Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-20 / 264. szám

Nyíregyháza, 1917, november 20. * Vasárnap XLVIII. wfolyawri. 264 sssaio. BI8?lsaté«! árak halyban ét vidéken: (tért fi'60 pengő. Nagyadévra 7-60 pangd. E***»M*t&kMk *» tasíftóteuk VPk Alapította JÓBA ELEK IFfiaxarkaaztfi: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. FalaMta saarkaaitő: VERTSE K. ANDOR. SaarkasztSség és klatfóhlvatalr SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM; Talalom azim 139. Postachequa Kéziratokat nem adunk vissza. Téli gondok enyhítése. Nem mintha az év mind-n sza­kában nem egyformán volna szük­ség szociá'is gondoskodásra, mégi 9 két:ég e.en, hogy a téli gondok na­gyobbak s a tel megpróbáltatásait és sanyaruságait elviselni sokkal nehezebb, mint más évszakok szük­ségleteit és gondjait. Az a szólás­mondás, hogy «jobb két nyár, mint egy tél», körülbelül hiven tükrözi vissza azokat az arányokat, ame­lyek nyáron s amelyek télen nehe­zednek az egyes személyek és csa­ládfenntartók vállaira. A téli ruház­kodás, a' tüzelőanyag, a kiadósabb táplálkozás egyenkint és összesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a ma­gánháztartás kiadásai emelkedje­nek, jól lehet a bevételek alig emelkednek. Államkormányzatunk gondját és gondoskodása tárgyát kell képeznie annak, hogy mily módon siessen adófizető polgárainak segítségére. De mig egyrészről ez képezi gond­ját, másrészrőf körültekintő gon­dossággal kell mérlegelnie az esz­közöket, módokat és mértéket, ame­lyeket igénybevehet anélkül, hogy az államháztartás terheit roskadá­sig ,ne fokozza. Amilyen könnyű' felelősség nélkül követelni a köz­terhek kpasztását s az állam segít­eégének fokozását s követelni az egész vonalon az állami támoga­tást, ép olyan nehéz megkeresni és megtar.ani az államháztartás szük­séges és elengedhetetlen egyensú­lyát. Sokszor az állam a magános szemében szűkkeblűnek és krajcá­roskodónak látszik, pedig ugyan­akkor a fe;elős tényezőknek súlyos beljső- és külső eshetőségekkel é" követelményekkel kell Iszámolniok s ha n-m ennék s hallgatnának a sziv szavára, könnyen felborítanák az államháztartás egyensúlyát. A kormány csak az imént adla ki a közalkalmazottak fizeíésjavr tására, vonatkozó rendelkezését s ha az egyes tisztviselők jogosult panaszát hallgatjuk,' ugy érezzük, hogy a javítás mértéke elégtelen a bajok orvoslására, viszont, ha a 'súlyos milliókra menő állami összterhet nézzük s ajnnak áz ösz­szesség gazdasági társadalmának érhálózatán való vissza- és sízét­áramlását, azt kell mondanunk, hogy legjobb mértékben és legna­gyobb körültekintéssel, összes pol­gárai érdekeinek mérlegelése mel­lett mégis csak a kormány tud in­tézkedni. Készülőben van az általánosan kövező agg :>ri biztosítás, amely lassankint rsadíalmunk szociális harmóniájához vezet. Benyujtatoti a valorizációra vonatkozó törvény­javaslat, amely ha az egyes érde­kelt alanyokra nézve nem teljes­ségében kielégítő is, de oly állam­háztartási terhet jelent, amelynek éveken és évtizedeken való előte­riejntésie nagy gondot és körülte­kintést iköve.el. A kormány is be­látja azt, hogy a szociális gondbs­kodás mértékének nagyobbnak s irányzatában emelkedő tenden­ciájúnak kell lennie, de akkor, ami kor az országok gazdasági verse­nyében kiszipolyozottságunk mel­lett is részt kell vennünk s Európa általános figyelme melleit megkeli őriznünk e;foglalt gazdasági pozí­ciónkat és hírnevünket, akkor meg kell fontolnunk, hogy nem kell-é b eta,rianunk azt a jó magyar köz­mondást: «Addig nyújtózkodj, a meddig a takaród ér !« A téli gondok enyhítése érdekében tett minden lé­pést állampolgári belátással és meg értéssel fogad a magyar társada­lom s az elégedetlenség és szét­húzást kisértő ördögét is ördög­űző módjára elhessegeti magától a nagy megpróbáltatásokát átélt, de biztos jövendőjébe tekintő magya' társadalom s az áldozatos • lelkű magyar nép!... Bethlen miniszterelnök távirata Mussolinihez. Mussolini, Bethlen magyar mi­niszterelnöktől táviratot kapott, amelyben Bethlen miniszterelnök a legszívélyesebb üdvözletet mondta azért a meleg fogad atásért, amely­ben) az olasz kormány és valameny­nyi olasz hatóság a fascizmus 'uj intézményének tanulmányozására Olaszországba kiküldött magyar bizottságot részesítette. Azt a meg­győződését fejezte ki Bethlen mi­niszterelnök, hogy ez a tanulmá­nyi látogatás a két nemzet baráti kapcsolatát még jobban meg fog­ja szilárdítani és kifogja mélyí­teni. Krizantém mesék. a. _ Az öröknyilö fehér virág. Hadd szóljon ez a