Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-07 / 178. szám

JSÍYÍRYIDÉK. ' 927. augusztus 7 Az u. n. kulturfölénynek egyik legfőbb és legértékesebb attributima a közéletnek, a közerkölcsöknek a tisztasága s ha mi komolyan akarunk operálni ezzel az eszközzel, akkor meg kell azt tisztítani a rozsdától, a rátapadó szennytől, a ráfröccsent sártól s vissza kell adnunk régi fényét, tündöklését, hogy megint büszkén hivatkozhassunk reá és legyen ennek a hivatkozásnak reális alapja. Akkor hatása is lesz ,mert igy, ahogy most állunk, a rá való hivatkozásunk csak üres frázis, amely távolról se fedi a valóságot. Hogy miképen s milyen drákói rendszabályokkal tudja a kormány és annak minden vezető állásban levő exponense ezt a purifikáló munkát megcsinálni, az már a kivitel dolga, de hogy meg kell csinálni és a szennyest ki kell lúgozni, azt már minden jó magyar ember belátja és egész erkölcsi érzésével követeli! Sas? Síabó László. ..

o»

n»

sM

w>»»

M«ii

n

mi Dr. Villa! francia tudós trianon revíziójáért. Páris. A keresztrefeszitett Magyarország igazságára mintha mind többen és többen jönnének rá ott messze nyugaton, ahol a vészes trianoni békeszerződést megalkották! Lord Rothermere és Jules Romains nagyhatású megnyilatkozásai után ismét egy lelkes és az igazságot nemcsak kereső, de meg is találó cikk látott napvilágot az Iltastré de Francé folyóiratnak julius hó 16-án megjelent számában fPro Hungáriáid cimen. A cikket dr. Villát Lajos, a besanconi egyetem bölcsészeti karának rendes tanára, Besancon város h. polgármestere és a külföldiek részere szervezett egyetemi nyári tanfolyam igazgatója irta. A cikk iaí magyar kérdésben való teljes tájékozottságon kivül, egy tudós mély belátását és igazságérzetet tükrözteti vissza. Néhány érzelmekhez szóló mondat után, Magyarország kegyetlen megcsonkítására utalva, a cikk szerzője tömören ismerteti Magyarország földjét, az alföldet és pusztát, amelyen évezredeken a legkülönbözőbb népek vonultak át, hogy végre a IX. század végén egy nomád ázsiai inépnek, a magyarnak adjon végleges letelepedési helyet, Itt a havas csúcsok szemlélete, a mély magasságú völgyek bekalandozása közben fogamzott meg agyában Manfréd képzelt alakja, melyben saját bánatát örökítette meg jellemzetesen. Goethe Faustjához annyiban hasonlít, hogy Manfréd is szellemeket bűvöl, mint Faust doktor, de ő nem professzor hanem dúsgazdag ur, aki, bár tehetné, nem élvezi az élet gyönyöreit, mert már gyermekkora óta megveti az emberek társaságát. — Csak egy lényt szeretett, de szerelmük szerencsétlenül végződött. A nő meghalt és Manfréd azóta boloyng a földön, keresi a feledést, de nem találja sehol. Parancsol a mindenség szellemeinek, valamenynyit maga elé hívja, az elköltözött drága nő árnyát is felidézteti, de nem kap kielégítő választ sem tőle, sem a szellemektől. Világi gyönyörök diájban sem adja el magát az ördögnek, de a halhatatlan lélek szabadságára hivatkozva meghal a szent-mórici ősz apáthoz intézett eme nagyszerű sóhajjal : »Agg ember, lásd, megalni nem nehéz !