Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-13 / 156. szám

2 •hbmbmbiI JSÍYÍRYIDÉIC u 1927. julius 13. Ügyvédek és községi jegyzék. A „Nyirvidék" számára irta ; Dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő. A képviselőház ülésén ismételten ' felhangzott az ügyvédek jajkiáltása, mely eddig csak az ügyvédi kamarák évi közgyűlésein volt hallható: az ügyvédeknek több, mint fele nyomorral küzd, ügyvédi proletáriátus alakult ki Magyarországon, 6000 ügyvédből 3000 sem tud megélni, segíteni kell az ügyvédekem, , A tényeknek ez a megállapítása a valóságnak megfelel. Mikor csak a budapesti ügyvédi kamarába 3049 ügyvéd van bejegyezve, akkor maga ez a szám bizonyítja azt, hogy az ügyvédi pályán katasztrofális túlzsúfoltság van. Ahol túlzsúfoltság jelentkezik, annak mindig velejárója a tömegnyomor. A tömegnyomor pedig mindig veszélyes betegség. ; : • A magyar ügyvédi kar több évszázados, dicsőséges múltra tekint vissza. Ott látjuk a magyar ügyvédet a nagy jogi alkotásoknál és a kisemberek apró ügyeinek védelménél. ügyvéd volt Kossuth Lajos és Deák Ferenc, Horváth Boldizsár és Szilágyi Dezső. Az ügyvédi kar adta Magyarországnak legnagyobb földmivelési miniszterét Darányi Ignácot. Ott látjuk az ügyvédeket nemcsak a járásbíróságok tárgyaló szobáiban, hanem az országgyűlésen és a törvényhatósági bizottságokban is. Nap-y és fontos szerepük van mindenütt, melyhez nélkülözhetetlen a tudás, a jellem és á teljes anyagi függetlenség. T- l' \ Az ügyvédi tömegnyomor az ügyvédek anyagi íügge lenségéí ássa alá és ezzel veszélyezteti a kar egyes tagjainak erkölcsi függetlenségét is. A budapesti ügyvédi kamara 1926-ban 257 esetben rendelt el fegyelmi eljárást és azonfelül 42 esetben intézett el fegyelmi panaszt rendreutasitással, ami talán nem látszik soknak 3049 ügyvéddel szemben, de ha az ügyvédi kar magasztos hivatását vesszük figyelembe, nem volna szabad előfordulnia annak, hogy minden tizedik ügyvédre Budapesten egy érdemleges fegyelmi ügy essék. Ez is túlnyomó részben az ügyvédi tömegnyomor következménye. Nagyon is érthető tehát, ha az ügyvédi kar feljajdul a rázuduló nyomorúsággal szemben és oltalmat, segítséget kér. Valahányszor ez a jajszó elhangzik, a gyógyszer után kutatók nyomban rámutatnak egy orvosság-, rá és felangzík az indítvány: tágítsuk ki az ügyvédi munkakört, adjunk az ügyvédeknek több munkaalkalmat es kereseti lehetőséget, elsősorban tiltsuk el a községi jegyzőket a magánmunkálatoktól, akkor a közönség az ügyvédekhez fog fordulni végrendelét készítési, szerződés készítési stb. ügyekben, melyekkel eddig a községi jegyzőket kereste fel, ebből olyan kereseti többlet áll elő, mely a " kar helyzetén lényegeset fog lendíteni. Ilyen indítvány csak azoktól származhatik, akik nincsenek tisztában sem a falusi nép életviszonyaival, sem a községi jegyzők áltál végzett magánmunkálatok természetével. A falusi ember a községházához van szokva. Minden dolgát szereti ott lebonyolítani, mert a községházára mindennap bármikor felmehet. Ha Nagy János a kis házáról, két tehenéről és fél hold föld jéről végrendelkezni akar, nem fog ügyvédhez menni, betegágyához meg kevésbbé fog talán 20— 30 kilométerről ügyvédet vagy közjegyzőt kihivatni. Pár holdas birtokcserékért, apró haszonbérleti szerződésekért nem fog egy napot eltölteni azzal, hogy bemenjen a bírósági székhelyre és ott ügyvédet keressen "fel. Ha eltiltják attól, hogy ezeket a szerződéseket a községi jegyző közbenjöttével készítse el, el fogja készíteni házilag, valami falusi kiszolgált, kisbíró tudományának segítségével, természetesen rosszul, lesz belőle por, felburjánzik a zugirászkodás, (de az ügyvédi kar semmiféle segítséget ezen a réven kapni nem fog. De mégha sikerülne is a falusi embereket rászorítani arra, hogy a községi jegyzők által elintézett eddigi efféle ügyeikben ezentúl ügyvédhez forduljanak, akkor sem jelentene ez az ügyvédi karra említésre érdemes segítséget. Túlnyomó részt olyan apró ügyekről van szó, melyek nem bírnak el nagyobb munkadijat, mint amennyit a községi jegyzők felszámítanak. — Fehér holló számba megy az a községi jegyző, akinek magánmunkál átokból csak havi 100 pengő jövedelme volna. Ha az összes jegyzői magánmunkálatokat számításba vesszük, nem hiszem, hogy azok együttesen 300 ügyvéd megélhetését "biztosítanák. És el ne felejtsük, hogy ha a' községi jegyzők j magánmunkálatait eltiltjuk és ha ' talán sikerülne is ezeket az ügye- í ket az ügyvédekhez terelni, akkor I sem nyújtanának 300 uj ügyvédnek megélhetést, mert a legtöbb elterelt ügy a jobban kereső, tehát ismertebb ügyvédekhez kerülne, kik azokra ráutalva nincsenek, de egészen természetszerűleg, a hozzájuk forduló feleket, ezekkel az ui ügyekkel sem fogják elutasítani. A községi jegyzők magánmunkálatainak eltiltása tehát nem jelentene az ügyvédi kar részére semmi lényege sebb segítséget, ellenben költségtöbbletet és rengeteg időveszteségét okozna a falusi embereknek' és — amit eddig szándékosan nem érintettem — minden különösebb indok nélkül, megfosztaná eddig jogosan élvezett, csekély mellékjövedelmüktől a községi jegyzőket. Az ügyvédi kar nem Teheti azt, hogy saját exisztenciáját más exisztenciák veszélyeztetésével javítsa meg. Az ügyvédi irodákba kényszer utján »beutalt« ügyfelekben köszönet nincs.' A kar válságá sokkal nagyobb, hogy sem azon ilyen •apró-cseprő kísérletezésekkel sesegiteni lehetne. A segítségnek megvan a maga módja, csak nem kell attól félni, hogy rámutassunk a baj igazi okára: a túlzsúfoltságra. Ahonnan a túlzsúfoltság származik, ott kell a túlzsúfoltság forrását eltömni. Tessék bátor kézzel rámutatni és hozzányúlni az igazi kórokozóhoz, a túlzsúfoltsághoz, a községi jegyzőknek és a falusi kis embereknek pedig hagyjunk békét. Meghalt Biesz Lipót, a nyirbogdányi szeszgyári szerencsétlenség áldozata. Vasárnap boncolták fel és ma délelőtt temették el nagy réssvét mellett. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírtuk már, hogy Riesz Lipót 50 éves pénzügyőri biztos Fried Miklós földbirtokos nyirbogdányi szeszgyárában hivatalos vizsgálat közben, eddig ki nem derített okból egy magas állványról fejjel lezuhant és eszméletlen állapotban súlyos sérüléssel szállították az Erzsébet kórházba. Riesz Lipót szombaton éjjel bele is halt sérülésébe, anélkül, ""hogy eszméletére tért volna. A királyi ügyészség^ indítványára a vizsgálóbíró el is rendelte a holttest törvényszéki felboncolását, amelyet dr. Konthy Gyula főorvos és dr. Demjén József hatósági orvos vasárnap délután foganatosítottak is. A törvényszéki boncjegyzőkö'nyv szerint az elhalt koponya csontja kemény tárgyhoz való ütődés következtében ugy betört, hogy az agyban tályog keletkeziett s igy Riesz Lipótot semmiféle orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni az életnek. A bonco- ] lás alkalmával sem a gyomorban, sem a belekben nem találtak szeszes anyagot és igy valótlan az a mende-monda, hogy Riesz ittas állapotban szédült volna le és zuhant le a szerencsétlenség alkalmával. Az elhunyt temetése ma délelőtt 11 órakor ment végbe nagy részvét mellett a r. kath. vallás szertartása szerint. líárosi Színház Julius hó 12-én, kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel. Minden előadás katonazenekisérettel, JOSEPHSNE BAKER hyperrevü filmje üulató Páris Műsor: 1. Prológ. 2. A mulató Páris. Első rész: a) Párisi kirakat. Téli sportok. Korcsolyatánc. Strand. Karácsonyfa. b) Ballet a régi Moulin Rouge-ból. Rókák és nyulak. c) Haragszom rád. Anna Ludmilla és Leon Barté táncduettje. d) Trópusi éj, pantomim Josephine Baker banantáncaval. e) Balogh Böske és 6 Charleston-görl szinpadi táncszáma. Második rész: a) A legszebb tulipánok. Elő virágkosár. b)Mme Komarowa, kinai táncjelenete. c) Pillangók. Élő csillagok. d) Rendez-vouus f z iskolakertben. Tillergörlök csoporttánca. Harmadik rész : a) Ünnepély XIV. Lajos, a .Napkirály" udvarában. Mme Komarowa „Nympha" tánca. b) Idegen országok követeinek tisztelgése. India, Törökország, Amerika, Románia követei együttes hódolata c)A .Napkirály" hires kegyencnői. Mlle de la Velliére. Mme de Haintenon. Mme Fontanges és Mlle Pontespan. d) Josephine Baker tflkörcharleston. e) josephine Baker paródiájában Balogh Böske és Hercegh Albert: Haway dalok. Negyedik rész: a) Csemegék az élet örö kertjéből: Gyümölcsök. Italok. Parfümök. Ékszerek. b) A fehér páva. c) Szépség és erő. Ötödik rész: a) Miami szépei. Tiller gör)ök. b) Indiai varázslók barlangja. Acélszalaggal átszúrt és egybefüzőtt bajadérok tánca. Az ősi kard. c) Tollak kongresszusa. d) losephine Baker Légykergető tánca. e) Balogh Böske és a 6 Charleston görl, Black bottom szám. Hatodik rész: a) A gyémántlegyező. bj A tanc az életünk. Tiller görlök. c) Az arany zuhatag. d) Tánc világitó kosztümökben. (Szinpadi szám.1 A széplelkü nők hivatása az állatvédelem fejlesztése. „Rossz p

jlda rontja az erkölcsöket* (Közmondás). Idestova 20 éve annak, hogy dr. Kukuljevicz József, m. kir. állatorvos az »Állatvédelem« akkori szerkesztője, volt h. titkár az O. A. V. E. elnöksége nevében, az állatvédő egyesület egy fiókja létesítése ügyében érdeklődött: mert a gvermeknaptárak gyors kélendőségéből és a nemes ügy iránt megnyilvánult széleskörű érdeklődésből" — melynek a Nyirvidék volt a leghűbb kifejezője — ugy vette észre hogy Nyíregyházán és vidékén jó talaja volna az állatvédelemnek, különösebben pedig a madárvédelemnek. Az országos egyesület az ígért erkölcsi támogatást megadta az alakuló gyűlésre, egy nagyszabású előadás megtartására ideutazott dr. Kukuljevicz. A beígért anyagi támogatás azonban szóba sem jöhetett, mert hiszen a nemes ügyet a város pártfogolta s a szokásos előkelő gesztussal hozta meg az országban egyedülálló, példaadó szép áldozatot. Magától értetődik, hogy a beidegződött nagy hibákat pillanatok alatt megszüntetni nem lehetett; ezeket csak nemzedékrőlnemzedékre lefokozni tudjuk. Erre figyelmeztetnek Kölcsey szavai, midőn a nemzet hibáira mutatva, a gyermeknevelést a haza iránti szent kötelességnek tartja; erre mutatnak az uj tanterv lelkes készítői, élükön Quint Józseffel, midőn eredményeket csak akkor és ott várnak, amikor és ahol az uj tanterv nevelési szellemében felnevelkedett szülők az iskolával összhang zatos nevelésben részesitik gyermekeiket. Az állatvédő egyesület megszakadt fonalát tehát, ha valamikor fel kell venni, ugy a jelek és az idők hangosan figyelmeztetnek, késedelmet megbosszulatlanui nem hagynak, a fékevesztett rombolási ösztönnek utat engednek... Valamint az ábécét nem önmagáért tanulja a nebuló s valamint a zongorázni tanuló nem azért tanulja a skálát, hogy ezt tudja, hanem hogy önképezze magát, illetve a zene szépségében gyönyörködjön és másoknak is »egy darab ég« lehozásával (mint a keleti nép közmondása tartja) élvezetet nyújtson, igy az állatvédelem is nem cél, hanem csak — emeltyű az embervédelemhez, a mindeneket átfogó krisztusi szeretethez a nemes érzelmektől emelkedett szív által. Itt, Nyíregyházán, ahot az esztétikai nevelés fejlesztésére és ápolására meg vannak adva a külső keretek, kell, hogy ezeket a jövő számára is megmentsük oly egyesületek létesítése által, melyek a rombolási ösztön fékezésével, fejlett érzékkel boncolgatják mindennek rendeltetését és aranyszálakkal hímezik az alkotás és alkotó nevét. Az kérdés tárgyát nem képezheti* hogy: van-e szükség növény- és állatvédelemre ? Mert hiszen nem beteges szentintentálizmusról van szó, nem cél ezek védelme, hanem eszköz, a nevelésnek hathatós eszköze, melyre mindaddig szükség van, míg durvaságra milliók születnek, míg a jónevelésnek létjogosultsága van, míg nem sülyedt a világ sodomai és gomorai állapotra. De már most felmerül a kérdési hogy: kik kezébe adják az elejtett fonalat ? Azok kezébe, akiknek hivatása a szív képzése. A széplelkü nők lépten-nyomon oktatják gyermekeiket, idegeneket. Eklatáns példáját adta ennek egy előkelő hölgy is, midőn a váfrmegyeház kapujában diszkréten figyelmeztette az állatkínzót — emberiméltóságárat