Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-18 / 211. szám

Nyíregyháza, 1927, szeptember 18, * Vasárnap XLVÍII. évfolyam. 2 ü MÁm. Előfizetési árak halyben és vidéken: Kfy Mra 2'SO pengő. Nagyadéwra 7-6C pangd XtaUutristiftknek és tanítóknak 20»/• engedmény. wmmmmmmmtmammmmKmmmmmmmmm\ Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalös szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: 3ZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám (39. Pcstachaque 2965QL Kéziratokat nem. adunk vissza. A magyar birák. Irta : Javorniízky Jenő dr. igazságügyminiszteri szamve\Ő5é^i főtanácsos, a Kans?. vezértitkára, Nyíregyháza városában vasár­nap gyűlésbe jönnek össze a ma­gyar kir. birák és kir. ügyészek, hogy az időszerű igazságügyi kér­déseket megtárgyalják és egyúttal a kir. birói és kir. ügyészi kar ba­jait nyilvánosan feltarva, azoknak orvoslását megbeszéljék és' meg­sürgessék. örök törvény, hogy »justitia est regnorum fundamentum«, vagyis »az igazság az állam alapja«. Az igazságot a birák Szolgáltatják, közérdek tehát, miképp a birák oly helyzetben legyenek, hogy »a biró­nak teljes és szabad hatalmában áll jon minden félelem nélkül törvé­nyes és helyes igazságot szol­gáltatnia. Igy intézkedik már az 1492. évi dekrétum 10. cikkelye, mig az 1790 évi dekrétum 12. cikkelye elrendeli azt, hogy hatalmi szóval a birósági szervezetet megváltoztatni és tör­vényes itélet végrehajtását meggá­tolni nem lehet, — az 1790. évi XVIII. t.-c., az 1848. évi törvények és az 1869. évi IV. t.-c. pedig biztosítják a biró függetlenségét és elmozdithatatlanságát. A magyar törvények körülbás­tyázziájk a birói kart. A biró a politikai pártok küz­delmeitől, a Wsadalmi forrongá­soktól távol áll. A birói kar azér r is az értelmi és erkölcsi erőknek oly nagyságát képviseli, melyből a kormányzat bőségesen merit. A biró az, aki hivatalba lépésével tel­jesen lemond a vagyonszerzés lehe­tőségéről és a közéleti szereplés sikereinek csábító előnyeiről. A magyar biró és ügyész lelkét nem téritették el a legkeserűbb megpróbáltatások sem. A forrada­lom és bolsevizmus szennyes ára­datában is sziklaszilárdan állott e kar. A magyar nép büszkén tekin­tetett és tekint mindenkor az igaz­ságszolgáltatás fenséges palotájára ís a magyar birói széket nagy tisz­etlettel veszi körül. Az igazságszolgáltatásnak azon­ban a birák adnak életet. A függet­lenségük, elmozdithatatlanságuk bizto-itása mellett mentesíteni kell őket az anyagi gondoktól, a testi és lelki kimerült-:égtől. »Nehéz dolog nemesen gondol­kozni, mikor az embernek csak az ad gondot, hogy miképen élhessen meg«. A magyar bíró és ügyész hiva­tásánál különleges helyet foglal ei és a kereseti lehetőségek elszige­teltsége folytán kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a többi álla­sában világítja meg. Ez a meggyő­ződés terjedhet és súlyos bajokat eredményezhet. E bajok kifejlődését meg kell akadályozni. A bajok megakadályozása pedig csak ugy történhetik, ha függetlenségében teljesen körülbástyázzuk és nem tűrjük a birói kar siralmas álla­potát. A magyar állam derengő feltá­madásának, megindult újjáépítésé­nek nagy munkájában a jogbizton­ság nyújtásával és ezáltal a lelkek nyugalmának biztosításával a leg­fontosabb szerepet a birói kar van hivatva betölteni. Magunk javát szolgáljuk tehát akkor, amikor mi is a bírói kar erkölcsi és anyagi érdekeinek őket megillető, megfelelő kieíégfíé ét kí­vánjuk. mi tisztvidő, de hősként tür, szen­ved és családjának nyomorúságos helyzete mellett is dacosan áü el­len minden kísértésnek és csábi­tásnak. Ha előfordul is egy eset, az egyedülálló és a birói szellem­től távol áll. A birói függetlenségbe és pártat­lanságba vetett és a birói kar ál­tal nagy áldozatkészséggel, vala­mint önfeláldozással fenntartott hit és bizalom azonban meginog az alacsonyabb műveltségű nép réte­gekben, amikor a birói kar nyo­morúságos helyzetének szerinte be­álló következményeit saját felfogá­„á lapengedélyezés és lapbetiltás mai rend­szerének megszüntetése kívánatos" - mondotta Ángyán sajtófőnök a „Nyirvidék" munkatársának „A jelenlegi bajokon elsősorban a sajtó részletes és bő tájékoztatásával lehet segíteni" Ángyán Béla dr. igazságügyi államtitkár, sajtófőnök nyilatkozott a «Nvirvidék» munkatársának s a készülő sajtóreformról többek kö­zött a következőket mondotta: — Sajtótörvénytervezet még nincs. A törvényelőkészítő osztály­ban ugyan már folytak megbeszélé­sek, készültek különböző elaborá­tumok, amelyeknek alapján ujabb megbeszélések indulhatnak. A tár­gyalások anyaga legközelebb az igazságügy miniszter elé kerül, aki utasítást fog adni a törvényjavaslat­tervedet kidolgozására. Ez, aaervezet fog azután más illetékes faktorok elé kerülni és az ezek előtt kialakuló szöveget meg akarom ismertetni