Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-19 / 187. szám

6 JSíVíRYIDÉK. 1927. augusztus 19' Hírek a megszállott magyar földről. — Ugylátszik vé&e szakad a kisebbségekkel való paklizásnak. — Bezárás veszélye fenyegeti a romániai kisebbségi iskolákat az államsegély elmaradása miatt. —j Ugyanis a magyar párt nevében Bethlen György gróf és Willer József, majd ő utánuk a németek nevében Róth Hans Ottó felkeresték immár Bratianu Vintila pénzügyminisztert is, kérve az Avarescu kormány által már megszavazott államsegély folyósítását. A pénzügyminiszter azonban ezt a leghatárorozottabban megtagadta azzal, hogy nincsen pénz. A kisebbségek vezetői körében a további teendőket illetőleg most az az eszme merült fel, hogy ha nem kapják meg az államtól a kért államsegélyt, miután az iáskolafenntartó egyházak képtelenek fenntartani iskoláikat, ahhoz a tüntető megoldáshoz fognak folyamodni, hogy bezárják az összes kisebbségi iskolákat. Ez az elhatározás valószínűleg erős visszhangot keltene a külföldön is, ami nem lehet érdeke az oláh kormánynak sem. Ezt így hiszik a szegény erdélyiek, mi ellenben ugy véljük hogy az oláhok táncolnának örömükben, ha ezt megérnék. Végre elérték volna céljukat: a magyar nyelv teljes megfojtását. • — Kivégezték a

z oláhok az ősi ref. kollégiumot. A székelyudvarhelyi ref. kollégiumot bezárta maga a ref. egyházkerület igazgatótanácsa. A 300 éves múlttal biró intézetnek ugyanis, bár a legmodernebbül felszerelt és megépített iskola volt. Anghelescu közoktatásügyi miniszter még az előbbi Bratianu-kormány idején -megvonta nyilvánossági jogát. Emiatt a teljes elnéptelenedés veszedelme fenyegette. Ezért is határozta ei magát a református egyház arra, hogy inkább saját maga szünteti be ezt az iskolát és ennek helyébe a roszszul elhelyezett nagyenyedi tanitóképezdéjét fogja hozni. Anghelescu miniszter állítólag már bele is. egyezett a tanítóképezde székhely változtatásába, sőt abba is, hogy a megszüntetett székelyudvarhelyi kollégium tanári karának 5 tagja a tanitóképezdében taníthasson tovább. Legközelebb megfojtja a tanítóképzőt is az oláhok hírhedt «Draculescu»-ja. * — Sokat akar a szarka! — A Cech cimü prágai folyóirat a Rothermere-akcióra válaszul uj magyar területek kihasitását követeli Csehország stratégiai biztosítására. A cikkben többek közt azt irja, hogy válaszul a határreviziós magyar mozgalomra, a cseheknek követelniük kell, hogy a mostani mesterséges és véletlenszerűen megvont határt természetes határvonallá tolják ki, Pozsonytól legalább is a Rábca folyóig (!) a Dunán egészen (Vácig, (!) a nógrádi Cse

rhát hegyeken át a Mátrára (!) a Bükkhegyvonalán át a Hegyaljára, a Tokaji hegyekre és a Felsőtisza folyásáig (!). Igazán kár e részletezésért. Nem lenne vájjon elegendő, ha Csonkamagyarországnak csak az Újpesti Pékszigetet hagynák meg és minden egyebet elharácsolnának? Hiszen tudvalevőleg evés közben jő meg a valódi étvágy! Csodálkozunk a csehek szerénységé (?!) fölött! — ők igazán tuladakozóak! * — Az olaszok tisztában vannak " Rothermere kérdéssel. — Giulio Bucchi tollából hatalmas cikket hoz egy római lap. Bucchi megállapítja, hogy a magyarság minden katasztrófa utan is megtalálta önmagát, aminek oka kétségkívül maga- | sabb fokú erkölcsi és polgári fejlettségének tudható be, amit leg>jobban bizonyít az, hogy Erdélyben az oláhoknak ugy a vasutakon, mint a postánál, valamint az összes műszaki helyeken meg kellett tartamok a magyar személyzetet, mert nem tudják őket megfelelő emberekkel pótolni. Majd számokkal bizonyítja a legvirágzóbb és legnagyobb magyar városok elcsatolásának jogtalanságát és alaptalanságát, ami legjobban bizonyítja a trianoni békeszerződés abszurdumát s felveti a kérdést, mi hát a végfcélja a Népszövetségnek, ha nem lát meg és nem fesz jóvá ilyen visszásságot? A cikket azzal a kérdéssel végzi, hogy jogos-e, hogy ez a nemzet' amelynek évezredes hagyományai és intézményei vannak, s amelynek országa a legmegalapozottabb gazdasági egység, fel legyen tagolva martalékául alsóbbrendű népeknek. i A nyiregyházi Máv. állomáson két raktári mnnkás megdézsmálta a Danzinger-cég palackborait. (A «Nyirvidék» túdósitójától.) A Máv. vasútállomáson Nyíregyházán néhány magáról megfeledkezett raktári munkás megdézsmálta a Danzinger Testvérek borkereskedő szállítmányát és abból több palack értékes bort lopott el. A bort a raktári munkások megitták. — A rendőrség megindította az eljárást ellenük s a Máv. elbocsátja őket. Igy drága árat fizetnek a kis ,itó" káért. Kifosztottak egy nyiregyházi lakást, mig a ház gazdája jóízűen alndt. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán, a Nyírfa-utca 7. számú hazban az elmúlt éjszaka vak merő betöréses lopás történt. A betörők a retesszel zárt kaput könynyen kinyitva, az éjszakán is nyitott lakásba minden nehézség nélkül behatolhattak. Nesztelenül lépkedtek a setét szobában, amelyben mélyen aludt a ház gazdája Jánószky Mihály. A betörők az alvó gazda közvetlen közelében fosztották ki a szekrényeket és nagyértékü selyemkendőket, férfi és női ruházati cikkeket loptak el. A tolvajok mindent elvittek a szekrény bői, csupán a benne elhelyezett 50 pengőt hagyták érthetetlenül ott. A betörők a körülményekkel pontosan tájékozott emberek lehetnek, mert a szekrények kulcsait elő tudták venni rejtekhelyükről. A rendőrség erélyesen keresi a vakmerő tolvajokat akik lábnyomon kivül semmi más jelt nem hagytak maguk után. Két világot járó magyar diák Finnországból Nyiregyházára érkezett. Beszélgetés a világjáró diákokkal. Európának egyik legrendezettebb állama rinnország, ahol szeretettel ápolják a magyar-finn testvériséget. Nyíregyháza, aug. 16. Ugy látszik a globetroterek korát éljük. Soha annyi világjáró nem fordult meg a legkisebb városkákban is, mint az utóbbi években. Nagyon valószínű, hogy a legtöbbjük szélhámos, kalandvágyó csavargó, aki otthonában nem tudott elhelyezkedést találni, hát nek/vág az idegen világnak s «képeslap eladással» tengeti az életét. De vannak komoly Világjárók is, akik számára több ez a nagy vállalkozás, mint egy nagyszabású kaland, több, mint a könnyű, színes életnek a lehetősége. Vannak, akik a hivatás magasságára. tudják emelni ezt a különös, fantasztikusan jérdekes életet, hogy egy ember snájdig elhatározással megvalósítsa iazt a vágyat, ami tulajdonképpen (ott él minden ember lelkében: megismerni a világot s megismerni az életet, szépségek után .kutatni, embereket, népeket, szokásokat, különösségeket, természeti nagyszerűségeket megismerini... Mindezt nagy szenvedések, nélkülözések, fáradozások, életveszedelmek árán.... A tanulásnak a leggazdagabb lehetősége ez. Mert a sok csavargó között mégis vannak, akik azért teszik ezt a nagy utat, hogy tanuljanak. Két magyar diák. Ilyeneknek láttam két megnyerő külsejű, Irokonszenves magyar fiút, akiket a napokban ismertem meg s akik két esztendővel ezelőtt indultak el Budapestről s bejárták eddig Európa nagyobb részét s még négy esztendeig akarják járni a ,többi világrészeket is. Az egyiket Polonyi Jánosnak hívják, a Kereskedelmi Akadémia végzett növendéke, a másik Ammerling K- Ede egyetemi hallgató. Mindketten etnográfiai stúdiumokat folytatnak, főleg ezen a téren igyekeznek kiképezni magukat. Nyiregyházára kerülve, felkerestek s utjukról beszélgetés közben elmondtak néhány olyan érdekes adatot, amely a nagy nyilvánosságot méltán érdekelheti. A legérdekesebbek azok az utirészletek voltak, melyeket finnországi tartózkodásukról mondottak. A finn-magyar rokonság. — Finnországban — mondotta Polonyi és Ammerling — rendkívüli módon ápolják a magyarfinn testvériség gondolatát. Valósággal büszkék arra, hogy él Középeurópában egy kulturnép, a magyar, melynek bölcsője