Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-28 / 194. szám

10 >iYÍRYÍÜÉK. lelvárosi Sastnliá^; együttesével ' mmmmM 6 művész személyesen A 1? Mészáros Giza Harsányi Rezsó' Balla Zsuzsi Kilm n Erzsi Varaai L-jös Borai Lajos olló Hétfőn Kedden szellemek. Az egyik kirándulóhelyen isme­rősökkel találkoztam. Szegény Rousseau, ha meglátná ezt a köz­ismert kirándulóhelyet, aligha kí­vánkozna »vissza a természethez!« Ez ugyanis egy olyan sajátságos »természet« ,ahol minden találha­tó: emberek az összes társadalmi osztályok ,korok és foglalkozás sze­rint, papirfoszlányok, kiolvasott új­ságok, uzsonnamaradékok, rejté­lyes és változatos lábnyomok, rozs­dás konzervdobozok ,agg papucsok rokkant ernyők és döglött macskák egyszóval minden, csak az nem, ami az éltető természethez tarto­zik. Biztosra vettem ,hogy a válto­zatosságot már nem igen le­het növelni. Ekkor azonban sajá­tos kiáltás ütötte meg a fülemet, mely szólt vala ekképen : — Minő transzcendentális han­gulat !... Odafordultam és ismerőseim tár­saságában megláttam egy torzon­borz, teljesen borotválatlan egyént. Kora meghatározhatatlan, feje erő­sen kopaszodó, öltözéke pongyola, szemei hunyorgók. — Bemutatjuk barátunkat, a nagy teozófust — szóltak hozzám ismerőseim. A nagy teozófus hanyag előkelő­séggel kezet nyújtott ,majd lendüle­tesen folytatta a megkezdett be­szédet. — Igen, Anny Besant, teózó­fiánk 80 esztendős büszkesége már a közeli hetekben Pestre fog jönni, hogy nagyarányú felolvasásokat tartson. Ez természetesen kultur­históriai esemény lesz. Rámszögezte bozontos szemöldö­kei mögül hunyorgó szemeit, les­ve, hogy vájjon merészelem-e^ két­ségbe vonni szavai jelentőségét és megállapításai súlyát. Én azonban diplomatikusan hall gattam és vártam a folytatást. — Ez kulturhistóriai esemény lesz — folytatta mintegy fenyegétő­leg, majd elégedetten dörzsölte ke­kezeit mikor nem történt felszóla­lás a megállapítás ellen. — A ió és rossz szellemek küzdenek a vi­lág sorsáért — fűzte hozzá zeng­zetes ,érces baritonján — imád­kozzunk a világ megmentéséért, ez minden ,amit tehetünk. Ha a jó szellemek győznek, akkor megvá­gjunk mentve és sorsunk jobbra fordul, de ha a rossz Szellemek aratnak diadalt, akkor bucsut mondhatunk e földi siralomvölgy­nek. Kő kövön nem marad s vér és pusztulás fogja elárasztani a föl­det. Erre oktat'a teozófia. — No és ,ha ,nem vagyok in­diszkrét — tört ki belőlem a kí­váncsiság — látta már valaki azo­kat a szellemeket ? A nagy teozófus földöntúli, rez­gő hangon válaszolt : — A szellemeket csak a mé­diumok láthatják transzban. Min­denki más csak sejtheti a létezé­süket. — No, ami a sejtelmeket illeti, én inkább egyebeket sejtek. — Mit ? — Azt, hogy ezek a szellemek csupán az önök exaltált képzeleté­nek zavaros szüleményei... — szól­tam és mint egy bosszúálló rossz szellem, elfordultam a borzastól. Káldor Jenő. Egy 76 éves debreceni cukrász tegnap éjjel felbontotta a nyíregyházi nagytrafik falát és rendéri asszisztálás mellett kifosztotta az üzletet. A betörőt áilitólag Hirschlinger Gyulának hívják és a Bala­ton mellékéről tette át működési helyét Nyiregyházára. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Amióta több izben feltörték a nyiregyházi nagytőzsdét, éjszakán­ként kettőzött gondossággal őrzik azpkat a nagy értékeket, amelyek a gazdagon felszerelt trafikban van­nak felhalmozva. A nagytőzsde környékén éjszakánként állandóan egy éjjeli őr cirkál, aki csaknem minden 10 percben benéz azon a kis nyíláson, melyen át az egész éjszaka kivilágított tőzsde jól át­tekinthető. Az éjjeli őr hónapok óta lelkiismeretes pontossággal teljesiti kötelességét, ha legkisebb rendel­lenességet lát, még ha a villany el­alszik is, azonnal értesiti az üzlet vezetőjét, Kovács Gyulát. A hófchérsz kállu vén btetörő. Tegnap éjszaka 1 óra tájban, amint az éjjeli őr betekintett az üzletbe, megdöbbenve látta, hogy a tőzsde pultjai között egy hófehér szakállú, kopasz, kis öreg ember mászkál négykézláb, óvatosan. — Ahol hozzáférhető értékeket talált, zajtalanul lábra áll, gyorsan be" csomagolja azokat a tárgyakat, amelyek közül boszorkányos biztos­sággal választja ki a legdrágábbat. Minthogy, a tőzsde utca felőli front-, ján semmiféle külső erőszaknak nyoma nem látszott, az' éjjeli őr azonnal tudta, hogy itt a betörő, mint amiként az tavaly is történi, az udvar felől, a tőzsde falának felbontása által keletkezett nyíláson hatolt be a helyiségbe. Első dolga volt, hogy értesítette a legközelebb posztoló rendőrt, aki az udvaron át a betörő által készített falnyilás elé állott és a teljes tettenérés ér­dekében hagyta, hogy a betörő zavartalanul végezze munkáját. Végignézik a betörés részleteit. Eközben az éjjeli őr értesítette Kovács Gyuláékat is a betörésről és az üzletvezető feleségével egy taligán érkezett a nem mindennapi esemény színhelyére. Mig a rendőr a falnyilásnál asszisztált, KOvácsék és a közben odasereglett járóke­lők az ajtó nyílásán át ugy nézték a négykézláb mászó vén betörő te­vékenységét, mint egy mozifilmet. Amikor a betörő egy-egy csomag­gal készen volt, kinyújtotta azt a falnyiláson a sötét folyosóra és nem vette észre, hogy egy látha­| tatlan kéz mindannyiszor szépénél veszi a csomagot, amit ő nyugod­tan kihelyez. A tajtékpipák, szopó­kák, dohány különlegességek gon­dos becsomagolása után a fehér szakállas betörő a pénzszekrényt vette beható vizsgálat alá, de miu­tán a testes páncélszekrénytől el­ment a kedve, a nyitva levő kézi­pénztár fiókját húzta ki olyan biz­tossággal, mint aki mindenről pon­tosan tájékozva van. A kézipénztár­ban összesen 70 pengőt talált, ame­lyet boldogan vágott zsebre, majd mint aki jól végezte dolgát, négy­ig kézláb, óvatosan elhagyta a helyi­| séget és kibujt a nyilason. Állj, fel a kezekkel! Ebben, a pillanatban azo.ibai Ö'ÍZ szeomlott a vén betörő szépen fel­épített terve ,mert a sötét folyo­són egy fegyveres' rendőr állott előtte. Harsány kiáltást hallott : »Állj, fel a kezekkel, ne moeacnj, mert' lövök !