Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-07 / 227. szám

2 J^VÍRVIŰRI:. 1.927. október 7. Kulturális nagyhatalom Apponyi Albertet ünnepelte városunk képviseltestületének legutóbbi közgyűlése. Az ő világra szóló fényes szereplése, mely erre az ünneplésre alkalmat adott, még legfrissebb emlékezetünkben van, ugy, hogy nem szükséges annak részleteit feleleveníteni. Tudjuk, hogy mit köszönhetünk neki és csordultig van hálával iránta a lelkünk. Azonban minden hála-nyilatkozatnál és elismerésnél, amit mi itthon, vele szemben büszke öntudattal kifejezésre juttatunk, — fényesebb volt az a méltatás, amely az ő fényes szereplését egy előkelő külföldi lapban prte. Ez az előkelő lap ugyanis azt irta, hogy Magyarország, amely ilyen államférfiakat tud kitermelni, minden megcsonkitottsága és legyőzetése dacára is megmaradt kulturális "acryhatalomnak. ' Igaz, hogy ebből a méltatásból nekünk, magyar nemzetnek is kijut a magasztalás, de azért mélyen érezzük, hogy ezt a magasztalást ez alkalommal Neki, a nagy férfiúnak köszönhetjük. Én, aki sok fogyatékossága és hibája mellett is igen magasra értékelem dicső multu nemzetemet, meghatódottan olvastam a nagyosztrák lapnak a dicséretét, amihez hasonló még nem ért bennünket és szerettem volna leborulni nagy hazánkfia lábaihoz, hogy megköszönjem neki ezt a tisztességet, amit számunkra a nagy világ előtt újólag szerzett és ugyanakkor mélyen meghajtottam fejemet mindazok előtt, akik a múltban és a legközelebbi időkben mindanynyian hozzájárultak a külföld ezen újra meg újra ismétlődő elismerésének kivívásához. A mult idők .Nagyjai előtt, akik között egy Rákóczyt, Bethlent, Kossuthot, Liszt Ferencet, Munkácsit, Madáchot, Petőfit tanultak meg tisztelni és becsülni a messze földek idegenjei s legújabban a magyar vivók, sakkozóK, úszók, atléták előtt, akik időről-időre adnak ujabb és ujabb j.elt a magyar géniusz felsőbbrendűségéről, a nemzet nagy kulturális értékeiről, nem is Szólva a tudomány, irodalom és művészetek terén .csillogó és az egész világon ismert nagyjainkról... Büszkén vallhatjuk, hogy nincsen a modern kulturának olyan ágazata, amelyen a magyar mint elsőrendű tényező ne Szerepelne. Államférfiaink, élükön Apponyival, Bethlen Istvánnal, a legnagyobb hatalmak által bámult és tisz telt nagyságok. Valóban és minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy az ezeresztendős magyar kultura tényleg ott áll a többi nagy kultúrákkal egy vonalban és ebben a vonatkozásban joggal vallhatjuk magunkat a nagy idegen sajtó megállapítása szerint kulturális nagyhatalomnak. Ez nem máról-holnapra támadt, ujkeletü kultura, amely gyermekcipőit hordja és kezdetleges allűrök között fényeleg, hanem ezer észten, dő nemes hagyományain épült, büszke tradíciókon ' nevelkedett és a változatos, de még mindig tisztes mult emlékei által ihletett néplélek lassú evoluciájából fejlődött azzá, ami. Ám a világ ítélőszéke előtt ebből a megállapításból más következmények is folynak, nem csupán a méltánylás és elismerés. Ha egyszer elismerik ennek az ősi magyar kultúrának elsőrendű értékét és hivatóttságát, akkorábból önként következik, hogy viszsza is kell akkor annak adni az éltető levegőjét, a régi szabadságát és kereteit, amelyek között ilyen naggyá tudott fejlődni és ilyen hatalmas értékeket tudott magából kitermelni. Mi itt ezen a főidőn, amelyet apáink ezer év előtt szereztek, kipróbált harcosai és művelői vagyunk a keresztyén, nyugati kulturának. Igazi kulturális nagyhata,lommá fejlődtünk. Nem számunknál, joem szárazföldi, .vagy tengeri hadseregünknél fogva, hanem pusztán és kizárólag a kultura iránt bennünk rejlő fogékonyság és arra termett elhivatottságunk által! Miért kísérleteznek akkor a mi romiainkon uj és ki nem próbált elemekkel!? Ami kultúrát itt ezen a területen akár tótok, akár oláhok, akár szerbek felmutatni tudnak, az is mind a magyar kultura rájuk-hatásából lett. Elismerik ezt most már jniRi ©tulajdon történetíróik! is. De egyébként is köztudomású, hogy az erdélyi oláh műveltebb, mint a regátbeli testvére és a bánáti, bácskai szerbek műveltebbek, mint az ó-szerbiai szerbek. Minden szerb művelődésnek a fészke és forrása a magyar területen lakó szerbek között támadt. Miért akarják akkor ezt a kulturális nagyhatalmat megbénítani és erőszakkal beszorítani a Prokrustes ágyába! Miért vonják meg tőle szabadságát, ami nélkül tudvalevőleg nincsen és sohase volt igazi, egészséges kultura! Mi elfogadjuk és büszkén veszszük tudomásul a külföld elismerését a magyar kultura felől, de akkor