Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-07 / 178. szám

Nyíregyháza, 1927. augusztus 7, * Vasárnap XLVIII. évfolyam. 178. ssám. Előfizetési árak helyben ós vidéken: Egy hóra 2 50 pengő. Negyedévre 7 50 pengő. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ás kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postaohsque 29S581 Kéziratokat nem adunk vissza. M. közélet tisztasága. Ha arról álmodozunk, hogy elébb-utóbb vissza fogjuk kapni, vagy szerezni az elszakított területeket, legtöbbnyire az u. n. kultúrfölénnyel támogatjuk alá optimizmusunkat. Fegyverrel már nem igen bírja, vagy nem igen szereti a magyar, hát kultúrfölényének varázsától várja a csodát, hogy majd igy, meg ugy: annak a révén fogja visszacsalogatni a lekapcsolt részeket. Hogy mit értünk kultúrfölény alatt, az azután megint más lapra tartozik. Általában véve.- műveltség, fegyelem, felvilágosodottság, rend adják meg a tartalmát. Iskola, egyház, erkölcs. Ezek között szerény nézetem szerint talán legfontosabb az erkölcs. Az erkölcsnek a tisztasága. Minden vonalon. Nemcsak az egyéni és családi életben, hanem a közéletben is. Lehet egy nép még olyan iskolázott, még olyan müveit és felvilágosodott, ha egyszer rosszak az erkölcsei s romlott a közélete, akkor hiába ott beszélni kulturfölényről, — az csak külső máz, festék az arcon, a szívnek, a léleknek az üressége mellett. Én azt hiszem, hogy a sokat emlegetett kultúrfölény hangoztatásánál erről nagyon sokan megfeledkeznek, mert különben nem mer. nék attól a nagy csodát várni és függővé tenni. Sajnos, ugyanis, de ugy van, hogy ebben a tekintetben kulturfölényről már alig-alig beszélhetünk. A szimptomák inkább azt mutatják, hogy a Balkán átlépte a Szávát s már a nyakunkon ül. Ahelyett, hogy a nyugati kultura nyert volna egy kis egészséges előhaladást a Balkán felé, megfordítva történt. Trianon Magyarországból is Balkánt csinál és a balkáni erkölcsök hódítottak tért határainkon ! ! Elrettentő dolog ujabban a napi újságokat végig olvasni. Csupa csalás, sikkasztás, megvesztegetés, panama... nem is beszélve a rablásokról, lopásokról, betörésekről, öngyilkosságokról és gyilkosságokról. Főként a panamák, a megvesztegetések, a sikkasztások, azok a kóros tünetek ,amelyek ennél a kérdésnél végképen elszomorítók. Mert ezek mételyezik és szennyezik a közélet tisztaságát. Már ott tartunk, hogy kórházak és klinikák szegény nyomorult be: legeinek a leveskéjén és diétás koszt ján nyerekednek egyetemi tanárok és miniszteri hivatalnokok a husszállitókkal együtt... és ami még elrettentőbb: már a birói székig ér fel a szennyes iszjap, a panama, a megvesztegetés. Az újságok persze csak a felszínre vetődő eseteket regisztrálják, — mennyi lehet a titokban maradt az eltussolt, az ügyesen leplezett pa namák. kijárások, vesztegetések száma, amelyek mind-mind setétben gennyedő fekélyek a magyar közélet egykor szeplőtelen testén ! A baksis rendszer ázsiai, balkáni I fertője ez, ami a román megszál- 1 lás erkölcsi hagyatéka nálunk és aggódva kérdjük: hol itt a sokat emlegetett kultúrfölény, amitől mi a nagy csoda-tételt várjuk ? ? Hát ez lesz az a varázserő, ami vissza fogja hozzánk csábítani az elkapcsolt részek árva magyarjait és nemzetiségeit ?? Ez az az irigyelt konszolidáció, amiért annyit , áldoztunk s amiről azt hittük, hogy í nemcsak az anyagiak terén, ha® nem a lélekben és az erkölcsökben is el fogja végezni a maga gyógyító, purifikáló, tisztító munMegmondom, hogy mindaddig, amíg ezen beteges állaopton radií káüs eszközökkel nem fog segiteni ;; a kormány, mindaddig, amig gyöA magyar nemzettel szemben élköveiéit felháborító igazságtalanság ellen lord Rothermere lelkiismerete lázadt fel oly mértékben, hogy a

