Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-22 / 139. szám

JNÍYÍRYIDEK. i ÍHMmthi* r.miwffl 1927. junius 22. Mentsük meg családi emlékeinkből, ami megmenthető! Irta: J. W. Cappel-n könyvkiadó­Őrizzük meg őseink emlékét Sorsunk bárhogy változik, forog Oly örökség ez, melynek értékét •Nem mérhetjük: mindennél nagyobb! Ivar Aasen. Az iskolában megtanuljuk nem zetünk történetét és itt szerzett tu­dásunkat később is az életben min­den alkalommal igyekszünk bőví­teni és gyarapítani. A saját csalá­dunk történetéről pedig édes-keve­set tudunk, odahaza legtöbbször csak egészen fölületes ismeretet sze rezhetünk magunknak a családfánk ról és ha hallunk is efelől valamit, akkor is elmulasztjuk ezeket az adatainkat szaporítani. Elköltözött őseink sajnos, leg­többször alig hagytak maguk után magukról és korukról szóló följegy­zéseket és ha most fölakarjuk ele­veníteni az ő emléküket — ha föl­akarjuk támasztani őket a magunk és a most élő nemzedék előtt — alig találunk anyagot az emlék­műhöz, amelyet az ősöknek emel­ni akarunk. A legtöbb embernek az ismerete megáll, már a nagyszüleinél, vagy talán még őket sem ismerjük. Ta­lán nem láttuk őket soha; még eset­leg képen sem. Mit tudunk hát -így felőlük? Egyre azt halljuk, hogy ma­napság sokat irnak az emberek. "Általános az a felfogás, hogy az irodalom és a sajtó emberei a kel­leténél is bővebben rögzítik meg a jelent a jövő számára. Kétséges azonban, hogy ez az állítás helyt­álló-e? Utódaink bizonyára ugyan­azt mondják majd rólunk, amit mi módunk őseinkről. K €veset beszél­nek magukról a későbbi nemzedé­kek számára. — Ugyan, hát meg­nyugodhatunk abban a tudatban, hogy szerzőink alaposan foglalkoz­nak" a mi korunkkal? Mi magunk, akik a fölfordulások és szakadá­sok korát éljük, sokszor értékes dolgokat hagyhatunk utódainknak, följegyezzük gondolatainkat és impresszióinkat az átélt esemé­nyekről. ' És ha ezeknek a feljegyzéseknek nagy része nem is szamithat álta­lános érdeklődésre, bizonyára a család előtt értékesek lesznek. Újra megemlítem itt, amit régebben már egyszer kifejtettem, hogy fényké­pezzük le gyermekeinket minél gyakrabban, különböző idős koruk­ban, örökítsük meg a családi össze­jöveteleket és nagvobb ünnepsé­gek képét. Ez az 'alapja és támo­gatója a családi hagyományoknak és szorosabbra fűzi a rokoni köte­lékeket. Ha családunkra vonatkozó em­lékeket gyűjtünk, forduljunk a család legidősebb tagjaihoz, apáink öreg ismerőseihez és kérjük meg őket, meséljenek el mindent a régi időkről és azután irjuk le az elbe­szélésüket. Sokszor régi levelekben találunk értékes felvilágosításokat és ha szerencsénk van az avas írá­sokban olyan leletekre is bukkan­hatunk, amelyekben szívbeli örö­münket találjuk. Ne dobjunk kritika nélkül a pa­pírkosárba minden levelet, vagy jegyzetet, amely takarításkor vagy más alkalommal szekrényünk vagy íróasztalunk fiókjából előkerül. Na­gyon sokszor kerül ilyenkor olyan adat a kezünkbe, amely értékes és bővifi családunk történetéből meg­levő tudásunkat. És éppen ugy gyűjtsük a családi fényképeket, de egyúttal lelkiismeretesen küldjük el a birtokunkban levő régi képeket azoknak, akiket a képek közelebb­ről érdekelnek, mint bennünket. — Végül pedig ott vannak a levéltá­rak, gyakran a múltba messze visz­szanyuló emlékeket találhatunk a poros levéltárpolcokon is. A levél­tár őrei bizonnyal szi^sen útbaiga­zítanak bennünket. Ez a munka, amellyel megment­jük a feledéstől családi emlékein­ket, sok-sok kedves örömet sze­rez magunknak és rokonainknak is. Ebből az alkalomból nem mu­laszthatom el, hogy meg ne említ­sem egy itteni jóbarátomat, Johan Mohn urat, aki a minap mégmu­tatta nekem gazdag tartalmú csa­ládi albumát, családfáját és az ősei­ről szóló feljegyzéseit. Szorgalmas munkával több évszázadra vissza­menőleg gyűjtötte össze az adato­kat. Mivel" pedig a családja kül­földről származott hozzánk, kül­országi levéltárakból szedeget össze a meg-fakutt írásokat részint személyesen, részint pedig levél­váltás utján. A családja birtokában lévő minden régi levelet végigolva­sott és azokból is kiválogatta az őt érdeklő adatokat. A képeit is sok-sok idegen kézből szerezgette össze. Micsoda nagy munka! D e hozzáteszem: mekkora jelentőségű eredmény a család számára! Es milyen követésre méltó példa. Bár­ki tanulhat ebből, ha van ideje és érdekli a saját családjának a tör­ténete. Igaz, hogy ebben az eset­ben sok pénzt emésztett a gyűj­tés, de legtöbbször alig kerül va­lamibe ez a dicséretes buzgalom. Tisztelt apád, anyád és minden rokonod, hogy egykor, ha ősei közé számit téged a késő utókor, téged ís tiszteljenek. Rakovszky Iván képviselő mond ünnepi beszédet a nyíregyházi országos dalosversenyen. Julius 2 án és 3-áu ötszáz dalostestvér énekel a Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör zászlóavatási ünnepsorozatán. (A Nyirvidék tudósítójától.) Mint megírtuk már, a Nyíregy­házi Tisztviselő Dalkör folyó évi julius hó 3-án délelőtt fél 11 óra­kor zászlóavatási ünnepélyt, utána délután 3 órakor pedig a Városi Színházban DaLosvers'nyt rendez. A zászlóavatási ünnepélyt előző napon, julius hó 2-án, a versenyre érkező mintegy 500 dalárdista lei­vonulása és fogadása előzi meg. Szombaton este 10 órakor a ven­dégdalárdák lampionos szetienádot adnak a zászlóanyáknak és a ko­szorúslányoknak. U'tána isímerke­dési est a Koronában. Másnap, julius hó 3-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor ünnepi iistentisztelet az összes templo­mokban. Az is ten tiszteleteken közremű­nek: A róm. kath. templomban a kis­várdai róm. kath. egyházi \iegyes énekkar. A gör. kath. templomban a Szolnoki Iparos Dalkör férfikara. Az ág. ev. templomban a Szol­noki Iparos Dalkör vegyeskara. A református templomban a nagyhalászi ref. egyházi énekkar. Délelőtt fél 11 órakor a dalár­dák felvonulása a tüzoltó-lakta­nya udvaráról a Kossuth-térre ka­tonazenével. A zászlóavatási ünnepély mű­sora: 1. Hiszekegy, összkarban. Ve­zényli Jakab József karnagy. 2. A vendégdafosok üdvözlése, a város részéről. 3. A vendég dalkörök zászlói­nak megkoszorúzása a koszorús lányok által. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: dr. Rakovszky Iván ny. belügyminisz­ter, országgyűlési képviselő. 5. A zászló megáldása. 6. Zászlóanyák szegeinek elhe­lyezése és a zászló átadása. 7. A zászlót átveszi A. Torris Béla egyesületi elnök. 8. Himnusz, összkarban, vezény­li: Jakab József karnagy. 