Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-18 / 211. szám

2 JsfW RYIDJSJC. 1927 . szeptem' er 13 Nincs repülőnk. A „Nyirvidél* számába irta: Mőser Ernő országgyűlési képvistlő. Az utóbbi néhány év alatt a te­pülőtechnikának a fejlődése — amint napról-napra látjuk, — Európa győztes államaiban .a kis szinte hihetetlen arányokat öltött, és nagytjpu u repülőgép-kr.ek és az óriístipusu kormányozható lég­hajóknak légiója áll kézen hadi­célokra, nem i; emlitve a hadicé­lokra felhasználható kereskedelmi gépeket, hogy háború e elén órák alatt száz és száz kilométernyire behatolhassanak az ellenséges ál­lam területére é; ott mielőtt az el­lenségei haderő csak megmozdul­hatott vo'na, felrobbantsák a hida­kat, pályaudvarokat, bombázzák a városokat, megfélemlítsék a la­kosságot. Magyarország itt. telje-Cn védte­len és ki van szolgáltatva, meg­támadtatás esetén az ellenségnek. Látjuk, hogy telje, en isztában van­nak azok a nemzetek, *melyeknek kezében van a hatalom, azzal, hogy mit jelent az aviatika a jövő há­borújában. Ezért a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik minden győztes nemzet a maga aviatikáját minél tökéletesebbé tenni, nem tö­rődve azzal, hogy katonai költ ég­veté ének óriási százalékát költi el erre a célra. Ezen a téren Francia­ország \ezet. Franciaországban több, mint 15 repülő ezred, 5 re­pülőcsoport áll a hadsereg rendel­kezésére, ez idő szerint több, mint 1600 repülőgéppel az első vonal­ban és közel 5000 tartalékgéppel, ugy, hogy repülőgép állomanya ma 6—7000 és ezekben nincsenek azok a gépek, amelyek mint keres­kedelmi celt szolgáló gépek állanak még a francia hadsereg rendelke­zé éie. A mult évi költségvetésben Franciaország aviatikai célokra 422 millió francot áldozott. 48 repülőgépgyár, 16 regülőmotor­gyár és 9 egyéb repülőgép-alkat­resz-gyár dolgozik francia terüle­ten. Ezek a gyárak havonként mint­egy 150 repülőgépet képesek for­galomba bocsátani. 1918-ban a nagy francia tipu u repülőgép kr.ek alig 1000 kilométer volt a rádiusa és 600 kilogramm bombát voltak képe.ek magukkal vinni. Ma már 1800 kilométeren felüli rádiusuk van és a bombamennyi ég, me­lyet magukkal vihetnek, megha­ladja a 2000 kilogrammot is. Ez­zel a rádiussal Berlint Parisból igen könnyen meg lehet közelí­teni. Van azonban egy másik or­szág is, mely hihetetlen nagy össze­geket költ az aviatikára, és ez Olaszország. Olaszország igen erőben kísérletezik a stabil rend­szerű, óriási kormányozható lég­hajókkal. Tervbe van véve egy 170000 köbmétert tartalmazó, nagy merev szerkezetű kormányozható léghajó felépítése, melynek rádiusa 12000 kilométer lenne. Hasonlóan igen erős figyelem­mel ki éri az aviatika fejlődését és igen nagy áldozatokat hoz aviatikájának fejlődéséért Csehor­szág. Ma már 3 repülőezrede van 20 századdal. Gépállománya 800. repülőgép, ebből mintegy 300 le­het a tartalék. Több mint 600 ki­képzett piló ája van é - ez a szám 1928-ra tervszerűen 90 repülő­századra, 1000—1200 pilótára és 1800 repülőgépre fog emelkedni. A három c eh repülőgépgyár óriá i Iépéne^et tesz az uj találmányok ki hasznalása terén is. Az Aero és az Avia, valamint a katonai repülő­gépgyár a mult évi kiállíiá on több mint 60 ujtipusu repülőgépet állí­tott ki és egy Frics nevű cseh pi­lóta a BH21 tjpusu repülőgéppel óránként 301 kilométeres tece:­ség rekordot állított fel. Románia szintén órást össz'g"­ket költ aviatikára. Repülőgép ál­lománya a mult évben cirka 300­340 volt, ebből körülbelül 200 a felderítő, 60 a vadász, 20 a bom­bavető és 60 az iskolagép. Három helyen van aviatikai iskolája és ezekten az aviatikai iskolákban ál­landóan (irka 120—130 pilótát ké­peznek ki. Jugoszlávia különö.en az utóbbi kit esztendő alatt szintén nagy lép­tek el haladt az avialika terén. Re­pülőgépállománya a mult évben 380 drb volt, ebből teljesen uj, nagy rádiu u, nagy sebességű gép 280 volt. Legu.