Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-08 / 203. szám

2 jsíVlRvmeic, 1937

. szeptember 8 Nyíregyháza knltnrprogrammja. Azt hiszem mkidenki, aki S2Creti ezt a szépen fejlődő várost, nagy örömmel szemlélhette, hogy mennyire szépül Nyíregyháza. Pedig a felszedett utcatestek, s az utcákon tornyosuló gránitkövek bfz tatnak, hogy e téren még nincs megállás, sót még rendesebb, még tisztább, még rendezettebb lekvárosunk. S ez igy van helyesen, hisz évtizedek mulasztását kell helyrehozni, mert városfejlesztés terén" nagyon hátra volt maradva a város. S az volt a baj, hogy a város lakosságának az Ízlése e téren nem volt kifinomulva, s mivel nem látott rendet, csint az utcákon, a maga házatáját is elhanyagolta, ezért van az, hogy oly kevés Ízléses, tetszetős lakóházat _ lehet Nyíregyházán találni. S bizony, amit á kapukon belül találunk, az is nagyon elszomoritó. Meggyőződésem, hogy ha a lakosság szeme megszokja a rendet, a csint az utcakon, ha gyönyörködni fog a szeme a parkokon, virágágyakon, akkor iparkodni fog a saját otthonát is szebbé, derüebbé, virágosabbá tenni, s akkor lesz csak iga zán szép Nyíregyháza. Arra kér jük ezért Dr. Bencs Kálmán polgármesterünket, hogy városfejlesztési programmját csak folytassa, s fejezze be. Az sem baj, ha az utca rendezési, csatornázási, vízvezetéki költségek egy része a jövő generációra is nehezedik. Hisz a mai nemzedék elég sokat bűnhődött, szenvedett a multak hibáiért a háborúk, forradalmak, s az átkos békeszerződések miatt, viseljen e»y kis anyagi megterhelést a mai helyett a jövő generáció is. Ez igy van helyesen, de ezeket a kérdéseket ma kell megoldani, csatornázás, vízvezeték, kövezés nélkül modern város nem lehet meg. Tegnap a Sóstón jártam, gyönyörködtem az uj köntösében, a melyet magára Öltött. De még nagyobb volt az örömöm, midőn a Burger-alapitványból létesített gyermeknyaraló telepet megszemlél tem. Igazán csoda, amit ott ily rövid idő alatt létesítettek, a kérdést tökéletesen oldották meg,— meg van ott minden, amire egy ilyen otthonnak szüksége van. Csak elismerés illetheti azokat, akik a megoldásban tevékenykedtek, Dr. Bencs Kálmán polgármestert és fáradhatatlan kulturmunkfrtársát. Kardos Istvánt. S azért örültem, hogy a kérdést igy oldották meg, mert ezzel iskolapéldáját adták, hogy ha valamit ma csinálunk, az ne legyen ideiglenes toldás-foldás, de legyen egy végleges mü, mely céljának mindenben megfelel. . Az intézmény létesítése az első lépés a város kulturprogramjának kiépítésében. Ezen a téren igen szomorú állapotok vannak, ott vannak az iskolák lehetetlenül elhelyezve. Szük folyosók, tantermek, hiányos felszerelesek, a h|g#i|ának nyomát is alig látjuk. Pedig it

l cselekedni kell, az idő sürget, a hiányosan előkészítet^ növendéksereg sohasem tudja pótolni a mulasztásokat, s az a baj, hogy Nyíregyházán nincs egyetlen egy olyan iskola, amely a mai kor követelményeit kielégíthetné. Csak egyet kellene ilyet létesíteni, hogy a többi is menne utána, s ne nyugodna addig, amig a hiányokat mindenütt pótolnák. Emlegetik a városban az ui törvényszék létesítését, tagadhatatlan, erre is szükség van, de talán várhatna a kérdés megoldása addig, amig az iskolaügy rs megoldást nyer. Mert a törvényszék szük volta s nem megfelelő elhelyezése nem jár annyi kárral, mint az iskolaügy rendezetlensége. Olyan tervel is keringnek, hogy a régi törvíhyszéket alakítsák at iskolává. Meggyőződésem, hogy az az épülÜ, amelyik rossz törvényszéknek, — sohasem lehet jó az iskolának. S ha körülnézünk a szomszédos és távolabbi városokban, mind azt látjuk, hogy egymásután épülnek a modern, s minden igényeket kielégítő iskolák Debrecen, Miskolc vezetnek e téren. Pedig ezeknek a városoknak a békében is kielégítő volt az iskola elhelyezési ügye. A debreceni ref. gimnáziumnak csodájára jártak, oly praktikusan és helyeden volt az megépítve, mintául szolgált a többi í kóláknak is. A város közgyűlése elé kerül rövidesen a városi kulturális program végrehajtása is, hiszszük, hogy ugyanaz a szép fejlődés, amit látunk az utcák fejlesztésében, az meg lífez a kultura terén is. S ha a város feazán nagyszámú iskolái megfelelő épületbens felszereléssel fogják terjeszteni a kulturát, akkor fog Nyíregyháza igazi fejlődése bekövetkezni! —yA Kansz nyíregyházi csoportjának elnöksége állandóan felszínen tartja a közalkalmazottak házépítő akciójának ügyét, amely tőkehiány miatt egyelőre kilátástalanná lett. Még a béke idejében tartott egy liceális előadást Ballá Jenő, Nyíregyháza város polgármestere, amelyben azt fejtegette, hogy a hatóság minden emberről gondoskodik már akkor, amikor még nem született és megvédi érdekeit holta után is egy egész emberöltőn keresztül. A hallgatóság előtt ui dolog volt ez, mert abban az időben az emberek békés foglalkozásaik között nem gondolhattak még

1 a háborúk nehézségeire és az azokkal kapcsolatos hatósági intézkedések egész sorozatára. Akkor még

1 az is szokatlan dolog volt, hogy a családfő elhalálozása után 9 hónappal születendő gyermeknek is öröklési jogot biztosítson a törvény éppen ugy, mint ahogy a temetők 30 évig való háborítatlanságát kimondó intézkedések és a

tmagánkövetelések elévülési határidejének szabályozása szükségtelennek látszott. A háború óta persze megváltoztak az emberek nézetei mért nagyon sok árvagyerekről kell az államnak gondoskodnia és a haditemetők egész sorában barát és ellenség egymás mellett alussza a megbékültség örök álmát. A régi ió időkben gondolni se lehetett a lisztjegyekre, a sorbaállásokra, a hadisegélyekre, a faosztásra, a burgonyaközpontra, rekvirálásokra, cukorigazolványokra és más egyéb rosszakra, amelyekért mindig a tisztviselőket szidták és amelyek nélkül mégis egész családok pusztulhattak volna éhen, a gazdasági viszonyok eltolódóttsága folytán. — Még most is érezzük a hatóságok gyámolító kezét és tőle várjuk a drágaság

1, letörését. Hálátlan szerep ez is mint a multak egyéb óvóintézkedései voltak. Ezek a gondolatok jutottak hétfőn délután az eszembe, amikor Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigázgató, a Kansz elnöke bejelentette, hogy nyári vakációk idején is megszakítás inélkül végezte a tisztviselői kar hivatalos kötelességét, de végezte a Kansz elnöksége is és csendben gyüitögetite az adatokat annak bizonyítására, hogy a társadalom egyes csoportjai között ma is a közszolgálati alkalmazottak azok, akiknek nem adja meg az állam még a létminimumot sem. A tisztviselők azonban hiven végzik tovább a konszolidáció nagy munkáját és -remélik, hogy a társadalmi egyensúly helyreállítása után végre sor kerül arra is, hogy amikor ők már mindenkiről gondoskodtak a társadalmi rend felborulásának elkerültetése által mégpedig ugy, hogy ez a gondoskodás éjjel és nappal, télben és ínyáron egyformán hathatós volt, akkor ennek a viszonzásául ráeszmél arra a társadalom is, hogy a tisztviselőkar olyan az ország testében, mint az emberben a vérkeringés és a különféle rétegek között azonnal megkezdődik a felbomlás tünetei, ha a vérkeringés nem végezheti el a kiegyenlítés munkáját. Hétfőn délután először a tisztviselőtelep létesítésén fáradozók tartották meg ülésüket, a házhelyhez juttatottak bevonásával. Sajnálattal kellett megállapilaniok, hogy az építésekhez szükséges tőke még mindég nem áll rendelkezésükre. Tóth Bálint elnök megnyugtatóig kijelenthette ugyan, hogy a Kansz központi elnöksége állandóan felszínen tartjuk kérdést. Meggyőződése szerint azonban az építkezést csakis külföldi tőkével lehet megkezdeni, amelyet az állam közvetítésével kell megszerezni. M^ga a kormány is belátta már a helvzet tarthatatlanságát és ez az egyik indoka annak, holgyia lakások szabad forgalombabocsátását elhalasztotta. A Kansz elnöki bizottsága 5 órakor kezdette meg ülését, amelven az elnöklő Tóth Bálint, min. tan. elnök bejelentette, hogy a Kansz központi és vidéki elnökségei a nyár folyamán is hiven végezték kötelességeiket. Mutatja ezt a székesfehérvári gyűlés, amelyen az prszág minden részéből voltak képviselők. A hosszas és megdönthetetlen érvekre támaszkodó fejtegetések a kormány részéről is megsértésre találtak és így alapos a remény, hogy elsősorban a lakbérek s aztán a fizetések fognak rendeztetni. Nagy és fárasztó munkát végzett a budapesti központ a memorandumok összeállítása által, de nagy munkát végeztek a minisztériumokban is, amelyek által a megvalósithatáshoz közel kívánták hozni a tisztviselők jogos kívánságait. A bejelentéseket köször nettel vették tudomásul a magjelent csoportelnökök és titkárok, de kifejezést adtak azon nézeteiknek, hogy itt van a cselekvés szükségességének 12-ik órája, minthogy a közszolgálati alkalmazottak eladogatták lassan az összes nélkülözhető tárgyaikat és most teliesen ki vannak szolgáltatva az ui drágasági hullám ostromának. Záradékul Luka Jenő főtitkár ismertette a szünidőben folytatott 'levelezéseket, amelyeket az elnöki bizottság helyesléssel vett tudomásul. MEGBÍZHATÓAN olcsón BÚTOK és kárpitosáru szükségletét SUHANESZ bútorcsarnokában szerezheti be Nyíregyháza, Kállói ucca 4. ' ' ^ -I ii kerül villamos megállónál egy telektömb. Értekezhetni és megvenni lehet Kovács Dezső oki. mérnők tervező és vállalkozó irodájában, Széchenyi-út 28/a. Telefon: 495. szám. Ugyanott salétrommentes TARCALI TÉGLA, kis és nagyméretű, I-ső osztályú azonnali szállításra kicsinyben és nagyban kapható. 5214 Séta a nyíregyházi nagyvásáron. (A «Nyirvidék» tudósitójától). A hétfőn megtartott országos vásár, mely különben is a legnagyobb nyíregyházi nagyvásár, o"pan népes volt, amilyenre a háború óta nem volt példa. Már a vasárnapról hétfőre vrrradó éjjel megkezdődött az állatok vásárra hajtása. Minden országútról tömegével érkeztek a tehén, borjú csordák, I

disznó falkák és a jobb,, rosszabb lovak egész serege.. A vásárra hajtott állatok felvonulását érdekesen tarkította a vásári árusok szekéroszlopa, mely egyes főbb utvonalakon nagy számával valósággal a háborúból jól ismert tréntábort juttatta eszünkbe. Csakhogy ez a szekértábor korántsem volt olyan rendezett. A rendőrségnek, — mely csaknem teljes létszámban vonult ki a rend fenntartására — nagy munkát adott az ország külömböző részeiből összesereglett szekerek rendben való elvonultatása. Szinte elképzelhetetlennek látszott az óriási sokaság elhelyezése. A rendőrség itt is példás munkát végzett. A ló, szarvasmarha, sertés vásáron, valamint a nagyforgalmu Buzatéren percek alatt példás hadirenddé változott az előbbi káosz. A távol vidéki és környékbeli gazdáink lovai, szekerei 8—9 órára olyan szépen el voltak helyezve,, mintha hetek óta gyakorolták volna a sorakozót. Kilenc órára minden vásárheiy sziníg megtelt. A Pacsirta- és Mező-utcát teljesen ellepte a szíjgyártók, kötélverők, röfösárusok, edényesek serege. Annyi áru volt a külömböző piacokon felhalmozva, hogy a legreálisabb számítás mellett is elég lett volna öt, hat vásár közömégéneK, még akkor is, ha ingyen osztogatják. A Bethlen-utcán a rendes piaci árusok és a mézeskalácsosok vertek tanyát. No de menjünk a tulajdonképeni «nagyvásár»-ba, a marha-, ló- és sertéspiacra. A vásár kezdetén bizakodó a hangulat. Még nem kezdődött meg a komoly eladás, vevés. Egyelőre csak óvatos nézegetéssel múlik az idő. A venni szándékozók igyekez-