Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-19 / 187. szám

<997. augusztus 19. jsílriimMaL — Mikor indulnak a turisták? A Magyar Turisták nyírségi osztályá­nak tagjai egy mindenképpen poéti­kusnak, kedvesnek, turisztikai örö­möket nyújtónak Ígérkező kirándu­lásra indulnak Erdőbényére. Az indulási dátumot, amely sajtóhiba folytán ferdült el, ezennel korrigál­tuk. Az indulás 20-án reggel lészen a Máv. állomásról. — A higiénikus házakról, ama zöldes uj épületecskékről szól egy panaszos levél. Elmondja diszkréten hogy véleménye szerint eme kis épü letek csak Potemkiniádák, csak hi­giénát fitogtatok. Levélírónk ezt a kemény megállapítást azért kockáz­tatja meg, mert — ellentétben más városokkal — a zöld házak korán zárnak. Teljesen bezárkóznak olyan időben, amikor még hivatásuk leen­dene. Ha szószerin t nem ís, de nagy általánosságban igazat adunk a panaszttevőnek — és a jelzett té­ren méltányosnak véljük a záróra némi (és részbeni) kitolását. — Mit játsszunk a nyáron ? Szó­sínes róla, ezen a kérdésen nem akad meg egy gyermek sem, de mégis különös izgalmat és örömet jelent számára, ha uj játékot tanul. Hogy melyek a legújabb játékok, amelyeket ma még senki se ismer, ^melyeket néhány hét múlva már mindenfelé fognak játszani a nyári napfényben, azt a Tündérvásár.ból lehet megtudni. A legkedvesebb gyermekújság tarka tartalma mel­le tt egymásután közli a legújabb játékokat is. Kérjen mutatványszá­mot a Tündérvásár kiadóhivatalá­tól, Budapest, V., Akadémia-u. 10. — A nyíregyházi hetivásár ál'.at­•árai. A legutóbbi nyiregyházi heti­vásáron a következő átlagos átlag­árak alakultak ki. Lovak: I. és II. osztályú kocsiló nem került eladás­ra. Igáslovak: I. o. 350—400, II. o. 200—260, III. o. 150—250, mustra ló: 70—100. Két éven fe­lüli csikó 150—250, két éven aTuli •csikó 80—120, anya kanca 350— 450 pengőért keltek el. Szarvas­marha: Jármos ökrök nem kerül­tek eladasra. Magyar tehén 250— 350, tarka tehén 250—350, borjas 300—400, üsző 150—250, borjú 50—70, vágómarha kilója 0.80—1 pengő. Sertés: Koca 100—130, süldő (egy éven felül 60—70, ma­lac ,egy éven alul 40—50, válasz­tott malac 10—12, hízott sertés ki­lónként 1.30—1.50 pengő. (*) Sohasem megy tönkre fehér­neműje, ha a szabadalmazott ön­működő mosó készüléket használja, amely ruháját dörzsölés, kefélés és vegyiszerek nélkül 30 perc alatt hófehérre mossa, örökéletű és soha még javításra sem szorul. Nagy ké­nyelmet nyújt. Időt és pénzt takarít meg. Árát egy nagymosásnál be­hozza. 18 pengő. Besc Ferenc Vas­kút, Bácsbodrog vármegye. (*) A Tündérujjak magyar kézi­munkaujság augusztusi száma megjelent és kapható az Újságbólt­•ban. Ára 1 pengő 20 fillér. Gyönyörű krém majolika 8 más világos szinü, legmoder­nebb kivitelű cserépKályhák legolcsóbban kaphatók Ferencz Ágostonnál Kisvárda (*) Nagyszerű látványosság fesz a vas- ís reklámkiállítás. Az augusz­tus 18-án Horthy Miklós kormány­zó ur őfőméltósága és József fő­herceg őfensége védnöksége alatt megnyíló Vas, Gép és Háztartás 1 Ipari Kiállítás, valamint az I. Nemzetközi Reklám-Kiállítás nagy­szerű látványosság lesz. Megje­lennek a kiállításon a vas- és gép­ipar vezető vállalatai grandiózus csoportokkal. Rendkívül érdekes lesz a rádió kiállítás, ahol a ke­reskedelmi minisztérium egy Stú­dió felállítását engedélyezíe. A .Stú­dió a rendes előadásokon és hang­versenyeken kívül, a vezető lapok közreműködésével sajtó délutáno­kat rendez, amikor a legkiválóbb írók fognak előadásokat tartani. Ugy az előadásokat, mint a hang­versenyeket az egész kiállítás te­rületén leadják. A vasipari kiállí­táshoz csatlakozó reklámkiállítás a legelső ilyen kiállítás Magyaror­szágon. Célja az, hogy a szakem­berekkel, nevezetesen a kereskedők­kel és iparosokkal a modern rek­lám eszközeit megismertesse