Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-18 / 211. szám
Nyíregyháza, 1927, szeptember 18, * Vasárnap XLVÍII. évfolyam. 2 ü MÁm. Előfizetési árak halyben és vidéken: Kfy Mra 2'SO pengő. Nagyadéwra 7-6C pangd XtaUutristiftknek és tanítóknak 20»/• engedmény. wmmmmmmmtmammmmKmmmmmmmmm\ Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalös szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: 3ZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám (39. Pcstachaque 2965QL Kéziratokat nem. adunk vissza. A magyar birák. Irta : Javorniízky Jenő dr. igazságügyminiszteri szamve\Ő5é^i főtanácsos, a Kans?. vezértitkára, Nyíregyháza városában vasárnap gyűlésbe jönnek össze a magyar kir. birák és kir. ügyészek, hogy az időszerű igazságügyi kérdéseket megtárgyalják és egyúttal a kir. birói és kir. ügyészi kar bajait nyilvánosan feltarva, azoknak orvoslását megbeszéljék és' megsürgessék. örök törvény, hogy »justitia est regnorum fundamentum«, vagyis »az igazság az állam alapja«. Az igazságot a birák Szolgáltatják, közérdek tehát, miképp a birák oly helyzetben legyenek, hogy »a birónak teljes és szabad hatalmában áll jon minden félelem nélkül törvényes és helyes igazságot szolgáltatnia. Igy intézkedik már az 1492. évi dekrétum 10. cikkelye, mig az 1790 évi dekrétum 12. cikkelye elrendeli azt, hogy hatalmi szóval a birósági szervezetet megváltoztatni és törvényes itélet végrehajtását meggátolni nem lehet, — az 1790. évi XVIII. t.-c., az 1848. évi törvények és az 1869. évi IV. t.-c. pedig biztosítják a biró függetlenségét és elmozdithatatlanságát. A magyar törvények körülbástyázziájk a birói kart. A biró a politikai pártok küzdelmeitől, a Wsadalmi forrongásoktól távol áll. A birói kar azér r is az értelmi és erkölcsi erőknek oly nagyságát képviseli, melyből a kormányzat bőségesen merit. A biró az, aki hivatalba lépésével teljesen lemond a vagyonszerzés lehetőségéről és a közéleti szereplés sikereinek csábító előnyeiről. A magyar biró és ügyész lelkét nem téritették el a legkeserűbb megpróbáltatások sem. A forradalom és bolsevizmus szennyes áradatában is sziklaszilárdan állott e kar. A magyar nép büszkén tekintetett és tekint mindenkor az igazságszolgáltatás fenséges palotájára ís a magyar birói széket nagy tiszetlettel veszi körül. Az igazságszolgáltatásnak azonban a birák adnak életet. A függetlenségük, elmozdithatatlanságuk bizto-itása mellett mentesíteni kell őket az anyagi gondoktól, a testi és lelki kimerült-:égtől. »Nehéz dolog nemesen gondolkozni, mikor az embernek csak az ad gondot, hogy miképen élhessen meg«. A magyar bíró és ügyész hivatásánál különleges helyet foglal ei és a kereseti lehetőségek elszigeteltsége folytán kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a többi állasában világítja meg. Ez a meggyőződés terjedhet és súlyos bajokat eredményezhet. E bajok kifejlődését meg kell akadályozni. A bajok megakadályozása pedig csak ugy történhetik, ha függetlenségében teljesen körülbástyázzuk és nem tűrjük a birói kar siralmas állapotát. A magyar állam derengő feltámadásának, megindult újjáépítésének nagy munkájában a jogbiztonság nyújtásával és ezáltal a lelkek nyugalmának biztosításával a legfontosabb szerepet a birói kar van hivatva betölteni. Magunk javát szolgáljuk tehát akkor, amikor mi is a bírói kar erkölcsi és anyagi érdekeinek őket megillető, megfelelő kieíégfíé ét kívánjuk. mi tisztvidő, de hősként tür, szenved és családjának nyomorúságos helyzete mellett is dacosan áü ellen minden kísértésnek és csábitásnak. Ha előfordul is egy eset, az egyedülálló és a birói szellemtől távol áll. A birói függetlenségbe és pártatlanságba vetett és a birói kar által nagy áldozatkészséggel, valamint önfeláldozással fenntartott hit és bizalom azonban meginog az alacsonyabb műveltségű nép rétegekben, amikor a birói kar nyomorúságos helyzetének szerinte beálló következményeit saját felfogá„á lapengedélyezés és lapbetiltás mai rendszerének megszüntetése kívánatos" - mondotta Ángyán sajtófőnök a „Nyirvidék" munkatársának „A jelenlegi bajokon elsősorban a sajtó részletes és bő tájékoztatásával lehet segíteni" Ángyán Béla dr. igazságügyi államtitkár, sajtófőnök nyilatkozott a «Nvirvidék» munkatársának s a készülő sajtóreformról többek között a következőket mondotta: — Sajtótörvénytervezet még nincs. A törvényelőkészítő osztályban ugyan már folytak megbeszélések, készültek különböző elaborátumok, amelyeknek alapján ujabb megbeszélések indulhatnak. A tárgyalások anyaga legközelebb az igazságügy miniszter elé kerül, aki utasítást fog adni a törvényjavaslattervedet kidolgozására. Ez, aaervezet fog azután más illetékes faktorok elé kerülni és az ezek előtt kialakuló szöveget