óbb 100 francia re­' pülőgépet kaptak, ami 300 millió dinárba került. Különösen Jugoszlávia és Cseh­ország költ sokat arra, hogy a mo­dern köve élményeknek megfelelően repülőtereket szereljen fel. Ezek a repülőterek a magyar határok kö­rül vannak csoportosítva. Ezekről a íepülő.e^ekről Budapest aljg 3C­40 perc alatt elérl.e ő, ugy hogy az ő számításaik szerint (ha semmi közbe nem jön) háború e elén, mi­előtt még a magyar kormány a legelső mozgó itási kísérleteket megtenné, Budapestet már a jugo­szláv és cseh repülőgéprajok bom­bavetőgépei ezer és ezer kilogram­nyf robbanó anyaggal pusztíthat­ják. És nekünk nincs egyetlen gép­fegyverünk, egyetlen egy repülő­gépeket elhárító ágyutlk, amely' esetleg alkalmazásba jöhetne az előbb említett esetben. Minket a trianoni békeszerződés­nek és a trianoni békeszerződés után időszakban ellensége nknek si­került teljesen meztelenre vetkőz­tetniük! SALVATOR-FORRÁS KELLEMES IZÜ ÜDÍTŐ, GYÓGY- ÉS ASZTALI VÍZ Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terhes és 'szoptatnónó'knek nélkülözhetetlen SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenütt! és munkálatok alkalmazásával spe­ciális termelést kell folytatniok. A speciális lápi gazdálkodás leg­célszerűbb irányainak és módoza­tának kikutatása, azok közkinccsé tétele, ezáltal a lápvidék gazdasá­gainak fellendítése és okszerűen jö­vedelmezővé tétele a célja a Ka­mara Mátészalkán folyó évi októ­ber hó 16-án tartandó lápgazda­sági szakértekezletének, amelynek tervezetét a lápvidék kiváló gazdái­nak közreműködésre bevonásával dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsos, a Kamara igazgatója készítette elő. A nagyfontosságú szakértekezlet tárgy sorozata a kö-~ vetkező: október hó 16-án délelőtt 9 órakor a Községháza nagyter­mében. 1. Elnöki megnyitó: Kállay Mik­lós, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke. 2. Törekvéseink lápgazdaságunk fejlesztésére. Dr. Rácz Lajos, m. kir .gazdasági főtanácsos, kamarai igazgató. 3. A ecsedi-láp jelenlegi hely­zete és vizrendezésügyi vonatko­zásai. Előadja: Péchy László m. kir. kormányfőtanácsos, az Ecsedi láplecsapoló társulat igazgató fő­mérnöke (Nagyecsed). 4. Lápi növénytermelésünk jelen­legi bajai és a javítás gyakorlati lehetőségei. Előadja: Buchvein Béla m. kir. gazdasági főfelügyelő (Mátészalka). 5. Állattenyésztésünk fejlesz ési le hetőségei a a lápvidéken. Előadja: vitéz Kiss Lajos tiszttartó, Tibor­szállás. 6. Lápilegelők és- rétek feljaví­tása. Előadja: Thaisz Lajos mi­niszteri tanácsos, kisérletügyi fő­igazgató (Budapest). 7. A lápi gazdálkodás jövedel­mezősége. Előadja: Jékey László földbirtokos (Gébe rjén.) 8. Erdősítés és fásítás a lápvi­déken. Előadja: Osztadál Jenő ura­dalmi erdőfőtanácsos (Vállaj). 