselőtestülettel, hogy a h. ke­rü.e.ben Bencs Andrást, a IV. kPrü étben pedig Rónay Jenőt és Kias Gyulát választották meg a vármegyei törvényhatósági bizott­ság tagjaiul. Állásfoglalás a valorizá­lás fokozatos kiterjeszté­se melleit. Dr. Bencs Kálmán kir. kor­mányfőtanácsos polgármester a képviselőtestület általános helyes­lésével fogadva tesz indítványt a hadikölcsöntulajdonosok érdeké­ben. Kifejti, hogy a hazafiúi érzé­sekben fogant elhatározások adták . a hadviselést támogató kölcsönö­ket, amelyeknek fokozatos, az ál­lam pénzügyi helyze.éhez képest lehető valorizálását az egész or­szág közvéleménye várja. A karii­tatív valorizációnál nem lehet meg­álla'nii, a valorizáció további kiter­jesztése az állam becsületének kér­dést. Indítványozza, keresse meg a képviselőtestület Nyíregyháza város képvi st.öjét, Dr. Rakovszky Iván volt belügyminisztert és kér­je meg, hogy vagy a törvényhozás­ban, vagy pedijg személyes inter­\Cnciióvat hasson oda, hogy, » \H» ditő csalódás, ne érje büntetés­mikor a legnemesebbet cseleked­fék. A polgárság már visNte a há­lj ború következményeiként jfiení­I kező veszteségek súlyát, de nem | akarja a jövő lehetőségeinek ut­1 ját is elzárva látni. Ennek a kér­désnek nemcsak belpolitikai, de igen fontos internacionális vonat­kozásai is vannak. Öriási szédllgé* indult mPg a magyar hadiköIcsoB kötvények kicsempészésévef, mer­külföldön az insbrucki egyezmény ér.e.mében aránytalanul löbbet, 20 fillér heryett 32 koronát fizettek száz koronás kötvényért. A hadi­kölcsöhkötvény tulajdonosai nem kívánják, hogy őke. egyo dalu pénz ügyi előnyökben részesi.sék, csak az a kívánságuk, hogy ne zárják el előlük a jövő fejlődés lehetősé­gét és amikor az állambudget meg­bírja, fokozatosan e.ne.jék a valo­rizációt. A képviselőtestület a polgár­mes.er indlitványát elfogadva, dr. Kvcoás Lek okfejlését magáévá té­ve kimondotta határozatában, hogy Nyíregyháza képviselőjét megkere­si és lekéri a hadikölcsönök valo­rizálásának fokoza.os kiterjesztése érdekében. A debreceniek támadása. Ezu'án dr. Bencs Kálmán m­kir. kormányfőanácsos, po'gár­mester a debreceni városi tanács­ban és bizottságban történt mél­tatlan és bántó támadást teszi szó­vá, ame y támadást a Nyirvidék j; megfe.elően kommen álva ismert"­lett. Nyiiegyliáza repülőállomását ugyanis a debreceniek a jogosu­latlan versengés eredményeként ál­li jak be. A képvi előtestület, atn lv, nek tagjai jól Lmerik a repülőtér érdekében már évek óta tartó tanácskozásokat, méltatlankodó a vett tudomást a meg nem érdeme t és igazsága'an támadásról, é ; bán­tó inszínuációról. Irigység, neve­tünk rajta — kiáltották közbe a képviselőtestület tagjai, — majd psggmapgqs* '' 1 — ii 1 1 "" S3W é* mtnden megh&Iétből eredő izQleii fíjdalom e»eíén IrjlJobb a lit látható eredeti csomagolásban minden patikában kaphat6. Ara 1 pengő 60 fillér. A REPARATOR nem úgy hat, mint a belsőleg használt gyógyszerek. Hatása csupán a beteg testrészre összpontosul. Nem teszi ki felesleges izgalmaknak a test egészséges részeir, szivet, gyomrot, idegrendszert. Ha a beteg testrészt egy kevés Reparatorral bedörzsöljük, a fájdalom azonnal megenyhül és a jobbulást köz­vetlenül érezzük. A Reparator ritka növényi anya* goM'ól készül, melyekbe a meleg föld* részek forró napsugara csodálatos erőket halmozott fel. A Reparator csaknem minden eset­ben bevált. Örvösök és közönség 40 év óta ismeri és használja. FSrakiér: Kri*g»«» Gjr. gyógyszertár VIII. 68. Calvin tér Baross u. sarok. üyiregyliáza fáros képviselőtestülete állást foglalt a Smdíkölcsönkötvéayek fokozatos valorizálásanak sürgetése mellett. A város képviselőtestülete Rakovszky István volt belügy­miniszter interveniálását kéri. — Tiltakoznak Debrecen tanácsának és bizottságainak insziniációja ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents