Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-22 / 265. szám

jNÍlfÍKYXDÉK. 1927. november 22 A nemzet egysége. Amikor hat évvel ezelőtt gróf Bethlen István a miniszterelnöki széket elfoglalta, közállapotaink­nak súlyos tüne.ej voltak észlel­hetők. Amily mérőkben züllött közgazdaság^ életünk és romlott valutánk, oly mértékben vett erőt a tömegeken a hisztériaszerii meg­gazdagodási vágy s miközben szinte általános tünet lett, hogy az; érdeklődést csak a jó üzlet, a zürichi j egyzés és a valutaár­folyamok kötötték le, addig a nemzeti érzés oltára körül egyre kevesebben mutattak be áldozatot. Azí önzés, ami nemcsak egyéni' de párt- s osztályszempontokban is megnyilvánult, oly magasra csa­pott, ami elfeledtette széles réte­gekkel az egoizmusnál szentebb nemzeti kívánalmakat. Az a réteg is, amelyikben még a legtöbb ideál buzogott, az is a legnagyobb szél­sőségekbe esve, jelszavak után futva,, tubu.zlgóságában gyakran többet ártott a nemzet érdekének lángolásával, mintha megőriz evol na kellő higgadtságát. Ilyen körül­mények között jött grof Bethlen István, akinek az volt a beköszön­tője,' hogy legyen vége a forraadal" mi S2ieilemnek. HaF esz'endő el­multával, amikor végig tekintünk tn;nek a férfiúnak bámulatos erejű munkásságán s halljuk ujabb be­szédéből kicsengeni nemzetünk ideáljait, elönti lelkünket a re­mény és bizakodás érzete, mert az elvégzettek után már bizalommal tekinthetünk jövőnk elé. Mit vá­runk, mit sóvárgunk mi a jövő­től? Nekünk e tekintetben nincse­nek uj ideáljaink, csak az adott helyzetben, amikor a magyar kér­dés már nem belpolitikai, hanem külpolitikai probléma lett, állami függetlenségünk s nemzeü egysé­günk érdekében harcolni fogunk a trianoni békeszerződés ellen. Eb­ben a nagy akciónkban tudnunk kell azt, hogy a nemzet széthullott kéve módjára, pártokra szakadva^ s egymással villongva, nem szolgál­hatja oly inenziven a közös aka­rástj mintha eltüntetünk soraink közül minden gátló körülményt s pártéleiünkből elsősorban szám­üzzük azokat az eilen.éteket, ame­lyek a nemzeti érzés erejét gyen­gítik. Arra kell töiekednünk, hogy nemzetünk minden rétege jövőnk szempontjából egy oltáron áldoz­zon s ha akadnak közöttünk olya­, nok, akik idegen bálványok oltá" ' rajhoz mentek s tüzet gyújtottak olyan eszméknek, amelyek nem q nemzeti lelkéből fakadtak, ezeket vissza kell vezetni a nemzeti gon­dolat eszmekörébe. Be:hlen István törekvése találkozik a nemzet leg­szélesebb rétegeinek helyeslésével si ennek őszintén örülünk, mert a modern politikusinak valóban szüksége van a tömegek biza'mára­A nemzet gondolkodását ezekben az időkben egyébként is olyan cé­loki és eszmék töltik ki, amelyek al­kalmasak arra, hogy nemzetünket egy plattformra hozzák. Ma birto­kunkban van a régi függetlenségi harcok idejének nagy vágya, a nemzeti önállóság és függetlenség, de örülhet-e a nemzet ennek az elért célnak őszinte szívvel, ha en­nek az volt az ára, hogy elveszí­tettük nemzeti egységünket s test­véreink milliónyi tömegei élnek idegen impériumok alat*? Örö­münk teljes csak akkor lehet, ha nemzetünk, egységét helyreálütöt­tük s e nnek" első akadályát, a trianoni békeszerződést ledön öt­tük. Ehhez a nehéz feladathoz egyet­értésre, megértésre és közös ak a" rásra van szükség. Díszes ünnepség keretében avatták föl a Nyírbátori FöMmives és Gazdakor új otthonát. (A «Nyirvidék» kiküldött tudósí­tójától.) Ünnepi díszbe öltözött tegnap Nyírbátor nagyközség. A Földmives és Gazdakör székházának avatására vonult föl á község apraja-nagyja. Erre az ünnepségre gyűltek egybe a járás vezető emberei és a sok meghívott vendég, akik elé a járás határáig ment autóin Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró. A beteg Kállay Miklós dr. főis­pán és elfoglalt Mikecz István al­ispán képviseletében Szeszlay Zol­tán dr. m. kir. kormányfőtanácso* vármegyei