« A betörő öreg ko­rát meghazudtoló nyugalommal emelte fel a két kezét s közönnyel Tisztelettel éitesitem Nyiregyháza és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy fényképészeti műtermemet újonnan átrendezve, megnagyobbítva, absolute modernül felszerelve, f. évi augusztus hó 28 án üzembe helyezem. További szíves íí l*"í A foton,űvés z> pártfogást kér: mAmV9 Nyiregyháza Zrínyi Ilona ucca 5. szám. 4962 TŰZIFA aprítva és hasábban, MAGYAR SZÉN, POROSZ ÉZÉN és KOKSZ nagyban és kicsinyben, házhoz szállítva is a Hangya tüzelőanyag osztálya Nyíregyháza, Széchenyi-tér 9. Telefon: 78. 4981 Í927. augusztus 28 mint aki az ilyesmihez Szokva van, átadta magát a rendőrnek, aki nyomban megkötözte és be­kísérte. A rendőrségen nagy érdeklődés­tsel fogadták a szenzációs fcletörés tettesét, aki elmondotta, hogy Hirschlinger Gyulának hívják, 76 éves, debreceni cukrászsegéd és sü­teményárus és bár a zsebében a lopott 70 pengőn kivül 40 pengőt találtak, azt hangoztatta, hogy a munkanélküliség és a nyomor vitte a bün útjára. Elmondotta, hogy tavasszal hagyta el Debrecent s a Balaton mentén levő fürdőkre uta­zott, ahol a pesti közönséget kré­mes piték készítésére tanította. — Minthogy valaki megkérdezte tőle, hogy izraelita-e, felháborodva han­goztatta, hogy ő debreceni kálvi­nista, Debrecenben született, már pedig aki ott születik, vagy be­csületes kálvinista, vagy csak olyan jött-ment. "' \ A »cukrász« szerszámai. Azok a gondosan megváltott be, törő szerszámok, amelyekkel min­den zaj nélkül felbontotta Hirsch­linger a nagytőzsde falát, a ha­talmas falbontó véső, amely, hogy csendben működjék, a Hétfői Napló c. újság lapjaival van gon­dosan körülpárnázva és a másik három véső mind olyan szerszá­mok. amelyek aligha tartoznak egy gyöngéd lelkületű cukrász felsze­reléséhez és arra mutatnak, hogy a nyiregyházi rendőrség egy öreg notorius betörőt fogott eL A nyíregyházi államrendőrség kapi­tanysága telefonon érdeklődött a debre éni államrendőrségnél Hirsch linger iránt, a betörőről ujjle­nyomatot vettek, megindult az el­járás az állítólagos debreceni cuk­rász múltjának felderítésére. A szemtanuk előtt lezajlott ér­dekes nyíregyházi betörés azt iga­zolja, hogy az éjjeli őrök alkal­mazása az üzlethelyiségek egész éjszakán át való kivilágítása a legbiztosabb védekezés a modern betörők raffinált munkája ellen is. LaK^sát széppé és kellemessé teszi a Florns önnedíesiíö virágcserép. Kapható a „Hangya" boltokban, 4980 1 A SZENT R0KUS LÁBSÓS-FÜRDŐ Elegendő, ha egy csekély mennyiséget a Szent Rókus láb.-óból beleteszünk egy lavór meleg vízbe és áztatjuk a fájós hbat 10 — 15 percig. Ezen idő niulva a láb dagadtsága, zuzó­dása, a kinzó, égető érzések, legmagasabb (agyások egy csapásra megszűnnek és többé újra el nem kezdődnek. Hosszabb áztatás megpuhítja a tyúkszemet és bőrkeményedéseket. annyira, hogv azok könnyűszerrel, kés vagy beretva nélkül eltávo­líthatók. Meg lehet On győződve, hogy a Szent Rókus lábsó a legelhanyagoltabb labat is tökéletesen uijá a akitja, ugy, hogy a szük cipő, sőt az uj cipő is épen olyan kén; elme? lesz, mintha évekig horJta volna. Egv nagy csomag Szent Rókus lábsó ára 1 28 pengő. Kapható minden gyógyszertárban és drogé­riában. Ha nem •apná, forduljon közvetlenül Szent Rókus gyógyszertár Budapest, VII., Rákóczi út 70. 4916-3

Next

/
Thumbnails
Contents