mindazokkal a tényezőkkel, ame­lyek érdekelve vannak. Csak az ér­dekeltségek ankétja után fog elké­szülni a javaslat, amely előbb a kormányzópárt, majd a parlament elé kerül. A sajtó javaslat anyagá­val október közepéig készen le­szünk. — Felmerül a kérdés, hogy a kormány miért foglalkozik uj saj­tójavaslat kidolgozásával ? Kétség­telen, hogy ma az a helyzet, hogy a sajtóval szemben kivételes hatal­mon alapuló közigazgatási rendsza­bályok alkalmazhatók. Ennek az állapotnak a fenntartása már nem indokolt és igy a lap;mgedélyezés és lapbetiltás mai rendszeréinek megszüntetése kívánatos. Ez az első és főoka annak, hogy a sajtó- i ügyeknek törvényhozási uton való rendezése előtérbe "került. Máso- | dik oka az, hogy az 19l4-ik évi sajtó örvény ti onyos lapasz'ala'ok­kal szolgált és a világháború alatt megváltozott viszonyok az 19l4-es intézkedésektől eltérő rendezést tesznek szükségessé. Beszélhetünk még harmadik okról is, arról, hogy a különféle törvényekben szétszórt sajtóügyi rendelkezéseket végre egyesíteni kell. Hogy ez miképpen fog megtörténni, ma még bizony­talan. Még azt sem tudjuk, hogy novelláris uton, vagy sajtókódex-el oldjuk-e meg a problémát. Mint jogász, ellensége vagyok a novel­láris törvényalkotásnak. El kell azonban ismernem, hogy nagyon sok szempont szól e megoldás mel­lett is. A készülő sajtójavaslat irányel­veiről pedig ezeket mondotta: — Felfogásom szerint a sajtósza­badság leglényegesebb kelléke az anotnomitás, amelyet feltétlenül biztosítani kell. De ha ezzel száz százalékos szabadságot adok, ak­kor nekem száz százalékos felelős­ség is kell. A helyes megoldás azonban nem a felelősségi rendsze­ren múlik. A sokat használt «egye­temleges felelősség® megjelölés egyébként sem helyénvaló. Ehelyett köztörvényi felelősségről kell "be­szélnünk, amely a sajtóra nem al­kalmazható, mert beleütközik az anonimitás elvébe és gyakorlatilag is keresztülvihetetlen. A sajtóra te­hát nálunk a fokozatos felelősség elvét alkalmazták, ennek azonban sokféle variánsa lehet. — Az esküdtszék alaposan kri­tizálható intézmémy, mégis az! hi­szem, hogy — kizárólag sajtóügyek ben — helyes volna visszaállítani. Ezekben az ügyekben ugyanis do­minál a politikum, ettől pedig a bíróságot mentesíteni kell. Kétség­felen viszont, hogy igen sok argu­mentum, hozható fel az esküdtszék működése ellen, még e szükresza­bott területen is és ezért végleges döntés előtt alaposan mérlegelni kell az egymással szemben álló szempontokat. — A tiltott közlésre vonatkozó rendelkezések terén is tagadhatat­lan, hogy bizonyos rendet kell te­remteni, ezeket revízió alá kell venni. Ez azonban egyike a leg­kényesebb kérdéseknek. Nehéz meg­vonni a határvonalat ugy, hogy a büntető igazságszolgáltatásnak és a sajtó szabad mozgásának érdeke egyformán biztosítva legyen. Külö­nösen meg kell fontolni a kérdést akkor, ha a sajtóügyek elbírálását esküdtszékre bizzuk, mert az es­küdtek ki vannak téve a közhangu­lat befolyásának és valamely bün­ügy részleteinek időelőtti vagy ten­denciózus közlése lényegesen be­folyásolhatja az esküdtek álláspont­ját. — Ez a meggondolás vezette az angol jogfelfogást arra, hogy egy sui generis deliktumot létesítsen és büntessen olyan közlést, amely fo­lyamatban levő bűnügyben alkal­mas arra, "hogy az esküdtbiróságot befolyásolja. Ez az angol jogelv lényegében megfelel a mi «tíltott közlésünkének, bár egészen más elgondolásból fakad. Meg kell aka­dályozni, hogy a nyomozás kezdet­leges stádiumában lévő bűnügyek­ről hasábos tudósítások jelenjenek meg és ezzel veszélybe kerüljön a nyomozás sikere és esetleg telje­sen ártatlan emberek becsülete s hitele súlyos sérelmeknek legyen kitéve, öva intenek ettől a frank­pör és a Nagy István-féle bűn­ügy tanulságai is. — Természetes, hogy ezen aba. jon elsősorban a sajtó részletes és hü tájékoztatásával lehet segíteni. A nyomozásban a sajtó közreműkö­dése igen sok esetben nélkülöz­hetetlen. Ennek elbírálására azon­ban a nyomozó hatóságok hiva­tottak. Nincs semmi szükség olyan önálló nyomozásokra, amelyek in­kább a riporteri szenvedély kielé­gítését szolgálják, mint a közérde­ket. Ezek az óvintézkedések, ame­lyekről beszéltem csak a nyomo­mozés kezdetleges stádiumában indokoltak, amikor nemcsak a nyo­mozás sikerének, hanem főként a személyes polgári jogoknak a vé­delmét is szolgálják. Színes lakheipö az ÖS2Í nagy divat! Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. szám. Telefon szám: 195. Gyönyör* színekbe^-gy v.h^ban HUfipáHa CÍpÖáPUllá*b Világhírű „Salamander", „Princess", „Reform", ..Korona" stb. közkedvelt cipő márkák egyedárusitása. Kirakataink bemutatják a iegújabb cipődivatot és előnyös árainkat Mielőtt bevásárol, szíveskedjék ezeket megtekinttnL 5194 Egyes szám ára 1© fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents