Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-07 / 227. szám

Nyíregyháza 1927 október 7, * Péntek XLVTII. éTfolyam. 227 Mám. NvTUUfTriPi^ < ' jL X JUFlJC JLJLJJC*JC*»e • II' HM Elfiflzatésl árak telyban és vkJékan: kére 2'60 pangö. Nagyadévra 7 50 pengi. KMiasMMiüknek és Unitóknak 20•/• engedmény. i Afapltotta JÓBA ELEK Fösz«rk®szlő : Or. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falató* azarkasxtd : VERTSE K. ANDOR. Sz«rk«szt8ség S* fcladóhtvjitaT: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequö 2866®> Kéziratokat nem adunk vissza. Bethlen miniszterelnök nyilatkozott a békeszerződés aláírását megelőző francia ajánlatról. Bizonyos francia körök befolyási szereltek volna nyerni Magyarország közgazdasági életére, olyan politikai akció ellenében, amely elvezethet a békeszerződés igazságtalanságának orvoslásához, de a tervezett politikai koncepció gyakorlati valóra váltása elmaradt. Bethlen miniszterelnök az 1920. évben folyt magyar—francia tárgyalásokról nyilatkozatot tett, mely ben többek között a következőket mondja: Ugylátom, hogy itt tulajdonképpen olyan, annak idején aránylag széles körökben ismert tények föímelegitéséről van szó, amelyeket most a valóságnak meg nem felelő megvilágításba helyeznek és melyek közé összekeveredik, valóság, tévedés, félreértés és ferdítés, agy, hogy az igazság szinte teljesen elsikkadt. Hogy 1920. év tavaszán a békeszerződésekre vonatkozó tárgyalásokkal párhuzamosan bizalmas tárgyalások folytak a magyar kormány megbízottai és egyes francia tényezők között, hogy ezek a megbeszélések a magyar államvasutak bérbeadásával állottak kapcsolatban, arról annakidején a sajtóban, a parlamentben többször beszéltek. Ez volt az, amit annak idején francia orientációs politikának nevezték. Amikor Magyarország oda jutott, hogy a trianoni szerződés kártételéről formáiis tárgyalásba kezdhetett, mindenki'tudja, hogy az úgynevezett tárgyalás nem jelentett mást, minthogy' az eredetileg átnyújtott bék-felvételekre írásbeli észrevételeket tehettünk. A békeszerződés területi rendelkezéseit tulajdonképen már veglegeséknek kellett tekinteni. Az akkori viszonyok között nem lehetett számítani arra, hogy a szövetséges és társult hatalmak ezeket a feltételeket megváltoztatják és még kevésbe arra. hogy Franc

1

0' ország egyoldalülag lett volna erre hajlandó vagy kép s. Egyedül arról lehet szó, hogy rámutassunk a francia politikatényezők előtt a békefeltételek igazságtalanságaira és az ezLekbői előálló veszedelmekre, hogy annak révén módot teremtsünk arra, hogy a békeszerződés íendelkezésein legalább később lehessen változtatni. A magyar kormány msgbizof.ai ezt nem is mhulaszlották ei. Elég ebben a tekintetben uralnom arra a jegyzékre, amelyet Millerand-féle kísérőlevél néven ismer a magyar közönség. Ez a kísérőlevél óvatos formák közöt ígéretet tartalmaz arra, hogy a békeszerződés feltételeinek néprajzi és gazdasági igazságtalanságait a határmegállapitás során orvosolni fogják. Ebben az ígéretben már azoknak a bizalmas jellegű magyar-francia tárgyalásoknak az eredmé ,ye jelentkezett, amelyről ma annyit beszélnek. Megállapíthatom, hogy kompetens francia tényezők megférte tték álláspontunk igazságát, belátták, hogy módot és eszközöket kellett találni az igazságtalanságok orvoslására. A francia tényezők hajlandóknak mutatkoztak olyan helyzet megteremtésére a dunai államok között, amelyek az itt élő népek békés együttélését az igazságtalanságok fokozatos kiküszöbölése révén lehetővé teszik. Ezek a francia tényező e politika magyar részről való őszinteségének garanciáját abban lát ák, hogy Magyarországi közgazdasági életében megtelelő sze repet és befolyást kapjanak, a magyar államvasutak bérbeadása és más közgazdasági előnyök biztosítása alapján é

s e;.nek ellenébe/* hajlandók voltak olyan po'iikát elősegíteni, amely elvezethet a békeszerződés ig zsígtalansátíiinak orvoslásához. Nem arról volt tehát szó, mintha nekünk a franciák a békeszerződés félredobásával közgazdasági szolgáltatások ellenében területeket, vagy épen szövetségi szerződést ajánlottak volna föl, amit, ha az akkori helyzetet tekintetbe veszszük, józanul nem is hiheti el senki. A leghatározottabban hangsúlyoznom kell, hogy a tárgyalások anyagát katonai tervek sohasem alkották. Magyar hadsereg fölállítására és fölszerelésére francia részről sohasem tettek ajánlatot, a magyar hrdsertget a Szovjettel Szemben igénybeverni sohasem akarták. A tulajdonképeni és döntő jellegű magyar-francia tárgyalások 1920. év május és junius "havára estek, a szovjet támadása Lengyelország ellen pedig 1920. julius vége felé kezdett veszedelmesebb' jelleget ölteni. Tárgyalásaink és a szovjettámadás veszedelme tehát időben sem estek egybe. Hogy most ezeknek a tárgyalásoknak valamilyen katonai vonatkozást ;s tulajdonítanak, arra lehet visszavezetni, hogy ezektől a tárgyalásoktól teljesen függetlenül a nagykövetek tanácsánál szóba került az, hogy a Lengyelországnak szánt muníciót Magyarország