« A hóinak láttára az apát ily szavakra fakad : »Kiszenvedj Lelke tulröpült a földön. akiknek Árpád fejedelme megalapította az első magyar dinasztiát. Szent István uralkodásának, az angol Magna Chartával egyidős 1222. évi aranybullának, majd a tatárjárásnak és Anjouk korának ismertetése után rátér a magyarság legendás hőskorának, a törökök elleni küzdelemnek ismertetésére, kiemelve Hunyadi Jánost és Korvin Mátyást. Mohácscsal a magyar függetlenség 1526-ban elbukott s a török uralom csak 1686. évben Buda Visszavételével ingott meg. Ezzel a Habsburgok Uralmát, a magyar nyelvért való küzdelmet, Vörösmartyt, Petőfit, Széchenyit, Kossuthot,' Deákot, 'a szabadságharcot és végül a kiegyezést ismertetve rátér a világháború kitörésére, melyet a magyar nemzet nem akart és amelyet gróf Tisza István — talán minden más államférfiunál jobban — enyhíteni kivánt és amelyben főleg a szlovák elleni küzdelmet látta. Elvesztve a háborút, az 1920. évi julius 4-én aláirt békével Magyarország kegyetlenül megcsonkíttatott. Budapest hatalmas város, amely egy birodalom fővárosának jellegével bír ma is, de az ország területének kétharmadától megfosztva csak egy 8 milliós áliaHová? Gondolni sem merem — de elszállt!« (Ábrányi Emil fordítása) Olaszországból Byron Görögországba sietett a szabadságért harcolni. Hosszabb ideig tartózkodott Kephalóniában, aztán 1824 január havában Missolunghiba ment, ott ősi birtokának árán 500 szuliótából dandárcsapatot szervezett Lepanto ellen. A szulióták őt királyuknak né zik, fején az aranysisaktal. Ekkor epileptikus roham jött rá s bajából még fel se épült, amikor esős időben nagyobb lovaglást tett, meghűlt és megölte Byront a mocsárláz; életének 37-ik évében, 1824. április 19-ikén. Görögország ugy rótta le kegyeletét a lelkes szabadsághős iránt, hogy 21 napi gyászt szentelt emlékének. Holttestét Angolországba szállították ugyan, de azt a Westi minster-apátsagban eltemetni nem engedték meg. Igy történt, hogy tetemét Newstead-Abbey mellett, nagybátyja volt birtokán, a hucknalli falusi temetőben helyezték örök nyugalomra. Byron emlékét 1879 óta Londonban a Hyde Park bejáratánál felállított bronz-szobor hirdeti. M. F. mocska. Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Olaszország és Ausztria osztozkodtak a zsákmányon és a magyarok tönkretéve, szivükben nagyon érthető keserűséggel, engesztelhetetlen irredentát indítottak meg. Ismeritek-e — kérdezi Villát olvasóit — a minden reménységet kifejező magyar hiszekegyet, a levelezőlapokat, ameiyek egy megcsonkított haza fájdalmát fejezik ki, amelyeken a térképek azt kérdezik, hogy franciák, olaszok, angolok stb. aláírnátok-e egy ilyen békét, mint amit ránkkényszeritettek? Néha a lelkesültség hazafias buzgalmában heves szavak kerülnek kiejtésre és sajnálatos epizódok — mint 1926. év januarban a bankjegyhamisitás — árulják el az állandósuló izgalmakat. Ezeket enyhíteni és megérteni kell. A mai Magyarország nem teheti, hogy ne | kívánja a trianoni béke reviz'óját> • mert nemcsak gazdagságától fosz- > tották meg, de a lelkének és élő húsának egy része az, amit kitéptek belőle, amennyiben határain kivül több millió magyart hagytak. íme, ezért nem nagyja abba Magyarország zord szívóssággal az őrködést afölött ami testvéreivei Romániában, Csehországban és Jugoszláviában történik. De bizalma van jogaiban s azért nem akar kalandorpolitikát folytatni. Franciaország, amelyet Magyarországgal oly közös emlék egyesit, vele szemben a legnemesebb szerepet vállalhatja. Ezt a rokonszenves, őszinte, nagylelkű és becsületes népet, amelyet a szerencsétlenség utóiért és amely nép azt a ritka látványt nyújtja, hogy teljes Erkölcsi Egységben foglal állást a békeszerződéssel szembefo Franciaország segíthetné gazdasági talpraállásában és láthatná el oly tanácsokkal, amelyek megkönnyítsék a megértést, amitől ntagánau Európának jövője is függ... „Homokországban" Nyiradony erős lendülettel vette át a vezetést. A ligetaljai járás ünnepe. (A Nyirvidék tudósítójától.) Sziabolcsvármegyének a román határ mentén fekvő járása a ligetaljai járás, amely változatos talajáról nyerte