Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-07 / 227. szám

Nyíregyháza 1927 október 7, * Péntek XLVTII. éTfolyam. 227 Mám. NvTUUfTriPi^ < ' jL X JUFlJC JLJLJJC*JC*»e • II' HM Elfiflzatésl árak telyban és vkJékan: kére 2'60 pangö. Nagyadévra 7 50 pengi. KMiasMMiüknek és Unitóknak 20•/• engedmény. i Afapltotta JÓBA ELEK Fösz«rk®szlő : Or. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falató* azarkasxtd : VERTSE K. ANDOR. Sz«rk«szt8ség S* fcladóhtvjitaT: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequö 2866®> Kéziratokat nem adunk vissza. Bethlen miniszterelnök nyilatkozott a béke­szerződés aláírását megelőző francia ajánlatról. Bizonyos francia körök befolyási szereltek volna nyerni Magyarország közgazdasági életére, olyan politikai akció ellenében, amely elvezethet a békeszerződés igazságtalan­ságának orvoslásához, de a tervezett politikai koncepció gyakorlati valóra váltása elmaradt. Bethlen miniszterelnök az 1920. évben folyt magyar—francia tár­gyalásokról nyilatkozatot tett, mely ben többek között a következőket mondja: Ugylátom, hogy itt tulajdonkép­pen olyan, annak idején aránylag széles körökben ismert tények föí­melegitéséről van szó, amelyeket most a valóságnak meg nem fe­lelő megvilágításba helyeznek és melyek közé összekeveredik, való­ság, tévedés, félreértés és fer­dítés, agy, hogy az igazság szinte teljesen elsikkadt. Hogy 1920. év tavaszán a béke­szerződésekre vonatkozó tárgyalá­sokkal párhuzamosan bizalmas tár­gyalások folytak a magyar kor­mány megbízottai és egyes fran­cia tényezők között, hogy ezek a megbeszélések a magyar állam­vasutak bérbeadásával állottak kapcsolatban, arról annakidején a sajtóban, a parlamentben többször beszéltek. Ez volt az, amit annak idején francia orientációs politiká­nak nevezték. Amikor Magyaror­szág oda jutott, hogy a trianoni szerződés kártételéről formáiis tár­gyalásba kezdhetett, mindenki'tud­ja, hogy az úgynevezett tárgyalás nem jelentett mást, minthogy' az eredetileg átnyújtott bék-felvételek­re írásbeli észrevételeket tehettünk. A békeszerződés területi rendel­kezéseit tulajdonképen már vegle­geséknek kellett tekinteni. Az akkori viszonyok között nem lehetett számítani arra, hogy a szövetséges és társult hatalmak eze­ket a feltételeket megváltoztatják és még kevésbe arra. hogy Franc 1 0' ország egyoldalülag lett volna erre hajlandó vagy kép s. Egyedül arról lehet szó, hogy rámutassunk a francia politika­tényezők előtt a békefeltételek igaz­ságtalanságaira és az ezLekbői elő­álló veszedelmekre, hogy annak ré­vén módot teremtsünk arra, hogy a békeszerződés íendelkezésein leg­alább később lehessen változtatni. A magyar kormány msgbizof.ai ezt nem is mhulaszlották ei. Elég ebben a tekintetben ural­nom arra a jegyzékre, amelyet Millerand-féle kísérőlevél néven ismer a magyar közönség. Ez a kí­sérőlevél óvatos formák közöt ígé­retet tartalmaz arra, hogy a béke­szerződés feltételeinek néprajzi és gazdasági igazságtalanságait a határmegállapitás során orvosolni fogják. Ebben az ígéretben már azoknak a bizalmas jellegű magyar-fran­cia tárgyalásoknak az eredmé ,ye jelentkezett, amelyről ma annyit beszélnek. Megállapíthatom, hogy kompe­tens francia tényezők megférte tték álláspontunk igazságát, belátták, hogy módot és eszközöket kellett találni az igazságtalanságok orvos­lására. A francia tényezők hajlan­dóknak mutatkoztak olyan helyzet megteremtésére a dunai államok között, amelyek az itt élő népek békés együttélését az igazságtalan­ságok fokozatos kiküszöbölése ré­vén lehetővé teszik. Ezek a francia tényező e politika magyar részről való őszinteségének garanciáját abban lát ák, hogy Magyarországi közgazdasági életében megtelelő sze repet és befolyást kapjanak, a magyar államvasutak bérbeadása és más közgazdasági előnyök bizto­sítása alapján é s e;.nek ellenébe/* hajlandók voltak olyan po'iikát elősegíteni, amely elvezethet a bé­keszerződés ig zsígtalansátíiinak orvoslásához. Nem arról volt tehát szó, mint­ha nekünk a franciák a békeszer­ződés félredobásával közgazdasági szolgáltatások ellenében területeket, vagy épen szövetségi szerződést ajánlottak volna föl, amit, ha az akkori helyzetet tekintetbe vesz­szük, józanul nem is hiheti el senki. A leghatározottabban hangsú­lyoznom kell, hogy a tárgyalások anyagát katonai tervek sohasem al­kották. Magyar hadsereg fölállítá­sára és fölszerelésére francia részről sohasem tettek ajánlatot, a