Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-28 / 194. szám

augusztus 28. Úti jegyzetek. VIII. Fényes csoda a faluban. — BenePéter, a földműves festő* ~ Azzal az áhítattal írom emlékezékezéseimnek e sorait, mint amelylyel a csodát látó nép suttogja látomásának hirét. A nyíregyháziak •. csodát láttak a jkjsl Úszóidon,,} a néperő csodáját, a néplélek humuszából felbukkanó gazdag virágot, ame lyen messze kelet vonalainak, színének, illatának mámorító szépsége ragyogott. Csodás virágot láttunk előbukkanni a Duna menti falu egyik paraszti portáján s nádfedeles ház udvarán, istállók, boglyák, fatönkök, szemétben kereső szárnyasok, élelemért síró sertések közelében. Ganges parti virág volt, remegtető. Felujjongó örömmel néz tük népünk, fajunk, életrehivatottságunk, nagy misztériumunk revelációját: az uszódi földműves festőt, Benedek Pétert. Nem mi fedeztük fel. ő már a magyar művészet kul túrának — hogy Babits szavaival éljek — csúcsán lebeg, a nevét egyszerű, paraszti nevét művészeti revük alabástrom papír lapjain finom rajzú betűk hirdették, nagy fővárosi lapok magasztalták. Művészetét mohón elemezte a hamvas, uj szépségekre sikoltó örömmel ekhózó művésze'! elmélet, érkezésének hajnalos harangszavát a nagy fővárosi lapok hasábjai kongatták, zúgták, hirdették 1923-ban» amikor Budapesten egy fojtogató látogatottságú, izgalmas szenzációként ható tárlaton miniszterek, képviselők, írók, művészek, zsurnaliszták, gyűjtők, mübaráíok, szenzitív széplelkek állták körül a magyar ég csodás tüneményét, a falusi ruhában ott álló, az ostromot megadással tűrő, galambszeliden és szerényen felelgető földműves festőt uszódi Benedek Pétert a A neve ott van a legújabb lexikonban, az Amicus kiadásában monográfia jelent meg róla, a halnatatlanok közé fényesedett naiv képeinek végtelenbe vetődő sugara. Egy juliusi délután keressük fel Benedek Pétert. Ott találjuk az udvaron. Festő állvány van előtte. Falusi életképet fest. Akvarell-kép. Ott van előttünk a falu egyik utcája. Az oszlopos házak sora a nap fényében. Színes kapuk, fekete vastábla ablakszárny. A házak előtt lakodalomra hívó legénysor. Elől a hívogató, a kezében pántlikás bot, vörösboros üveg, átbujtatva a fonott kalácson, amely gallérként díszeleg az üveg nyakán. A legények lépésében, tartásában lélek van, ünnepiesség, az a gyermeki naivitásu ünnepség, amely ősi vasárnapok szellemét idézi, őrzi, örökbe adja. Benedek Péter kompozíciójában élet, drámaiság van, ábrázolásában — mind valamennyi képén valami hamvasság, olyan naivság, amely primér érzésekből árad fel, pmelynek szavát a modern piktúrának néhány szentje zendíteni tudja, de a keresők hada égető szomjusággal keres, tragikus sikertelenséggé]", ugy, hogy affektálás lesz a naivitása. Csoda-e, hogy amikor a piktúra ősi, friss szirmaira talált a keresett tisztaságnak, a sancta simplicitas-nak Benedek Péter japanos képeiben, áhítattal borult rá. Benedek Péternek pedig ez a története : Szegény, egyszerű, de kedves, jóságos földműves család fia. Gyenge, törékeny testalkatú, a keze olyan kicsi, mint egy leányé. .'Nem tudták használni a nehéz mezei munkában. Útban volt, nem ho zott elég munkaerőt, bajnak volt a háznál. Falusi kőművest akartak nevelni belőle. De mindenhol szórakozott volt. Rajzolt, rajzolt, rajzolt. Mindenre, mindennel, mindent. Felhőt, fát, állatot, embtert. Kinevették, kicsúfolták. Nem tudták, hogy gyémánt ember, választott, akiben ős energiák fakadtak életbe. A háborúban irodába került szolgának. Itt fedezte fel egy irodába osztott művészeti író. Festéket adott a kezébe, utasításokat adott neki. A törékeny testű földmíves fiubul, a harcsa bajuszu, mongol arcú, sötét sárgás bőrű, mandola szemű Péterből csoda lettElső kiállítása után, amely 1923ban olyan nagy meglepetés volt, a kultuszminiszter a kiállítás bevételét kipótolta annyira, hogy házat vehetett Úszódon. Mert nem akart Pesten maradni. A legelőkelőbb fes tőmüvészek siettették: menjen haza falujába, a naiv emberek közé, éltető földjére. Most itt él, fest és mi, amikor lapozzuk a róla szóló könyvet, olvassuk a vezércikkeket, riportokat, esszéket, amelyek az ő művészetének jelentőségét méltatják és látjuk a szegénységet, amelyben elfeledték, ugy sir a lelkünk: hát itt Magyarországon minden igaz királyság csak pünkösdi királyság? Hát mi felejtjük a végtelen üzenetét ? Benedek Péter csak fest, fest, áhítattal. A pesti ur, aki képeit egyszer és mindenkor lekötötte, művészi ínyenceknek eladogatta, jó ideje nem irt, pénzt sem küldött. Péter szomorú, de nem csüggedt. Fest, álmokat fest, magyar látásokat, keleten álmodott virágos álmait a Ganges partjának. Ő a faluban, környéken a legnagyobb. Neve máris halhatatlan. — Vájjon tudják-e az anyagi javakban dúslakodok, milyen gyémánt fénylik az uszódi nádfedeles ház sötét szobájában, látják-e, hogy a kis falusi ház udvaráról Fárosz tüze lobban az égre, és benne tüzel a magyar nép ereje és dicsősége ? Mély megindultsággal jöttem haza Benedek Péter házából... Egy Duna-parti korcsmában irtózatos cigánymuzsika nyikorgott, duhaj legények nótáztak. Én könnyesen idéztem Ady sorait: »Minden más táján a világnak szent dalnok lett volna belőle ...« (*) Fehér- & ajourhimzésre a varrógépen teljesen ingyen tanitja meg vevőit a Singer-varrógép részvénytársaság. Vay Ádám-u. 2. 3 A kopócsapáiiafe ünnepe. »Kopócsapátj(ban megujult a terem'és csoda ja«, hangzott el a nagy kijelentés 1927. aug. 21-én a kopócsapáti-i kicsiny ref. gyülekezet lelkes ünnepélyén. S e kijelentés nem üres túlzás, de gazdag valóság, mert nemcsak a kopócsapáti-i gyülekezet életében, de nagyobb viszonylatban is egyedül álló" az a jelenség, hogy egy 200 léleknél csak valamivel többet számláló vagyontalan gyülekezet alig két év alatt Wkeszlakot melléképületekkel-, iskolát, 3üa vifáqos harisnyák idop. • legelegánsabb ,o,lelte ,s lokéletle,, *iyemh.nsn