és a nagyközönség előtt is demonstrál­ja a reklám nagy jelentőségét. Ez a kiállítás a közönséget mozgal­masságával nagyon fogja érdekelni. Különösen nagy arányban vesznek részt a reklámkiállitáson a sajtó­vállalatok, amelyek között az Esti Kurír beszélő újsága, szenzációja /lesz a kiállításnak. Egy rádió szer­kesztőség lesz a kiállítás területén és egy egyenesen Londonból ho­zott Marconi megaphon fogja köz­vetíteni a külföldi táviratokat, bel­földi híreket és más sajtó közle­ményeket. A kiállítás iránt ugy belföldön, mint a külföldön óri­ási érdeklődés mutatkozik, ami érthető, mert a kiállításra féláru jeggyel lehet felutazni annak, aki a jegyét idejekorán beszerezi, mert a rendelkezésre álló készlet rövi­desen el fog fogyni. A két kiállí­tás vezetősége (Budapest, Város­ligeti Iparcsarnok) készséggel ad meg minden tájékoztatást. (*) Birnbaum Cornllia: Gitárral az élet porondján cimü versesköny­ve iránt feltűnő az érdeklődés. Má­sodik kiadás megjelenik. Ára : 1 pengő 60 fillér. (*) A Brassói Lapok példányon­kint kaphatók az Ujságboltban. (*) A Legújabb Divat augusztus 15-iki száma megjelent és kapható az Ujságboltban. Katalin cárnő bevallja emlékiratában, hogy tudott Péter meggyilkolásáról és hogy Pál cár apja Soltlkov gróf volt. 4740 Különbejáratu két szobás garzon lnlrtie jutányos áron azonnal kiadó. Cim a kidóban. 4022-? a legjobba bevált traktorok s egyéb uj gazdasági gépek, valamint kevéssé használt, de üzemkepes „Dee­ring Co inici" stb. traktorok, „Stock"­féle motorekék, további „Meliciar 1 és „Losonci 1- gyártmányú, műtrágya vetés­se kombinált sorvetőgépek, ugysiíntén mindenfajta speciális gépek és talaj­mi velő eszközök legelőnyösebben be­szerezhetők L. LUKÁCS VILMOS gép­kereskedésében, Nyireg) házán. Ugyan ott bérszántassal kapcsolatos leginten­zívebb talajmiveles is el vállaltatik, hol egyben megbízható traktorkezeifik fel­vétetnek. 4173 2 Ezelőtt mintegy husz esztendő­vel az orosz császári akadémia nyilvánosságra hozta az orosz bi­rodalom egyik legérdekesebb tör­téneti alakjának és legkülönösebb uralkodónőnek, Nagy Katalinnak emlékiratait. A tudományos világ óriási érdeklődéssel várta ezt a könyvet, hiszen valószínű volt, hogy a szókimondás és őszinte­ség Nagy Katalin emlékirataiban sem .fogja megcáfolni önmagát és teljes (Világosságot fog vetni azok­ra az eseményekre, melyyek észak Szemirámiszának életével kapcso­latban rideg történeti megállapítá­sok helyett udvari mesemondakká, mondani pletykákká, vagy irodal­mi képzelódéssé fajultak. A szókimondó császárnő ezek­ben az emlékiratokban az anhalt­zerbsti pletykáktól kezdve az ud­vari kártyapartie-kon elmondott történetkékig mindent összehordott. Nem igyekezett tisztázni magát iazok alol a vádak alól, amelyek­ről nagyon jól tudott és óvatosan átugrotta azokat a szakadékokat, amelyek életének legtöbbet vita­tott állomásait képezték. A ropsai véres éjszaka, Iván meggyilkolása, Orlov, Soltikov, Potemkin lalakjai elmosódó kontúrokkal megrajzolt árnyékokká váltak ebben a könyv­ben, amelyről a német egyetemi tanárok azonnal megállapították, hogy csak csonkán tartalmazza Ka­talin memoárjait és az orosz aka­démia a trón iránti tiszteletből el­sikkasztotta az emlékiratok legér­dekesebb részeit. Katherine Antony, akinek két év­vel ezelőtt megjelent hatalmas Ka­talin életrajza a kontinensen is nagy feltűnést keltett, most Orosz­országban végzett kutatásai alap­ján sajtó alá rendezte a teljes Ka­talin-féle emlékiratokat. A szovjet­kormány szabadkezet engedett Ka­therine Antonynak, hogy összeál­líthassa Nagy Katalin memoárjait és Antony az Akadémia levéltárá­ban meg is találta az emlékiratok azon részeit, amelyek a már emii­tett okból az 1907-es kiadásból teljesen ikimaradtak. A könyv az Egyesült Államokban jelent Uieg