9. A lápvidék villamosítása. Elő­adja: Szabó Kálmán főmérnök, (Budapest). A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara e lápgazdasági értekezlete a szakemberek és kiváló gyakorlati lápigazdák körében már az előké­szítő munkálatok során, nagy ér­deklődést keltett és meleg megér­téssel találkozott, ami legjobb bi­zonyítéka annak, hogy a Kamara komoly gazdaságfejlesztő mun­kája során ismét helyes utakon in­dul gyakorlati eredmények kivivá­sára. „Nem szűnöm meg munkálkodni mindaddig, mig a trianoni békét meg nem változtatják". Rothermere lord meleg hanga levélben köszönte meg a nyíregyházi ev. egyházközségnek az augusztus 14-i közgyűlésből küldött üdvözletét. (A «Nyirvidck» tudó'itójá ó ). j Ismeretes lapunk olvasói előtt, hogy a nyíregyházi ág. h. ev. egy­házközség auguszlus 14-1 képviselő testület-i közgyűléséből üdvözlő ira tot küldött Rothermeree lordhoz, melyben az egyházközség közön­sége nevében az egyházközség el­nöksége, Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanác o V polgár­me.ter, egyházközségi felügyelő és Paulik János igazgató-lelkész őszinte háláját juttatta kifejezésre a nemes lelkit lord előtt s egyben Isten áldását kérte a lord további ' életére, nemzeti ügyünkért vivott j küzdelmeire. A lord szeptember hó 10-iki keletzérsel levelet küldött az egyházköz. ég 1 őzön:égének, mely­nek minden sora csak emeli biza­kodó lelkünket s a biztos jö\endő sugarait villantja meg előttünk. A lelki felfrissülést sugárzó e >eie laz i alábbiakban adjuk közre egész ter­jedelmében: London, 1927. i-zept. 10. Főtisztelendő Pau'ík Jáncs lelkész urnák Ny ii egyháza. Főt[ zelendő Uram! Nagy köszönettel vettem szíves üzenetét, ame!y et egyháza nevében küldött nekem és felkérem,' hogy biztosítsa egyháza tagjait, hogy nem szűnöm meg munkálkodni mindaddig, mig a trianoni békT meg nem változtatják s amig Ma­gyarországnak igazságot nem szol­gáltatnak. A megváltás napja nincs me-sze s jól esik tudnom, hogy az-e^en napért való küzdelmemet é > az ál­talam kezdeményezett mozgalmat egyesülten támogatja a magyar n lp minden rétege, felekezeti és politi­kai különbség nélkül. Nagyra!ec ülé.em kifejezé e mel­lett vagyok igaz híve: Ro'hermere s. k. Kállay Miklós főispán nyitja meg az október 16-iki mátészalkai iápgazdasági szakértekezletet. Tudományos előadások a lápvidékek speciális gazdálkodá sának irányairól és módozatairól. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A magyar mezőgazdasági kama­rák megalakulásuk óta a gazdaér­dekek szolgálatában máris elévül­hetetlen érdemeket szereztek s egész mezőgazdasági életünk érzi azt a. lüktető elevenséget és ha­ladó frisseséget, amit a Kamarák tevékenykedése eredményez. A mezőgazdaság fejlesztési cél­kitűzések és a helyesnek felismert célok elérésére energikus törekvé­sek kiváltkép a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara kerületében' ta­pasztalhatók, ahol a kamarai ak­cióknak fokozott jelentőséget ad azok kezdeményező, úttörő jellege. Nevezetes ujabb gyakorlatias gaz dasági kutató munkának kezdetét jelenti azon lápgazdasági szakér­tekezlete is, amelynek meghívóit, il­letve programmját most bocsáj­totta kí a Tiszán'-uü Mezőgazdasági Kamara. A Tiszántúl északi, szatmár-be­regi részében nagyterületű lápi-ere­detü talajok vannak, melyeken a gazdának e talajok speciális ösz­szetétele és különleges tulajdonsá­gai miatt különleges talajjavítások SCHRA1DTHAUER1 1 ff r reggeli eiőtt fél keserűvíz iTv^r • megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmesresed^s és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kis és nagy firegben. Szétküldés! hely: Igmándl keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak klvánatra.bérMentve.

Next

/
Thumbnails
Contents