együtt ringott valamelyik őshazában az övékével. Nincsen ember, &kinek ne derült volna fel egyébként hideg, barátságtalan, tartózkodó arca, amidőn megmondottuk nekik, hogy magyarok vagyunk. Rögtön megváltozott a magatartásuk velünk szemben, szívélyesek, barátságosak lettek. — Mindenképpen szép heteket töltöttünk Finnországban, amelynek viszonyai rendkívül Imegleptek bennünket, meglepnének mindenkit, mert Finnország igazi rendezett kultúrállam, mely Egyes vonatkozásban sokkal előbb tart, mint Európa legtöbb állama. Nincsen alkohol Finnországban. — Finnország például «száraz». Éppen olyan szigorú alkoholtilalom van, mint az Egyesült Államokban. Sört ugyan isznak, deannak mindössze 2 százalékos alkoholtartalma van s bizony meglehetősen élvezhetetlen. Persze a csempészet nagyon kifejlett, de az is megállapítható, hogy túlnyomórészt külföldiek csinálják. Mint ahogy más ügyekben is főleg külföldiek kerülnek a bíróságok elé. A mi fogalmaink szerint hihetetlenül puritán, becsületes nép a finn Figyelmes, jóindulatu és korrektElőfordult velünk, hogy egyszer az egyik nagyon forgalmas helsingforsi parkban egy padon felejtettünk egy csomagot. Bizony, ha ilyesmi erre mifelénk történik az emberrel, később bizony feleslegesnek tartja, hogy elmenjen a helyszínére, hogy ott van-e még vájjon az a csomag. Bizony később, a midőn észrevettük a hiányt s kisiettünk abba a parkba, ahhoz a padhoz, ott feküdt a csomag ugyan azon a helyen, ahol hagytuk. FeÍdig akkor is ült ott valaki a padon:.... ! — S a finneknél a legszigorúbban büntetik is a lopást. Ott tartózkodásunk alatt épp egy napon olvastunk két Ítéletről, mely nagyon jellemző az igazságos finn mentalitásra. Az egyik ügy: verekedés közben okozott halálos testisértés. Az ítélet négy hónap. — Ugyanakkor egy tolvajt egy évre ítéltek el. — Az emberek egymás iránti bizíalma is rendkívül nagy. Például vendéglőkben nem az a rendszer, mint nálunk. Sem menü, sem étlap nincsen. Hanem a vendéglő közepén van egy nagy asztal s azon vannak a sültek, a tészták,, a halak s egyebek felhalmozva. A vendég odamegy és abból vesz annyit, amennyi neki tetszik. Fizetni egyformán kell. Hideg ételért 6 márkát, melegért 10-et. — Szociális szempontból is nagyon ideálisak ott a viszonyok. Koldus nem létezik. Az állam gondoskodik minden rokkantról s hatalmas szegényházak vannak, melyeknek berendezése jobb, mint nálunk sok harmadrendű Szállodának. Minden kis faluban munkásházak vannak, melyek ideálisan berendezettek. Könyvtárak, színháztermek, olvasótermek, mindenütt, akár ezer lakosú falvakban is tökéletesen vannak berendezve s főleg a sportszerű nevelésre rend kí'vül sokat adnak. Különösen futója és sulyathlétája van sok Finnországnak, s nem véletlen az, hogy a piciny Finnországnak atlétikája évtizedek óta a legfejlettebb egész Európában s alig marad el az Egyesült Államok gigantikus arányokat öltő atlétikai életétől. — Minden falucskában állami szakoktatók vannak, akik az ifjúság egészséges, sportszerű életmódjáról gondoskodnak már a gyerekkortól kezdve. Ez a sportszerű élet a finn nép egészséges szellemi életére is rendkívül jó hatással van, s csak meg kell nézni azt az óriási külömbséget, ami a finnekkel határos eszt (nép s a finn nép között van. t Az alföldi part füzesei, amelyeknek ezüstös zöld árnyalatai a víz csillogó tükrére szűrődnek, a Dunán tuli part omlatag kőzetének szeszélyes rajzai, a viz. a Duna vize' amely a kanyarulatokban messze ködlő tó távlatát adja, az idegeket kacagóan friss zölddel hangoló szigeteket formál, a nap minden szakában, a felhők játéka, a sugarak vetülése szerint más és más anyaghatást és szinpompát varázsló hullámok, amelyeken fürge fehér csolnakok futkároznak, ringanak, annyi megragadó költészetet, a természeti szépnek olyan misztériumait nyújtja, hogy a benne való elrévülésben fáj annak érzése; nincs a magyar