főügyész jelent meg, akit és a vendégek egyetemét a díszes diadalkapunál Baloghy László főjegyző és Baracsy István kisgazda, a földmives kör alelnöke fogadott. Negyventagu lovasbar.dé­rium egytől-egyig délceg nyírbá­tori legények, kisérte a község ha­tárától a diadalkapuig a vendégek hosszú sorát, akik között ott lát­tuk Káinoki Bedö Sándort, a Nemzeti Hitelintézet alelnökét, a kerület agilis, fáradhatatlan kép­viselőjét, Nánássy Andor dr. m. kir. kormányfőtanácsos és Héjj Imre országgyűlési képviselőket, Rácz Lajos dr .m. kir. kormányfő­tanácsost, a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara igazgatóját, A^ausay Tibor m .kir. gazdasági főfelügye­lőt, J&tey László szatmárvárme­gyei földbirtokost és a nyírbátori hivatalok, intézmények Vezetőit' Heizír Mihály róm .kath. plébá­nost, a minoritarend főnökét, B al­lay Győző őrnagy, zászlóaljparancs­nokot, Bereczky László jarásbiró­sági elnököt, Richmanovszky Osz­kár csendőrőnnagyot, Majos János tb. főszolgabirót, Magyary Gé­za pénzügyőri főbiztost, és még sokakat. A lovasbandériumot Ko­vács Dánief vezette. A m. kir. földmivelésügyi miniszter képvise­letében Tilch Sándor miniszteri osztálytanácsos jelent meg, mig a Nyíregyházi Gazdaszövetséget Mi­kecz ödön dr., a szövetség ügyésze képviselte . Az épület. Az artisztikus külsejű, hatalmas székházat a földmivelésügyi mi­nisztérium építési osztálya tervezte és Sallííi László nyírbátori építő­mester kivitelezte. Két bejárata van. A kapu felőli bejárat lépcsőházából jobbra van az egyesület irodahelyi­sége, balra pedig az olvasóterem könyvtárral, mig egyenesen a tágas, világos nagyterembe érünk, amelyet hat ívlámpa világit meg. A terem túlsó végében álló pódium színpadi előadások tartására alkalmas. Köz­vetlen mellette van az öltöző, a szereplők részére, mig odább kü­lön öltöző a nőknek, mosdóval és Az ünnepség ben. A helybeli református dalár­a modern hygiénia minden követel­ményével felszerelve. Az udvar fe­lőli bejárat előszobájából balra a ház gondnokának a lakása van, jobbra az olvasószoba és szemben a nagyterem bejárata. A pódium fö­lött függ Horthy Miklós kormány­zó és Nagyatádi Szabó István arc­képe. továbbá Rothermere lordnak Góth Lászlóhoz, a kör elnökéhez irott angol nyelvű levele, annak fordításával együtt, berámázva. — Ugyancsak ki van függesztve a kap­ható enni és innivalók árjegyzék, £mely feltűnő olcsó árakat mutat. A vadonatúj bútorokkal berende­zett, tiszta .világos nagyteremben egynegyed 12 órakor kezdődött meg; az ünnepség, a termet zsúfo­lásig megtöltő közönség jelenlété­da Him.tusz-a után, amelyet Baka Endre t anitó vezetése alatt énekel­tek, Góth László elnök emelkedik szólásra és a következőket mondja: Góth László beszéde. Méltóságos Miniszteri Tanácsos Ur! Mélyen tisztelt és kedves Vendégeink! A Nyírbátori Földmives és Gaz­dakör nevében hálatelt szívvel el­fogódottan köszönöm, hogy sze­rény felavatási ünnepségünkön ben­nünket megtisztelni kegyeskedtek Diadal Mozgó és ezzel ragyogó ünneppé avatták fel a mai napot, melynek suga­ras fényénél es jóleső melegénél majdan utódaink lelkei is felmeleg­• szenek egykoron. Hálásan köszönjük ezalkalommal \ is a Földmivelésügyi Miniszter Ur őnagyméltóságának kegyes segé­lyét, mellyel lehetővé tette, hogy kulturházunk 'felépülhessen. Kérjük November hó 21-én és 22-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: ILYENEK VAGYTOK A mai férfiakról szóló és megszív­lelendő érdekes történet 7 felv.-ban.' A főszerepben: Huntly Gordon es j Jane Novak. Vörőshajuak előnyben Vígjáték attrakció 7 felvonásban. Főszereplő: Marjorie Dow. Előzetes jelentés: Nov 23., 24 , szerdán és csütörtökön: Zsuzsiból Zsaisa lesz A 777-es kötvény Rod la Roque. Városi Múu Mozgó November hó 21-én és 22-én Hétfőn és Kedden 5. 