mesém a mai magyar diáknak, aki a korzószok­nyákat kerülgeti. De az egész magyar ifjúsághoz is, mert divat náluk manapság a léha óra, s elmaradt ember az sze­rintük, aki ejlene is szól. Pedig én ellene szólok ! Nem is én, de Parmezán, a me­semondó. Ugy esett a dolog, hogy pa­nasszal mentem egyszer öreg bará­tomhoz, (akinek igazi nevét majd máskor mondom meg) és pedig ver ses panasszal. Szerelmes verssel. Parmezán rátenyerelt a fejemre ; — Szamárság, fiam ! — diákem­ber nem lehet szerelmes. Egyszerre két foglalkozást űzni nem lehet. — Tedd el csak ezt a papirost majd okosabb időre. — Ojjé ! — mondtam gúnyolód­va, — mintha a bácsi nem is lett volna szerelmes diákkorában ! Hisz minden gyereknél megvan. Már az első elemiben apát-mamát játszanak — Te fiu ! Én ugyan lusta va­gyok felállani, hogy elmenjek az íróasztalomig, de ha te odamész, az alsó szélső fiókban találhatnál egy könyvet. írottat. Abban mindjárt a második fejezet arról szól épen, hogy én miképen kerültem ef a sze­relmet. Azért menj te magad, és olvasd, mert én azt ezen a szittya nyelven élő szóval ej nem mondom­• • — Fü, milyen penésszagu, — nyúltam az elmondott fiókba. Csakugyan, a könyv második fe­jezeténél azután igazán olyan dol­gokat olvastam, ami a mai modern világban egészen penésszagunak tűnt fel. [ Már a cime is a mesének, vagy minek: »0röknyiló fehér virág«. — Ilyen tán nincs is, Parmezán bácsi ! — szóltam neki, de ő nem felelt. i És én hozzáfogtam az .elolvasás­hoz. t* 1 »Már a küszöb felett vagyok, fél­lábammal a tornácon és nekilen­dülve tartom a kilincset, amikor utánam szól Édesanyám : — Várj csak ! Hagy nézzelek mégegyszer ! — és kijön. Pedig minden rendben van. Tisz­tára vagyok kefélve tetőtől-talpig, a cipőm ragyog, a nyakkendőm egé szen tisztességesen van megkötve es — csodák csodája ! — még a zseb­kendőim is mind a helyükön van­nak. Tudniillik melyik-melyik az őt megillető zsebben. A hajam ugyan borzosan göndör, de a kabáthajtó­kán ott a fehér virág. ősz van: tehát krizantém. — Jaj, mit akarsz velem Édes­anyám ?! El fogok késni! — tü­relmetlenkedem. — Látod, megint hozzádörzsö­lődtél valamihez ! — veszekedik (azon a drága hangon, ami simor gatás inkább) és levesz a kabátom­ról valami cérnaszálat. Porszemnyit. Mikroszkopikus nagyságút. Más meg se látná,. de az anyák szeme élesebb, nemcsak a cérnaszál, ha­nem a bánat é$ fájdalom meglá­tásánál is! Kezet csókolok neki, ő még egy utolsó zsörtölődik : — Aztán a virágra meg vigyázz. Nem kapsz másat, ha nem viseled gondját! Indulok. Hugóm, aki fehérneműit illato­sítja, Suttyomban parfőmmel fröcs­köl be, mire én, ugyancsak suty­tyomban, a kezére ütök. De már az utcán is vagyok. Ideje. 1 Háromnegyednyolc. Velem szem­be nem jön már senki, velem együtt százan. Mindenki a város felé igyekszik. — Piacra és iskolába. Csak a szomszédok, — ismerő­sök és ismeretlenek — mutatgatnak rám ujjal : — Nézd, micsoda hiu ! Nézd micsoda kényes ! Igazuk van. Mert a hajam ugyan borzasán göndör, de a kabáthaj­tókán ott a fehér virág. Ősz van : tehát krizantém. Ha nem is látszott meg rajtam soha, azért az Édesanyám tanácsait megfogadtam mindég. ő óvott a széltől, mig kicsi vol­tam és szoktatott munkához na­gyobbkoromban. Megmosdatott és tudtam, mi a tisztaság. Ő mondta először: mi a Haza és hogy milyen az élet. Ő szerettette meg velem az" Is­tent és virágot. Hányszor elmondta azon a drá­ga zsörtölő hangon, ami inkább simogatás volt, hogy vigyázzak, jói vigyázzak a virágra. A .fehér vi­rágra. ( Mert ha elvesztem, soha-soha nem kapok másat. És én nap-nap után jelentettem boldogan és természetesen : — Nézd. Édesanyám, mióta hor­dom ezt a parányi fehér virágot­Még mindég eleven. Még mindég fehér. Hervadhatatlan. De igazán is vigyáztam rá. Tizenhatéves koromban a bará­taim csábítottak. Lehet, hogy ara­nyat találtunk volna, de a földre kellett volna feküdni érte és én nem akartam sárrai mocskolni be a szép fehér virágot. Próbára azért sokszor voltam té­drapp, szürke, fekete színekben, visszahtjtős gal­lérral,. Tre-Torn svéd, amerikai és Wimpassing minőségekben nagy választékban beérkeztek. Remek színes divat hócipők Szürke, visszahajtó bársonygallérral -f E'8<) Férfi orosz hócipő | C|'80 A^F pengő Hunpcia Cipő&vuházban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5 Valódi orosz női hócipők A^ö pengő pengő Benedekffynél, a Világhírű BALLY, SALAMANDER stb. cipőujdonságok. Sziveskedjék kirakatainkat megtekinteni. Egyes szám ára IS fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents