Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-13 / 156. szám
1927. julius 13. JSÍYÍRYIDÉK. A megkapó hatás adta és vezette a tollat kezembe, és érlelte azt a meggyőződést, hogy: a jó sziv nevelése — a széplelkü nők hivatása, ők tehemek legtöbb szolgálatot az állatvédelem terén, ők változtathatják meg —, s gyöngédségükkel ők csiszolhatják finommá az eldurvult világot. (s.J BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Gitick Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás, Alapítva 1903. Telefon: 234 3391-2 Gulyás Menyhért bejelentette a városi tanácsnak, hogy január 4. és 10. között kezdi meg téli szezonját. (A Nyirvidék tudósítójától.) Gulyás Menyhért, mint azt an- J nak idején lapunk hasábjain kő- t zöltük, kérvényt adott be a városi tanácshoz, melyben a téli Színi szezon kezdésének elhalasztására kért engedélyt. Akkor bőven kifejtettük, hogy miért kért; ezt Gulyás s a kérelemben f.'ttrizott indokokat teljesen megnyugtatóknak találtuk s találjuk^ most is. Gulyá st a szezon határidejének uj megállapítására irányuló kérelme benyuj tásában Kecskeméttel való fúzió lehetőség? vezette. A városi tanács Gulyás kérelmét elutasította s nem engedte meg, hogy a nyíregyházi színházban a tél folyamán előadás ne legyen s csak tavasszal, márciusban induljon meg a színi szezon. Gulyás Menyhért, mindenképen szeretné megtartani a nyíregyházi állomást, de szeretné magasabb művészeti szempontok kielégítése céljából megnyerni a kecskeméti színházat is. A téli szezonok időpontjára nézve a két város érdekei között fennálló ellentét kiegyenlítése végett ujabb kérvénynyel fordult a városi tanácshoz, melyben kijelentette, hogy hajlandó lenne esetleg már január 4-ike és 10-ike között megkezdeni a téli J szezont. Értesülsünk szerint Gulyás e második kérelme már több tetszéssel találkozott s a közönség igénye szempontjából is elfogadható. Ennél korábbi időpontban azonban nem tanácsos a szezont megkezdeni. Sem Gulyás, sem más színigazgató nem lesz korábbi időpontban abban a helyzetben, hogy újdonságokat mutasson be. A legujajbb darabokat már mind bemutatta Gulyás az elmúlt szezonban éppen azért, hogy legalább igy tudjon valakit a' színházba vonzani, az ősz* szezon újdonságait pedig korábban egy vidéki színigazgató sem szerezheti be. Egyébként is, ha Nyíregyházának olyan nagyon szüksége van a téli szezonra, az még mindig megoldható lenne Alapi Nándor kamaraszin liázána k szerepel tetésével is, amelynek művészi nívója a legmagasabb fokon áll, repertoárja pedig nincs hozzákötve a szezonok sokszor kétes értékű, inkább csak a ma nagyobb tömegének Ízlését kielégítő darabokhoz, aki a mult és a jelen drámairodalmának igazán csak irodalmi értékű müveit mutatja be. Azt hisszük, hogy Gulyás ujabb kérelmét teljesíteni fogja a városi tanács s akkor január elején nyílik meg újból a szinház kapuja. Akció indult a Máv. 40 százalékos tarifaemelésének a jövő évre való elhalasztására. Ei kell terjeszteni az ünnepnapi postai szolgálat idejét. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) i\ Máv.' tudválevoleg az építkezési és útépítési anyagbk vasúti szállításának költségéi 40 százalékkal emelte. A debreceni kereskde|mi és iparkarn ara legutóbbi közgyűlésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. A közgyűlésről szóló jelentésnek erre vonatkozó része igy hangzjk : A Máv. a 18-ik teheráru díjszabást meghirdette, amely az építkezési és utépl tési anyagok vasuM szállüásának költségét 40 százalék kai emelte. A kamara kérni fogja a rendelet életbeléptetésének 1928ra való halasztását. Kérni fogja a kamara, hogy Debrecenben a vasárnapok, áldozó csütörtök, Űrnapja, Szent István napja és karácsony első napja kivételével a többi ünnepnapokon, a postahivatalok délig tartó teljes felvételi és egyszerű kézbesítési szol" gálatot tartsanak. A kézbesítéssel megbízott postahivatalok pedig vasárnap és ünnepnapokon, me csak a közönséges, hanem az ajánlott levélpostai küldeményeket is díjmentesen adják ki a címzetteknek. Gold szigorló orvos bámulatos telepátikus mutatványai, Kitalálja a médium gondolatat, anélkül, hogy a kezét fogná, Élő állatok hipnotizálása. Az Apolló mozi szenzációs estéi. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Szombaton és vasárnapon az Apolló-mozgóban a rendes mozi műsor után med. Gold szigorló orvos gbndolat- és akaratátviteli mutatványokat produkált és ejtette ámulatba a közönséget. Schenk, Rex és Leo mester után nem sok ujat vártunk Goldtól, aki mégis meglepetést hozott, meri minden érintés nélkül kitalálja az Őriként jelentkező médium gondolatát és élő állatokon végzett experimentumai bámulatosan hatnak. Az előadás előtt felkerestük Goldot és egy kis interjút kértünk tőle a «Nyirvidék» részére. Magas, sovány, szúrós nézésű fekete fiatalember Gold, aki vérvörös kihajtásu zsakettben fogad. Mig beszélünk, az ajkunkat figyeli, azután megszólal tompa, darabos hangonkérem, teljesen süket vagyok, forduljanak az impresszáriómhoz. — Attól Uidjuk még, hogy a pápai születésű Gold a háború kitörésekor mint szigorló orvos vonult be a 11-es vadászokhoz, a harctéren, egy gránátnyomástól teljesen elvesztette a hallását. Már a körházban észrevette, hogy megérzi, megérti a mellette lévő ágyban fekvő beteg gondolatát és mint orvos rájött arra, hogy elvesztvén egy érzékét, a természet jóságából kapott egy másikat; transzponálni tudja a maga gondolatait másoknak és el tudja fogni a mások gondolatát a maga agyával. Az impreszárió közvetítésével megszólaltattuk magát Gold mestert is és kérdeztük, hogy tetszik Nyíregyháza? A maga monoton és a süketeket jellemző durva, szinte goromba hangján elmondja, hogy süketsége miatt nem fejezheti be a pályáját, teljesen az éber szuggeszcióra adta magSt, bár tudja, hogy idegei belepusztulnak. Bejárta egész Romániát, mindenütt nagy sikert aratott. Romániában tüntetőleg hangsúlyozta magyar voltát, ami miatt sok kellemetlensége volt. — Románia, a balkáni municipiumok után valóságos üdítő oázisként hatott rá Nyiregyháza. Elragadtatva beszél szépségeiről. Csak a ma esti publikumával nincs megelégedve, nagyon vasárnapias a közönség. Az ő tudományát az intelligens emberek tudják értékelni, akik nem szimatolnak svindlit és vásári komédiát munkájában, hanem megértik, micsoda óriási agymunkát kell kifejtenie. Ké r ti hogy figyeljük erősen produktumait és készséggel szolgál majd felviláposi tásokkal . Megkezdi előadásait. Már az első percekben baj van: nem akad médium, önként jelentkező, aki felmenne a pódiumra. Magyarázza, hogy neki 15—20 médiumra van szüksége, férfi, nőre vegyesen a közönség köréből, hiszen ő médiumokat nem cipelhet magával, különben is az összejátszás gyanújával illetnék, saját magát pedig nem hipnotizálhatja. Végre megharagszik és kijelenti, hogy most már kénytelen szuggerálni az egész közönséget, hogy médiumokat kapjon. Kulcsolják össze a kezüket, mondja és én számolni fogok háromig. Minden számolásnál érezni fogják, hogy mind erősebben kapcsolódnak össze az ujjaik és amikor hármat számolok, nem tudják szétnyitni ujjaikat! Egy! kettő!... Rettenetes nézni elváltozott, halálsápadt arcát, szinte kékes lángot lövellő kidüllesztett szemeit, amint merően kísértetiesen meresztgeti a közönségre.' Célját azonban elérte, mert a harmadik számolás után a közönség köréből vagy tizen nem tudták széjjelnyitni vaskapocsként összekulcsolódott kezüket. Ezeket a pódiumra küldi fel, szó nélkül engedelmeskednek. Velük mutatta be azután a szokottnál és közismertnél valóban nagyszerűbb és meglepőbb produkcióit. Csakúgy viharzottak a telepátikus csodák egymás után. A titkosan feladott feladatokat nem ugy hajtotta végre, hogy megfogta a médium kezét és vezette, hanem ő ment előre és a médium egy lépéssel a háta mögött járt: ő nem láthatta az arcát, nem nézhetett a szemébe. A teljesen süket ember négy médiummal egyszerre is dolgozott és mind a négynek egykét pillanat alatt kitalálta a gondolatát. Igen érdekes gondolat-átviteli és akarat-átviteli produkciókat láttunk tőle, amelyeknek legnagyobb része izgalmas, de egyúttal az idegek feszültségének levezetésére mulatságos is volt. Mutatványa végén élő galambokat, tyúkot és egy hatalmas belga házinyulat altatott el, majd ébresztett megint fel egy ráfujással. A közönség joggal tapsolhatott, mert amit látott, az valóban a hatodik érzék világába tartozó erők csodás megnyilvánulása volt. <"• iJ Egy kisvárdai fiu azt mondotta a szüleinek, hogy a „leventébe" megy, de kiszökött a Tiszához s fürdés közben belefulladt a vizbe. (A Nyirvidék tudósítójától.) Steinberger Menyhértné sz. Nehmann Heléna kisvárdai,' Kossuth-u39. sz. alatti lakos folyó hó 3-án este jelentette az ottani csendőrőrsnek, hogy Izidor nevü 15 éves fia aznap délután 2 és 3 óra között azzal ment el hazulról, hogy a leventeegyletbe megy. Azóta nem látta, de' fia barátaitól es'.e 7 óra tájban arról értesült, hogy P.idor fürdés közben Szabolcsveresmartnál belefúlt a Tiszába. Az Izidor barátai névszerint Tóth Lajos, Schwimmer Nándor és Steinberger Ferenc elmondották, hogy Steinberger Izidor hívására a már jelzett időben kimentek Szabolcsveresmart közáégbe s az úgynevezett révleányvári rév közelében megfürö'dtek a Tiszában. Ök a víz sekelyebb részében lubickoltak. Izidor azonban egyenesen a mélybe ugrott, és a vizben különböző produkciókat csinált- Állva úszott, karbatett kezekkel és odakiáltott APOLLÓ Nla, kedden utoljára! EZÜST LEPKE Egy szép leány karrierje 6 fejezetben. BUCK JONES a cowboy shampionnal: A pokolmező Kalandok a vadnyugaton 6 felv. Szerdán GEGREE O'BRIEN legújabb attrakciója Csötörtökön Két hős harca egy leányért. A frencia baba Egy bájos fruska és egy titokzatos férfi szerelmi regénye. Előadások kezdete; V'48 és VélO órakor. 1