elnevezését. Valamikor az egész járás erdőségekkel volt tele. Ezeket vadvizek, mocsarak, nádasok, tavak, homokhegyekkel váltakozva tettek érdekes vidékké. Azt mondják, Feszti körképének egy része Adony környékén .készült, mert sehol nem volt olyan érdekes variációja a természetnek, mint e község környékén, ahol a legbujábban virágzó föld a ilegsivárabb homokhegy tövében fekszik. Bizony, eltemetett vidéke volt ez az országnak, bár annak szivében feküdt. A kövesut, vasút még a környékét is elkerülte s nágy esemény volt a bírósági vagy vármegye urainak, amikor négylovas szekérrel kellett agyig érő homokban Nyirábrányig menni egy-egy tárgyalás, vagy helyszíni szemle megejtésére. Olyan kirándulás volt ez, amit sokáig megemlegettek. .<42 uj járás keletkezése. Mi sem természetesebb, minthogy idők folyamán gondoskodni kellett a ligetaljai községek életigényeinek a. kielégítéséről is s főként szükség volt arra, hogy a közigazgatási adminisztrálás megkönnyittessék és így hasították ki a nagykállói járásból a nyolc kö/ségből alkotott járást s íídták neki a ligetaliai elnevezést Nyiradony székhellyel. Mikor fl nyiradonyiak, j i ttok nem kellett a szolgabiróság. Hogy Nyiradony község nem nagy szívélyességgel fogadta a járási főszolgabiróságot mi sem bizonyítja jobban, minthogy Somlyódy János első főszolgabíró hamarosan áttette székhelyét Nyiracsádra, ahol a Vécseiek ősi kúriájában nyert elhelyezést. Hogy pedig a nyiradonyiaknak olyan legyen az adjon Isten, amilyen a fogadj Isten volt, gondoskodott arról az erőskezű főszolgabíró, mert amint a régiek mesélik bizony nem látott a nyiracsádi homokut mást, mint adonyi tarisznyátokat, akik sürün jártak hágásaikért. Nagyot változott az idő azóta. Nyiradony lendületf? A járást ma már kőutak szelik át s hatalmas fejlődésnek indult. Székhelye "Nyiracsád volt ugyan> de kedvező fekvésénél fogva mégis Nyiradony fejlődött és kapcsolódott bele az életbe legjobban. Minden esetre sokat jelentett volna erre a községne, ha a főszolgabírói hivatal ott marad, de igy is Nyiradony lett a járás első községe. Négy irányba épült kövesutjaMost épül az ötödik Nyirlugos, Nyirbéltek felé és ugy hírlik, Bököny felé az Abapusztákon át, még hatodik irányban is kőuttal lesz lösszekötve. Debrecen—Nyírbátor között naponta nyolc vonattal, hat sinautó-járattal s Nyíregyházáról napi két vonatjárattal van összekötve. Kálnay Zoltánt 'díszpolgárává \választják. A julius 31-iki vonat délelőtt 10 órára visz ki Nyiradonyba, ahol erősen ünnepi hangulatban hullámzik a széles, rendezett utcáikon a (község népe. Kettős ünnepe van ;Nyiradonynak. Vasárnapján kivül frnost ünneplik a járási főszolgabiróságnak Nyiracsádról, Nyiradonyba történt átköltözését. A községháza előtti térség tömve közönséggel. Most tartja a képviselőtestület díszgyülését, ahol ünnepi hangulatban emlékeznek meg a nap eseményéről és a járás főszolgabíróját dr. Kálnay Zoltán<

f díszpolgár ónak yálasztja meg a. község, érdemei elismeréséül, "hogy a járási főszolgabiróság megszerzéséiben a községet támogatta, de főkánt azért, mert amint az arcok és 'hangulatok elárulják, nagyon szeretik itt. Közgyűlés után a képviselőtestület élén a községi főjegyző és főSCHMIOTHftUER ífTnTHTrP ll i keserűvíz SCHMIOTHftUER HlM IMIM lÉÉMllllMllii lia mii i keserűvíz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő egészségtelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható kit és aagy üregben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűm forriSTállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak klránatra bérmentve.