Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-24 / 190. szám

1927. augusztus 24. J^ÍYÍftYIDÉK. Ez teljesen kárpótolt az elmaradt csontvázakért. Valóban csodás gor­donka játék. Lelket magával raga­dó. De ah! Az egyik sarokban felbúg az előbbi Mester hipnotikus álomból ébredező kacsája és kellő assonanciával kiséri a meglepett művészt. Utána ének és egy melo­dráma. Lágyan megszólal a zon­gora, elhalkul, csodás csengésű hangon hallatszik... «Kérem az ajtót zárják be azonnal!« Erősbödik a zongora stb. Az ajtónál fényes egyenruháju ur áll, aki... Pardon már sok lesz, vége van. Mehetünk haza — de csak gya­log, villamos nincs csak 2 -ftra muíva. Mit csináljunk? Társasjáté­kot rögtönzők. Neveket irunk pa­pírszeletekre, összekutyuljuk és kérdezünk: ki a legszebb, legron­dább, legszellemesebb, legnagyobb szélhámos, "ki lesz a feleségem és megfordítva én kinek?... stb. Vé­gül ez is unalmas lesz, zsebre vá­gom.. It-t a villamos, megyünk! — Rabbá ejt a kíváncsiság; ki a .leg­ostobább, ezt még nem kérdez­tük. Felvetem magamban a kér­dést s H'nyulok a zsebembe kieme­lek egy papírszeletet, arcom eltor­zul... Saját nevem volt rajta. A Sóstó szép, a Sóstó hangula­tos, a Sóstónak lelke ,yan, csak meg kifli találni. Tisztelettel: egy hangulatvadász. Ez Triánon! Puhul már " jrancia közvéle­mény is. Nem rég 1 a franciák még Józsiiéval tartottak, aki a Napot akarta megállítani. Most már a békerevizió tekintetében merevsé- 1 gükből meglehetősen engedni kez­denek. Élénken világítja meg azt a nag) hatást, amelyet a Rother­mere-akció a világ közvéleményé­re tett Henry de Jouvenel volt francia miniszternek a «Matin» fő­szerkesztőjének érdekes nyi'atko a" ta, amelyben kijelenti, hogy nem tartozik azok közé, akik lebecsülik a Rothermere-akciót. Ez vélemé­nye szerint nagyon jelentős, tekin­tettel a Lord személyére és azok­nak az újságoknak fontosságára és terjekelmére, melyek a Lord ren­delkezésére állanak. Megjegyzi, hogy a kérdést még rendkívül ké­nyesnek látja s ő is megismétli azt a Kis-antant részéről hangoz­tatott elve't, hogy a trianoni béke- j szerződés revízióját csak Magyar­országnak és szomszédának békés megegyezése utján tudja elképzelni Jouvenal nyiltan kijelenti, hogy , nem szabad a békeszerződéseket teljesen merev alkotásoknak tekin­teni, amelyekhez nem szabad hoz­zányúlni. E kijelentést az idők pa­rancsszava váltotta ki, mely elől immár a franciák sem térhettek ki és feladták eddigi struccpolitikáju­kat. Biztosak vagyunk abban, hogy a jövő nemcsak még különb kije­lentéseket, de tetteket is fog a fran­ciák részéről kiváltani. Az igaz­sággal szembehelyezkedni ideig­óráig lehet, de tartósan, — a világ­történelem szerint — nem. Egyéb­ként Jouvenel aláhuzottan hang­súlyozta, hogy ő nem ért egyet a francia kormány jelenlegi nép­szövetségi politikájával és ezért is mondott le fődelégátusi tiszt, gé­ről. Az ő kívánsága, hogy ennek a testületnek a tekintélye emeltes­sék azáltal, hogy pártatlan ítélke­zése alá bocsássák a legsúlyosabb nemzetközi problémákat is. De hol tartunk ma még a Népszövetség pártatlanságától? Ez még csak a jövő zenéje. Leleplezések a trianoni szerződés kulisszatitkai körül. Immár isme­retes az oláhoknak a békekötés előtt a legfelsőbb Tanácshoz in­tézett memoranduma, amely meg­hamisította Erdély nemzetiségi sta­tisztikáját és a memorandumhoz egy térképet is csatoltak, amellyel kapcsolatban a következő hami­sító fogásokat alkalmazták: Meg­osztották a magyarokat és széke­lyeket s Azáltal levontak a magyar­ságból 500000 embert, a zsidókat, akik pedig magukat magyaroknak vallották, Külön nemzetiségnek mu­tatták ki, az összes görög kathol.