meg akarom ismertetni mindazokkal a tényezőkkel, amelyek érdekelve vannak. Csak az érdekeltségek ankétja után fog elkészülni a javaslat, amely előbb a kormányzópárt, majd a parlament elé kerül. A sajtó javaslat anyagával október közepéig készen leszünk. — Felmerül a kérdés, hogy a kormány miért foglalkozik uj sajtójavaslat kidolgozásával ? Kétségtelen, hogy ma az a helyzet, hogy a sajtóval szemben kivételes hatalmon alapuló közigazgatási rendszabályok alkalmazhatók. Ennek az állapotnak a fenntartása már nem indokolt és igy a lap;mgedélyezés és lapbetiltás mai rendszeréinek megszüntetése kívánatos. Ez az első és főoka annak, hogy a sajtó- i ügyeknek törvényhozási uton való rendezése előtérbe "került. Máso- | dik oka az, hogy az 19l4-ik évi sajtó örvény ti onyos lapasz'ala'okkal szolgált és a világháború alatt megváltozott viszonyok az 19l4-es intézkedésektől eltérő rendezést tesznek szükségessé. Beszélhetünk még harmadik okról is, arról, hogy a különféle törvényekben szétszórt sajtóügyi rendelkezéseket végre egyesíteni kell. Hogy ez miképpen fog megtörténni, ma még bizonytalan. Még azt sem tudjuk, hogy novelláris uton, vagy sajtókódex-el oldjuk-e meg a problémát. Mint jogász, ellensége vagyok a novelláris törvényalkotásnak. El kell azonban ismernem, hogy nagyon sok szempont szól e megoldás mellett is. A készülő sajtójavaslat irányelveiről pedig ezeket mondotta: — Felfogásom szerint a sajtószabadság leglényegesebb kelléke az anotnomitás, amelyet feltétlenül biztosítani kell. De ha ezzel száz százalékos szabadságot adok, akkor nekem száz százalékos felelősség is kell. A helyes megoldás azonban nem a felelősségi rendszeren múlik. A sokat használt «egyetemleges felelősség® megjelölés egyébként sem helyénvaló. Ehelyett köztörvényi felelősségről kell "beszélnünk, amely a sajtóra nem alkalmazható, mert beleütközik az anonimitás elvébe és gyakorlatilag is keresztülvihetetlen. A sajtóra tehát nálunk a fokozatos felelősség elvét alkalmazták, ennek azonban sokféle variánsa lehet. — Az esküdtszék alaposan kritizálható intézmémy, mégis az! hiszem, hogy — kizárólag sajtóügyek ben — helyes volna visszaállítani. Ezekben az ügyekben ugyanis dominál a politikum, ettől pedig a bíróságot mentesíteni kell. Kétségfelen viszont, hogy igen sok argumentum, hozható fel az esküdtszék működése ellen, még e szükreszabott területen is és ezért végleges döntés előtt alaposan mérlegelni kell az egymással szemben álló szempontokat. — A tiltott közlésre vonatkozó rendelkezések terén is tagadhatatlan, hogy bizonyos rendet kell teremteni, ezeket revízió alá kell venni. Ez azonban egyike a legkényesebb kérdéseknek. Nehéz megvonni a határvonalat ugy, hogy a büntető igazságszolgáltatásnak és a sajtó szabad mozgásának érdeke egyformán biztosítva legyen. Különösen meg kell fontolni a kérdést akkor, ha a sajtóügyek elbírálását esküdtszékre bizzuk, mert az esküdtek ki vannak téve a közhangulat befolyásának és valamely bünügy részleteinek időelőtti vagy tendenciózus közlése lényegesen befolyásolhatja az esküdtek álláspontját. — Ez a meggondolás vezette az angol jogfelfogást arra, hogy egy sui generis deliktumot létesítsen és büntessen olyan közlést, amely folyamatban levő bűnügyben alkalmas arra, "hogy az esküdtbiróságot befolyásolja. Ez az angol jogelv lényegében megfelel a mi «tíltott közlésünkének, bár egészen más elgondolásból fakad. Meg kell akadályozni, hogy a nyomozás kezdetleges stádiumában lévő bűnügyekről hasábos tudósítások jelenjenek meg és ezzel veszélybe kerüljön a nyomozás sikere és esetleg teljesen ártatlan emberek becsülete s hitele súlyos sérelmeknek legyen kitéve, öva intenek ettől a frankpör és a Nagy István-féle bűnügy tanulságai is. — Természetes, hogy ezen aba. jon elsősorban a sajtó részletes és hü tájékoztatásával lehet segíteni. A nyomozásban a sajtó közreműködése igen sok esetben nélkülözhetetlen. Ennek elbírálására azonban a nyomozó hatóságok hivatottak. Nincs semmi szükség olyan önálló nyomozásokra, amelyek inkább a riporteri szenvedély kielégítését szolgálják, mint a közérdeket. Ezek az óvintézkedések, amelyekről beszéltem csak a nyomomozés kezdetleges stádiumában indokoltak, amikor nemcsak a nyomozás sikerének, hanem főként a személyes polgári jogoknak a védelmét is szolgálják. Színes lakheipö az ÖS2Í nagy divat! Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 5. szám. Telefon szám: 195. Gyönyör* színekbe^-gy v.h^ban HUfipáHa CÍpÖáPUllá*b Világhírű „Salamander", „Princess", „Reform", ..Korona" stb. közkedvelt cipő márkák egyedárusitása. Kirakataink bemutatják a iegújabb cipődivatot és előnyös árainkat Mielőtt bevásárol, szíveskedjék ezeket megtekinttnL 5194 Egyes szám ára 1© fillér.