először (Memoírs of Catherine the Great, Newyork: Alfréd 17 Knop) és óriási feltűnést keltett. Sorai közül annak az igazi Nagy Kata­linnak alakja bontakozik ki, aki megfelelt (mindazokra a kérdések- • re, amelyekkel a történelem sem 8 lehetett mindezideig tisztában. Emlékiratai elején Nagy Kata­lin Stettínben eltöltött gyermek­koráról számol be és elég kemé­nyen jellemzi szüleit, főkép any­jat, akiről azt írja, hogy Nagy Frigyes gyakran «alacsony és pisz­kos diplomáciai munkák elvegzé­sével bízta meg». Apját «jelenték­telen ember»-nek tartja és nem tud a boldogságtól nova lenni, mikor tudtára adják, hogy Erzsé­bet cárnő őt jelöli ki Péter trón­örökös feleségéül. A cári udvar­hoz kerül, amely szerinte az ala­csony emberi szenvedélyek, az in­trikák, a titkos áskálódások, ki­csapongások és ostobaságok bün­barlangja. Vőlegénye, Péter trón­örökös «degenerált idióta, aki csak kutyáival, katonáival és pálinkával foglalkozik®. Ehhez az emberhez megy feleségül és azt állítja, hogy «Péter sohasem volt igazán fér­jem, akkor már tul degenerált volt» Mint leány él tovább férje olda­lán és kilenc évig járja a kálváriát. A korona utáni vágy azonban min­dennél erősebb. Elviselem 'Erzsé­bet rettentő bánásmódját, a csa­ládi élet hiányát, az ellenem folyó aknamunkát, mert cárnő ákarok lenni. Kitartó munkával szerzem meg egyesek barátságát, magamé­vá teszem az orosz nemzeti szoká­sokat, hogy Iegyeztessem leendő népem nemzeti hiúságát. Kétségkívül legszenzációsabb Nagy Katalin könyvének az a ré­sze, amelyben fiának, a későbbi Pál cárnak származásával foglal­kozik. Itt kezdjük érteni, hogy az orosz akadémia miért tartotta el­rejtve ezeket a részeket, hiszen az ebben foglaltak az uralkodó Ro­manov-családnak éppenséggel nem lehettek kellemesek. Katalin cárnő a legleplezetfenebb őszinkséggef'ir­ja a következőket: 1754-ben fi­am született. Pálnak a már elmon­dott oknál fogva nem Péter volt az apja, hanem Szergej Soltikov gróf, aki az udvarnál teljesített szolgálatot. Erzsébet állajndóan szemrehányásokat tett nekem, hogy nincs gyermekünk. Nem alcartam felvilágosítani a való helyzetről és m/kor Csoglokov asszony bemu­tatta nekem Soltikovot, elhatároz­tam, hogy teljesítem Erzsébet kí­vánságát. Igy született Pál fiam... Soltikovot nem szerettem, de szük­ségem volt rá». ; i i , Katalin később közöl egy leve­let, amelyet Potemkinhez irt. A levél legérdekesebb része a követ­kezőképen hangzik: «Azt hiszem, hogy eme vallomás után meg fog nekem bocsátani. Nem volt tizenöt szeretőm, mint ahogy mondják, csak egyharmada: öt. Az első Sol­tikov, akaratom ellenére, a negye­dik kihasználta kétségbeejtő hely­zetemet. A többi háromra szeretet­tel gondolok vissza. Isten a tanúm rá, hogy nem vagyok tulérzéki, semmi hajlamom sincs erre. Ha Isten fiatal koromban szerető fér­jet rendelt volna számomra, akkor én lettem volna a legjobb és leg­hűségesebb feleség». Ugyanilyen őszinteséggel fog­lalkoziK Katalin Péter cár meg­gyilkolásáról is. — Nem tagadja, hogy tudott a gyilkosság előkészü­leteiről, de azt állítja, hogy »nem akadályozhatott meg semmit.« Közli Orlov Alexejnek egy hozzá­intézett levelét, amelyben a gróf a következőket írja: »Azt hiszem, ma éjszaka neki meg kell halnia... még mindig veszélyessé válhat szá­munkra, hiszen még ma is ugy beszél, mintha ő lenne a cár...« Frázistalan, meztelen igazságok ezek, amelyekkel Nagy Katalin ha­lála után több mint ötnegyed századdal elénk tárja izgalmas, emberi szenvedésekkel és örömök­kel telt életének mély dokumentu­mait. Ugy hisszük, hogy az igaz­ság a Potemkinhez intézett és az öt szerelemről szóló levélből hi­ányzik. A derék Potemkin is gú­nyosan nevethetett, mikor meg­kapta legfelségesebb úrnőjének eme valószínűleg illatos levelet...

Next

/
Thumbnails
Contents