joggal kívánjuk és követeljük hogy adják is meg annak azt, ami megilleti és adják vissza Számunkra a megélhetés és a szabad fejlődés lehetőségeit, amelyekkel soha nem éltünk vissza, hanem amelyeket az emberiség előre-vitelének érdekében gyümölcsözőleg ka. matoztattunk. Sasi Szabó László. Nyíregyháza Ifjúsága! Vonuljunk fel demonstratív egységben a Leányegvlet vasárnapi teadélutánjára! Nyíregyháza. (A Nyrvidék tudósítójától.) A nyíregyházi Leányegylet a gyermekotthon felállításává! egy regen aktuális problémát oldott meg. Csaknem minden nap olvasunk az újságokban egy-egy szivdermesztő hirt, hogy X. Y. egy vagy két éves fiu, kislány marólúgot sósavat, vagy más gyilkos mérget ivott és most a kórházban vívódik a halállat. A hir végén rendesen azt olvashatjuk, hogy »a gondatlan anya ellen pedig megindult a büntető eljárás«. Éppen az anyák érzik ilyenkor a legintenzívebben, hogy az anya nem lehet gondatlan, mert az anyánál jobban senki sem vigyáz a gyermekre. Az anya csak szegény lehet, akinek nincs ideje arra, hogy minden pillanatát gyermeke megőrzésére fordítsa. Pedig ezt szeretné legjobban. A Leányegylet agilis vezetősége a közmondásosán nagy, melegszívű Kégly Szerénával az élén, merészi sokatigérő lépéssel azt engedi remélni, hogy Nyíregyházán ezután sokkai kevesebb fentihez hasonló szerencsétlenséget fogunk olvasni, mert gondos, lelkes urilányok vigyáznak ezután a szegény asszo" nyok gyermekeire. A Leányegylet Napközi Otthona valamikor a háború előt már áldásosán működött is. Most uira életre keltik ezt a szociális intézményt. , amelynek hiányát élénken érezzük városunkban. A Napközi Otthon megnyitása előtt természetesen sok pénzre van még; szüksége a melegszívű tervezge'tőknek. Ki ne sietne a legszdbb álmok megvalósítóinak segítségére? Október 9-e lesz az első szép cselekvés napja, a szegény gyermekek otthona javára rendezett teadélután, amely délután 5 órakor lesz a Koronában. Nyíregyháza ifjúsága! Tedd szived igaz ügyévé Városi Színház Mozgó Október hó 6-án, 7-én, 8-án és 9-én, csütörtökön, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel: BÁNKY VILMA és RONALD COLMAN nagy világfilmje, amely megkoronázása a híres magyar sztár művészetének: A sivatag áruája Regényes szerelmi történet 9 felvonásban. 1 Kisérő műsor: Amerikai burleszk. Saját zenekar! Hétfőn ' Kedden Modern inquizieió és Ne szól] a feleségemhez ezt a délutánt! Demonstráld, hogy van az uri társadalom ifjainak szivében meleg érzés, meleg, igaz, szociális szeretet, élnek a mai ifjúság lelkében is a régi, nagjy eszmények, amelyek nélkül igaz hazafiság el S£m képzelhető. Készüljetek a teadélutanra! Dr. OETKER-féie sütőpor és vanillineukor igy eredményez! A >27 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen é9 bérmentve küldi: Dr.A. OETKER, Budapest, VIII., Conti ucca 25 Rövid hirek. — Bethlen miniszterelnök és Zsítvay Tibor házelnök legközelebb megállapítják a parlament munkaprogrammját. \ — A Prága ellen összeállított válogatott csapat a nagy válogatott csapatot 5:l-re verte meg. — Budapest közönségének terhei 6 millió pengővel csökkennek az ui költségvetésben. • _ Nagy István felesége megmérgezte magát s állapota változatlanul súlyos. — Masaryk elnök elutasította Lecián rablógyiálkos kegyelmi kérvényét és igy a kivégzés ma megtörtént. — A nagyváradi Színház-utcát Ady Endréről nevezik el. — Tegnap délelőtt Pesterzsébeten 56 autószerencsétlenség történt. — A nyíregyházi razziát egyik fővárosi lap tapintatosnak minősítette. . ; • — Mária román királyné Nagyváradra költözik s a magyar püs* pöki rezidenciában fog lakni. — A vihart helyettesítő szélgép légcsavarja leszakította Asta Nielsen öltöztetőnőjének karját. — A drágaság szeptember hónapban 0.76 százalékkal emelkedett. A számitások szerint 132 pengő 80 fillért kell fizetni azért, ami 1914ben 100 koronába került. — A trabukó szivar gyártását beszüntetik, helyette Turul-t hoznak forgalomba. — Az Országos Kamara Színház jelenleg Pécsett játszik, szombattól kezdve pedig Orosházán. — A kisvárdai közönség szinházpár tolására .jellemző Gulyás Menyhért színigazgatónak a ,«Felső Sza~ bolcs» c. lapban megjelent bucSunyilatkozata, amely a következőképen hangzik: Midőn e város falai közül távozom, nem mulaszthatom el, hogy a Főszolgabíró urnák, a Főjegyző urnák és képviselőtestületnek, valamint a közönség ama kis töredékének, kik a Színházat támogatták, köszönetemet fejezzem ki.» , Egeresi stukator és alabastrom GIPSZ a legolcsóbban kapható Izsaynál, Luther ucca 6. szám. Telefon: 2-á5. szám.