1 területén lehessen átszállítani. Abban nincs semmi kétség, hogy a francia tényezők is őszintén kívánták a vázolt tervek megvalósítását, bizonyos az is, hogy a békeszerződés súlyos igazságtalanságait fölismerték. A kéjdés azonban az volt, vajjon az akkori politikai helyzetben el lehet-e várni azt, hogy a felvetett tervek a mi javunkra belátható időn belül gyakorlatilag vallóra válthatók lesznek? Erre nézve várt akkor a magyar kormány felelősségének teljes tudatában, komoly garanciát, mely nélkül az ország közvéleményévél nem lehetett volna elfogadtatni azt, hogy közgazdasági életünk számára felbecsülhetetlen értéket jelentő vasutvonalaink kezelésében idegen befolyás 'érvényesüljön ilyen ga_ rancia biztosítása azonban akkor sajnos nem volt. Nem mintha a francia tényezőkben nem lett volna meg a jószándék, mert ismétlem, ennek kifejezése komoly körülmények között meg is történt, de csak a jó" szándéké és az őszinteségé. A tervezett politikai koncepció gyakorlati valóraváltásának garanciája elmaradt é

s ez a magyarázata 3 tárgyalások megfeneklésének. Ha a tárgyalások a közvetlen ered

1ményhez nem vezettek is magyar szempontból, abban rejlik, hogy francia részről komoly tényezők már akkor elismerték a békeszerződés igazásgtalanságait és kétségüket fejezték ki egy, az igazságtalanság orvoslásához vezető politika kezdésére és fezei erkölcsi jogalapot adtak nekünk ahhoz, hogy meg felelő időpontban az igazság" elvének alkalmazását tényleg követeljük. (BÉ.) Az igazságitgymmiszier nyilatkozik az uj sajtótörvény előkészítő munkálatairól s az esküdtbíróság visszaállításáról Pesthy Pál igazságügyminiszter az egyik fővárosi lap munkatársa előtt kijelentette, hogy az esküdtbíróság visszaállításának kérdése az uj sajtótörvény keretében fog részben megoldáshoz jutni. A sajtótörvény javaslatának még csak az anyagi jogi része készült el s csak ezután kerül sor az eljárási rész megszövegezésére. A miniszter kijelentette ezután, hogy elvileg híve az esküdtszék intézményének különös sajtó és politikai ügyekben. — Hangsúlyozta azonban azt, hogy az esküdtszék éppen politikai ügyekben' nagyon kétélű fegyver. Éppen azért az uj sajtótörvény kapcsán próbaképen helyreállítják e két téren az e^küdtszlékiet s csak a jövő gyakorlata fogja igazolni azt, hogy továbbra is fentmaradjon s kiterjessze-e a kormány a hatáskörét. Az ítélő tábla Esztergályos büntetését felemelte. Ma tárgyalta a királyi ítélőtábla Oadó tanácsa Esztergályos János szociáldemokrata képviselő rágalmazási bünügyét. Esztergályos 1924. év március 23-án egy szolnoki népgyűlésen beszédet mondott, amelynek során többek között azt mondta, hogy a magyar kormány 1919. óta egyebet sem tett csupán gyilkosokkal foglalkozott. A büntető törvényszék Esztergályost hivatalból üldözendő rá- í galmazás vétsége cimén 8 napi fogfházra ítélte. Az Ítélőtábla ma az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és Esztergályos büntetését egy havi fogházra emelte fel. Az ítélet, indokolásában a tábla kimondta, hogy a használt kijelentések a iniemizet rágalrnazási határán mozognak és súlyosbító körülménynek kell tekinteni, hogy a gyalázó kijelentéseket nemzetgyűlési képviselő tette. Az ítélet ellen a vádlott és a védő semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. [ i | j újdonságok gyönyörű divatszínekben és szebbnélszebb modellekben, óriási választékban Lichtenbergg cipöáruEiázábm, Nyíregyháza, Zrínyi Sbiii ucca f, - ... . «- ... . . , . . T • 1 1 CL ' T» _ *> U - I SU Gyermek iskolacipök és patentharisnyák olcsó árban. — „lichtmanii" és „Reform" cipők főraktára. „F. L. Popper", világmárka, „Ányos", „Commers" és „Extra" védjegyű cipók egyedárnsitása. 7895 Egyes szám ára 1© fillér.