Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-22 / 139. szám

JNÍYÍRYIDEK. i ÍHMmthi* r.miwffl 1927. junius 22. Mentsük meg családi emlékeinkből, ami megmenthető! Irta: J. W. Cappel-n könyvkiadóŐrizzük meg őseink emlékét Sorsunk bárhogy változik, forog Oly örökség ez, melynek értékét •Nem mérhetjük: mindennél nagyobb! Ivar Aasen. Az iskolában megtanuljuk nem zetünk történetét és itt szerzett tudásunkat később is az életben minden alkalommal igyekszünk bővíteni és gyarapítani. A saját családunk történetéről pedig édes-keveset tudunk, odahaza legtöbbször csak egészen fölületes ismeretet sze rezhetünk magunknak a családfánk ról és ha hallunk is efelől valamit, akkor is elmulasztjuk ezeket az adatainkat szaporítani. Elköltözött őseink sajnos, legtöbbször alig hagytak maguk után magukról és korukról szóló följegyzéseket és ha most fölakarjuk eleveníteni az ő emléküket — ha fölakarjuk támasztani őket a magunk és a most élő nemzedék előtt — alig találunk anyagot az emlékműhöz, amelyet az ősöknek emelni akarunk. A legtöbb embernek az ismerete megáll, már a nagyszüleinél, vagy talán még őket sem ismerjük. Talán nem láttuk őket soha; még esetleg képen sem. Mit tudunk hát -így felőlük? Egyre azt halljuk, hogy manapság sokat irnak az emberek. "Általános az a felfogás, hogy az irodalom és a sajtó emberei a kelleténél is bővebben rögzítik meg a jelent a jövő számára. Kétséges azonban, hogy ez az állítás helytálló-e? Utódaink bizonyára ugyanazt mondják majd rólunk, amit mi módunk őseinkről. K

€veset beszélnek magukról a későbbi nemzedékek számára. — Ugyan, hát megnyugodhatunk abban a tudatban, hogy szerzőink alaposan foglalkoznak" a mi korunkkal? Mi magunk, akik a fölfordulások és szakadások korát éljük, sokszor értékes dolgokat hagyhatunk utódainknak, följegyezzük gondolatainkat és impresszióinkat az átélt eseményekről. ' És ha ezeknek a feljegyzéseknek nagy része nem is szamithat általános érdeklődésre, bizonyára a család előtt értékesek lesznek. Újra megemlítem itt, amit régebben már egyszer kifejtettem, hogy fényképezzük le gyermekeinket minél gyakrabban, különböző idős korukban, örökítsük meg a családi összejöveteleket és nagvobb ünnepségek képét. Ez az 'alapja és támogatója a családi hagyományoknak és szorosabbra fűzi a rokoni kötelékeket. Ha családunkra vonatkozó emlékeket gyűjtünk, forduljunk a család legidősebb tagjaihoz, apáink öreg ismerőseihez és kérjük meg őket, meséljenek el mindent a régi időkről és azután irjuk le az elbeszélésüket. Sokszor régi levelekben találunk értékes felvilágosításokat és ha szerencsénk van az avas írásokban olyan leletekre is bukkanhatunk, amelyekben szívbeli örömünket találjuk. Ne dobjunk kritika nélkül a papírkosárba minden levelet, vagy jegyzetet, amely takarításkor vagy más alkalommal szekrényünk vagy íróasztalunk fiókjából előkerül. Nagyon sokszor kerül ilyenkor olyan adat a kezünkbe, amely értékes és bővifi családunk történetéből meglevő tudásunkat. És éppen ugy gyűjtsük a családi fényképeket, de egyúttal lelkiismeretesen küldjük el a birtokunkban levő régi képeket azoknak, akiket a képek közelebbről érdekelnek, mint bennünket. — Végül pedig ott vannak a levéltárak, gyakran a múltba messze viszszanyuló emlékeket találhatunk a poros levéltárpolcokon is. A levéltár őrei bizonnyal szi^sen útbaigazítanak bennünket. Ez a munka, amellyel megmentjük a feledéstől családi emlékeinket, sok-sok kedves örömet szerez magunknak és rokonainknak is. Ebből az alkalomból nem mulaszthatom el, hogy meg ne említsem egy itteni jóbarátomat, Johan Mohn urat, aki a minap mégmutatta nekem gazdag tartalmú családi albumát, családfáját és az őseiről szóló feljegyzéseit. Szorgalmas munkával több évszázadra visszamenőleg gyűjtötte össze az adatokat. Mivel" pedig a családja külföldről származott hozzánk, külországi levéltárakból szedeget össze a meg-fakutt írásokat részint személyesen, részint pedig levélváltás utján. A családja birtokában lévő minden régi levelet végigolvasott és azokból is kiválogatta az őt érdeklő adatokat. A képeit is sok-sok idegen kézből szerezgette össze. Micsoda nagy munka! D

e hozzáteszem: mekkora jelentőségű eredmény a család számára! Es milyen követésre méltó példa. Bárki tanulhat ebből, ha van ideje és érdekli a saját családjának a története. Igaz, hogy ebben az esetben sok pénzt emésztett a gyűjtés, de legtöbbször alig kerül valamibe ez a dicséretes buzgalom. Tisztelt apád, anyád és minden rokonod, hogy egykor, ha ősei közé számit téged a késő utókor, téged ís tiszteljenek. Rakovszky Iván képviselő mond ünnepi beszédet a nyíregyházi országos dalosversenyen. Julius 2 án és 3-áu ötszáz dalostestvér énekel a Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör zászlóavatási ünnepsorozatán. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mint megírtuk már, a Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör folyó évi julius hó 3-án délelőtt fél 11 órakor zászlóavatási ünnepélyt, utána délután 3 órakor pedig a Városi Színházban DaLosvers'nyt rendez. A zászlóavatási ünnepélyt előző napon, julius hó 2-án, a versenyre érkező mintegy 500 dalárdista leivonulása és fogadása előzi meg. Szombaton este 10 órakor a vendégdalárdák lampionos szetienádot adnak a zászlóanyáknak és a koszorúslányoknak. U'tána isímerkedési est a Koronában. Másnap, julius hó 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi iistentisztelet az összes templomokban. Az is ten tiszteleteken közreműnek: A róm. kath. templomban a kisvárdai róm. kath. egyházi \iegyes énekkar. A gör. kath. templomban a Szolnoki Iparos Dalkör férfikara. Az ág. ev. templomban a Szolnoki Iparos Dalkör vegyeskara. A református templomban a nagyhalászi ref. egyházi énekkar. Délelőtt fél 11 órakor a dalárdák felvonulása a tüzoltó-laktanya udvaráról a Kossuth-térre katonazenével. A zászlóavatási ünnepély műsora: 1. Hiszekegy, összkarban. Vezényli Jakab József karnagy. 2. A vendégdafosok üdvözlése, a város részéről. 3. A vendég dalkörök zászlóinak megkoszorúzása a koszorús lányok által. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: dr. Rakovszky Iván ny. belügyminiszter, országgyűlési képviselő. 5. A zászló megáldása. 6. Zászlóanyák szegeinek elhelyezése és a zászló átadása. 7. A zászlót átveszi A. Torris Béla egyesületi elnök. 8. Himnusz, összkarban, vezényli: Jakab József karnagy. 9. A zászlószegek ^e'helyezése10. Elvonulás. Délután 1 órakor bankett a Koronában. Délután 3 órakor dalosverseny a Városi Színházban, megnyitja versenyen kivüi a Nyíregyházi Városi Dalegylet. A dalosverseny helyárai: Páholy 10 pengő, támlásszék 2 pengő és 1.50 pengő, erkély 2 és 1.50 penbiadaiés Kert Wozi minin i iiiiniBni—