­kusokat, görög keletieket, a ruthé­nek és szerbek leszámításával olá­hoknak minősitik annak ellenére, hogy a görög katholikusok jelenté­keny része .magyar s ebeknek a gö­rög katholikusoknak 63.3 szaza­léka és a görög keletieknek 63.7 százaléka nem is tudott más nyel­ven, csak magyarul. Az összes ci­gányokat, azokat is, akik magyar­nak vallották magukat, oláhoknak számították. Az oláhok természe­tes szaporodásának argeníumával és egy osztrák iró kombináció­kon alapuló magánstatisztikájának alapján az erdélyi oláhok számát 585000-rel megduzzasztották és ezt a számot egyenesen levonták a magyarságéból és igy 2925000 oláhot nyertek annak ellenére, hogy a szerbek és ruthének leszá­mításával csak 2521000 görögka­tholikus és görögkeleti van. Az igy nyert adatok alapján 2525000 oláhot, 800000 magyart és 460000 székelyt állapítottak meg, azonban ennek ellenére a következőkben már ismét 2900000 oláhról és csak 500000 magyarról beszéltek, végül a konklúzióban az oláhság száma 3000000-ra kerekült ki. Ennek a hazug statisztikának dőltek be a párisi békediktátorok és igy jutott Erdély oláh uralom alá. E világot egyszer lehetett ejbolonditani, de a hazugságok kártyavárának sorsa meg van pecsételve. Arra csak egy várhat: a teljes összeomlás! Még « legfőbb sóhivatal is meg' mozdult. A Népszövetség az oláh kormány utján felkérte a Legfőbb Agrártanácsot, bocsássa rendelke­zésére az Erdélyből eltávozott és a magyar állampolgárságért optált földbirtokosok kisajátítási ügyei­nek összes aktacsomóit. A Legfőbb Agrártanács ennek megfelelően fe hó 8-án felszólította az összes vár­megyei agrárbizottságokat, hogy 16-ig terjesszék be a szóbanforgó összes ügyiratokat. Az agrárbizott­ságnál tehát éjjel-nappal folyt a másolás munkája. Rövid az idő az akták meghamisítására, de a ha­gyományos praxis majd csak segít rajtuk. A papiros tudvalevőleg tü­relmes és egy-két hazugsággal több náluk igazán nem számit. A só­hivatal döntése sem kétséges. Ki­adja egy bizottságának, az egy al­bizottságnak és addig amerikáz­nak, mig az egész lom a papír­kosárba kerül. Nyíregyházi legények, akik tréfából ngy megdobálták egy társukat, hogy az snlyos festi sérülést szenvedett. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Súlyos természetű sérüléssel végződött négy nyíregyházi legény rossz t réfája, akik egyik társukat a sötétben ugy megdobálták, hogy az husz napon tul gyógyuló sérülést szenvedett. Az eset a csendőri nyo­mozás megállapításai szerint a kö­vetkezőkép történt. Jankovics András 23 éves gaz­dasági cseléd augusztus 13-án este 8 óra tájban Hajdúnánásról haza­felé tartott Horányi jános négy lovas fogatával a Sulyánbokorba. A lovak lassan poroszkáltak a sö­tétben. Egyszerre észreveszi, hogy több legény áll pár lépésnyire tőle az uton, akiknek arcát a nagy sö­tétben nem ismerte fel s csupán arra lett figyelmes, hogy azok egy­máshoz hajolnak s valamit súgnak egymásnak, melyet nem tudott meg érteni. Még jóformán el sem for­díthatta a fejét, amikor váratlanul kemény rög éri a fejét, melyet azu'ián sürü egymásutánban követ­tek a, rögök és más kemény tár­gyak egész zápora, anélkül, hogy bármikép is tudott volna velük szemben védekezni. Egy rög a sze­mét "éri, a vér kiserken a felrepedt bőr alól s most már látását is el­veszti s a lovak ösztönük után menve viszik haza a szekeret. _ Szerencséjére -jankovicsnak a me­rénylet közvetlenül a