z őt erélyes akció megindítására is serkentette, melynek fejleményét feszült érdeklődéssel figyeli a megalázott magyar nemzet. Nem lehetetlen, hogy ezt a magyarbarát angol pátrónusunkat lelkesíti lord Byron, a halhatatlan emlékű angol költő példája is, ;»ki a sokezeréves dicsőséges mult után rabszolgaságba süly ed t görög nép szabadságáért szállt sikra s áldozta fel életét. Byron életében és természetében az ellentétek egész sora találkozott. Arca olyan szép volt, hogy Apolló-fejhez szolgálhatott volna mintául, de bicegett, mert lába megsérült születésekor, 1788, január 22-én. Londonban megkísérelték ugyan a hibás lábát helyreigazítani, de sikertelenül. A szokásos tanfolyamok elvégzése után 1809-ben'elérte nagykorúságát s elfoglalta helyét a felsőházban, ahol az ellenzékhez csatlakozott s háromszor fel is szólalt, de hatás nélkül. Nem lelte helyét az életben. — Ugyanezen év nyarán már nagyobb HnnmMBMBn útra kelt a Gibraltáron át: a Balkán félszigetre. Bejárta a török uralom alatt álló Görögországot, Albániát, Kisázsia nagyrészét. Meglátogatta Delphit, Chaironeát, Thébét. Athén ben hosszabb ideig tartózkodott. — Három évi távollét után tért vissza hazájába, az útközben alkotott költői leírással. 1812-ben jelent meg Childe Harolf zarándokutjának első két éneke, mely egyszerre híres költővé tette szerzőjét. Ezután gyorsan következtek a keleti történetek, amelyek alkalmat adtak az olvasóknak a találgatásra, hogy menynyiben takar a költői mez átélt kalandot. A mende-mondák nem csitultak el akkor sem, amufflr Byron feleségül vette Milbanke Annabellát. — Amikor alig egy év múlva hajament az asszoipy a kis Adával atyja házába, a közvélemény Byron ellen fordult. Hiába küldözött a költő felesége után bűnbánó költeménye) ket, az angol társadalom elitélte őt, miért is elkeseredésében 1816. áprilisban odahagyta hazáját és azt soha többé nem látta. Ettől kezdve felváltva 'Svájc és Felső-Olaszország városaiban tartózkodott, mialatt ujabb és ujabb ismeretségeket kötött, amik azonban nem gátolták őt költői működésében. Ámde olasztárgyu munkái csali arra szolgáltak alkalmul, hogy a haza közvélemény ellenszenvvé fokozódjék. Beppo, vidám farsangi tréfájában az elveszett férj, mint renegát tér vissza feleségéhez. Mafinö Faliéi, s a két Foscari történe. téből vett színmüveinek megjelenésekor pedig azt híresztelték felőle, hogy a karbonarikkal áll összeköttetésben. Régebben alakjainak szerelmeit, mos't bűneit olvasták a fejére. Don Jüan ledérségeiért őt Ítélték el; Káint ugy olvasták, mintha Ábel haláláért neki kellene megbűnhődnie. A genfi tó partján irta meg a Chilloni. fogoly történetét, aki ott senyved börtönében a svájci protestantizmus ügyéért. Tasso és Palicina tárgyainak a feldolgozására Ferrarában nyert hangulatot, mint ahol a környezet elébe idézte hőseit. Szemléletes leírásának példájául álljanak itt Kacziány Géza fordításában, a Kalóz következő sorai: »Im, mást dalolva, csak rád tévedek S ki .lenne az, ki látva tengered, Ne rólad zengne — bármi is regéje Kinek oly bűvös báj tapad nevére Van-é ki látva egy alkonyt feletted, Csodás Athén, éltében elfeledhet ? keresen és a legszigorúbb eszközökkel meg nem tisztítja a közeletet, mindaddig, amíg itt hasonló esetek fogják izgatni a jobb-érzésű polgárokat, és megrendiük a közélet tisztaságába vetett hitet és bizalmat, — addig hiu ábránd és önáltatás minden remény, amely a kulturális fölény révén képzeli a nagy nemzeti csapás kiigazítását, jóvátételét. Mindaddig nem is érdemeljük, hogy elszakított testvéreink és nemzetiségeink vissza kívánkozzanak hozzánk, mert semmivel se tudunk nekik különb igazgatást és tisztább közéletet biztosítani annál, amibe belekerültek!! Hiába emeljük száz és ezerszámra az iskolákat, hiába építjük impozáns középületeinket, hatalmas úthálózatainkat, hiába szépítjük városainkat, hiába emelünk szobrokat és egyéb művészi alkotásokat, — ha a dolgok mélyéről a panamák és kijárások, a vesztegetések suttogó szellemei kísértenek s a polgár minden újításban és alkotásban egy-egy ujabb panamának és viszszaélésnek külső megjelenési formáját gyanítja, addig"nincsen i^azi kultura, nincsen igazi haladás, csak festék az arcon, máz a külszínien s belül rothadt az alma, beteg a rendszer és egészségtelen a közállapot. Ah én se, tér s idő nekem se korlát, Varázs köt, oh Cycladok gyöngye, hozzád ! E hódolat dalomnak méltó része, Tied volt egykoron kalózom réve, Bár voln' az újra s a szabadság véle«.. Hogy milyen csodálatos gyorsasággal dolgozott, bizonyságul szolgál erre a Kalóz, mely tiz nap alatt és az Abydosi ara, "mely négy nap alatt gyarapította a költő remekmüveinek a számát. Drámái nem színpadra valók. Az élet és halál,- erény és bűn problémáit fejtegetik e darabok. Manfréd drámai költeménye vetekszik a Goethe Faust-jával. Manfréd a költő dult lelkiállapotát tükrözi vissza abban az időszakban, amikor felesége szüleihez utazott az zal a határozott kijelentéssel, hogy férjéhez soha többé vissza nem tér. A költő ellenségei felhasználták a botrányt, hogy a közvéleményt ejlene ingereljék. A mesterségesen szított felháborodás miatt a költő nem érezte magát biztonságban az angolok között sem. Elhágyta tehát hazáját örökre 1816ban s a berni Alpok közé menekült, hogy a természet nagyszerűségével vigasztalja megtört kedélyét. Olcs • siw^

1 idény árusíts m . - ._ \T": JI i ^ IAI.1. -4 rfl.cn Popfi" fol.olo MiOírn m Nöi vászon félcipők minden N5i divat .fonott cipőkminden " pi,ntös"cip"ök'''! " 7" Pengő div.t fékipők színben . . . ^^ zokni

k,

mjnden nagy

sá

gb

a„ 70 fillér. - Férfi divatzoknik 40-95 fillér. - Női divat selyemflór harisnyák 2'80 Pengő. Női divat szürke, drapp és lakk J Q'50 Férfi fekete magas és f K-50 1 Q-50 divat félcipők U * f Pengő OyermeK zoKniK'minuen nagysaguan i" — . . Hungária Cipöáruházbati, Nyíregyházán, —- Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni! "388 fígyes szám ára IS iiüér.