Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-08 / 203. szám

Nyíregyháza, 1927. szeptember 8, * Csütörtök X-LYÍU. évfolyam. 203 szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: Sgy hérti 2'50 pongő. Negyedévre 7 50 pangó. Kistisztviselőknek és Unitólmak 20°/* engedmeny. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SíZABÖ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VEKTSE K. ANDOR. Szerkesztőség é* kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 296ŐO. Kéziratokat nem adunk vissza. Termelés és értékesítés. A „Nyirvidék." számára irta : Görgey A magángazdaságok problémája ma két kérdés körül mozog, az ; egyik a sokat hangoztatott" többtermelés, a másik az értékesítés \ problémája. E kérdések megoldásánál nem elegendő a saját erőnk, : a saját igyekezetünk, itt szükségünk van az egész európai gazda- j sági életben vezető szerepet játszó tényezők támogatására. j A többtermelés és az értékesítés ; problémáinak fejtegetésénél, sokszor ellentéteket igyekeznek konstruálni a mezőgazdasági és ipari érdekek között. Ilyen ellentétek nem lehetnek, vagy ha vannak is, ezek csak látszólagosak, mert hiszen ugyanazok a bajok, amelyek a mezőgazdaságnál érezhetők, érezhetők a többi termelési ágnál is és bármely termeié i, vagy foglalkozási ág elsorvasztás szükségszerüleg maga után vonja a többi termelési ágak visszafejlődését. A tőkehiány, a drágább termelés, az értékesítés nehézségei s főleg az exportpiac megszerzése és megtartása, egyaránt' érintik ugy a mezőgazdaságot, mint az ipart és kereskedelmet. Természetes, hogy miután, mi elsősorban mezőgazdasági állam vagyunk, elsősorban a mezőgazdasági agrártermelés érzi ezeket a bajokat, nemcsak magánál a termelésnél, hanem főleg, a külföldi értékesítésnél is. Az ér ékesités, tehát, ugrópontja az egész kérdésnek. Én azonban nem azt tartom a legnagyobb bajnak, hogy a mezőgazdasági termelésünk nem olyan olcsó, mint más, különösen egzotikus tengerentúli államoké, mert ha a termelés racionális, akkor, e mellett, én termelvényemmel ínég versenyképesebb lehetek a piacokon. Németország mezőgazdasága drágábban termel, mint a magyar mezőgazdaság, okszerű gazdálkodásával mégis olyan többtermelést produkál, hogy a drága termelés nagyobb terméseredményeket hozván, tényleg versenyképes a világpiacokon. ~A""mi exportunk legjelentékenyebb hányadát a mezőgazdasági cikkek alkotják. Nekünk Léhát minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a mezőgazdasági termények exportlehetőségét biztosítsuk. Mi vagy túlzott pesszimizmussal, vagy túlzott optimizmussal ítéljük meg az egyes kérdéseket és a közvéleményben, a szanálási munka sikere után indokolatlan optimizmus kapott lábra. Tapasztalhatjuk ezt a mezőgazdaságokban gyakran látható okszerűtlen István dr. országgyűlési képviselő költekezésnél is. Ez az okszerűtlen költekezés nagyon hozzájárult ahhoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk, az utóbbi időben, olyan aggasztó képet vett. Pedig ma, talán nem is lehet fontosabb problémánk a jövő szempontjából, mint az, hogy miképen tudjuk külkereskedelmi és pénzügyi mérlegünk egyensúlyát mielőbb helyreállítani. A mult év végén már kereken 71 millió pengőt tett ki külkereskedelmi merlegünk passzivitása. Az ez év január havi eredmény pedig 16.2 millió pengő ujabb passzivitást mutatott. Magában, attól, hogy külkereskedelmi mérlegünk ennyire passzív, még nem nagyon félnék, ha a másik oldalon, pénzügyi mérlegünkben, a rekompenzációt megtalálhatnánk. A háború előtt is voltak olyan esztendők, amelyekben külkereskedelmi forgalmunk meglehetős passzív volt, de abban az időben voltak más bevételeink, ott voltak az amerikai pénzek, amelyeket magyar véreink küldtek haza, ott voltak vállalataink, érdekeltségeink a Balkán felé, amelyekből igen jelentékeny pénzügyi nyereségeink voltak, ott volt továbbá nagy tranzitó forgalmunk, ezenkívül bizonyos idegen forgalmunk, amely mégis csak hozott ide pénzt. Most mifidez elmaradt és azt kell konstatálnunk, hogy a már eddig felvett különböző külföldi kölcsönök Kamatterhe is megközelíti a 100 millió pengőt, vagyis ennyivel még passzívabb lett a fizetési mérlegünk. Ha külkereskedelmi mérlegünk is, fizetési mérlegünk is passzív, ez teljes elszegényedésünkre vezet. Meg kell találnunk a módokat, bármilyen áron is, hogy ez a helyzet tovább ne tartson, meri különben az egész eddig elért eredményt kockáztatjuk és minden vonalon gazdasági krízis jelentkezik. Külföldi, export-piacokra való törekvésünk egyedüli útjaként a kereskedelmi szerződések kötését szokták megjelölni. Valóban, ez az első lépés. Minden olyan állammal, amelynek piacára gravitálunk, megfe.