va „elkö. LUX oldja a szennyet és te!esleo\

Ssé teszi a dörzsölést; a selyemharisnya ennek kovetkezteben nem foszlik tonyot építsen, haangot szeezzen, templomot restauráljon s bele uj bútorzatot készíttessen. Mindez megtörtént alig 2 év alatt, a 200nál csak valamivel több lelket Szám láló kopócsapáti-i gyülekezetben. Hallgasson a szo, mikor a tények beszélnek. A nagyszabású és bensőséges avató ünnepség folyó évi augusztus 21-ikének délutáni 3 órájával kezdődően ment végbeNemcsak a községtől, de a közeli és távolabbi vidékekről, mindenféle karból, nemből, rangból és felekezetből összesereglett nagy gyülekezet már rég hosszan ellepte 4918-1 A Szt. Lukácsfürdő R.-T. „Kristály "-viz egyedárusitását kiadnám Nyíregyháza és környékére. Felvilágosítást reflektálóknak ad Krausz Géza, Korona-szálloda 1927. augusztus 30 án d. u. 2-4 íg. —w——— az utca templomelőtti részét, tni| kor felhangzott az örökszépSégü zsoltár: »Tebenned biztunk eleitől fogva...«, melynek első verSszaka után a 69-ik dicséret zendült 'meg a lelkes gyülekezet ajkánAz ének aranyhullámaiban megfürdött lelkeket fohászkodás és alkalmi textus felolvasása után Kovács Lajos esperes gondolatokban gazdag, szines beszéde s ihletett lélekből fakadó imája emelte tovább Isten felé. Majd a szentcélu eszközök közül ismételten megáldotta az uj harangot, melynek keresztszülei a hitbuzgó és áldozatos életű házaspárok: Kala Ferenc községi főjegyző s áldott lelkű felesége: sz. Paksy Erzsébet. Az áldás után a C. V. zsoltár csendült meg, mikoris az uj harang elindult a rá, régóta várakozó társához. Útjában a sokaság alkalmi énekekkel kisérte. A harang, illetve a harangok hivó szavára ünnepi istentiszteletre I Dessewffy-téa* 4. szm alatt szombaton, e hó 27-én Kazár Mihály 4893-2 megnyilik. — Csak kiválóan kezelt fajborok eladása kicsinyben és nagyban