7 és 9 órakor ] AZ ÁRULÓ dráma 7 felvonásban. Főszereplő: MO TE wLUE, Jane Wint n. Myrna Lay FEKETE ORK4N Vadlovak regénye a prairiek vég­telenjén 6 felv. E film szakit az eddigi tucatszámra gyártott cowboy képek hagyományaival, mert az iz gaimas cselekmény főszerepeit em­berek helyett két mén, egy konca és egy szerelmes szamár játszák. A mének egymással való küzdelme, továbbá élet halál harc a leopárddal és az üldöző farkascsordával, eddig még nem látott érdekfeszítő látvá ' nyosság . Szerdán Ufa film Csütörtökön TITKOK SZÁLLODÁJA Főszerepben: Mády Christian, Erna Moréna, Werner Feuetterer. EXPED1T1Ó PERZSIÁBAN őméltóságát, hogy őszinte köszöne­tünket méltóztassék őnagyméltósá­ga előtt is tolmácsolni. Mélységes hálánknak külön is ki­fejezést kel) adnunk, ősvármegyénk főispánja, Káliay Miklós dr. őmél­tósága előtt, ugy is mint a Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara nagyérdemű és nagy koncepciójú vezérlő elncke előtt. Hála és kö­szönet Szabolcsvármegye alispánjá­nak, Mikecz István ur őméltóságá­nak. Kérem Sze sztay Zoltán fő­ügyész ur őméltóságát, hogy ezen köszönetünket átadni szíveskedjék. Szivünk szeretetéből, lelkünk mélységéből fakadó hálánkat és köszönetünket tolmácsoljuk szere­tett képviselőnknek, Káinoki Bedő Sándor dr. őméltóságának, kinek a földmivelésügyi miniszter uruíán közvetlen és elsősorban köszönhet­jük, hogy kulturházunk felépülhe­tett. A jó Isten áldja meg, tartsa őt meg sokáig! Hála és köszönet mindazoknak, akik akár áldozatkészségükkel, akár közvetlen munkásságukkal részt vet­tek kulturhajlékunk építkezésénél, végül hála és köszönet kedves ven­dégeinknek, kik megjelenésükkel ünnepségünk diszfényét emelni ke­gyesek voltak. A Nyírbátori Gazdakör nevében hálatelt szívvel, elfogódottan kö­szönöm a mélyen tisztelt Közön­ségnek, hogy a mi szerény felava­tó gyülésünket jelenlétükkel meg­tisztelték. Mélységes hálánkat külön szeretném kifejezésre juttatni a ma­gas kormány kiküldöttje, ősi vár­gyénk főispánja, alispánja előtt, szeretett országgyűlési képviselőnk és mindazok előtt, akik olyan ra­gyogó ünneppé avatták a mai na­pot, hogy annak sugaras fényénél és jóleső melegénél utódaink lel­kei is felmelegszenek egykoron. Tisztelt Gazdatársaim! Az em­beri fejlődés széles országútján mérföldkövek mutatják a haladás mértékét és irányát. Egy-egy hatal­mas gondolat, egy-egy zseniális ta­lálmány, az emberi elmének egy­egy ragyogó diadala, ezek a mér­földkövek, amelyek megmutatják, hogy milyen utat kell megfutni, amig a nyíltól az ismétlőfegyverig, a rovásírástól a rotációs nyomdáig eljutottunk. A mezőgazdasági fej­lődés ösvényén is vannak ilyen mérföldkövek, amelyek mutatják, hogy a rabszolgákvonta talajturo kampótól mennyire esett a trak­torszántás, vagy mennyi rögön kellett végig botorkálnia a gazdá­nak, mig a parlaglegelőtől, a no­mádélettől eljutott a szabad vetés­forgó rendszeréig. Ám mintha a mezőgazdasági f-'jlődés mérföldkö­vei messzebb esnének egymástól, mintha lassúbb lett volna a fej­lődés üteme, mint a foglalkozások, a tudományok más ágaiban. Ha a mezőgazdaság fejlődé ének lassúbb ütemét oknyomozó vizsgálódás tár­gyává tesszük, ejső helyen ötlik szembe, hogy amig az orvostudo­mány fáklyahordozóinak tanait szé­les e világon mindenhol követik, addig például nálunk csak kevesen követik a mezőgazdasági tudomány úttörőinek tanait, a gazdák jórész.e legfeljebb a neveket ismeri, túl­nyomó része pedig még a neveket is alig ismerj. Szembeszökik vizsgá­lódásunk során, hogy a képzett or­vos, mérnök, vegyész szakmáját előbbre viheti, kiszélesítheti szak­májának tudományos mezőit, ho­lott erre a szerepre alig lehet al­kalmas az alapismeretek hiányával kínlódó gazda. Ha igazságosan aka­runk Ítélkezni, látnunk kell, hogy a sáros falvakban alig megközelít­hető pusztákon lakozó gazdáink térben is mésszé estek a kul túrá­tól és ez a körülmény — ha nem

Next

/
Thumbnails
Contents