élő kereskedelmi szer ződést kell létesítenünk. Hogy a kormány tudatában van ennek, azt bizonyítja az, hogy súlyos áldozatok árán megkötötte Csehszlovákiával is a szerződést, noha mindnyájan érezzük, hogy ez a szerződés, a mi mezőgazdasági cikkeink részére nem biztosítja azt az exportlehetőséget, amelyet joggal elvárhattunk volna. De ha már olyan szerződé eket nem köthetünk, amelyek a mi érdeklinknek minden tekintetben meg felelnek, akkor keresnünk keh a többi segítő eszközt és lehetőséget és a kormánynak minden eszközzel a termelő osztályok segité.ére kell sietnie, hogy termeivényeiket értékesíthessék. Itt van a vasúti tarifapolitika, amelyet teljesen exportérdekeink szolgálatába kell állítani. Itt van a mezőgazdasági terményeinknek szövetkezeti alapon való értéke;}-, tése, ami nem uj gondolat és talán nem is ideális megoldás. Amerikában például fölmerült az a terv is, hogy a kormány a farmerek búzaexportjának biztosítására 250 millió dolláros aíapot létesítsen, amely ötszöröse a Magyarországnak adott egész népszövetségi kölcsönnek. Németország' a legcéltudatosabb gazdasági politikával igyekszik exportját előmozdítani. Újabban Ausztria is követi ezt az irányzatot, amelynek lényeg^ az„ hogy kormánygaranciával teszik lehetővé a gyárak exportját. Anglia, a s zabadkeresiedelem klasszikus ha zája, amely azt hirdette, úgyszólván évszázadokon át, hogy a kereskedelem forgalmának a teljes szabadságot kell megadni és a kereskedelem fejlesztéséhez semmiféle kormány beavatkozás nem szükséges, most, a pangó, nehéz ipar felsecjté.e érdekben külön törvényt hozatott/ amely törvény .alapján az állam olcsó pénzhitel.ei siet segítségére az angol gépiparnak, hogy j ez gépeit és egyéb termék-it — a külföldi piacokon • elhelyezhess®. Nálunk is örvendetes lépesek történtek már ebben az irányban. Itt vannak a forgalmiadó^visszatéritések az exportáruk után, a nagykereskedelemnek adott különféle kedvezmények és egyéb könnyítések. Ebből látható, hogy a magyar kormány tudatában van annak, hogy e téren is segítségére kell sietnie a magángazdaságnak. Itt vannak továbbá a hasznos beruházási programmban a mezőgazdásági termények értéke.jtésére beállított jelentékeny összegek, amelyeket, bizonyára,, megfejelő eredménnyel fognak felhasználni. Az értékesítés nagy kérdései között most igen divatos a kartellek kérdése. A kartellek problémája egyike - a legkényesebb kérdéseki -k e.goldásához csak nagyon óvatosan szabad nyulnunk. Tény, hogy a teljesen magukra hagyott kartellek, mikor tulnagy hatalomra tesznek szert, a fogyasztók rovására igyekeznek kihasználni monopólisztikus helyzetüket. Sokszor azonban a kartellek létesítését a szük-ég követeli. Ha egy kartell nem arra a célra alakul, hogy a belföldi fogyasztópiacot korlátlanul kihasználja, hanem csak védekezni akar a külföldi államokban lévő hasonló szer vezetékkel szemben — minthogy erős szervezettel szemben csak hasonló erővel és összeköttetésekkel bíró szervezet tudja felvenni a harcot a nemzetközi piacokon — akkor a kartell szük éges. Mert ha a nemzetközi piacokon meg akarjuk tartani pozíciónkat, ' csakis ilyenforma szerv ezkdés utján tudjuk a nemzetközi versennyel szemben megállni helyünket. Vagy pedig, ha idebenn — hiszen a külföldi kartellek más államok piacait is igyekeznek elhódítani — jelentkezik a külföldi kartell egészségtelen versenye, akkor, ugyancsak, össze kell állaniok a be.föidi termelő érdekeltségeknek, hogy védekezzenek a külföldi veszedelmes 'áramlatokkal szemben. A karteilekre tehát, bizonyos esetekben, igenis szük:ég van. A magyar gorogkathoiíkiis eok kongresszusa láríapócsoG. (A «Nyirvidék» tudósítójától.') A Magyar Görögkathoiikus Nők Országos Szövetsége (Magnosz) most tartotta első nagyszabású kongresszusát Máriapócson, a magyar görögkatholikusok ő?i bucsu'járó helyén. A kongresszusra, amelyen ' megjelent Miklóssy István hajdudorogi püspök is, különvonatok hozták az ország minden részéből a görögkathoiikus híveket. Nagyon sok község küldöttei zászlókkal precessziókban jöttek. A naggyülést megelőző istentiszteleten Melles Géza kanonok mondott ünnepi beszédet. A kongresszuson a Magnosz megszervezője - dr. Máday Lajosné elnökölt, akinek megnyitóbeszéde után Miklósy István püspök mondott nagy hatást keltő beszéde* a cselekvésben megnyilatkozó szeretetről. A főtitkári "beszámoló adatai - feltárták a szövetség értékes karitatív és kulturális tevékenységét. A kongresszus elhatározta, hogy Miklósy- István hajdudorogi püspök hetvenedik születésnapja alkalmából a görögkathoiikus nők alapítványt létesítenek, amelynek kamataiból két szegény diákot fognak taníttatni és ruházni. A kongresszus a Himnusz hangjaival ért véget. Őszi cipö'divat újdonságok gyönyörű választékban! Licbtenberg Sándor cipőárnházában, „F. L. Popper", „Lichtmann", „Ányos", „Commers** és_„Extra" véd jegyűdPj^Jöej^ntójie^^^ 7895 Egyes szám ára IS fillér.