Horányi ta­fiya előtt érte, ugy, hogy a do­bálásnak is vége lett rövidesen. A szekér alig fordult be a ta­nyaudvarba, Jankovics az izgal­maktól és a homlokát ért ütések­től eszméletét vesztette. Másnap reggel Konthy Gyula tiszti főorvos megvizsgálta Jankovicsot s meg­állapította, hogy a kemény tár­gyaktól nyert sérülések husz napon tul gyógyulnak. Jankovics az orvosi vizsgálat u'íán nyomban megtette a feljelen­tést ismeretlen tettesek ellen, akik­re még csak gyanakodni sem tu­dott, mert haragosa senki sem volt s tudomása szerint okot sem szolgáltatott arra, hogy ilyen durva APOLLÓ Ma, kedden utoljára MIKSZÁTH KÁLMÁN: EGY FIÚNAK PL FELE Elbeszélés a világháborúból. CHARLES XWIST OLIVÉR Regény 3 DIC KENS: Szerdán történet. NÉMET FILMSZENZÁCIÓ! Csütörtökön a vörös egér^ff,™': MAX LINDER leghíresebb szerepében: Hét évig nem lesz szerencséin Előadások kezdete: hétköznap ^48 és 7* 1 0 órakor. inzultust kellett elszenvednie. ' A csendőrség a nyomozást eré­lyesen a kezébe véve, öt nap alatt kinyomozta a virtuskodó legénye­ket, akik részben be is ismerték tet­tüket. A csendőrség megállapította, hogy a kérdéses időben Belfi Pál 26 éves, Belfi András 24 éves, Droppa András 24 éves és Droppa Pál 21 éves legények követték el a támadást Jankovics ellen. A gya­núsítottak közül Belfi Pál ésDrop­Pa Pál beismerő vallomást tettek, a másik két gyanúsított azonban a beismerő vallomások ellenére is ta­gadásban maradt. A két gyanúsított beismerő val­lomása szerint 13-án este négyen találkoztak s a Sulyánbokorban sé­tálgattak. Séta közben szekérzör­gésre lettek figyelmesek. Mikor a szekér utóiérte őket, megismerték, hogy Jankovíts hajtja a lovakai. | Jankovíts valószínűleg azért, mert nem ismerte fel őket, nem köszönt nekik. Ez egy kicsit bántotta őket s szeliden figyelmeztetni akarták Jankovicsot s egyértelműen elhatá­rozták, hogy egy kicsit megdobál­ják. Belfi Pál hamar kitépett a földből egy fészek burgonyát s ugyanekkor Droppa Pál js, saját bevallása szerint vagy 2—3 röggel dobálta meg Jankovicsot. Bár e két gyanúsított vallomása szerint másik két 'társuk is hasonlókép cselekedett, azok továbbra is tagad­ták, hogy bármi részük js lett volna az inzultusban. Ennek azonban el­lentmond az az orvosi vélemény, amely szerint Jankovicsot sokkal több ütés érte, mert csak igy szen­vedhette el azt a nagyszámú és súlyos sérülést. Az eljárást a dobálózó legények ellen megindították. A közönség figyelmébe! Szives tudomásul vétel céljából tudatjuk a nagyérdemű közönség­gel, hogy a Kert Mozgó előadásai augusztus hó 24 tői, szerdától kezdve nem 9, hanem 348 órakor kezdődnek. Az igazgatóság. A hazai autógyártó ipar pártolása. A kereskedelmi miniszter leirata a kamarához. Gyakran megtörténik az életben az, hogy akik gépkocsival sze­mélyszállítási ipart, illetve árufuva­rozást kívánnak űzni, még az ipar­engedély előtt beszerzik a gépko­csikat s kérelmük teljesítését az­zal az érveléssel igyekeznek kiküz­deni, hogy már nagy befektetéseket eszközöltek, melyek a kérelem el­utasítása esetén teljesen oda vesz­nek. A kereskedelmi miniszter 95125 —1927. XIII. számú leiratában nyomatékosan figyelmezteti az tér­dekéi tekét, hogy az iparengedély elnyerése előtt gépkocsit ne vá­sároljanak. Az iparengedély iránti kérelem ugyanis nem mindenkor teljesíthető és annak elutasítása ese'lén az engedélyt kérőnek előze­tes befektetése kárba veszne. A kö­zönséget ismételten arra is figyel­mezteti, hogy azzal szemben, aki ily iparűzésre jogosító kedvez-

Next

/
Thumbnails
Contents