—«a—BB——^— — Junius 21-től, keddtől kezdődőleg mindennap 9 órakor tart előadást a Kert Mozi. — Kedvezőtlen idő esetén az előadás a Városi Színházban lesz megtartva. A Diadal a további intézkedésig 5 és 7 órakor, vasárés ünnepnap 3, 5, 7 éi 9 órakor mérsékelt helyárakkal játszik. — Ma, kedden utoljára: Leányok, vigyázzatok! A nemzetközi leányvédő egyesület propaganda filmje 7 felvonásban. — Pazar felvételek Budapest, Athén, Berlin és Konstantinápolyról. Kis Robinzonok, burleszk 2 felv. — Tuss IV., 1 felv. Előzetes jelentés: junius 22-én és 23 án, szerdán és csütörtökön Diadal 5 és 7 órakor, Kert Mozi 9 órakor: Tí

fóa és szQ^elem inferno éjsxikkájei gő állóhely: 1 pengő. A vasárnapi bankettre előjegyzést a Köztisztviselők Szövetkezete fogad el. (*) Fehér- és ajourhímzésre a varrógépen teljesen ingyen tanítja meg vevőit a Singer-varrógép részvénytársaság. Vay Adám-u. 2. 3 Vasárnap délután szülői értekezlet volt az ev. Kossuth reálgimnáziumban. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délután 4 órára szülői értekezletet hivott egybe dr. Vietórisz József, az e

v. Kossuth reálgimnázium igazgatója s bár általános az a panasz tanügyi körökben, hogy a szülői értekezletek iránt nem mutatkozik a szülők részéről elvárható érdeklődés, ezúttal' talán kivétel mutatkozott, mert elég szép számú szülő sereglett egybe az ev. Kossuth reálgimnázium dísztermébe, h

0gy meghallgass adr. Vietórisz József igazgatónak az ifjaknak önképző körökben való foglalkoztatásáról szóló előadását. A kivételes érdeklődés titka bizonyára az illusztris előadó személyében is rejlik, akinek előadását mindvégig feszült figyelemmel hallgatta végig az érdeklődő közönség. Dr. Vietórisz József előadásának bevezető szavaiban általában arrót a kielégítést kereső törekvésről szólt, mely természeténél fogva minden gyermek lelkében benne él s amely törekvés helytelen irányba való térése, vagy a. törekvéseknek kellő formában való ki nem elégitése kárára lesz a serdülő ifjú fizikai és szellemi erejének egyaránt. Részletesen fejtegette ezután az iskola kebelében működő ifjúsági egyesületek szerepét, különös mértékben figyelmeztetve a .gyermekeit szerető szülőket arra, hogy a kedélynevelésre alkalmas zenének és éneknek gyakorlása elől el ne vonják gyermekeiket, másfelől pedig Jrtelmi törekvéseiknek egyjkvagy másik ifjúsági körben való kielégítésére serkentsék s esetleg a testi életnek helyes irányú kiképzését is ápolják. A szülők részéről természetszerűleg felmerülhet annak a kérdése, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a "sok egyesülettel szemben. Erre azt a választ adja meg, hogy három egyesületben, melyek az előbb emiitett irányokban " működnek, teljesen kielégíthetik nemes irányú törekvéseiket s amennyire káros az, ha egv egyesületben sem igyekszik az ifjú tevékenykedni, annyira káros az is, ha túlteng az egyesületekben való részvétel. Különösen figyelmébe ajánlotta a szülőknek a cserkészet ügyét, mely egyesület jótékony nevelő hatása elvitathatatlan s nemcsak a testet, hanem a lelket is foglalkoztatja s a Jellemes ember kialakítására igen alkalmas. Az igazgató előadását őszinte elismeréssel fogadta a közönség s utána a tanári kar jelenlevő tagjai is egyes különös érdésekben készséggel szolgáltak felvilágo-iással a szülőknek. Valódi lenoiaj firnisben őrölt kész festékek Tftnm i -íitoiVaVT^iariTiifiiff^^ minden színben és legolcsóbban isis&gynáí, Luther ucca 6, Telefon: 245. 2865-?