9. A zászlószegek ^e'helyezése­10. Elvonulás. Délután 1 órakor bankett a Ko­ronában. Délután 3 órakor dalosverseny a Városi Színházban, megnyitja versenyen kivüi a Nyíregyházi Vá­rosi Dalegylet. A dalosverseny helyárai: Páholy 10 pengő, támlásszék 2 pengő és 1.50 pengő, erkély 2 és 1.50 pen­biadaiés Kert Wozi minin i iiiiniBni— —«a—BB——^— — Junius 21-től, keddtől kezdődőleg mindennap 9 órakor tart előadást a Kert Mozi. — Kedvezőtlen idő esetén az előadás a Városi Színházban lesz megtartva. A Diadal a további intézkedésig 5 és 7 órakor, vasár­és ünnepnap 3, 5, 7 éi 9 órakor mérsékelt hely­árakkal játszik. — Ma, kedden utoljára: Leányok, vigyázzatok! A nemzetközi leányvédő egyesület propaganda filmje 7 fel­vonásban. — Pazar felvételek Budapest, Athén, Berlin és Konstantinápolyról. Kis Robinzonok, burleszk 2 felv. — Tuss IV., 1 felv. Előzetes jelentés: junius 22-én és 23 án, szerdán és csütörtökön Diadal 5 és 7 órakor, Kert Mozi 9 órakor: Tí fóa és szQ^elem inferno éjsxikkájei gő állóhely: 1 pengő. A vasárnapi bankettre előjegy­zést a Köztisztviselők Szövetkezete fogad el. (*) Fehér- és ajourhímzésre a varrógépen teljesen ingyen tanítja meg vevőit a Singer-varrógép rész­vénytársaság. Vay Adám-u. 2. 3 Vasárnap délután szülői értekezlet volt az ev. Kossuth reálgimnáziumban. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délután 4 órára szülői értekezletet hivott egybe dr. Vietó­risz József, az e v. Kossuth reál­gimnázium igazgatója s bár álta­lános az a panasz tanügyi körök­ben, hogy a szülői értekezletek iránt nem mutatkozik a szülők ré­széről elvárható érdeklődés, ezút­tal' talán kivétel mutatkozott, mert elég szép számú szülő sereglett egybe az ev. Kossuth reálgimná­zium dísztermébe, h 0gy meghall­gass adr. Vietórisz József igazga­tónak az ifjaknak önképző körök­ben való foglalkoztatásáról szóló előadását. A kivételes érdeklődés titka bi­zonyára az illusztris előadó szemé­lyében is rejlik, akinek előadását mindvégig feszült figyelemmel hall­gatta végig az érdeklődő közönség. Dr. Vietórisz József előadásá­nak bevezető szavaiban általában arrót a kielégítést kereső törekvés­ről szólt, mely természeténél fogva minden gyermek lelkében benne él s amely törekvés helytelen irány­ba való térése, vagy a. törekvések­nek kellő formában való ki nem elégitése kárára lesz a serdülő ifjú fizikai és szellemi erejének egy­aránt. Részletesen fejtegette ezután az iskola kebelében működő ifjúsági egyesületek szerepét, különös mér­tékben figyelmeztetve a .gyerme­keit szerető szülőket arra, hogy a kedélynevelésre alkalmas zenének és éneknek gyakorlása elől el ne vonják gyermekeiket, másfelől pe­dig Jrtelmi törekvéseiknek egyjk­vagy másik ifjúsági körben való ki­elégítésére serkentsék s esetleg a testi életnek helyes irányú kikép­zését is ápolják. A szülők részéről természetszerűleg felmerülhet an­nak a kérdése, hogy milyen állás­pontra helyezkedjenek a "sok egye­sülettel szemben. Erre azt a választ adja meg, hogy három egyesület­ben, melyek az előbb emiitett irá­nyokban " működnek, teljesen kielé­gíthetik nemes irányú törekvéseiket s amennyire káros az, ha egv egyesületben sem igyekszik az if­jú tevékenykedni, annyira káros az is, ha túlteng az egyesületekben való részvétel. Különösen figyelmébe ajánlotta a szülőknek a cserkészet ügyét, mely egyesület jótékony nevelő ha­tása elvitathatatlan s nemcsak a testet, hanem a lelket is foglalkoz­tatja s a Jellemes ember kialakítá­sára igen alkalmas. Az igazgató előadását őszinte el­ismeréssel fogadta a közönség s utána a tanári kar jelenlevő tagjai is egyes különös érdésekben kész­séggel szolgáltak felvilágo-iással a szülőknek. Valódi lenoiaj firnisben őrölt kész festékek Tftnm i -íitoiVaVT^iariTiifiiff^^ minden színben és legolcsóbban isis&gynáí, Luther ucca 6, Telefon: 245. 2865-?

Next

/
Thumbnails
Contents