magyar hrdsertget a Szovjettel Szemben igénybeverni sohasem akarták. A tulajdonképeni és döntő jel­legű magyar-francia tárgyalások 1920. év május és junius "havára estek, a szovjet támadása Len­gyelország ellen pedig 1920. julius vége felé kezdett veszedelmesebb' jelleget ölteni. Tárgyalásaink és a szovjettámadás veszedelme tehát időben sem estek egybe. Hogy most ezeknek a tárgyalásoknak va­lamilyen katonai vonatkozást ;s tulajdonítanak, arra lehet vissza­vezetni, hogy ezektől a tárgyalások­tól teljesen függetlenül a nagykö­vetek tanácsánál szóba került az, hogy a Lengyelországnak szánt muníciót Magyarország 1 területén lehessen átszállítani. Abban nincs semmi kétség, hogy a francia tényezők is őszin­tén kívánták a vázolt tervek meg­valósítását, bizonyos az is, hogy a békeszerződés súlyos igazságta­lanságait fölismerték. A kéjdés azonban az volt, vaj­jon az akkori politikai helyzetben el lehet-e várni azt, hogy a fel­vetett tervek a mi javunkra belát­ható időn belül gyakorlatilag val­lóra válthatók lesznek? Erre nézve várt akkor a magyar kormány felelősségének teljes tu­datában, komoly garanciát, mely nélkül az ország közvéleményévél nem lehetett volna elfogadtatni azt, hogy közgazdasági életünk számára felbecsülhetetlen értéket jelentő vasutvonalaink kezelésében idegen befolyás 'érvényesüljön ilyen ga_ rancia biztosítása azonban akkor sajnos nem volt. Nem mintha a francia ténye­zőkben nem lett volna meg a jó­szándék, mert ismétlem, ennek ki­fejezése komoly körülmények kö­zött meg is történt, de csak a jó" szándéké és az őszinteségé. A tervezett politikai koncepció gyakorlati valóraváltásának garan­ciája elmaradt é s ez a magyarázata 3 tárgyalások megfeneklésének. Ha a tárgyalások a közvetlen ered 1­ményhez nem vezettek is magyar szempontból, abban rejlik, hogy francia részről komoly tényezők már akkor elismerték a békeszerző­dés igazásgtalanságait és kétségü­ket fejezték ki egy, az igazságtalan­ság orvoslásához vezető politika kezdésére és fezei erkölcsi jogala­pot adtak nekünk ahhoz, hogy meg felelő időpontban az igazság" elvé­nek alkalmazását tényleg követel­jük. (BÉ.) Az igazságitgymmiszier nyilatkozik az uj sajtó­törvény előkészítő munkálatairól s az esküdt­bíróság visszaállításáról Pesthy Pál igazságügyminiszter az egyik fővárosi lap munkatársa előtt kijelentette, hogy az esküdt­bíróság visszaállításának kérdése az uj sajtótörvény keretében fog részben megoldáshoz jutni. A saj­tótörvény javaslatának még csak az anyagi jogi része készült el s csak ezután kerül sor az eljárási rész megszövegezésére. A miniszter kijelentette ezután, hogy elvileg híve az esküdtszék in­tézményének különös sajtó és po­litikai ügyekben. — Hangsúlyozta azonban azt, hogy az esküdtszék éppen politikai ügyekben' nagyon kétélű fegyver. Éppen azért az uj sajtótörvény kapcsán próbaképen helyreállítják e két téren az e^­küdtszlékiet s csak a jövő gyakorlata fogja igazolni azt, hogy továbbra is fentmaradjon s kiterjessze-e a kormány a hatáskörét. Az ítélő tábla Esztergályos büntetését felemelte. Ma tárgyalta a királyi ítélőtábla Oadó tanácsa Esztergályos János szociáldemokrata képviselő rágal­mazási bünügyét. Esztergályos 1924. év március 23-án egy szol­noki népgyűlésen beszédet mon­dott, amelynek során többek kö­zött azt mondta, hogy a magyar kormány 1919. óta egyebet sem tett csupán gyilkosokkal foglalko­zott. A büntető törvényszék Esz­tergályost hivatalból üldözendő rá- í galmazás vétsége cimén 8 napi fogf­házra ítélte. Az Ítélőtábla ma az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoz­tatta és Esztergályos büntetését egy havi fogházra emelte fel. Az ítélet, indokolásában a tábla kimondta, hogy a használt kijelentések a iniemi­zet rágalrnazási határán mozognak és súlyosbító körülménynek kell tekinteni, hogy a gyalázó kijelen­téseket nemzetgyűlési képviselő tette. Az ítélet ellen a vádlott és a védő semmiségi panaszt jelentettek be a Kúriához. [ i | j újdonságok gyönyörű divatszínekben és szebbnél­szebb modellekben, óriási választékban Lichtenbergg cipöáruEiázábm, Nyíregyháza, Zrínyi Sbiii ucca f, - ... . «- ... . . , . . T • 1 1 CL ' T» _ *> U - I SU Gyermek iskolacipök és patentharisnyák olcsó árban. — „lichtmanii" és „Reform" cipők főraktára. „F. L. Popper", világmárka, „Ányos", „Commers" és „Extra" védjegyű cipók egyedárnsitása. 7895 Egyes szám ára 1© fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents